Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-21 / 51. szám

VILÁGNÉZET GITÁRRA ÉS SZÁJHARMONIKÁRA új ifjúság 13 Karéi Svnboda és Zdenék Rytif „Yveta“ cimü száma már hosz- szú ideje megingathatatlanul áll a hazai top-iista első helyén. Jifí Kern, a cseh könnyűzene legnagyehb reménysége énekli. A szőke vagy inkább szöszke énekes 1949 májusában született Prágában. A sikeres középiskolai érettségi után banktisztiviselő lett. A bankból — a rosszmájúak szerint a bank legnagyobb sze- reúcséj'ére — alighogy ott megmelegedett, elragadta legna­gyobb szerelme — a zene. Harmadik osztályos korától tagja volt Bohumil Kulinsky gyer­mekkarának, a középiskolában pedig az iskolai együttesben gi­táron próbálkozott. Tehát, ahogy megvált a banktisztviselőségtől, néhány társával megalakftotta a Rehels-együttest, amely sokáig a haazi pop-zene élvonaláha tartozott. Hosszanjátszó lemezük, a Sfpkflvó Ruíenka még most is lemezsiker. Az együttes azonban felbomlott, és a már-már tehetségnek szá­mító Jifi Kern külföldre szerződött. Legutoljára a Shut Up-együt- tes tagjaként járta a világot, hazatérésük után fellépett a Sema- for színházban. Ekkor már felfigyeltek rá. Külföldi vendégsze­replésein megtanult több hangszeren játszani és az éneklésben is rutinra tett szert. Énekesi pályafutásában azonban csak az idén állt be fordu­lópont. A szocialista országok hangversenyirodáinak Intertalent '71 című fesztiválján a hazai versenyben Zdena Lorenc mögött a második lett, a nemzetközi döntőben pedig az említett Yvetta érte el a legnagyobb sikert. Május elsejétől a legöregebb és az egyik legrangosabb beat- egyíiltesünknek,’ az Ollmpicnal« a tagja, és az Yvetta sikere után a hanglemezgyártó vállalatok, a rádió és a televízió is egyre sűrűbben foglalkoztatják. ígYdl KATONA KLÁRI Szerinte riadtan, hallgatagon mozog a sok „felnőtt' sztár között. Nem csoda, jövőre érettségizik. De hangja olyan kifejező, komoly és érdekes színezetű, amilyen kevés van az utánpótlásgárdában. Két dallal szerepelt a táncdalfesztlválon, s mindkettő olyan nehéz veretű, igényes volt, mint amilyenek hozzá Illenek. — Mikor kezdtél énekelni? — Három éve tanulok, de egy éve, hogy „komollyá" fordult a dolog. Állomások? A Tessék választant, a KI vándst lennék rá, majd rádiófelvételek: a Szomorú ősz. az Eszpresszóban. A Made In Hungaryn Schöch: Mikor rád talál a hajnal című dalát énekeltem. Aztán a Csukd be az ajtót, az Egy kis tavasz, egy kis szerelem. 1970- ben, Berlinben nyilvános rádiókoncerten vettem részt. — Hogy bírod mellette a tanulást? — A próbákat és az énekleckéket, fellépéseket és '.ermészetesen a gimnáziumot valóban nehéz össze­egyeztetni. De azért lehet. — Kik a kedvenc énekesnőid, ügy Is mondhatnám, példaképeid? — fülle Driscoll és Aretha Franklin stílusát szeretem leginkább. — Elképzeléseid a jövőről? — Érettségi, majd szeretnék a főiskola dzsessz tan­szakán tanulni. Lapunk 35. számában írtunk jean Seberg, az ameri­kai származású filmszínésznö szomorú esetéről, aki ál­dott állapotban az amerikai propaganda, név szerint a Newsweek aljas támadásainak áldozata lett. A haladó gondolkodású és békeharcos művésznő — tulajdonkép­pen éppen ezért szúrt szemet a Newsweeknek — az a- lávaló rágalmak hatására lelkileg összeomlott, idő előtt megszülte gyermekét, aki meghalt. A tekintélyes (legalábbis a példányszámát tekintve) Newsweek egyik augusztusi számában a következőket irta: „jean Seberg és volt férje, az 56 esztendős Ro­main Garry ismét házasságot akarnak kötni, bár a gyermek, akit (ean októberre vár, egy másik férfitől, egy néger aktivistától van. Seberg Kaliforniában is­merkedett vele össze.“ Az igazság azonban napfényre derült, a koraszülött gyermek fehér bőrű volt, és a felháborodott Romain Garry beperelte a Newsweek szerkesztőségét. A per a napokban zajlott le. A Newsweek New York-i szerkesz­tőségének vezetője, Keremit Lansner a véletlen szeren csétlen játékára hivatkozott. A szóban forgó kézirat leadásának idején rövid időre távozott a szerkesztőség­ből. A kéziratokat lényegében már leadták, csak a bot­ránykrónikából hiányzott néhány sor. Ekkor táviratoz- ta a lap párizsi tudósítója a jean Seherget rágalmazó tudósítást azzal, hogy meg nem erősített értesüléseken ra alapszik. A főszerkesztő utasította a titkárnői, hogy B jelölje meg zöld ceruzával, anti azt jelentette volna, hogy nem kell közölni, A titkárnő azonban érthetetlen módon piros ceruzával jelölte meg a kéziratot, és így került a lapba. A főszerkesztő őszinte sajnálatát fejezte ki az írónak és a művésznőnek, a bíróság pedig 130 ezer frank kár­térítés fizetésére kötelezte a lapot, és ezzel az ügy szerintük lezárult, (pi) VLADKA PRACHAROVÁ Az év egyik legnagyobb könnyűzenei felfedezettje kétségkívül Vladka Prachafová. Akárcsak ]ifí Kom, ő is az futertaient '71 fesztiválon tűnt fel. (indfich Brebec számaival (Pod oblohou, ]ako louks V léié) bekerült a gottwaldovi nemzetközi döntőbe, ahol a harmadik helyet szerezte meg. Itt figyelt fel rá Éva Pilarová, a hazai könnyűzene első számú hölgye, s ma­gával vitte kubai turnéjára. Bemutatkozott még a Bratislavai L^rán is, de ahogy az lenni szokott; kezdő énekesnek csak azt kínálják, amit a „nagyok“ visszautasítanak. Hanák-Cmíral: Dávaj. éo máá című számával nem nagyon pályázhatott jobb helyezésre. Vlad'ka azonban az idén ennek ellenére feltört a könnyűzene legjobb művelői közé. ö képviselte hazán­kat a sopoti táncdalfesztlválon is, rövidebb-hosszabh turnén volt Magyarországon és Bulgáriában, az NDK rádiója és televíziója pedig néhány felvételt készítet' vele. Az utóbbi időben itthon is alig múlik el hét. hogy ne látnánk a televízió képernyőjén ezt a rokonszenves és tehetséges brnói énekesnőt. (ngy) I Dinnyés jézset először zene- I uszlasa után. egyedül — Ez volt az első lépcsőfok, hogy tuvábbmehessek. Szegeden adta elő első dalait, árról szóltak, amit maga körül látott és észrevett. Barátai szíve­sen és gyakran hallgatták. — Aztán arra vágytam, hogy feljebb léphessek. Egy gitárral és egy szájharmo­nikával indult el Szegedről. Ván­dorol) gyalog vagy autóstoppal, ott állt meg. ahol fiatalok voltak — A közönséggel való össze tartuzás és egyUtténeklés veit számomra a legfontosabb. Tizennyolc éves szegedi gim oazKsta. amikor 1987 nyarán gi­tárral és szájharmonikával a nya­kában Pestre utazik, fellép a KISZ országos pol-beat fesztivál­ján, és „Karrier" cimü számával négy dijat visz haza Szegedre. Dinnyés jázsef nevét azok is meg­jegyezték, akik soha hirét sem hallatták a pol-best-nek. Azóta négy év telt el. Később katona lett. Utolsó tv- szereplésekor katonarohába volt rajta. — Akkor már tudtam, hogy milyen bosszú volt ez a két év. Mindent újra kell kezdenem. — 1969. október 31-én újra kezdtem az életet. Előttem volt megint az első lépcsőfok. Elmentem a televizióhoz. „Diny- nyés-műsor?" — megmosolyogták. Bekupogott a rádióhoz is. „Hozzon kottát is, ne csak szövegeket” ~ hogy lássák, mit tud. A C kate­góriás ORI-vizsga után elindult újra az országúton. — Vittem magammal egy feke­te táblás füzetet Is. Hadd tudjam meg, ami legjobban érdekel. Fellépései után a fiatalok leír ták neki véleményüket: „Akarjál sokat és nagyot, mindent el fogsz érni, ha megmaradsz annak, aki vagy: kedves, közvetlen, kis vi­ráglelkű embernek”. Nagyon sze­retnék egy verset lelsni neked: „Vízcsepp az ég, viszi a szél”. — Es ez már hányadik lépcső fok? A rádiófelvételhez elég volt már előre a szöveget bemutat­nia. Az ŐRI a C kategóriából át­tette az ,A-ba. A salgótarinni amatőrfesztiválra meghívták, tart­son szakmai bemutatót protest- songból. A Szovjetunióban járt. megjelent első önálló lemeze, a nyári épitőtábwok állandó sze- replője; csak a televízió hallgat. — Pedig a lépcsőt nem kedve­lem. Azért is, mert vannak, akik­nek liftjük van. — Huszonhárom éves vagyok. Még, vagy már? A fekete táblás füzetben telnek a lapok: „Min­dig visszavárunk”. „Csak ne fá­radj belel” — Az évek múlnak. Nem fogok elfáradni. Legfeljebb fáradtabb leszek. — Minek tartja magát? — Énekes előadó, pontosabban ,,daltulajdonos” vagyok — mond­ja —, és ez nemcsak „foglalko­zás”, hanem világnézet is, amely arra kötelez, hogy legyen disszo­nancia a gitáromon megszólalta­tott dalaim mondanivalója és éle­tem, magatartásom között. Mai költők, elsősorban Buda Ferenc, Ladányi Mihály, Soós Zoltán meg­zenésített verseiben és saját szö­vegemre szerzett számaimban tő­ként a fiatalokról, azokról éne­kelek, akik közül én is jöttem, akik a legközelebb állnak hoz­zám. • Mit tart pályafutása legfantosabb for­dulópontjának? — Az utóbbi időben a Václav Záhradník zenekarával való együttműködést, és azt, hogy végre-valahára a Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiója Is foglalkoztat. 0 Mi késztette arra, hogy megszakítsa a Gustav Brnm zenekarával való sokévi e- gyüttműködést, és Václav Záhradník zene­karával énekeljen? — Előfordul, hogy egy énekes egész éle­tén ót egy zenekarral énekel. De ez kivé­teles eset. Az énekes művészi fejlődése szempontjából azonban nagyon hasznos, ha időnként váltogatja a zenekart. Én is meg­próbáltam. 9 Szlovák vagy cseh énelcesnőnek tart­ja-e magát? — A döntést a közönségre bízom. Tény, hogy szlovák vagyok, Szlovákiában szület­tem, és ott is kezdtem dolgozni. Aki Is­mer, tudja, hogy ápolónő voltam Zllinán. Pályám kezdetén azonban Szlovákiában ért­hetetlen módon mellőztek. Ezt nem szem- rpbánvá = kőn1 'iinndnm, de jólesett, hogy i' í'iHái"lii-*“1fYYfurir Csehországban felkaroltak. Végeredmény­ben pedig a jó dal egyformán tetszik min­denkinek, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Az utóbbi időben már a bratislavai rádió és televízió Is gyakrab­ban foglalkoztat. Ha rajtam múlana, akár le is telepednék e városban. • Dzsesszénekesként indult, és e műfaj elismert művelője volt. Az utóbbi időben azonban úgyszólván kizárólag a tánczené­vel foglalkozik. Nem kár? — Igaz, hogy dzsesszel kezdtem, és az is Igaz, hogy a dzsessz már csak emlékeim­ben él. Sajnos, a dzsessznek nálunk nincs közönsége, nincs kinek énekelni. Ráadásul a pop-zene minden időmet leköti. Ennek ellenére nagyon szívesen énekelek dzsessz- számokat. • Pályafutása alatt hány rádiófelvétele és lemeze készült? — A rádiófelvételeket nehezen tudnám összeszámolni. Lemezeimből eddig körülbe­lül negyvenet hoztak forgalomba. (pi) blehArovA ■ar..í' mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom