Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-21 / 38. szám

MUCHA JÓZSEF, FTC {A levicel (Léva) labdarúgók meghívták a budapesti Ferencvárost egy barátságos mérkőzésre. Így ünnepel- \ ték a CSKP megalakításának ötvenedik évfordulóját. | Ezt az alkalmat használta föl Abel Gábor és Pova2sky I Norbert arra, hogy elbeszélgessen a fiatal és tehetsé- I ges labdarúgóval.) — Mikor kezdtél komolyabban foglalkozni a labda­rúgással? — 1956 óta vagyok Igazolt labdarúgó, ebben az év­ben kezdtem pályafutásomat a Mázaszászvárl Bányász NB lll-as csapatában, ahonnan egy év után az egy osztállyal feljebb Játszó Dorogi Bányászhoz kerültem. 1970-ben lettem a Ferencváros Játékosa. — Megválnál az FTC-tőI? — Nem. Amíg szükség van rám, nem. Ha egyszer majd „kilógok“ a csapatból, és nem tudnak már rám építeni, akkor... erre nem szívesen válaszolok, s egye­lőre korai Is. — Lehet-e a Jelenlegi csapatnál a híres „Fradi-szív­röl“ beszélni? |B — Mindenképpen lehet. Ez ebben a bajnokságban Is i* bebizonyosodott, és bebizonyosodik, mert vesztes mér- * kőzéseket tudtunk a magunk Javára fordítani. Idegen . pályákon Is. — Milyen az eszményi középpályás? — A középpályás lássa a pályát és Jól rúgjon, s le­gyen kiváló erőnléte. Ezen a poszton — meg általában Is — példaképemnek tekintem a brazil Clodoaldot. — Milyen a Jó formában lévő Mncba? — Erre nehéz válaszolni. Ha Jó formában vagyok, nem tudok elfáradni. Van egy bizonyos holtpont, ame­lyen át kell Jutnom, és azután már nem érzem a fá­radtságot. Ha Jó formában vagyok, véghezvlszem a „dolgokat“. — ??? — A dolgokon azt értem, hogy van merszem a kapu előtt Is cselre, s kihozom a labdát. — Miben kellene a legtöbbet Javulnod? — A gyorsaságomat szeretném fokozni és a rúgé- technikát Javítani. Mindezen tulajdonságok nélkül ne­héz elképzelni egy modern futballistát. — És miben vagy a legtökéletesebb? — Semmiben. Nem vagyok tökéletes. Csak fiatal va­gyok. — Megfelelők-e az edzési módszerek a Fradiban? — Jelenleg nagyon Is megfelelőek, és ezt elsősorban Csanádi Ferencnek köszönhetjük. Eleget edzünk. Baj­noki mérkőzés után hétfőn szabadnap van. Kedden ál­talános kemény edzéssel kezdünk. Szerdán délelőtt ugyancsak erőnléti edzés van, délután pedig könnyebb ellenféllel mérkőzünk. Csütörtökön a taktikai dolgokat vesszük át. Pénteken gyorsasági edzéseket végzünk, . szombaton pedig egyórás „átmozgatás“ fejezi be a heti adagot. — A fociról már eleget beszéltünk. Olvasóinkat ér­dekelné a személyed is. — Nőtlen vagyok, és Jelenleg nem Is szándékszom nősülni, mert katona vagyok. Ha leszerelek szeretnék egyetemre menni, s majd csak azután lehet szó a há­zasságkötésről. — Milyen az eszményi nő? — Ha nőről beszélünk, én a feleségre gondolok. Egyezzünk meg ebben. — Tehát milyen legyen? — Feltétlenül megbízható. Ez nagyon fontos. Ne le- ^ gyen szépség, de tudjon otthont teremteni. J — Sportolhat-e? — Ha össze tudja egyeztetni a házimunkával. Egyéb­ként a menyasszonyom Is sportol. — Tervek, elképzelések? — Szeretném magam végleg bejátszani a Fradiba. j — ??? -J — Pesszimista vagyok. Sokaknak úgy tűnik, biztos a i helyem a csapatban. De én mindig a legrosszabbra va- ; gyök elkészülve. Azonkívül van egy nagy álmom. A J müncheni olimpia. 3 ABEL Gábor — POVA2SKÍ Norbert | APRÓ-CSEPRŐ I Joliiiy Halliday, az ismert párizsi énekes, hogy megőrizze J népszerűségét, kénytelen újabb és újabb attrakciókat kita­lálni. Halliday már nem az Olympiában, a hires énekesek Mekká- |Q jában, hanem a Sportpalota ökőlvlvö rlngjébea lép lel. Műso- B rát az éneklés és glttörozás mellett ökölvívással is színesíti. I Johny Halliday a fiatal francia közönség kedvence. A zene I és a boksz koktéljának kiváló sikere van. Ojltásáról azt 3 mondta; A szivem tele van zenével, de ereimben sportoló 9 vére folyik. H Eredeti doppingot gondoltak ki a Kamratema nevű svéd csapat számára. A klub vezetői kidlszitették az öltözőt a csa­patot bíráló cikkekkel. A legélesebb hangú bírálatokat alá­húzták, illetve színes kerettel látták el. Az eredmény meg­lepő v<dt — jelentette ki a klubelnök. A játékosok kezdet­ben szörnyű dühbe gurultak,- később azonban elgondolkoztak és kezdték elemezni, mennyi a kritikában az igazság. Végül elismerték, hogy általában az újságíróknak volt igazuk. Es innen már csak egy lépés választotta el őket a lelkiismere­tesebb edzések vállalásától, az egyre javuló eredményektől. Erzsébet angol királynő férje, Philip herceg és fia, Charles herceg á vadászsport hívei. Ezzel kapcsolatos az a példátlan eset, amelynek következtében a sajtóban mindkettőjüket kép­mutatónak nevezték. Az eset nagy feltűnést keltett a hagyo­mányokat liisztelő Angliában, ahol íratlan szabály, hogy a királyi család tagjait nem érheti sajtókritika. Az előzmények: apa és fia részt vett egy hagyományos fácánvadászaton. A pompás vadászat után megjelentek a helybeli piacon a fácá­nok — párjával egy fontért. A bírálatot helyeselte a királynő húgának férje, lord Snow­don is. aki a királyi vadászatiokon való részvételét a követ­kező szavakkal utasította vissza: Nem akarok élőlényeket gyilkolni. Az nem igazi sportember, aki élő célpontokra lö­völdöz. Történetek a SZInESZEK—OJSAGiRÖK-rangadókróI; A klállitott színész, aki favágó módjára játszott, rá akarja bírni a játékvezetőt döntiése megváltoztatására. Kérem, biró úr, vegye figyelembe, hogy szomorú gyermekkorom az oka, hogy ennyire eldurvuMam. A hiú csatár mérgesen szól az ellenfél testes védőjátékosá­hoz: Ne állj folyton elém. teljesen eltakarsz a nézők elől. A színészek—újságirök-mérkőzés értékelése újságiróstllus- ban: „Az újságírók hatalmas sikere. Valósággal lehengerelték a színészeket, s alig öt góllal kaptak kl.“ A színészválogatlott tagja este a Rómeó és Júlia előadása közben az erkély alatt; „Júlia, ma nem tudok felmászni. le- góljára az újságírók ellen. KASZA Miklós Batta György: ANDREA, a müncheni vizek aranyhalacskája? „Három-négymllliárd évre te­hető az élet megjelenése a Föl­dön. Ha ezt az időt 24 órának te­kintjük, az ember színrelépése 40 másodperccel ezelőtt tör­tént. A biológia fejlődése ezen be­lül egy ezredmásodpercnél rö- vldebb idő alatt érte el mai színvonalát.“ Ma sincs érdemleges magya­rázata annak, hogy mi az oka az úszásban bekövetkezett ti­nédzser-forradalomnak, amely ma-holnap gyermek-forradalom­má válik. Miért van az, hogy a medencék legjobbjai, az új bajnokok és csúcstartók szinte öregek már bűszéves koruk­ban? Igaz, másutt is megfigyel­hető ilyesmi, de az úszásban a legmarkánsabban. Hogyan látja Gyarmati Andrea — aki élő példa a témára — ezt a kérdést? — Ez a Jelenség nemcsak az úszásban, hanem például az at­létikában Is érzékelhető, vagy pedig más sportágban Is. Egy­re lejjebb megy az a bizonyos korhatár, amikor klasszis spor­tolóvá válik az ember. Az úszásban szerintem az is köz­rejátszik, hogy nagy szerepe van itt a robbanékonyságnak, és erre leginkább ez a kor a legalkalmasabb, bár számos példa akad az ellenkezőjére is. Elég, ha az ausztrál Frasert említem, aki huszonkilenc éves korában nyert olimpiát, és ha nem tiltják le — szerintem —, még Mexikó Is az övé. Vannak tehát ellenpéldák Is. Kok is huszonhárom évesen nyert pl. olimpiát. Viszont ez a korhatár egyre Inkább lejjebb szorul, mint ahogy egyre közeledik az emberi teljesítőképesség hatá­rának megközelítése Is. Neked az úszás — úgy vet­tem észre az edzésen és a ver­senyen is — elsősorban öröm és nem robot. Tíz kilométert viszont nem láttalak még gü­rizni. Az alapozásban is van öröm? — Van, mindenképpen. Nem mondom azt, hogy mindig uj­már az úszáshoz, hogy rajtunk Is, mint a fókákon, kialakul valamiféle védő zsírréteg. Le­galábbis úgy hiszem, hogy a szervezet alkalmazkodik és hozzászokik a körülményekhez. A huszonöt-huszonhat fokos víz nem éppen a legmelegebb. Más talán, ha napi öt-hat órát len­ne vízben, szétázna a körme. A miénk már gyönyörűen hoz­zászokott. —0— Azt mondják, a sportolók fél­művelt vagy műveletlen embe­rek. Mint minden általánosítás, ez is tartalmaz némi igazságot, Jongok, jaj, milyen Jó, hogy úszunk, de ha nem érezném az úszásban az örömöt, abbahagy­nám. Honnan ered ez az öröm? Onnan-e, hogy tudod; A sok munka meghozza a gyümölcsét és a győzelem mindenért kár­pótol, vagy pedig magának a mozgásnak van ilyen hatása? — Nagyon sokat számít ma­ga a mozgás Is és a győzelem érzete Is. Most pedig vágjunk egy má­sik témáha. Sokat hallottam ée olvastam például az ún. „gyors vizű“ medencékről, amelyekben kedvezőbbek a feltételek a re­kord megdöntéséhez. Bevallom, hogy fogalmam sincs arról, mi­lyen lehet az az ún. „gyors vizű“ medence. — Bizonyára számít a víz összetétele Is. Ez a bratislaval uszoda, a Matador például na­gyon gyors, és a ml margit­szigeti uszodánkat Is ilyennek tartják számon. Bizonyára szá­mít a víz hőmérséklete és a medence mélysége Is, na meg a víz sótartalma. Tudvalevő, hogy például a tengerben köny- nyebb úszni, mert a víznek ma­gas a sótartalma. Minden víz tartalmaz bizonyos oldott ás­ványi anyagokat. Számíthat az Is, hogy melyik vízben milyen fajta árványi anyag van felold­va, és ezek az anyagok milyen összetételben vannak jelen. Hallod úszás közben a kö­zönséget? — Nem. Csak . azt hallom, hogy kiabálnak, de hogy ne­kem vagy másnak, azt nem tu­dom megkülönböztetni. Úgy­hogy nem vagyok nagyon el­foglalva a nézőkkel. A mell- úszók állítólag hallják, de én keveset úszom mellen, így nem tudok erre hiteles választ ad­ni. Azt mondják, az úszás a leg­egészségesebb sport. De mind­egyik sportágnak vannak jel­legzetes „betegségei“. A vesék nem sfnylik meg a sok hide­get? — Annyira hozzászoktunk Andrea 1970-ben. és mint minden általánosítás­ban, ebben Is kevés az igazság. Számomra nincs nagyobb öröm, mint ha valamelyik vá­logatott labdarúgó barátom fel­hívja a figyelmemet egy éppen megjelent könyvre, amelyet ö már el ts olvasott! Nagyszerű érzés úgy készí­teni riportot, hogy az ember partnert érez a nyilatkozóban. Ha nem kell úgy fogalmaznia, hogy az teljesen érthető és vi­lágos legyen, ha elég egy fél mondat vagy egy gondolat tö­redéke, és a partner máris tud­ja, miről van sző. Jó dolog, ha érinthetjük azokat a témákat Is, amelyek túllépnek a sablon és az „uniformis-kérdések“ ha­tárain. És remek, ha a nyilat­kozó nem „szakbarbár“, hanem mindenre reagál, ami körötte a világban történik. Egy százméteres hátűszóver- seny olyan töredéke csak az emberi életnek, mint a beve­zetőben említett ezredmásod- perc a Föld történelméből. Le­het, hogy Andrea mégsem lesz a müncheni vizek aranyhalacs­kája? Lehet. De hogy bölcs és másutt is érvényesülni tudó ember lesz, az biztos. (A befejezés következik) Moravöík mellett Ivan Danii az, akire a szlovák atlétika az utóbbi Időben büszke lehet. Da­nii — Moravöíkhoz hasonlóan — versenyről versenyre lavult. Legnagyobb sikerét az Európa- bajnokságon érte el Helsinki­ben. Teljesen ismeretlen ver­senyzőként bejutott a négyszáz méteres gátfutás döntőjébe. Ivan Danis 1951-ben született ZUinán. 50,6 másodperccel bir­tokolja a csehszlovák csúcsot. „Az idény előtt elhatároztam, hogy legalább egyszer megve­rem két klubtársam közül az egyiket. Vagy Kárskyt vagyKo- dejSt. És ha nagyon jól menne a futás, mind a kettőt“. Daniinak nagyon jól kijött a lépés. Mindkét ellenfelét több­ször Is legyőzte. A finnországi Európa-bafnokságon pedig hét neves külföldi gátfutó skalpját szerezte meg. Köztük volt Sher­wood és Hennlge ts. Az angol és a német futó érmet szerzett a mexikói olimpiánt Ivan Danissal ts az történt a kiküldetéssel kapcsolatban, ami DuSan Moravőíkkal. A szakve­zetők nem látták benne fantá­ziát. Időeredménye sem jogo­sította fel a rajtra. Egyre csak azt mondogatták, hogy minek menne Danii Helsinkibe, ha ott már a selejtezőkben kiesik. Da­nii viszont bizonyított. Elsösor­A SZIOVAK JEir ban küzdeni tudásának köszön­heti, hogy ebben a nehéz ver­senyszámban a döntőbe vere- kedte magát. Már a külseje is elárulja, hogy van benne valami elszánt­ság. Az embernek az a benyo­mása, hogy nagyon céltudatos és szívós fiú áll előtte, akt tűt- zel-vassal küzd célfalért. Pedig Danis nem éppen aszkéta. Szí­vesen jár szórakozni, táncolni, moziba, színházba és megissza a vörös bort is. Prágában jár főiskolára, elsősorban TultSsal barátkozik. Amikor a gimnáziumot Mar­tinban elvégezte, a műszaki egyetemre akart bejutni. Brati­slava és Prága között kellett választania. Mivel az atlétikáról nem akart lemondani, alaposan mérlegelte a lehetőséit. Hol tudna versenyezni is és sike­resen tanulni ts? Prága mellett döntött, és nem bánta meg. A Sparta atlétikai szakosztá­lyának tagjaként olyan edző kezébe került, aki az ország legjobb szakembereként van nyilvántartva. Mtloslav Novák sokat tett DentS fejlődése érde­kében. A szlovák fiú jól érzi magái a csehek között. TultS­sal, KodejSsel és Nárskyval e- gyütt jó közösséget alkot. A liga versenyein egymást buz­dítják, és többnyire sikerrel. Még a formájuk is különböző Időszakokban tetőzik. Már tud­ják, hogy KodejS az idény ele­jére, Kársky a közepére és Da­nis a végére lendül bele. Danis nyugtalan természetű fiú. Szereti a mozgást. Az uta­zást. Hacsak teheti, vonatra ül és hazalátogat. A szlovák szó és a hazai táj mégiscsak erős mágnes. Ivan nagyon jól érzi magát a fővárosban, de ha megszerzi a mérnöki diplomát, okvetlen Szlovákiába szerződik. A versenyzésben ts a nyugta­lansága jelenti a legtöbb gon­dot. Sokszor úgy érzi, nincs a bőrében, és akkor sem az ed­zések, sem a versenyek nem úgy sikerülnek, ahogy akarná. Amikor viszont elmúlik ez a kritikus időszaka, egyszerre a­karja bepótolni az elmulasztot­takat. Ha minden jól megy, és a vizsgák jól sikerülnek, akkor Ivan Dams ősztől már a har­madik évfolyamba iratkozik s valószínűleg a sportban is elő­relép. Nagy célja d müncheni csapatba való bekerülés. Danis a vérbeli tehetségek közé tartozik. Ebben az idény­ben 1,5 másodpercet javított egyéni csúcsán, és a szakem­berek nagyon jól tudják, mit jelent ez. Céljai közé tartozik az is, hogy a csehszlovák csú­csot ötven másodperc alá szo­rítsa. Ez komoly terv, és ha sikerülne, azt jelentené, hogy a négyszáz méteres gátfutásban a „nagyhatalmak“ közé tartoz­na Csehszlovákia is. Danis egyébként érdekes tí­pusú ember. Nem az az atléta, aki egész életén át görcsösen ragaszkodik valamihez, ami nehezen sikerülhet. Felelősség­gel versenyez, de nem csinál tragédiát semmiből. Tudja, hogy a sport újabb és újabb változa­tokat és fordulatokat teremt. Tudja, hogy egyre jönnek a te­hetségek, és aki ma csúcstar­tó, az holnap esetleg csak ti­zedik a ranglistán. Ennek dacára a müncheni olimpiára nagyon szívesen utazna. S. KLOCHAN Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom