Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-08-03 / 31. szám
'■ • •j**TV.', ir VJ'4 íTrl i _ Tognózisok készítése í' nemcsak a meteoro'; ' lögia sajátossága, ha'' nem régóta szokás a legkülönfélébb tudn- mányokban. Az utóbbi esztendők jósláshulláma azonban példa nélkül áll a tudományos közéletben. A legtöbb kutató ágy véli, hogy a jövőbeni eredmények becslése vagy jóslása szükségszerű, hiszen a gyorsuló ütemű tudományos fejlődés okvetlenül fontossá tesz bizonyos előrelátást. Ha ez így igaz is, a „futurológia“ divatjának haszna mellett káros hatásai sem lebecsülendők. A Magyar Tudomány című a- kadémiai lap márciusi számában Barna György a prognóziskészítés módszereit tárgyalva kifejti, bogy a becsléses, úgynevezett intuitív módszerektől kezdve egészen a matematikai modellek szerkesztéséig, a jövőben várható tudományos e- redmények papírra fektetése hasznos és fontos tevékenység. A vulgarizálás veszélyeit látjuk viszont abban, hogy a nem szakember közönségben bizonyos hamis illúziókat is kelt a futurológia. A mértéktartó prognóziskészítés tipikus példája Crick Nobel-díjas biokémikus tanulmánya a Nature című angol természettudományos folyóirat egyik múlt évi számában. A rendelkezésre álló adatok a- lapján józan módon megkísérli saját tudományágának, a molekuláris biológiának jövendő 30 évét, vagyis az ezredforduló várható felfedezéseit megjósolni. Csak egyet lehet érteni Crick-kel abban, hogy azok a nagy anyagi és szellemi erőforrások. amelyeket az iparilag fejlett országok a biológiára fordítanak, a nagy számok törvénye alapján már önmagukban is optimizmusra adnak okot. Ha ebhez még hozzátesz- szük, hogy mind több matematikus, fiziku.s, vegyész és műszaki szakember „rándul át“ manapság a biológiai kutatás területére, akkor ez a derűlátás még inkább indokolt. Crick idézett tanulmányában az n- röklődés törvényeitől kezdve egészen az agysejtek molekuláris viszonyainak feltárásáig egy sor területen jósol fontos eredményeket az ezredfordulóra. Az idézett tanulmány természetesen aligha lehet Ismert a hazai nagyközönség körében. Annál nagyobb feltűnést keltett az elmúlt esztendőben G. R. Taylor: Biológiai pokolgép című munkájának magyar nyelvű kiadása. Taylor e könyvében szellemesen jósol meg biológiai jellegű felfedezéseket, sajnos azonban — sokunk véleménye szerint — több kérdésben felesleges, néhol káros elképzeléseket, illúziókat kelt a laikus nagyközönségben. z . agykutatónak ön- kénytelenül is vitába kell szállnia Taylor- . nak azzal a megállapításával, hogy „közeli perspektíva lenne a levágott emberi fej“ hosszú ideig történő életbentartása. Igaz ugyan, hogy állatkísérletben egy izolált fej vagy izolált agyvelő megfelelő átáramolta- tással viszonylag hosszú ideig (órákig, napokig) működésben tartható, ez a perfúziós készítmény azonban semmiképpen sem fogható fel ép és zavartalanul működő központi ideg- rendszerrel rendelkező lénynek. Eltekintve a „levágott fejek“ elképzelésének erkölcsi abszurditásától, innen csak egy lépés a mindenapi beszélgetésekben annyi.szor felvetődő BgyátUltetés problémájáig. Az erre vonatkozó jósolgatás a szakember véleménye szerint túlságosan merész elképzelés. A vese, a szív vagy egyéb szervek átültetésében a sebészeti technika már-már kifogástalan (az egyéb nagysebészeti beavatkozások biztonságával elvégezhető), de még itt is megoldatlanok az immunológiai problémák, az „idegen“ szervet kilökő természetes védekezés. Ezzel szemben az agyvelő transzplantálása elvileg csaknem megoldhatatlan. Itt már nem az immunológiai problémák állnak utunkba. A leküzdhetetlen akadályt az az egyszerű tény jelenti, hogy az óriási számú környéki ideggel rengeteg perifériás összeköttetést biztosító központi ideg- rendszer pótlása és a sok ezer környéki nyúlványával való összekapcsolása elvileg sem gondolható el. Taylornak a memória-átültetéssel kapcsolatos fejtegetései sem fogadhatók el valódiaknak. Az utóbbi évek kutatásai u- gyanis nem igazolták azokat a vizsgálatokat, amelyek mintegy tíz évvel ezelőtt örvényférgeken, planáriákon kezdődtek, és amelyek értelmében tanított állatok agykivonatának injekciója „átviszi“ a tanult ismereteket más. előzőleg nem tanított állatokba. A memóriaprobléma sokkal bonyolultabb agyi folyamatokkal kapcsolatos, semhogy ilyen egyszerű molekuláris átvitelre gondolni lehetne. Az agykutatás! prognózisban van azonban optimizmusra ok, mert több területen majdnem biztosan előre látni a döntő e- lőrehaladást az ezredfordulóra. — , ' gészen bizonyos pél- ^ dánl, hogy nagy lé- pést teszünk majd e- 2 i lőre az idegsejtek a- nyagcsere-folyamatai- nak részletes megismerésében. Az idegrendszer szerkezetének, felépítésének bonyolultsága szinte kikényszerítette olyan módszerek kidolgozását, amelyekkel külön-külön vizsgálhatók az egyes idegsejtek vagy az idegrendszer ún. támasztószövetének glia-sejtjei. Mikro- kémiai és mikroboncolási eljárásokkal bizonyosodott be azután, hogy nemcsak az agy „szürke“ és „fehér“ idegállo- mányának anyagc.seréje között van különbség, hanem az egyes neuroncsoportok, központok, sejtrétegek, sőt sejtek között is. Másként szemléljük ma már a „támasztó“ glia-sejteket is. mert úgy látjuk, hogy a neuro- nokhoz kapcsolódva bennük is fontos anyagcsere-folyamatok zajlanak le. A glia- és idegsejtek új, aktívnak felismert ösz- szefüggése jelentős lépés az agyműködés vizsgálatában. Az agyat persze nem lehet egységes anyagként tanulmányozni, de egy-egy terület biokémiai elemzésének módszerei csak ú- jabban alakultak ki: tökéletesítésüktől reméljük, hogy lehetővé teszik az egyes neuronok működésének vizsgálatát — összeköttetésük megtartása mellett. jelentős haladást várunk az idegsejtek hálózati felépítésének funkcionális geometriája területén is. Különösen érdekesnek látszik az agykérget „üzemkész feszültségben“ tartó, annak mintegy energiát biztosító agytörzsi ún. retikulá- ris rendszer szerepe. Az emberben a nyúltveiöben kezdődő, a hídon és középagyon át a köztiagyig terjedő hálózatos rendszer neutronjai 10 és 100 mikron közötti nagyságúak, sejtelágazásaik felépítése, elrendezése is nagyon változatos, gyors és lassú ingerületvezetést egyaránt lehetővé tesznek, s újabban egyik-másik szerző egyes különálló sejtcsoportn- kat is felismerni vél bennük. A nagy kiterjedésű séjtrend- szerben azonban eddig csak működési szempontból tudunk elkülöníteni aktiváló és gátló hatású neutron-tömegeket. A két nagy problémakör — az idegsejtek anyagcseréje és hálózatos felépítésük — kutatása vezethet tovább az agyi információ-rögzítési és társitá- si — emlékezési — folyamatok jobb megismerésében is. Ma még az agyi emléktárolásról — kfsérletekkel vagy számításukkal — kidolgozott egyik elmélet sem teljesen meggyőző, és nem magyarázza meg e folyamatok biológiai alapjait. A gyógyszertannak is szoros kapcsolata van az agykutatással. Mintegy másfél évtizede, hogy az idegműködéseket újszerű elvek alapján befolyásoló ideg- és elmegyógyászati szerek sora kerül forgalomba, nyugtatók és serkentők egyaránt. Az agyi folyamatok pontosabb megismerésétől döntő áttörés várható ezen a területen, az ún. pszicho-tarmakoló- giában. és rohamos fejlődésre számíthatunk a pszicho-bioké- miában is. A következő évtizedekben a rohamos fejlődésből az következik, hogy nagy számban jelennek meg majd az ember pszichikus folyamatait, annak érzelmi, hangulati elemeit lényegesen befolyásoló szerek. Nem kevesen remélik tőlük az ember fokozott védelmét a külvilág súlyosabb pszichés megterhelése, az ún. vegetativ betegségeket (magas vérnyomás, fekélybetegségek stb.) kiváltó ártalmak ellen. ' égül valamit az agyműködés és a komputerek, a kibernetika oly sokat s oly hamis csengéssel emlegetett párhuzamáról. Az agyat soha nem tekinthetjük még oly bonyolult gépnek sem — és az emberalkotta gép nem „gondolkodik“ majd önállóan. Mégis, fontos eredmények várhatók az érzékelési-gondolkodási folyamatok feltárásában, és minden bizonnyal megismerjük a látási, hallási, tapintási és más érzékelési folyamatok kódrendszerét, jelkulcsait és a beérkezett impulzusok agyi megfejtésének feltáratlan törvényeit. A mikroelektronika és a számitógépes elemzés kombinálása nagyon sokat nyújthat ezen a téren. Mindez a „jóslás“, az agykutatás futurológiája szükségszerű jelensége korunknak. Az elmondottak pedig bizonyítják, hogy a jövő eredményeit illetően mindenképpen indokolt a mértéktartó derűlátás. Dr. Adám György RÖKAKKAL — A VESZETTSÉG ELLEN Európa vadvilágában évek óta pusztít a veszettség, a- mely már Svájc és Franciaország vadállományát is megfertőzte. Köztudomású, hogy a járvány legfőbb terjesztői a rókák, ezért az Egészségügyi Világszervezet most az ö segítségükkel igyekszik felkutatni és felszámolni az emberek élelmezése szempontjából is káros betegséget. Mivel a természetben az ember nem követheti állandóan a vadállatok útját, veszélyeztetett területen a rókák hátára kis rádiókészüléket erősítenek, és rádiós beméréssel derítik fel útjukat. A nagyszabású rókakisérlet bebizonyította, hogy a rókák évente 30-40 kilométert vándorolnak, ^s a veszettség is ugyanilyen sebességgel terjed. A befogott veszett vadállatokon a legkorszerűbb eszközökkel számos vizsgálatot végeznek, hogy az eredmények összegezése után lehetővé váljék a iárvánv felszámolása. ^ - ^:^:£etben Az ideggyógyászat egyik fontos alapterülete az orvostudománynak. Itt született meg az operációk új technikai eszköze. A szovjet össz-szövetségi tudományos intézet sűrített levegő segítségével működö ké szülékszériát készített. A műszerek könnyűek, kisméretűek és sokoldalúan hasznosíthatók. A sűrített levegő segítségével lehet például megfúrni az agycsontot. A képen olyan készülék látható, amely percenként 20 000 fordulattal műkő- ^ bemérési munkálatok — tranzisztoros készülék é« ülk. antenna segítségével — mozgó autóban is elvégezhetők. ■f..J T .A papírház nem unifor.tjizált, csekély módosításokkal kii • t lönbözö formák alakíthatók ki, a megvásárolt elemek számától függően. Há' kartonleniezből A kartonlemezt, ezt a régi és olcsó csomagolóanyagot ój területen használják: az építőiparban. Megszületett az olőre- gyábtott elemekből Összeragasztható kartonleniez ház. SzUle"> tésí helye .Amerika, ap^a a hatfieldi (Pennsylvania) Universal Papertech kartontemezgyár. Az újszülött a hírek szerint kitűnő egészségnek é.s máris nagy keresletnek Örv'cnd. Bár az első példányok a napsütötte Floridában kezdték pályafutásukat, némi módosítással a sokkal barátságtalanabb és zordabb éghajlati viszonyokat is jól tűrik. Élettartamukat húsz évre becsüli a gyártó cég — egyik legfőbb érve az. hogy ha a ház a jósolt időnél korábban megy is tönkre, akkor is kifizetődik — olyan olcsó. A beépített alapterület nagyságától függően 1000-2200 dollárért kapható egy papírhóz. A legkisebb alapterületű 38, a legnagyobb 94 négyzetméter. A vásárló néhány nagy dobozban megkapja a 8 milliméter vastag, összehajtogatott főfalakat, merevitöbordákat. tetöelemeket, továbbá két fémajtót és két ablakot. 170 dollárért vehet egy szerszámosdobozt. amely tartalmazza a ház felépítéséhez szükséges összes szerszámokat. pántokat s egyéb kellékeket. A vállalkozó szellemű vásárló tehát csak négy falat és tetőt kap a válaszfalakföl, padlóburkolatról és természetesen a berendezésről magának kell gondoskodnia. Egy műanyag* lakkos bevonat elkészítése, amely tökéletesen idöjárásállóvá teszi a falakat és a tetőt, szintén a tulajdonosra vár. Az igényesebbek 360 dollárért vásárolhatnak még egy vizes-blokkot, amely a ház bármelyik részében elhelyezhető, s nagyon egyszerűen beszerelhető. A vizes-blokk zuhanyozóból, WC-ből. egy kétlapos villanyfőzóvel és mo»>gatóval felszerelt miniatűr konyhából áll. Valójában két kis helyiség, természetesen szintén kartonlemez a válaszfala. .A különleges kartonlemez nyomószilárdsága 140 kg négyzetcentiméter, amivel méltán büszkélkedik a g.yértó cég. Nem közli azonban a fal hószigetelési értékét, feltehetően azért, mert ezzel nincs különösebb dicsekednivalója. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy elsősorban hétvégi háznak, nyaralónak, elárusltóbódénak javasolja a paplrházat. Nem kétséges viszont, hogy ha a fal megbízhatóan tartósnak bizonyul, megér egy belső hőszigetelő réteggel való ..feljavítást**. Egy dolog mindenképpen bizonyos: az elgondolás szellemes és hasznos, s alighanem hamarosan követőkre, illetve szabada- córlókra talál Fnrőoáhan is. H J nifiliv-r h-'tyiíi e» rdyciszLo, s az eredniény eyy hagyümányos anyHgukkal épült házhoz megtévesz- lésig hasonlő építmény. A papirház felépítése elsősorban a barkácsolöknak. a ..csináld magad“ Jelszó híveinek való. minthogy a négy falon, tetőn és ablakokon, ajtókon kívül minden egyéb tartozékról, valamint a felállításról magának a vásárlónak kell gondoskodnia. Kis rádiúadöt szerelnek a inegjeíölt róka liútáia