Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-14 / 50. szám

12 „AZ ÉN APÁM REGGELTŐL ESTIG IZZADTAN LÖT-FUT, ROBOTOL“ hij Endra gyönfttrű Teriéből, a Proletir Ilá daUböl Idéztem a cim sorait, és nem Téletlenlil. Maghalt egy tntballUta, aki a vllég agyík lagiobb csapatában játszott, sztárok és csillagok között — proletárként. „Zakl” nem csillogott, nem sziporkázott, hanem , Izzadtan 16tott-fu- tott, Tabotolt*, és mégis mennyire beleilleszkedett ebbe az egyiittesbel Az első Tolt — és ez a sporttörtéDolamnak is fájdal­mas adata —, aki örökre Ittbagyta a pályákat és kapu­fákat Groslcsék társaságáböl. A szító mondta föl a szol­gálatot, az a SZÍT, amely annyi éTon át, annyi mérkőzé­sen keresztUi lüzte-bajtotta őt előre, a győzelemig. Egyetlen egyszer készítettem Tele interját, itt, Cseh- azIoTáklában, nem sokkal azután, hogy afrikai edzős- ködéséből Tisszatért. Tudta, hogy nálunk is szeretik és becsiiiik, hogy tudását itt is értékelték a szurkolók, lé­pár barátja Tolt CsehszloTákiában, mindig szlTssen jött közénk. Most már az Oragfidkkal sem jöhet, emlék lett, legenda szinte. Az ember nem mondhatja Tágig a Grosios, Buzánszky, Lörám Lantos. Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis. Hideg- kntl. Puskás, Czibor-sort. nem fújhatja el egy szuszra, mim annak előtte. Zakariásnál meg kell állni, mert Za­kariás nincs már. Gyászolják CsehszloTákiában Is. Azok, akik a becsli- letesen küzdő, barátkozni Tágyé embert, a nagyszerű fntballistát tisztelték benne. {battaj Arzsanov; TOM JONEST MINDIG SZÍVESEN HALLGATOM A világ jelenlegi legjobb nyolcszázasának tartják. Az amerikai Track and Fleld News (a legrangosabb könnyűatlétikai szaklap) szerint ebben az esztendő­ben Is 6 volt planétánkon a legkiválóbb. Beszélges­sünk el Jevgenyij Arzsanovval, a müncheni olimpia egyik esélyesével. Ha nem atléta lenne, aportolna-e egyáltalán? Egész biztosan tudom, hogy focista lennék. Még az is megtörténhetne, hogy bekerülnék a bajnok Dinamo Kljev csapatába, mindig jól ment a foci. Kit tart a legjobb nyolcszázas tutőnak? Az ú]-zélandl Snellt, Győzelmeit meggyőzően arat­ta. Kár, hogy nem volt igazi konkurrense, mert ez az időeredményein is meglátszana. Ogy fejezte be pályafutását, hogy nem talált legyőzőre. Amikor el­olvastam edzője könyvét, még nagyobb tiszteletet kezdtem érezni Petet Snell Iránt. Helsinkiben aranyat nyert, Münchenben ismétel? Helsinkit és Münchent nem lehet összehasonlítani. Addig még sok a gondom. Először is ki kell vere­kednem az olimpiai csapatba való bejutás jogát, és csak utána eshet sző az olimpiai esélyekről. A me­zőny összehasonlíthatatlanul erősebb lesz, mint az Euröpa-bajnokságon. Ott lesz például ■ az ausztrál Doubell, a mexikói bajnok és sokan mások. Mindent megteszek a sikeres versenyzésért, és ha az érmek valamelyike az enyém lehetne, nagyon boldog len­nék. Mitől tél a rajt előtt? Lehet, hogy nagyképűnek talál, de semmitől sem félek. A nyolcszázas versenyeken nem fenyeget ha­lálos veszély, mitől féljek hát? Az ellenfeleket .fi­gyelem, és minden verseny után tapasztaltabbá vá­lók, de még így is sok a tanulnivalőm. Ha Tisszavonul, mivel foglalkozik majd? Sportújságíró, szeretnék lenni, hogy ne szakadjak el teljesen a sporttól. Igyekszem tapintatos lenni. Tudom, milyen idegesítő, ha a rajt előtti órákban az esélyekről faggatják az embert. Minden verseny más, ki tudna előre jősolnl? A sportban sok a szép­ség. Ezeket szeretném cikkeimben felmutatni. Mint fűtő szereti a gyorsaságot. Van-e gépkocsi- Ja? Igen, van egy szürke kis Volgám, és — ha a kö­rülmények megengedik — száguldozom is rajta, de sohasem szegem meg az előírásokat, és a fékeket tízezer kilométerenként ellenőrzömi Mi érdekli még? Inkább úgy kérdezze: ki? A menyasszonyom, Lud­milla, akit nagyon szeretek, és ValeriJ Borzov, az ország legjobb sprlntere, aki jó barátom. Szívesen hallgatok zenét. Az egyik amerikai utamről Tom Jo­nes összes addig megjelent lemezével tértem haza. ezeket mindig szívesen hallgatom. Csodálatos, hogy némely embernek milyen gyönyörű hangja van, és csodálatos, hogy egyes dalok milyen szépeki fklochan) 1. A riport története K ifogtuk az év legna­gyobb halát, az olva­sók asztalára tehet­jük a legkövérebb ka­rácsonyi potykát: meginterjúvoltuk dl Stefanot, a Real egykori utá­nozhatatlan csatárát, minden i- dők egyik legjobb játékosát, a- ki Puskással együtt fantaszti­kus dolgokat művelt a csatár­sornak nevezett „tüzes szerke­zetben“. Nem volt könnyű munka a spanyol bajnok edzőjének kö­zelébe férkőzni. Mint ismere­tes, a BEK mérkőzései során összekerült a Dézsa és a Va­lencia. Benéék Valenciában, még az első mérkőzésen kivág­ták a rezet: legyőzték di Ste­fano csapatát, A budapesti visszavágóra tehát eléggé in­gerült állapotban utazott az e- gyüttes — ha tovább akar jut­ni, le kell győznie a Dózsát! Oi Stefánót mogostromolták az új­ságírók, de egy-két percnél tovább nem volt hajlandö be­szélni, a beterrezett riportok­ból nem lett semmi. Miután Vándor Kálmán megírta az e- gyik napilapba, hogy az egy­kori sztár eléggé morcos em­ber, elterjedt a hír: di Stefano nem nyilatkoziki Amikor a meccs előtti nap estéjén Buda­pestre érkeztem, engem is ez­zel fogadtak a kollégák, és sű­rűn mondogatták, kár a gőzért. A harcot persze nem adtam fel, annál is inkább, rogy Lo­vas Gyula személyében (a Ma­gyar Nemzet munkatársa) ki­váló tolmács állt rendelkezé­semre. A találkozót a kispad- rál. Szepesi György társaságá­ban néztem. Megfigyelhettem a spanyol újságírókat, és magát di Stefánót is. Egy' alkalommal igazolta félelmetes voltát: a pálya szélén közvetítő Novotny Zoltánnak magyarázta (eléggé hevesen), hogy üljön le ő is a kispadra, mint spanyol társa, ne zavarja a kilátást. Ezek n- tán még több szorongás gyűlt bennem össze, és bevallom, már letettem volna a riportké­szítő szándékról, mert különö­sebb értelmét nem láttam e- zek után. A szünetben Novotny Zoltán elmondotta, hOigy mivel Valenciában sem rendeztek kö­zös vacsorát, Budapesten sem lesz bankett. A két csapat kü­lön lakik és vacsorázik. A spa­nyolok az Intercontlnentálban, a Dózsa a Hársfában, fgy ösz- szeomlott az a tervem is, hogy BsetUg Kovács Imrét vagy Fa­zekast kérem meg a közvetí­tésre. Tolmácsommal együtt azon­ban mégis elmentünk — lesz, ami lesz jelszóval — a szállo- ^ ba. Fél kilenckor toppantunk az előcsarnokba, és ott — nagy szerencsénkre — megpillantol- tűk a spanyol újságirúkollégá- kat, azonnal érintkezésbe lép tünk velük, elmondtuk, miért jöttünk. Innen aztán álomsze­rűén peregtek tovább az ese­mények. A spanyol újságiro- -j/ társ bemutatett a klub elnöké- L nek, a klub elnökét megkértük nyilatkozzon a Valenciáról és di Stefánéröl, és miután ele­get tett kérésünknek. Kirukkol­tunk az újabb kéréssel: legyen szíves di Stefánót megkérni, .^álljon ő is rendelkezésünkre I néhány percig. Negyed tíz kö- -^rül boldogan távoztunk az In- ^ tercontinentálből. Magnönkiin ^l’í Stefáno nyilatkozatával, szí­vünkben a riportkészítés gyö­nyörűségével szálltunk autóba és máris bekapcsoltuk a gépet: a klub elnökét és di Stefanát .^hallgattuk még egyszer, és ^ még sokszer. Mindezt azért tartottam fon­tosnak közölni az olvasökkal, hogy bebizonyítsam: mind'rn ri­port más, minden helyzet más, és gyakran hamisak a legen­dák. A szűkszavú dl Stefano, a morcos sztár ugyanis olyan hévvel és bőven beszélt egy- egy kérdésrél, hogy a tolmács alig győzte fordítani! %-Á * *• * * * 4 *• • 4 4 4 4 4 A Ml AJÁNDÉKUNK: A REAL MADRID VILÁGHÍRŰ JÁTÉKOSA, NYILATKOZIK AZ ÚJ IFJŰSÁGNÁK 4 4: 4i olyan szerencse az új edzit, mint a hazai találkozókon, mert a Dézsa ellen alulmaradt a BEK-ben. Igaz, hogy az első mérkőzésen mi álltunk köze­lebb a győzelemhez, de itt, Bu­dapesten igazolta a magyar bajnok: kivételes tudású, nagy­szerű együttes. A Valenciának az volt a legnagyobb szomorú­sága, hogy nem szerepelhetett színeiben az újonnan leigazolt spanyol válogatott középhát­véd, aki a ligában már játsz­hat, viszont az DEFA szabályai értelmében nemzetközi mérkő­zéseken egyelőre nem, mert júninsban kellett volna leiga­zolnunk, nem augusztusban. Di Stefano tulajdonképpen két csapat fölött őrködik. .Az első csapaton kívül létezik még egy másik FC Valencia is, ez a második ligában szerepel, és javarészt juniorokból áll. Erre építi majd az évek folyamán az „egyet“ az edző. Di Stefano gyors sikerének titka abban rejlik, hogy az egykori nagy­szerű csatár merészen fiatalí­tott és fiatalít. A csapat átla­gos életkor-) btuszonnégy év, a legfiatalabb játékos, a Buda­pesten is szerepelt kapi pél­dául húszesztendős. A két szél­ső huszonkét éves. és a csapat öregén kívüli legidősebb játé­kos sem több hnszonhatnái. Ili Stefano tehát egy új csapatot, a fiatal Valenciát '^remtetle meg, és ezzel én mint a klub elnöke és mecénása teljes mér­tékben egyet írtok: a lob' r,í. gás, és áltáléban a sport a fia­talok szenvedélye. Befejezésül tálén még annyit, hogy di Slefáno eléggé mere­ven viselkedik az újságírókkal, csakucvin nem szívesen nyi­latkozik, viszont a szíve tele van a foci iránti szeretettel, és csak neki köszönhető, hogy a Valencia ilyen rövid idő alatt megnyerte a bajnokságot, ma­ga mögé ntasftva a híres niad ridi csapatokat, és kUlönnrké)!- pen a Reált, amely a középcsa­tár egykori klubja volt. karják kerülni a vereség lehe­tőségét. Néhány csatáregyéni­ség, — általában kettő-három — próbálja meg ellátni a: t a feladatat, amire mi még öten voltunk. Ugyanakkor a közép­pályás játékosok nagy része csak azzal törődik, hogy meg­zavarja az ellenfél kibnntakozé támadását. Ez a tíz-tizenöt év alatt eltelt változás lényege. Az ok abban keresendő, hogy a városok egyre terebélyesed­nek, egyre kevesebb a griind, a hely a gyakorlásra. Nincs le­hetőség az igazi játékra. Az én időmben a foci az utcákon, te­reken is zajlott, nemcsak a hi­vatalos pályákon. Az a techni­ka és labdaUgyesség, amely az utcákon kialakult — és csakis az ottani körülmények között alakolhatott ki —, ma hián •- : ik. Az iparosodással a foci visszaszorult a klubokba. Ha ma is meglennének a grun ’nk, utcák, terek adta le! itőségek a mai fiatalok között is fel bukkannának 's igazi tehetsé­gek az igazi techuikS' eavéni- ségek. Mikor mi iálszofMink ~ nem lehet tizennyolc éves kor- bi n kezdeni! A Világ labdarúgása után térjünk vissza csapatához, az FC Valenciához. Ml enneC: az együttesnek a jövője? — Nagyszerű az emberanya­gunk, de a minőség még kl- vánnivalöt hagy maga után. A csapat jő erőnléttel bír, végig- hlrja támadni és védekezni a kilencven percet, de a játéko­sok közül egyelőre hiányzik az a kivételes tudású és lelkese- désű egyéniség, amely arra sarkallná a többieket, hogy át­lagon felüli teljesítményeket nyújtsanak. Ezért most elsősor­ban a fiatalok között keresem azt a néhány tehetséget, aki nehéz kTmenetelű mérkőzéseket is képes lenne eldönteni. Azt mindenki tudja, hogy ki a híres di Stefáno. A családjá­ról viszont nem hallottunk még. — Hat gyermekem van, ket­tő kolumbiai és négy spanyol. Valenciában élnek, ott tanul­nak. A hat közül négy lány és csak ketfí fiú. Ha később fo­A Real fénykorából: di Stefáno ás Puskás. 4 4 4 4 4 4' 4 4 2. Mii mondott a klub elnöke? ^ „Másfél éve, tavaly jánius- .^han szerződtettük di Stefánót. ^Rövid működésének máris me,g ^volt az eredménye, az FC Va- .^lencia megnyerte a spanyol ^bajnokságot. A nemzetközi po- ■^rondon egyelőre nem kísérte 3. ÉS mit nyilatkozott di Stefano? Tisztelt dl Stefáno, mi csak azért jöttünk Csehszlovákiából hogy önről írhassunk. Első kér- désünif a vilá labdarúgó- sportjával kapcsolatr • Merre tart a foci, mi változ-ít azóta amióta ön abbahagyta? — A jelenlegi, és a mond­juk tíz-tizenöt évvel ezelőtti futball közötti alapvető kü­lönbséget az határozza meg, hogy a mostani játékosok fi­zikai felkészité e sokkal ala­posabb, a csatárok és védők atlétikusabbak. A technikára viszont sem elég idő, sem elég hely nem maradt. Ma sokkal kevesebb a technikás labdarú­gó, még a jé csapatok is vé­dekeznek, mindenképpen el a­az említett külvárosi alapon — júl tudtuk, milyen kemény a védelem és milyen trükkökkel lehet zavarba hozni őket. A legbonyolultabb védelmet is megismertük és feltöriUk kél- három perc alatt. A mai játé­kosokból éppen ez hiányzik; nem ismerték meg a labdarú­gás teljes ábécéjét, nem értik, nem érzik a játék teljes mély­ségét. Ma a futás és a helyez­kedés a fő ismeretanyag, de ennek párosulnia kellene a labda feletti teljes uralommal, a labdabiztonsággal is. Tehát még az elsőosztályú focisták sem technikásak! Összefoglal­va: pályák, terek, utcák kel­lenének: gyerekkori tehetősé­gek, hogy a srácok tizennyolc éves korukra kész, technikás, ötletes játékosok legyenek, '■>! fgy álljanak a különböző klu­bok rendeli ''?éeére. A -it cizni akarnak, nem lesz kifo­gásom ellene, de előbb szerez­zenek valamilyen diplomát, ta­nuljanak ki valamilyen szak­mát, ne legyenek a futballra utalva. A futball máról hul- napra bizt. ' c^jk megélhetést. Elég, ha knzbejo" egy sérülés, és vége. Sokéves taoasztala- tom alapján nvugnitan állítha­tom, hogy ezer fntballistábúi általában csak egv olyan akad, aki ebből a sportágból annyi pénzt szerez, amennyi elég a nyugodt megélhef*"' z. A Valencia elbúcsúzott, a Dézsa bejutott a legjobb ny'Ic európai klubcsapat közé. A klub elnöke és maga di Stefa­no is szuikol majd Benééknek a sikeres szereplésért: mégis­csak szebb a későbbi győztes­től kikapni. BATTA GYÖRGY . j Ai V, a menyasszonya, és a jó barát, Burzov.

Next

/
Oldalképek
Tartalom