Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-19 / 42. szám

Őszi hangulat Foto: Helexa A SZOCIALISTA IFJOSAGI i SZÖVETSÉG szlovákiai zz. évi. 1971 j KÖZPONTI Október 19. ; bizottságának lapja I Ara L— Küs L. / Az igazat megvallva, félek azoktöl az emberektől, a- kikbon nincs semmiféle következetlenség; mivel nem tudom elképzelni, hogy sohase tévedjenek, attél tar­tok hogy mindig tévednek. FRANCE A HOZZÁFÉRHETŐSÉG DEMOKRÁCIÁJA „A szocializmus fejlődése csakis milliés tömegek al­kotó aktivitásának eredmé­nye lehet. Ma az előrehala­dás alapfeltétele, hogy meg­nyerjük ég fejlesszük né­pünk és nemzeteink határ­talan energiáját, tapasztala­téit, tehetségét, műveltsé­gét és tudását." Husák elv­társ mondotta ezeket a sza­vakat előadói beszédében a CSKP XIV. kongresszusán. Ba elgondolkodunk a sza­vak lényege felett, úgy ar­ra a megállapításra jutunk, hogy a CSKP egyik fő cél­C a nép legszélesebb ré­geinek bekapcsolása a közUgyek intézésébe. A nép részvétele saját sorsa irá­nyításában ugyanis a szo- Itialista demokrácia egyik alapfeltétele. Másrészt a nép bizalmával méri le az ál- iemhatalom politikája ha lyssségét és hatékonyságát, gondoskodik arról, hogy ez li bizalom még inkább el- VélyUljön. Ezért nevezhet- fUk a szocialista demnkrá- 0iát ralitásnak. Nem formá­lis demokrácia ez, hanem valóságos, amely mentesült a politikai és jogi látszattól. A szocializmus időszakának demokráciája alatt a hozzá- tórhetőség demokráciája értjük. A hozzáférhetőség pedig abban van, hogy a lakosság százezrei önként fejtenek ki tevékenységet az állami te társadalmi é- let terén, mert ebben látják becsületbeli állampolgári kötelességeik teljesítését, egyúttal elképzeléseik rea­lizálását is. A demokrácia jellegére a társadalom szociális elren­dezése döntő hatással van. „A liberálisok — írja V. I. Lenin — örökké a „demok- ráciáról" beszélnek, de nagy általánosságban. Egy marxista sohasem felejti el megkérdezni: demokrácia, de melyik társadalmi osz­tály számára?" Objektív szemléletünk ar­ra a megállapításra vezet bennünket, hogy nincs „tisz­ta" demokrácia. Az általá­nos demokrácia csak üres fogaiom; minden korban más és más tartalmat kap. Ha a demokrácia szociális tartalmát nem vizsgáljuk, tudományellenesen cselek­szünk, mert elterel bennün­ket a fő kérdéstől, főleg at­tól, kit szolgál ez a de- mokráoia. A marxlzmus-leninizmus elutasítja az abszolút sza­badságot hirdető kispolgári ábrándot. A cél az ember szabadsága kell, hogy le­gyen, vagyis hogy lehetősé­ge legyen gazdasági, poli­tikai és eszmei téren is megtalálnia helyét a társa­dalomban. Tudjuk, hogy nem az a szabad ember, a- ki saját magát a társada­lom, törvényesség vagy jog­rendszer fölé helyezi, ha­nem az, aki becsületesen teljesíti kispolgári köteles­ségeit, tiszteletben tartva szocialista hazája törvénye­it. Nagyon helyénvaló Le­ninnek az a mondása, hogy: „...nem élhetünk úgy a tár­sadalomban, hogy ne függ­jünk tőle.“ Az ember a tár­sadalomban él, s ezért sze­mélyes szabadságát mások és a társadalom megkárosí­tására nem építheti. Említettem már, hogy a szocialista állam jellegzetes vonása a szocialista demok­rácia tökéletesítése és sok­oldalú fejlesztése, az állam­polgáfdk - bekapcsolása az ország irányításába, gazda­sági te kulturális életébe. A társadalmi rend demok­ratizmusa nem a politikai pártok számától, baneni a hatalom tömegek általi gya­korlásától függ. A' szocializ­mus építése az egész nép részvételével és a nép szá­mára folyik. Ezzel kapcso­latban szükséges a szocia­lista építés igényes felada­tainak hatékony teljeslttee, amelynek közepette igen megnövekszik a társadalmi szervezeteknek — ideértve a Szocialista Ifjúsági Szö­vetséget is — társadalmi szerepe. Az igazi néphata­lom nemcsak abban valósul meg, hogy a dolgozók dön­tő szerepet játszanak a nép- gazdasági feladatok teljesí­tésében, hanem a legfonto­sabb társadalmi problémák megoldásának útján is. Pil­lanatnyilag a legfontosabb társadalmi problémák meg-- oldásának kérdéseit a vá­lasztást programok tartal­mazzák. (Folytatás a 10. oldalon) .A VEGE CUKOR! Charlie Chaplint, a filmmű­vészet kimagasló egyéniségét szólaltatta meg Jose-Luis Vil- lalonga. Interjúját folytatások­ban a 7. oldalon közöljük. Fényes ünnep volt a napokban I- ránban. A perzsa birodalom 2500 é- ves fennállását ünnepelték számta­lan külföldi államfő részvételável. Olvassák el riportunkat a 10. olda­lon, amely a perzsák 2500 éves kul­túráját mutatja be. Képünkön egy pompás dombormű az ősi Perszepo- lisz városából. A főurak újévi jókí­vánságaikkal járulnak a nagy Da- reiosz császár elé. r-----n Azelőtt a műkorcsolyázás kedvelői tapsoltak neki, ma a tévé- és mozi­nézőket szórakoztatja. Ő játszotta a magyar televízióban bemutatott Salto mortale című sorozat Vigoját. Hans- fürgen Bäumler — alias Vigo — legutóbb a képen látható Uschi Glasszal filmezett. Közös filmjük el­me: Nagy vakáció. Lapunk 7. olda­lán bemutatjuk a műkorcsolyabajnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom