Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-28 / 39. szám

10 A világhírű Tretyja3«w Képtár több mint százéves múltra tekint vissza. Fennállása éta négy-“ vene2fer festmény, rajz, szobor, ikon került falai közé a leg- teh^égesebb orosz és szov­jet művészeiktől. A látogató negyven termen ét gyönyörködhet « különböző műremekekben, áttekintést nyerhet a nemzeti képzőmű­vészet fejlődéséről kezdve a XI. századtól a mai modem mesterek alkotásáigi. A Tretyjakov Képtár nem­zetközi viszonylatban is nagy jelentőségű művészeti múzeum, az orosz művészi munikák legp nagyobb gyűjteménye a vilá­gon. E redete az 1856-os évre nyúlik vissza. Egy hu« szonhat éves moszkv^ kereskedő nagyobb vagyont ö- rölcölt, s gyűjteni kezdte az orosz festőművészek alkotásait Ezt az évet számítják a kép­tár alakulása időpontjának. E kereskedőt Pavel Tretyja- kovnak hívták. Nem 6 volt az első és egyetlen festmény- gyűjtő az akkori Oroszország­ban. A XIX. század felében gazdag gyűjteményekkel ren­delkeztek mások is, közöttük többi, kevésbé jelentős gyűj- petro^ádl Fedor Prjanlskov vagy a mos2ácval Vaszilij Ko­korev. Presze sem ők, sem a többi, kevébé jelentős gyűj­tő, nem játszott olyan nagy szerepet a nemzeti kultúra te­rületén, mint Pavel Tretyjakov. „Nlnca más vágyam, csak egy olyan művészi múzeum alapí­tása, amely sokaknak tanulsá­got, de mindenkinek gyönyö­rűséget jelent“, — Irta Trety­jakov, Bikl teljes szivéből sze­rette a festészetet. 1856-ban Tretyjakovnak két értékes művészi festmtoy ju­tott birtokába, ezek képezték a gyűjtemény alapját. Attól kezdve kitartöan és odaadóan g^jtötte az orosz iskola kü­lönböző festményeit. Nagy hoz­záértéssel és kifinomult érzék­kel válogatta W a legjelentő­sebb festők alkotásait. A fest­ményekben mindenekelőtt a mövész! Igazságot és őszinte­séget értékelte. Több, mint műgyűjtő Tretyjakov tervét őszinte el­ismeréssel fogadta és támogat­ta az akkori orosz művészi értelmiség. Ismert művészek és kritikusok nemegyszer se­gítették jó tanáccsal, és több festő feláldozta magánérdekeit, hogy műve Tretyjakov képtá­rába kerüljön. Nemhiába Is­mételgette a műgyűjtő, hogy több műhöz a festők önzetlen- képtár egyedülálló portréso- sége révén jutott. A képtár rozatbal is rendelkezőt, az egész demokratikus értei- 1892-ben, négy évvel halála mis^ büszkeségévé vált, ala- előtt, Pavel Tretyjakov meg. pltója Tretyjakov pedig a XIX lévő £Qrűjteményét elhunyt fi- század második felében a mű- vére gyűjteményével együtt A Tretyjakov Képtár vek hozzáértő gyűjtése során elismert személyiség lett a képzőművészeti körökben. Valóban figyelemreméltó Tretyjakov alapossága és tár­gyilagossága korának művei ki­választásánál. Munkásságának utolsó fázisában a képtár gyűj­teménye nagyon sók kiváló művel gazdagodott az orosz realista iskola művészeinek Moszkva városának ajándékoz­ta. Abban az időben megköze­lítőleg 2000 képből állt a mú­zeum gyűjteménye. Mindenkié lett Tretyjakov vágya teljesült. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után (1918) V. I. Lenin aláírta a Tretyjakov alkotásaiból is. Gyűjteni kezd- Képtár államosításáról szóló te az Idősebb és abban az 1- dekrétumot. E naptól kezdve dőben kevésbé Ismert XVIII. már nemcsak Moszkva városáé, századbeli festők alkotásait. A hanem az egész nemzet tulaj­képtár gyűjteménye kezdte donává vált. Továbbra is óriá- visszatükrözni az orosz festé- si művészi értékekkel gazdago- szét különböző időszakainak dott. Más múzeumokból és művészi sikereit. magángyűjteményekből a leg­A orosz tudomány és kultú- kiválóbb alkotások vándoroltak ra .kiváló személyeségelnek a Tretyjakov Képtárba. A he- aroképeit is gyűjtötte. így a lyenként felbukkanó és az e­lötte csak kevesek számára hozzájutható alkotások kezdték kitölteni a kiváló festők mű­vénél meglévő űröket. Olyan egyedülálló alkotásokkal gaz­dagodott gyűjteménye, ame­lyeket mindig szeretett volna megszerezni. A szovjet vezetés alatt a képtár állománya a tíz­szeresére növekedett. A képtár a húszas évek ele­jén is gyűjtötte, vásárolta a szovjet művészek alkotásait, de már nemcsak festményeket, hanem grafikai műveket, szob­rokat is. A művészetekben uralkodó formalizmus, a nihilista élet- szemlélet elleni harc éveiben, akkor, amikor a haladó erők síkraszálltak a „szocialista reá. lizmust a szovjet művészet­ben“ elvért, a Tretyjakov Kép-f tár sem maradt tétlenül. Dolgozód felfedező utakat vé­geztek, és az ókori orosz mű­vészet gyűjteményét értékes felfedezéseikkel, a művészet legrégibb alkotásaival gyarapí­tották. A messzi északon egy- egy nehéz deszkára a laikus fel sem figyel, szakértő olyan óvatosan érinti, mintha drága­kincset talált volna, és a csal- hatalan jelek — pl. a deszka faragása, formája, tartóssága stb. — alapján megítéli az i- kon korát, történelmi jelentő­ségét és művészi értékét. A restaurátor gondosan, rétegen­ként távolítja el a későbbi é- vek lerakódásait, amelyek el­takarták az értékes régi írá­sokat. ^ éles körű és sokoldalú %Ta képtár népszerűsítő •^“tevékenysége is. Évente tizennégyezerszer rendez negy­ven különböző tartalmú ex- kurziót. S évente három-négy nagy tematikus kiállítást szer­vez. Állandó vándorkiállításai otthon, de külföldön — Fran­ciaországban, Japánban, az E- gyesült Államokban, Svédor­szágban és más országokban is ismertek, A képtár szak­köröket és tanfolyamokat ve­zet művészettörténeti témák­ról. Ma éppúgy, mint 1874-ben, a Tretyjakov Képtár nyitva áll a nyilvánosság előtt. Kilencvenöt évvel ezelőtt évente százak, majd ezrek látogatták, az u- tóbbi években másfél millióra emelkedett a művészetre vá­gyók száma. A múzeumban ma már szűk a hely, a látogatók szoronganak. Szorosan egymás mellett sorakoznak a képek is. A képtár új otthonra vár, egy óriási modem épületre, amely most épül a Moszkva folyó partján. Az Ogonyok nyomán — ti Drezdától délre éppen elkészült a pillniízt kastély, s a kéz­művesek kénytelenek voltak szerény Ingóságaikat elzálogosí­tani, mivel az udvar nem tudta járandóságukat kifizetni, ami­kor Ágost szász választófejedelem parancsot adott a moritz- burgt vadászkastély építésének megkezdésére. Daniel Pöppelmann, a Zwinger építőmestere, és Balthasar Vermeser, valamint számos művész kézművesekkel és parasz­tok ezreivel hét év alatt felépítette egyJöld^elven a nagy vadászkastélyt. A Drezdától északra elterülő vadban és halban gazdag erdők pompás vadászterületnek bizonyultak. Ha egy-egy paraszt a környező hercegi tavakban halászni merészelt, büntetésként levágták a fülét vagy kezét, megva­kították, esetleg felakasztották. A kis félsziget már akkor is vadászterület volt, mielőtt á XVI. században Moritz herceg reneszánsz vadászkastélya fel­épült volna. Kétszáz évvel ezelőtt Erős Ágost új, pompásabb vadászkastélyt építtetett, amely 42 300 tallérba került. Moritzburg évszázadokon át, sőt még az 1918-as polgári for­radalom után is, főúri családok birtoka volt. Az utolsó örö­kös 1945-ben a náci csapatokkal együtt hagyta el a kastélyt. Azóta a kastély híres barokk múzeum, s a termeiben lát­ható felbecsülhetetlen értékű kincsek a várkastélyt felépítő Jobbágyok, kézművesek leszármazottjainak jogos tulajdona lett. VILÄGlTÖ FESTÉK AUTÓSOKNAK A Német Szövetségi Köz­társaságban praktikus vilá­gító festék-készletet hoztak forgalomba, amely két szó- rőpalackből áll. Az egyik a- lapozó festéket, a másik pedig fluores^áló festéket tartalmaz. Ez utóbbi tökéle. tesen ellenáll az Időjárás viszontagságainak. Segítsé­gével az autósok pillanatok alatt flgyehfteztetö három­szöget festhetnek a cso­magtartó fedelének belsó részére, a kombikocslk hát­só ajtajának vagy a teher­gépkocsik hátsó rakodólap­jának belső oldalára. Ha az országúton éjszaka bármi­lyen üzemzavar miatt le kell állniuk, egyszerűen ki­nyitják a csomagtartó fe­delét, a hátsó ajtót — a vl- lágitó háromszög nagy tá- vcdságról is kitűnően iátha- tő. A mögöttük haladó jár­művek vezetőit Időben fi­gyelmezteti a veszélyre. A VILÁG LEGNAGYOBB Vízi JÁRMÜVE Kobeban befejezték a Tokyo Tanker Company Ja­pán cég számára a 370 400 tonna űrtartalmű óriási tar­tályhajó építését. Az új ha­jó a világ legnagyobb vízi járműve. RÉGI ÉS ÚJ Mindig Izgalmas látvány a régi és az új találkozása. A londoni Tower Bridge — egy darab történelem, az alatta átrohanó légpárnás ha]6 egy kiesit már nem is a ]elen, hanem a Jövő. Hány írástudatlan van a világon? Az emberiség 45 százaléka, mindenekelőtt ázsla, Afrika és Dél-Amerika lakói nem tudnak irni-olvasni. Meg­döbbentő adatot . tettek közzé nemrégiben, ugyanis a helyzet az Egyesült Államokban sem a legrózsásabb. Noha az USA a világ legcivilizáltabb államának számltt, területén 18 millió fel­nőtt analfabéta él. Egyszóval azt jelenti, hogy minden nyol­cadik amerikai felnőtt Írástu­datlan. Nixon elnök 1970 nyarán ja­vasolta, hogy létesítsenek úgy­nevezett nemzeti olvasóköröket, olyan Intézményeket, amelyek keretében az egyetemi hallga­tók és a középiskolás diákok társadalmi munkával analfabé­ILLATÉRLELO ULTRAHANG A borhoz hasonlóan az illatokat Is hőnapolilg, sőt olykor évekig „érlelik“. A kivonatokat nagy ciszternák­ban tartják. Vajon nem le­hetne ezt a folyamatot siet­tetni? Íme a megoldás: az ukrajnai Élelmiszeripart Ku­tatóintézet mukatársal a harkovi Illatszer és Kozme­tikai Gyár mérnökeivel kar­öltve ultrahangot alkalmaz­nak a parfümök előállításá­ra. Üzembe helyezték a vi­lág első olyan ultrahang- berendezés, amelyben az Illatok mindössze 6-8 óra alatt ,fbeérnek". ta-tanfolyamokat tartanak, zeknek az Intézményeknek a létesítésére az amerikai kor­mány mindössze másfél milliót irányzott elő, tehát egy hete­dét annak az összegnek, a- mennylt az Apollo űrkuitlatási program ’ megvalósítására for­dítottak. ZÖLD TENGER A Szovjetunió területének majdnem felét erdőségek borítják. Az ország fakész­lete az egész világénak egyharmada. Csupán az egy­évi többletből (800 millió köbméter faanyag) ki lehet­ne elégíteni az egész világ íaanyagiszükségletét Kényelem a köbön Mi lesz velünk, ha már a lépcsőn is autón járnnk? Erre persze nem gondolt ez a szakállas spanyol tervező, amikor Barcelonában bemutatta „6ato Montás“ elnevezésű lépcsóniárAJát. Őszintén reméljük, hogy a következő olim­pia rendezői elótt titok marad e felfedezés, különben még az Is elképzribatő, hogy az atlAta „gatn“-háton szállítja a fáklyalángot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom