Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-14 / 50. szám

I Lakásépftés... Lakáselosztás... Lakásvásárlás... A huszonöt éven aluli, önállá lakás nélküli tlatalok többségét napról napra ezek a gondolatok foglalkoztat­ják. Életük középpontjában a lakás áll: legszebb vá­gyaik egyike és ez egyik legnyomasztébb gondjuk is. Jegyesek, fiatal házasok szabad óráik javát hirdetések böngészdével töitik; gondosan megfontolnak minden e- gyes kiadást, hogy minél előbb összehozzák a lakás, il­letve a lakásszövetkezeti „belépő“ árát. Lakásépítés, takáselosztás, lakásvásárlás... Ezekről a fiatalok tízezreit érdeklő időszerű kérdé sekről beszélgettünk RUDOLF LESKA mérnökkel, a Szlo­vákiai Lakásszövetkezelek Szövetségének elnökével. • Elnök elvtárs, véleménye szerint milyennek minősíthető ■ szlovákiai lakáshelyzet a szövetkezeti lakásépítés ütemét s mértékéi, a szükségletek kielégítését tekintve? — A Szlovákiában épülő szövetkezeti lakások zömét a Ma­gasépítő Vállalat (Poz&mné stavby) kerületi üzemel építik, s így évente körülbelül 7800 ú) szövetkezőt! lakással bővül a lakásállomány. Évente átlagosan 300-350 szövetkezeti lakás épül önsegéllyel, míg a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók stabilizációja érdekében az állami gazdaságok, földműves- szövetkezetök és egyéb mezőgazdasági üzemek építészeti cso­portjai mintegy további hatszáz lakást adnak át. Tizenkét havonta így megközelítőleg 8700 új szövetkezeti lákást adunk áf a lakásszövetkezetek tagságának. Tudjuk, a lakásépítés egészének pillanatnyi üteme, sajnos, lassú, hiszen szövetke­zeteinkben kereken 75 ezer tag vár még lakásra, s a kérvé­nyezők száma évről évre gyarapszlkl Igaz, ez az általános kép nem éppen a legvidámabb, de az egyes kerületek vagy városok valós helyzetét mérlegelve már biztatóbb jelenségek­ről is beszélhetünk. KoSlcén (Kassán j. Banská Bystricán és PreSovon aránylag a legrövidebb a „türelmi idő, a legru­galmasabban, leggyorsabban Itt tudjuk kielégíteni az Igénye­ket. Bratlslavában azonban különösen sok mulasztást kell pótolnunk a közeljövőben. Az ötödik ötéves terv végéig 10 600 kérelmezőt kellene itt kielégítenünk, ami a gyakorlatban é- vente több mint 2500 szövetkezeti lakás átadását jelenti. Nem mentségképpen, csupán a teljesség kedvéért említem, hogy a szövetkezeti lakások átadásának üteme elsősorban a lakás­építés egészének tempójától függ, így az általunk kltüzöU feladatok teljesítése nagy mértékben múlik a lakásépítést ki­vitelező vállalatok munkaslkereitől, tellesítményétől. • Miként fogalmazhatók meg a lakásszövetkezetek idősze­rű teendői a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak tükré­ben? — A párt tizennegyedik kongresszusának határozataiból ki­indulva, szeptemberben az SZSZK kormánya is napirendre tűz­te a lakáskérdés megtárgyalását, és e probléma mielőbbi megoldását szorgalmazó feladatok egész sorát fogadta el. Gondolom, így nem lesz érdektelen, ha ezekből az aktuális teendőkből Itt Is megemlítek néhányat. A kormány határo­zatai értelmében például megfelelő módon mielőbb meg kell oldani a lakásépítéshez szükséges munkaerő kérdését, fej­leszteni az építőiparban dolgozók szakmai tudását és javí­tani munkahelyi körülményeiken s népjóléti helyzetükön. A jövőben lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelni a la­kásállomány karbantartásának, minőségének, Időben történő javításának. Erre a célra az új lakótelepek tervezésénél már műhelyek és raktárak építésére is gondolni kell. Az illeté­kes minisztériumok tevékenységének egybehangolásával fo­lyamatossá, zökkenőmentessé kell tenni az építőanyag-ellá­tást. A lakásszövetkezetek számára nagy anyagi előnyt jelent majd a jövőben, hogy a lakások karbantartásához szükséges építőanyagot nagykereskedelmi áron kapjuk, s így az állam jelentős pénzbeli tehertételt vállal a szövetkezeti lakások javításának költségeiből. Itt szükséges megemlíteni, hogy a jövőben úgynevezett készültségi javítóbrigádok is alakulnak, melyek egy-egy területen rugalmasan, gyorsan elvégzik a karbantartási teendőket. Az SZSZK kormányának szeptemberben elfogadott határo­zatai értelmében a jövőben tokozott figyelmet kell fordítani a szövetkezeti lakások korszerű tervezési követelményeinek. .A lakásszövetkezeteknek a jövőben beleszólási Joguk lesz a lakástípusok meghatározásába, tervezési munkájába, s na­gyobb jogkörük lesz az építkezés minőségének ellenőrzésé­re is. A fenti határozatok a kormány többi lakásépítésre vonat­kozó intézkedésével együtt arra a reményre jogosítja lakás- szövetkezeteink vezetőségét és tagságát, hogy a közeljövő­ben véglegesen megoldhatjuk mai problémáink zömét. Szük­ség is van az építőipar mai munkafeltételeinek javítására, mert az eddig épült 97 ezer szövetkezeti lakás karbantartá­sa és az 1975-lg vállalt további 75 ezer új lakás építése nem kis feladati • Van-e reális képünk a lakosság tényleges lakásszUkség- iBteiről? Felmérhatö-e egyáltalán ez a szükséglet? — Hazánkban, különösen most a népszámlálás utá.n no--» nehéz feladat reális képet alkotni az egész lakosság ténybi- ges lakásszükségleteiről. Természetesen, ezek a kérdések el­sősorban a Szlovák Tervezési Bizottság hatáskörébe tartoz­nak. A Szlovákiai Lakásszövetkezetek Szövetségében is pon­tos áttekintésünk van azonban a tagság és a kérelmezők szá­máról. Ezek a központi, járási és városi viszonylatban veze­tett adatok egyúttal munkánk Iránytűjét is jelentik. 0 Hogyan állják ki lakásviszonyaink a nemzetközi össze­hasonlítás próbáját, különös tekintettel a szocialista államok­ra? — A «arát! saociallsta államokban szintén elsősorban la­kásszövetkezetek elégítik ki a lakosság ez irányú igényeit Mint ismeretes, Magyarországon példán! csak lakásszövetke­zetek útján szerezhető új lakás. A családi házak azonban — természetesen — magántulajdonban épülnek, főképpen vidé­ken. Az NDK-ban válogatás útján alakul ki a lakásszövet­kezetek tagsága. Ennek célja, hogy a tagság létszáma meg­feleljen az építőipar lakásépítési képességeinek, ami égybén garantálja, hogy a tagság három éven belül biztosan megkap­ja a kérvényezett úl lakást. Lengyelországban körülbelül százezer lakás épül évente a szövetkezetek számára. A la­kásépítés üteme az NDK-ban és Lengyelországban gyorsabb, mint nálunk, viszont a lakások nagyságát, a szobák számát tekintve mi „vezetünk“ német és lengyel barátaink előtt... • A jelenlegi lakásszUkséglet mennyiben természetes, il­letve mennyiben tekinthető túlzottnak vagy a mólt öröksé­gének? A lakáshiány nem újkeletű probléma nálunk. Természetes, hogy az életszínvonal rohamos emelkedése egyre égetőbbé, sürgetőbbé tette ezt a kérdést is. Két-három évtizede vidé­ken a fiatal házasok Jobbára a szülői házban maradtak. Egy szobával Is megelégedve közös konyhán élt az egész család. Ennél is nehezebb lakáskörülményeik voltak a városi mun­káscsaládoknak, hiszen a burzsoázia semmit sem törődött s dolgozók lakásgondjaival. Ennek a korszaknak az egyik leg- szomorúbb emléke a tömeges kivándorlás volt. Csupán « szocialista társadalmi rendszer tűzte céljai egyikéül e szo­morú örökség mielőbbi megoldását. Az elmúlt évtizedek ko­moly mulasztását azonban nagyon nehéz pótolni, hiszen a felszabadulás óta már egy új nemzedék is felnőtt! A lakás- probléma megoldásának élén a CSKP áll, szorgalmazza és az állami szervekkel karöltve hatékonyan segíti a lakásgondok mielőbbi fölszámolását. A lakásépítő egészét tekintve ebben az ötéves tervben Csehszlovákiában 520 ezer új lakás épül s ebből 180 ezer Szlovákiában. A teljesség kedvéért azon­ban azt is el kell itt mondani, hogy az emberek néha túl­zott lakásigényekkel lépnek föl. Gondolok itt mindazokra, a- kik egyedül élnek ugyan, de több szobás lakást szeretnének, vagy azokra a családokra, ahol a család létszámát két szo­bával is meghaladó lakásegységet kérnek. • A lakásgondok elsősorbao a fiatalokat érintik... Mit mondhatna el olvasóinknak ennek kapcsán? — Előbbi válaszomban, közvetve, már erre a kérdésre is válaszoltam, hiszen az 1975-ig épülő 520 ezer új lakás ja­vát minden bizonnyal a huszonévesek kapják... Ez természe­tes Is, hiszen a fiatalok Igényelnek kielégítése szocialista társadalmunk egyik legalapvetőbb célja. A lakásépítés üte­mének meggyorsítása érdekében a jövőben Is örömmel fo­gadjuk a fiatalok kezdeményezését, segítő kezét. Tovább sze­retnénk fejleszteni az önsegéllyel épülő lakásépítés mai for­mált, természetesen az erre vonatkozó előírások pontos és szigorú figyelembevételével. Ezért a közeljövőben szorosabb­ra fűzzük együttműködésünket a Szocialista Ifjúsági Szövet­séggel, illetve Ifjúsági bizottságot alakítunk a Szlovákiai La­kásszövetkezetek Szövetsége mellett Is. Remélem, mindez a lakáskérdés egyre gyorsabb rendezését segíti majd, amit ßärt- és állami szerveink döntéseivel összhangban mindenna­pi munkánk szinte egyetlen, de legfőbb céljának tekintünk. BORSAI M. PtTER Az életszínvonal kiegyensú­lyozott emelésének biztosításá­ra feltételeket kell teremte­nünk a fogyasztás szerkezeté­ben a kereslet folyamatos ki­elégítése mellett történő foko­zatos progresszív változásokra. Az életkörnyezetre, azaz fő­ként a lakásokra, a helységek és lakótelepek ellátására, a vízvezeték- és úthálózat, az e- gészségvédelem és oktatási há- zis biztosítására előirányzott beruházásokat úgy kell Irányí­tanunk, hogy hozzájáruljanak a jelenlegi fogyatékosságok gyorsabb megszüntetéséhez. A CSKP XIV. kong­resszusának Irányel­ve Csak kevés téma kerül oly gyakran a folyóiratok hasábjaira, a napilapok 57omhaíi mellékleteibe, szaklapokba — elint egy-egy kiruccanás ecsetelése a Jövóhe. Sokszor olvashatjuk, hogy utó­daink mór szinte néptelen technikát ..hangyabolyokban“ élnek, mesterségesen táplálkoznak, az ..atomnap“ fényében sütkéreznek majd. hogy mesterségesen elóáüított levegőt szívnak, birtokolják a bolygók közötti területeket, uralják az Idó.iárást. is zajtalan, függőlegesen star toló gépeken röpködnek majd. Nemcsak az utópisták, kimondott lllu zlonisták, a naiy álmodozók, hanem va­lóban rangos urbanisták és építészek is érdekfeszítően fésűk elénk a jövő épbe­nyúló városait, a tenger felszíne fölött függő városokat, dinamikus spirálisokban elrejtett, mozgó, repülő, tengerbe sUly- iyesztett vagy a föld alatt épülő bioló­giai struktúrákat. A szocialista társadalmn célja megta­lálni a harmonikus kapcsolatot és arányt az Ipari tömörülések, a városok övezete és a természet — a szántóföldek, fo­lyók, vizek, a levegő és az erdők kö­zött. A mi prognózisunknak a .jövő vá­rosait és a bennük való életet illetően más alapelvekból kell kiindulnia. Olyanok­ból. amelyek tiszteletben tartják a tár­sadalmi fejlődés törvényeit, az életet a földön, de legelsösorban az embert, ér­deklődési körét, kedvteléseit, vágyait. Mai városaink — különösen az utóbbi esztendőkben — hatalmasan megnöve­kedtek. 1946 és 1970 között csaknem másfél milliö lakás épült. £s mégis, a lakosság túlnyomó többsége a múlt szá­zadban épült lakóházakban lakik. Ugyan­így a XXI. század első telében utódaink legtöbbje szintén az 1945 éta épült há­zakban lakik majd. A városok struktúrájában beálló forra­dalmi változásokat a 2000-es évvel kö­tik össze. Már csak 26 esztendő hiány­zik ehhez a mágikus esztendőhöz. £s ad­dig még Igen sok munka vár ránk. Rö­vid kirándulásunk a 2000. évbe ugyan Prága városának konkrét távlati tervé­ből indul ki. de azért mégis inkább a szakemberhez fordulunk felvilágosításért — a tervek készítőinek egyikéhez: Ivó Oberstein mérnökhöz. — Milyen elvből indult ki a délnyu­gati város épttkezési tervében? — Elsősorban, hogy megépítsük első városunkat, amelyet már a metróhoz — a földalattihoz — terveztünk. A terve­zet teljesen a metröállomásokhoz igazo­dik — ezek körül helyezkednek majd el az üzleti negyedek, a parkolóhelyek, a szolgáltatások üzemei és más hasonlók A metróállomások körül utcákat tervez tünk csak gyalogjárók számára, itt lesz nek majd a lakóházak, iskolák helyez­kednek, de egy sem lesz 500 méternél távolabb, tehát 5-6 perc járásnyira. — Hogyan oldották meg azt a problé­mát, hogy a legtöbb ember nagyvárosi kényelemben szeretne éllnl — de a ter­mészettel való kapcsolatát mégsem akar­ja elveszíteni. Egyszóval, ha kissé eltú­lozzuk; az emberek azt akarják, hogy élvezhessék a modem városok minden e- lönyét, de amellett méhészkedni Is sze­retnének, és szegfűt ültetni. — A terv igyekszik minél jobban hoz­záidomulni a vidék adta természeti lehe­tőségekhez. Nagyon fontosnak tartjuk egy hatalmas park létesítését, amely két völgyből kiindulva, egészen a város szi­véig érne. A parkba természetesen na gyen sok fát, bokrot füvet akarunk ül tetní. és mesterséges tavakat létestteni. azonkívül Itt-otf egv eqv műalkotással díszítve \ park ‘erasznsan megoldntf emeikedői mind az üzleti negyedbe tor- kollanak maid. Art hiszem ez a oark az év minden szakában vonzó marad. Ter­mészetesen a lakónegyedek és Iskolák között is, amennyire csak lehet, füvesí­tett, parkos részeket tervezünk. Ha nem is lehet teljesen eleget tenni annak a kívánságnak, hogy nagyvárosias kénye­lemben élni, de virágot ültetni — a la­kótelepek mentén alacsony fekvésű ker­teket tervezünk, amelyek valamennyire megközelítik ezeket az igényeket. — -Az egyre növekvő autóforgalom bi­zonyára megnehezíti a jövő városainak tervezését. Hogyan sikerült ezzel a prob­lémával megbirkózniuk, és hogyan oldot­ták meg a tervben a metrótól távolabb eső helyekre való közlekedést? Abból indulunk ki. hogy a jövőben 3,3 lakosra egy autó jut, tehát tulajdonkép­pen minden családnak lesz saját kocsi­ja. Ezért tekintetbe vettünk minden par- kolölehetőséget. A legtöbb útvonal Prá­ga délnyugati központjából a D5-ös út­vonalhoz kapcsolódik, Rudno — Beroun és Plzen irányában. Azonkívül körutakat terveztünk, amelyek összekötik a város szivét a külső kerületekkel. .A távolabbi helyekre a közlekedést autóbuszok bn- nyolitják majd le. — Gondol,|a hogy ez az új város eg-' sze* vagy csak részben különbözik ma a Jelenlegi városoktól? — A fő feladat új városokat létreho ni, amelyekben egészséges, kényeim« kellemes és modern lesz majd az éh Az értelme abban rejlik, hogy az erab részére egy tökéletes „hátországot", | henést teremtsünk, amely megfelel go gondolkodásmódjának, és a továbbfejlőd távlatait is tekintetbe veszi. A terv k dolgozásakor főként ez a gondolat vez relt bennünket. Megkaptuk tehát a választ ■ délny gáti város milyenségét illetően, de eg ben arra is feleletet kaptunk hogy ált Iában milyen városokat kellene a Jövi ben építenünk. Egészségeseket, kényelmeseket, kell meseket és korszerűeket. .Az ember t kéletes hátországát.-A tervbe vett városok építéséhez net csak új tervezőkre, hanem elsősorban b ruházásokra és szállítókra van szüksé Ez a munka megkívánja a munkámén pontos betartását, hogy olyasmi löhessi létre, ami utódainknak is jő szolgálat lesz majd. Mindent el kell követnUn hnq.v munkánkról csodálattal beszéljen- *s ez további alkotásokra serkentse óké

Next

/
Oldalképek
Tartalom