Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-16 / 46. szám

2 úi ifjúság Csehszlovákia Kommunista Pártja - a munkásosztály élcsapata - a szocialista társadalom vezető ereje 1. Ax ú| típusú párt. a bolsevik párt ax egyetlen torradalmi erő, amely a munkásosztályt a szocializmusért tolytatett harc- i ha képes sezetnl. E nagy történelmi [eladat teljesítéséhez tor- I radalmi múuen kell közeledni, az elkövetkezendő változásokat ü I tigyelerobe véve, elemezni kell az objektiv társadalmi [olya- I inatokat, a mozgató erőket ás le kell leplezni a visszahúzókat j is, megtalálni a fejlődés útjait, aktivizálni a tömegeket a tár- I sadalmi mozgás felgyorsulása érdekében. Az elmélet és gya- j korlat egysége a kommunista párt egyik legtöbb elve. A nép i — a munkásosztály vezetésével — csak akkor szabadíthatja i fel önmagát, ha szervezettsége megfelelő és reális elképzelései | vannak a Jövőről. A kommunista párt bevált forradalmi ideolú- | giája a marxizmus-lenioízmus, amelynek segítségével megálla- ; plthatúk a társadalmi kapcsolatok törvényszerűségei és a tö- | megek aktív tevékenységére épUló célkitűzések Is... A kom- | miinlsta pártnak ezért választ kell adnia a szocializmus vál- i tozú jelenségeire a jelenben és jövőben egyaránt. A társadal- I ml élcsapat helyzetéből szárraazú körülmények a pártot a log- f t nehezebb feladat elé állítják. A társadalmi fejlődés egyes |e- t > lentős muzzanatait nemcsak vizsgálni, hanem szintetizálni, kom- 3 I plox niódo.-’ értékelni is koll. .Ahhoz. hogy a párt e fela- I f dalukat teljesíteni Indja, az Ismert demokratikus centralizmus j [ elveire kell épülnie és eszmeileg is egységesnek kell lennie. I j A demivkratikus centralizmus a párt egész tevékenységének | j és felépítésének legfőbb elve. Biztosítja belső életét és egysé- I t gát is. Ez az elv egybehaugolja a párt egységes tevékenységét, | ^ szilárd szervezeti felépítését, a szigorú pártfegyelmet, a leg­I szélesebb belső demokráciát és kezdoményezést is. A szerve­' zeti felépítésben a demokratikus centralizmus azt jelenti, hogy t a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják. A párt ' szervei rendszeresen számot adnak tevékenységükről. Beszá­^ mainak munkájukrúl azokban a szervezetekben, amelyek őket I megválasztutták és Jelentéseket készítenek felsőbb szerveik ji t számára. A kisebbség és az egyének fegyelmezetten a több- f ■ ség döntésének vetik alá magukat. A felsőbb szervek döntései az alsóbbak számára feltétel nél­kül kötelezőek. V. I. Lenin megindokolta, hogy a pártban, amely azonos gondolkodású elvtársak önkéntes szervezeth, csakis a tagok aktivitása és a demokratikus módszerek betar­tása mellett végezhetik el az összes feladatokat. Működésében a párt a meggyőzés elveit alkalmazza és a demokratizmus kö­vetelménye épp annyira objektiv, mint a centralizmus Igénye. Ez a párt küldetéséből ered. A pártdemokrácia szUkségszerü- ' ség, a centralizált vezetés helyesen csak így működhet. Min- t den alulról a pártszervezelektöl és a párttagoktól jövő érté- I kés javaslatot el kell fogadni. t A komimunista párt vezető szerepe a társadalomban nem ala- . pózzá meg az antidemokratikus kabinet-politikát, mint azt el- ' lenségeink gyakran hangsúlyozzák. A pártvezetés kollektlvlz- ^ musa, a demokratikus centralizmus, a népképviseleti szervek j !> társadalmi szervezete stb. képezik a szocialista államban ax ) igazi demokrácia alapjait. A demokratikus politikát a társada- i lom stabilitása, jóléte és hatalmi egyensúlya feltételezi. Nem ;| ^ mindenki, aki a népre hivatkozik, aki állandóan a népe Iránti r I hűségről beszél — mint azt a Dnbíek-féle vezetés tette — í ' cselekszik úgy. hogy a nép Igazi érdekeit tiszteletben tartja, | I Nem elég hangsúlyozni, hogy az országban a nép uralkodik, L l hanem úgy kell a társadalmat szervezni, és vezetni, hogy mint I I egész a szoclallzmns és kommunizmus célkitűzéseivel összhang- i ( ban fejlődjék. Konfliktnsok, ellentétek, elégedetlenség esetén ! r arra kell ügyelni, hogy a hatalmi eszközök közül egy sem ^ r érvényesítse erejét egyoldalúan. Ehhez azonban a marxi-lenini < I típusú kommunista párt közreműködése szükséges, ami inkább i biztosítja vezető szerepének pótolhatatlanságát. | ! Üsszefoglalva: A kommunista párt vezető szerepe — a szó- | I cialista fejlődés szakaszában — nem szubjektív óhaj, hanem | j objektiv adottság. A proletariátus történelmi tapasztalataiból, í l azokból a harcokból indulnnk ki. amelyeket a kapitalizmus I : megdöntésekor a szocializmus építése közepette vívott, telis- | ^ merve feladatait a termelési folyamatban, valamint a társa- | r dalmi fejlődés során. Vezető szerepe betöltéséhez a bolsevik | > típusú kommunista pártnak minden szükséges alapfeltétele j I megvan. Saraiban tömöríti a munkásosztály és a többi dolgozó t réteg legjobb képviselőit. A kommunisták a munkásosztály leg- [ öntudatosabb tagjai. Ebből az elvből indul ki a párt alapsza- r bályzata is, amikor a pártba való felvételhez a követelménya- f két megszabja. A párt tagja ezek szerint az lehet, aki egyet- : ért a párt programjával és alapszabályzatával, annak magva- L lósftásáért aktív tevékenységet fejt ki, a párt egyik alapszerve- c setében dolgozik, és a pártat anyagilag is támogatja. A kom- < munisták részvétele a pártpolitika kialakításában és megvaló- j sitásában a párttagság egyik alapfeltétele, továbbá az öntn- í dates fegyelem, valamint a jogok és kötelességek egységének ^ megnyilvánulása. A párt a munkásosztály szervezett csapata, ; amely nemcsak azonos gondolatai folytán erős, banem szerve- í zettségével, fegyelmével, a tagok öntudatával is. Ezekből az i [ elvekből levonható a párt eszmei és szervezeti egységének | r szükségessége is. i ! A kommnnlste párt vezető politikai erő, a szocialista társa- 8 dalom olyan központja, amely felismeri, integrálja, összhangéi- - ’ ja és irányítja a fejlődést. A marxista-leninista elmélet olsa- ! I játitása. az osztályelmélet, a néppel való kapcsolat (például > ^ töinegszervezetek útján) feljogositják a pártot a vezető szerep I betöltésére. Ez a vezető szerep a társadalmi élet minden vona- !• i Ián és fokán megnyilvánul. Ezzel olyan társadalmi feladatot t is teljesít, amelyet a politikai rendszer egyetlen szerve sem teljesíthet. A társadalom feilesztéséért és a dolgozók boldog ^ életéért kifejtett munkával a párt kiérdemelte a vezető sze- F ! regének elismerését. A további fejlődés során is szükséges a | i párt vezető szerepének teljes támogatása. Ez a biztosítéka a i ■ fiatal nemzedék boldog jövőjének is. és épp ezért a fiatalok- 5 I nak is minden erejükkel a szocialista társadalom fejlesztését I t keli szolgálniuk, így aktívan támogatva a párt vezető szere- | I pót a politkai hatalom és társadalmi rendszerünk összességé- 1 I ben. I [ (Folytatjuk) | 0) Ifjúság, a Szocialista Ifjásági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata % Szerkesztőség és adminisztráció; Bratislava, Praáská 9. Telefon: 485 41 45. Postafiók 30 • Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja; Západosliivenské tIaCiarne 01 • Előfizetési dl) egész évre 52.— KCs, félévre 28.— Kés • Terjeszti a Pos ta Hirlapszolgálala, elöfizetlielő minden postakézbesitőnél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldőnk vissza • A lapot külföldre a PNS Ostredná ezpe dicia tlaőe. Bratislava, Gottwaldovo nám. C. 48 útján lehet megrendelni­Beszélgetés Juraj Varholík elvtárssal, a SZISZ KB elnökével, a Szövetségi Gyűlés képviselőjelöltjével 1 um sas Mindenki olyan fiatal, ami­lyennek érzi magút. Hogyan érzi magát Ön? Mlndanképpen azon igyek­szem, hogy állandóan fiatalnak árezzem magamat. Ha ez né­ha mégsem sikerül, akkor sze­rencsétlen vagyok. A fiatalokkal kapcsolat«» né­zetek különbözőek. Egyesek úgy Ítélik meg őket, mint lel­kes optimistákat, mások pedig szkeptikus, koravén embereket látnak bennük. Mit gondol ré- Ink ün, aki a nevükben be­szél? Gondolom, nincs nagy jelen­tősége ezeknek az Ítéleteknek. Leegyszerűsítik, s ezzel meg is másítják a valóságot. Való­színűleg abból erednek, hogy az Idősebbek nem szeretik az ellentéteket. De mit lehet ten­ni, ha a fiatalok ilyenek is meg olyanok is? Bátortalanok és bátrak; szkeptikusak és op- tlmlstákl Az összetett dolgo­kat egyszerűnek képzelik, az egyszerűeket pedig bonyolult­nak látják. Jellemző rájuk, hogy a jelent a jövő elképzelései szerint í- télik meg. Keresik a helyüket az életben, s nem sokat adnak az idősebbek tanácsára; min­dent saját maguk akarnak ki­próbálni. Ez nagyon gyakran olyan konfliktusokat idéz elő, amelyeknél elvesztik az önbi­zalmukat. Bennünket érdekel minden egyes olyan fiatalnak a sorsa, akinek nem sikerült elérnie céljait; ám éppúgy nyugtalanítanak azok a fiata­lok, akik semmit nem akarnak, akiknek nincsenek elképzelé­seik, céljaik. A mi szervezetünk szempont­jából nagyon lényeges, hogy senki ne beszéljen így a fiata­lokról, s a fiatalok legyenek valóban fiatalok. Ha az Ifjú­ság nem él és érez fiatalosan, akkor elszigetelődik a társada­lomtól, s ez nem lenne jó. Ebből egy újabb kérdés ered; Véleménye szerint eleget tud tenni a SZISZ a fiatalok igé­nyének? Minden szervezet olyan, ami­lyen a tagsága. Ez érvényes a ml szervezetünkre Is. Előnye viszont az, hogy az egyén hangját megsokszorozza, s ez­által a fiatalok hangja jobban hallható. Tudjuk mindnyájan nagyon jól, hogy a rádió, televízió, film a kultúrjavak tétlen befo­gadására ösztönöznek. Meggyő­ződésünk azonban, hogy ha a társadalom kulturális életéből nem veszi ki részét az egyén, szegényebbé válik az egész nemzet kulturális hátországa. Nagyon sokat gondolkozunk a- zon, hogyan vonhatnánk be a fiatalokat a társadalom kultu­rális életébe, hogyan nevelhet­nénk őket természetbarátokká stb. Elképzelések már szület­tek, de a cél még nagyon messze van. A CSISZ idejében nagyon sok fiatal azért lépett a szervezet­be, hogy bizonyos előnyökhöz jusson. Nem fenyegeti ugyanez a veszély a SZISZ-t is? Harcolunk ellene, de nem o- lyaii egyszerű gátat emelni a különböző formalista megnyil­vánulások elé. Sajnos nincs o- lyan készülékünk, amely meg­mutatná. hogy egyesek miért kérik felvételüket a szervezet­be; s másodsorban pedig nem minden rajtunk múlik. Gyak­ran maguk a szülők tanácsol­ják gyermeküknek, hogy lépjen be az ifjúsági szervezetbe, el­tekintve attól, hogy milyen a fiatal véleménye a szervezet­ről, és hogyan képzeli el az é- letét. Azt hiszik, hogy a SZISZ- tagság nélkül nem juthat el sehova. Ezzel egyenest képmu­tatásra nevelik a gyermekeket, s ha semmit nem tennénk el­lene, saját ideáljainkat deval­válnánk. Ezért nyíltan megmondom, hogy a ml Igazolványunk nem valamiféle privilégiumra való feljogosítvány. Az ember érté­kéről tetteinek kellene beszél­nie, s nem pedig ehhez vagy ahhoz a társadalmi szerv^.-t- hez vajé tartozása. Az élet mindig megmutatja, hogy ki kicsoda, s úgy, ahogy az igazságot a gyakorlat teszi mérlegre, minden egyes ember értékét tettel tanúsítják. Biztos vagyCFk benne, hogy a tényeket nem lehet holmi szóáradattal elkendőzni. Nem mondom, hogy nem ke­letkezhetnek félreértések és túlkapások. Éppen a nemrég megtartott onszágos közgyűlé­sünk után levelet kaptam egy brnél diáklánytól, aki arról pa­naszkodott, hogy nem sikerült elhelyezkednie, mert nem voU a SZISZ tagja. Természetesen azonnal Intézkedtünk! Ebből az alkalomból megkérdeztem a lánytól, hogy tulajdonképpen miért nem akar belépni a szer­vezetünkbe. Ö azt felelte, hogy ideáljaink és elképzelteélnk szimpatikusak neJri, csak ép­pen nem bízik a politikában. Vitatkoztunk egymással, nem egyeztünk meg mindenben, de tény, hogy nem váltunk eJ egy­mástól rosszban. Nem kell, hogy mindenről azonos véle­ményünk legyen, de szükséges, hogy megértsük egymást, s hogy megtaláljuk a közös nyel­vet. A mi szervezetünknek a fiatalok nyelvén kell tudni be­szélni. Ha néha felvetődik az a kérdés, hogy milyen hang­nemben beszéljünk a fiatalok­hoz, én mindig azt szoktam mondani, hogy az emberekhez emberségesen kell beszélni. Avatottanl A hivataloskodás elriasztja a fiatalokat, megér­zik, hogy olyan ember rejtőzik a szavak mögött, aki hem bí­zik saját erejében, erkölcsi ér­tékében. Ha most egy egész kis tár­saságot akarna létrehozni, mi­lyen kritériumok alapján vá­lasztaná ki a tagjait? Becsületes, alattomosságtól mentes embereknek kellene lenníök, olyanoknak, akikre mindig, még a legbonyolultabb helyzetekben is támaszkodni lehet. És természetesen opti­mistáknak! A borúlátás fertőző és destruktív tulajdonság. Per­sze mindennek érvényesülnie kellene a SZISZ-ben isi Ha va­laki azt tanácsolja, hogy „ne­veljétek a fiatalokat“, azt szok­tam kérdezni: „Nem lenne jobb, ha egymást nevelnénk?!“ Mit jelent ön számára az a szú, hogy boldogság? Vannak, akik azt mondják, hogy ez összefügg a fiatalság­gal, örömmel. Vannak viszont olyan emberek, akiknek a harc vagy a játék jelenti a boldog­ságot. Számomra a boldogság art jelenti, amit a fiatal Marx számára jelentett: „Boldogság, ha másokat te­hetünk boldoggá“. forrd.: —n — Konferenciára készülnek a hajógyári fiatalok A komámói (Komárom) hajógyár­ban egy évvel ezelőtt alakult meg a SZISZ. Az alakuló konferencia Lelo- vics Ferencet bízta meg a szervezet vezetésével. Ez alatt az idő alatt a szervezet megszilárdult, s most konfe­renciára készül. Lelovics Ferenc tájé­koztatja olvasóinkat az elért eredmé­nyekről: — Jelenleg tizenkét alapszerveze- tikik s 362 tagunk van, s hamarosan megalakul a tizenharmadik is. Az elmúlt időszakban nagy gondot fordítottunk az alapszervezetek meg­szilárdítására s a szervezeti élet elin-* dítására. Igyekezetünket siker koro­názta- Bekapcsolódtunk a munkaver­senybe, valamint az újítási mozgalom­ba, s tagjaink kivették részüket a kul­turális munkából is. Időre átadtuk a kongresszusi hajót, amelyen a fiatalok rengeteg brigádórát dolgoztak le. Nem szabad elfelednünk, hogy nem­csak az üzemben, hanem odahaza, a falujukban sem tétlenkednek. Az alapszervezetekben versenyt hir­dettünk, s ma már elmondhatjuk, hogy ez a verseny nagy visszhangra talált, és még jelenleg is folyik. Pillanatnyi­lag a Simon Ferenc vezette alapszer­vezet áll az élen, 1181 ponttal. A ver­seny érdekessége, hogy felöleli a szer­vezeti tevékenység minden ágazatát, s a legjobbakat nem kis jutalomban ré­szesítjük. A szervezeti élet megszilárdítása s a munkaverseny megszervezése mel­lett nagy gondot fordítottunk legfiata­labb tagjaink, az ipari tanulók politikai nevelésére is. Együttműködtek a le- ningrádi hajógyár szaktanintézetével, vendégül látták az ottani fiatalokat. Sokat sportolnak és szórakoznak fiataljaink, no meg a tánccsoportjuk­ban működnek. Ezeknek a szép eredményeknek el­sősorban az a titka, hogy a fiatalok, de főleg a SZISZ-tagok együttműködnek az üzemben dolgozó párttagokkal s pártszervezettel, s a gyár vezetősége is kellőképpen támogatja őket­Bende István KEHEJÜK ÉRDEME, HA MEGVÁLASZTJÁK Kovács József, az Ipelsk^ Sokolec-l /Ipoly szakállas) szövetkezet agronómusa mindössze huszonhét éves, de a hnb s a falu pártszer­vezetének a vezetősége mél­tónak találta arra, hogy a fiatalok közül az elkövetke­ző öt évben 0 Is részt ve­gyen a hnb munkájában. El­sősorban azért, mert derék mezőgazdasági szakember, s az 6 vezetésével a szövet­kezet növénytermesztői a járás legjobbjai közé tartoz­nak. És még valamiért: ko­ra reggeltől estig a határt járja, s amikor betér a fa­luba, akkor pedig a társa­dalmi szervezetek munkájá­ból veszi ki a részét. S min­derre jutja az Idejéből, pe­dig nős. Igaz, felesége, a kedves tanító néni nemcsak hogy megérti férjét, hanem támogatja, segíti is őt, s így kettejük munkájának az elismerése lesz, amikor majd a falu lakosat megvá­lasztják Kovács Józsefet. Belányl János, levelező Kerületi képviselőnek jelölték A levicei (Léva) járás egyik legtevékenyebb ifjúsági szerve­zete lekovské Luzanyn (Nagy- sallú) működik. A tagok több sége a szövetkezetben dolgo­zik. de találnak elég Időt ar­ra is, hogy összejárjanak, szó­rakozzanak, társadalmi és poli­tikai munkát végezzenek. Az év első felében sikeresen megszer­vezték a „Fiatialok stafét^a“ elnevezésű akciót, vetélkedő keretén belül bizonyították, menniyre ismerik a CSKP s a munkásosztály ötvenéves har­cát. A választások előkészüle­teiből Is kiveszik a részüket. Többek között összemérik tu­dásukat a Dolny Pial-l ifjúsági szervezet tagjaival, s közben számot adnak arrőil. mennyire ismerik a választási törvénye­ket, kötelességeiket s jogaikat. Persze az elvégzett munkát s az elért eredményeket még so­rolni lehetne, hiszen azok kö­zé a szervezetek közé tartoz­nak, amelyekre a járási bizott­ság támaszkodhat s támaszko- dU{ Is. S hogy kik állnak e mögött ■ munka mögött? Többek kö­zött Szabó Sándor, a szervezet elnöke, akit értékes munkája elismeréseként a járási párt- és ifjúsági bizottság kerületi képviselőnek jelölt. Szabó Sándor tudja, hogy az az elismerés még nagyobb fel­adatokat rő rá, s hogy még több munkája lesz, hiszen 17 község érdekeit kell képvisel­nie. Két községben már be is mutatkozott a választóinak. Azt Ígérte, hogy tudása s ember­sége úeljes érvényesítésével képviseli majd a községek la­kosainak az érdekét, s mindig azon lesz, hogy választöi ne csalódjanak benne. Ehhez Szabó Sándornak sok sikert kívánunk! —bj — 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom