Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-07 / 36. szám
új ifjúság 5 FÁBRYNÁL STÚSZON ■ 1971 - BEN Még most Is hihetetlen, hogy amikor az író háza előtt megáll az autó, nem ö tekint ki az ablakon. De az ablakok már nyitva vannakll Friss levegő áramlik be rajtuk, beszűrődik a kis forgalmú utca zaja. Si- monyl Józsefné tesz-vesz a két szobában, térje meg sógora Is segítik munkájában. Ki ez a Slmonyl Józsefné? A stószl ház megmentöje, a stószl kincsek első kibányá- szója, akinek — ha egyszer valóban megindul majd a kutatómunka — sokat köszönhetnek mindazok, akik Fábryt és müveit becsülik. De kezdjük sorjában: köztudott, hogy Fáb- ry Zoltán ügy végrendelkezett, hogy hagyatékából teremtsenek afféle kis centrumot Stó- szon; folytassák harcát a szellem erkölcséért, és használják fel jegyzetelt, könyvtárát, feljegyzéseit. Halála után hosszú-hosszú hónapok teltek el, és nem történt semmi. Egyrészt, nem a- kadt megfelelő vállalkozó, másrészt, ha akadt volna Is, nem lehetett megoldani ottla- kásának kérdését. Egyedülálló, magányos ember költözött volna csak Stószra, családos embertől Ilyet csak úgy tehet kívánni, ha a család Is kap ott lakást. Slmonyl Józsefné könyvtáros szakon végzett, Pécsről jött Rozsnyóra (Roíüava) férjhez, ö vállalta a munkát, naponta fél négykor kel, hogy Stószra érkezhessen Időben. örüljünk, hogy akadt végre ember, és örüljünk duplán, mert Slmonyl Józsefné pedáns, megbízható és lelkiismeretes. Az, ami öt Stószon várta, távolról sem jegyzetek tanulmányozása. Két hónapja takarít. Ujjnyi vastag porréteg szállt a könyvekre, a nedves falakon elhelyezett polcokon penészed nek a Fábry-könyvtár kincsei. A másik szobában gúlába ra kottán púposodtak a könyv-és folyólratcsomók. Az író reme kül tájékozódott a rendszertelennek tűnő rendszerben, de Slmonyl Józsefné hozzáférhetővé, katalogizálttá akarja tenni a magyar, német és más müveket. Munkáját sikerrel végzi, de knránt sincs meg hozzá minden feltétele. Mihamar purszf vét kellene vásárolni. Oj pel cokat csináltatni. Villanykályhát beállftani a szobákba. A vezetékeket biztonságosabbá tenni, mert tűzveszélyesek. A Schreiber családnak jó lenne ismét kifizetni azt a kis havi összeget, amiért kárbunlarta nák az épületet. Jön a nedves ősz, a kemény tél, Szeptember van. Sürgősen munkához kellene' látni. Igaz, a dolog nem olyan egyszerű, de nincs idő a késlekedésre. Simányi józsefné Rgyes-egyedUI áll a gondokkal. Fábry Zoltán hagyatékának kezelője, dr. Nagyiday Ernő megbetegedett, kórházban fék szik Budapesten, Föl kellene venni vele a kapcsolatot, hogy a hiányzó és szükséges dolgokat meg lehessen vásárolni. BATTA GYÖRGY Kolár Péter felvétele Fehér árnyék Nyári tárlaton A nyári hónapokban Is vonzóak, érdekesek a komáromi (Ko- márno) Duna menti Múzeum képzőknüvészeti tárlatai. A napokban fiatal művész mutatkozoCt be első ónálló kiállításán: Ladislav Berger. Csak tavaly fejezte be tanulmányait a Bratislava! Képzőművészeti Főiskolán, ahol Csemicky László és Ján Zelibsky tanárok növendéke volt. E rendkívül rövid művészi pálya ellenére Berger már kialakította egyéni szemléletét, sajátos kompozlciós megoldásait. OJ szlntoMtal gazdaigítja a szlovákiai festészetet, és Aj élményt jelent a komáromi tárlatnézónek is, aki az eddigi kiállítások során is már többször kapott Ízelítőt a modern művészet különböző áramlataiból. A bemutatott huszonnégy olajfestmény — a legutóbbi három évben készült. Akárcsak a modern művészet' más formái: a modern vers, a modern zene — ezek a képek is némileg meghökkentik a nézőt. Meghökkentik — és ami ennél is fontosabb; gondolkodásra késztetik. A kép nemcsak egyszerűen megjelenik előttünk, hanem tovább él bennünk, mozgásba hozza belső életünket. A csodálatosat, álomszerűt, meglepőt keresi Ladislav Berger, szétbontja és újból összeille.sztjl a való világ elemeit. Láthatunk szatirikus vagy lidércszerü látomásokat, lebegő, színes figurákat, stilizált alakokat, növényeket. „Összekötni a képzeletet a természettel!" — ezt az eluardi szándékot lJUkrözi a CÉL című kép i.s. Nem kétséges, hogy a költő, a művész világa nem teljesen azonos azzal a világgal, amelyben a mindennapi ember él. Valami különös átváltozás, a tér végtelenségének sejtelme él Berger vásznain. Ennek ellenére a festő szereti a törvényt és a rendet — a dolgok belső összefüggéseit és leglényegesebb vonásait domborítja ki. FELÜLRENDELTSÉG BONYOLULTSÄGA című képen formákból és színekből alakítja ki saját összefüggéstit és saját történését. Éppen mi. XX. századi emberek tapasztaljuk lépten-nyomon, hogy az élet kimeríthetetlen tengere vesz körül bennünket. És ebben a léngerben igyekszik felismeral és felfedezni Berger az embert, annak belső — mondhatnánk anatómiai felépítését. Ezáltal kap tulajdonképpen tilozötiai értelmet a művészete. 6s ezzel el is jutottunk Ladislav BePger alkotásának, fejlődési irányának közelebbi meghatározásáiioz. .A legtöbb kép — pl. a FOGV.A TARIOTr ALOM. a KÖNNYŰ TEHER, és ÉRTELMETLEN P.AH.ANCS — magán viseli a hatvanas évek új művészi törekvéseinek: az ún. új tigurációnak jegyeié. Ez az Irányzat lényegében nem tagadja a régi figuratlv művészet célját, hogy a jelenségek belső .struktúráját esztétikai eszközökkel fejezze ki. de a struklürák segítségével, jelképek útján mélyebbre akar hatolni az emberi világ megistnerésében, A Berger művészetéhez talán legközelebb álló festő: az ír Francis Bacon — természetesen saját alkoíására vonatkoztatva — így fogalmazta meg ezt az irányzatot: „Az embert mint a pozitív értékek szimbólumát egy a vágyai által űzött látomásszerű alak váltja föl. Ellenpólusként szintién látomásszerűen jelenik meg egy kegyetlen, a hatalmat jelképező figura, mely kíméletlenül uralja és eltiporja az egyént." Hasonlóan ellentétek és vágyak tükröződnek Berger vásznain is. A jobb utáni vágy, az emberi és társadalmi igazságba vetett hit. A müvek kompozíciös felépítése, formája Berger képein harmonikus egységet/ alkot a tartalommal. A színek mértékletes megválasztása, a dinamikus vonalvezetés arra enged következtetni, hogy vérbeli festő mutatkozott be Komáromban. A múzeum lelkes vezetői, szervezői értékes szolgálatot tesznek azzal, hogy a fiatal tehetségek elő#t Is megnyitják a szélesebb körű megismeréshez vezető utat. Delmár Gábor Augusztus végén látogattunk el Komáromba (Komár- no) a Magyar Területi Színházhoz. A színház épületében csupán egy embert találtunk: Sípos Jenő színművészt, a M.ATESZ lektorát. Mint később kiderült, az 1- gazgató, Krivosik István és a társulat jelenleg Kelet- Szlovákiában tartózkodik. — Mielőtt beszélgetni kezdenénk, szeretném tisztázni, hogy Szlovákiában csak egy magyar színház van: a Magyar Területi Színház, és annak két társulata működik: a komáromi és a kassal. Ez azt Jelent!, hogy nem beszélhetünk külön Thália Színházról. A kassal társulat hivatalos neve Thália Színpad. A felső szervek ugyanis nem engedélyezték a külön színházat. Szeretném ha ezzel mindenki tisztában lenne — mondta mindjárt beszélgetésünk elején Sipos Jenő színművész. — Milyen darabokat mutatnak be az új színházi évadban? — Nyolc darabot terveztünk bemutatásra. Ebből Komáromban (Komárno) Darvas József; Kormos ég; Viktor Rozov: Érettségi találkozó; Heltal: Madách; Hollf; A furfangos diák című darabját mutatjuk be, A furfangos diákot zenés változatban. Kassán (Koslcén) Goldoni Mirandolináját, Osztrovszkl] Viharát, Vörösmarty Csongor és Tündéjét és Sarkady Az elveszett paradicsom című művét adjuk majd elő. Ezen kívül a színház még terven felül Is szándékozik egy darabot bemutatni, ha erre lehetőség nyílik. — Mióta dolgoznak, mikor fejeződött be a színházi szünet? — A komáromi együttes augusztus tizenhetedikétől dolgozik, és jelenleg Kelet-Szlovákiában tart előadásokat: a Szalmakalappal lép fel. Szeptember másodlkán kezdjük a Kormos ég próbált Konrád József főrendező vezetésével. Kassán a Thália Színpad szeptember hatodikén kezdi az évadot, októberben Nyugat-Szlovákiában szerepel majd az Énekes madárral. — Mikor lesz a? első bemutató? — Komáromban október tizenötödikén lépünk fel e- löször. a Kormos ég darabbal. Kassán, a Thália Színpadon november negyedikén lesz az első bemutató, a Mirandollnát láthatja majd közönségünk. — Az utolsó kérdés: Mit üzen az Oj Ifjúság olvasóinak? — Darabjaink többségét az ifjúságnak külön is szeretnénk bemutatni, több iskolai előadást tervezünk. A színház kollektívája (a MATESZ komáromi társulata és a kassal Thália Színpad) továbbra Is arra törekedik, hogy darabjaival a mához szóljon — tehát az Ifjúsághoz Is —„ bemutatóival elősegítse a szlovákiai magyarság kulturális felemelkedését, a nézőknek maradandó élményt nyújtson. yMfjWEi .fel A helyes és szép beszéd A szép magyar beszéd ápolása, a beszédhelyesség kérdéseinek ébrentartása, a beszéd emelt formájának, a szónoki beszédnek s előadásnak gondozása fontos társadalmi feladat. Aki ma nálunk bármilyen vonatkozásban, s bármilyen területen nevel és oktat vagy tömegekhez szól (felszólalás, emlékbeszéd, ünnepi beszéd, beszámoló, hozzászólás stb.f, előadásokat tart (szabad előadás, felolvasási, kell, hogy rendelkezzék beszédpedagógiai, beszédtechnikai és retorikai alapismeretekkel is. Mivel Iskoláinkban nem oktatják a retorikát, cikkünkben ezért elsősorban erről szólunk. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy az élőbeszéd, a természetes beszéd, a szónoki beszéd és az előadás fonetikai ápolása s retorikai vonatkozásainak vizsgálata is nyelvművelés. Sokak nyelvművelése — különösen az iskolai gyakorlatban — a nyelvnek, a nyelvi megnyilatkozásnak inkább csak írott formájával törődött és törődik. Általában alaposabban és meggondollabban írunk, de már kevesebbet törődünk a nyelv füllel ts felfogható sajátságaival, a nyelv akusztikai, zenei elemeivel, hangzásával, hangzó formáival, fonetikai tisztaságával. Nagyobb mértékben van szükségünk retorikát ismeretekre is. A beszéd emeltebb formáját, a szónoki beszédet is mind gyakrabban és mind többen használják fel társadalmi életünk legkülönfélébb alkalmain gondolataik, érzéseik közlési eszközéül. Az „ékesszólást“, a „csinosabb“ előadásmódot ma már a hallgatóság is igényli. Ezért sajnálatos dolog, hogy a beszéd, az előadás „kigondolására“, elrendezésére és kidolgozására, azaz a beszéd szerkezeti felépítésére, hatásos előadására, a beszédstílus formáira, a helyes, szabatos, érthető és szép beszéd retorikai és nyelvi követelményeire vonatkozólag általában kevés ismeretet nyújtanak a mai iskolák és oktatási formák. A régi retorikák arra tanítanak, hogy a beszéd „külső“, hangzásbeli feltételei mellett vannak a beszédnek „belső“, tartalmi megfogalmazásbelt következményei ts. A beszéd, az előadás valójában akkor szép és helyes, ha tartalma, megszerkesztése, nyelvi formája és hangzása (előadásai szempontjából egyaránt olyan nyelvi megnyilatkozás, amely mindig többet akar, mint a csupasz megértést. Tehát törődnünk kell a szép magyar beszéd és előadás tartalmi, szerkezeti, megfogalmazásbeli vonatkozásaival (s, különös tekintettel a beszéd, az előadás összeállítására, nyelvtant helyességére, szabatosságára. A tiszta, világos, értelmes és szép magyar beszéd és előadás a jól képzett hang mgllett a gondolkodás és a nyelvi megformálás ékességét, helyességét is tükrözi. Nem lehet helyes és szép az a beszéd és előadás tehát, amely nem a logikus gondolkodás példája, amelyben sok a semmi szereppel nem bíró közbevetés, a mondatele közt nincs összefüggés, a logikai rendet felesleges kitérések zavarják, s ha beszédünk és előadásunk nem fegyelmezett. A fegyelmezett beszéd előfeltétele a helyes, logikus gondolkodás. Ha a értelmi hézagok vagy éppen értelmetlenségek terhelik a beszédet, már nem világos. Az Erdélyi Múzeum cikkírója helyesen állította fel a követelményt 1815- ben: „Fő gondunk legyen arra, hogy az értelem világosod- iék a beszédben.“ A régi retorikák a szónoki stílus hibájának rótták fel, ha a beszélő üres, tartalmatlan frázisokat használt, s gondolat nélküli szóáradatot zúdított a hallgatóra. Szenteljünk e kérdésnek mai beszédnevelésünkben Is nagyobb terett Ma is egyik leggyakoribb hibája a beszélőknek, előadónak, hogy sok a beszédünkben a felesleges szó, üres szólam, nyelvi közhely, fertőzve még a bürokratikus, a mozgalmi zsargon vizenyős nyelvi formáival. Figyeljük csak: „Kérjük a felsőbb szervek itt helyben konkréten megjelenő képviselőjét, hogy tudatosítsa a minisztérium felé, hogy a kórházi ágy kérdését kezelje sálypontllag, s aztán az Is konkretizálandó, hogy mi jár az ' egészségügyi vonalnak." A frázis veszélye ma is eleven, pedig a frázis nem meggyőz, hanem fáraszt, mert üres, tartalmatlan. Tóth Kálmán, a költő nagyon szemléletesen jellemzi a frázlsos beszédet: „A frázis csak röppentyű (— tűzijáték), mely után a sötétség lesz nagyobb csupán, de a nyelvvel csalni nem lehet, megérzik mindjárt a felesleget.“ Gyakori hibája a mai beszédnek a felesleges szöszapo- rítás. Ezzel csak azt a célt szolgálják egyesek, hogy leplezzék gondolat- és érzéssilányságukat. A felesleges szószaporítás mellett leggyakoribb hiba a szótévesztés. A megfelelő szú megtalálása, jelhasználása nélkül nincs helyes és szép beszéd. Figyeljük meg ezt a beteg mondatot: A rosszul rakott felszerelés sérelmeket (?) okozott a harcosoknak. — A sérelem szó nem fedi azt a fogalmat, amelyre a beszélő gondolt. A beszélő tehát szót tévesztett, fogalomzavarban szenvedett. Mennyire Igaza van Juhász Gyulának: „A megfogalmazásban formát kell keresni minden gondolatnak, s parfümjét is érezni a szavaknak". Puskin is erre utal: .... egy-egy helytelen, hanyag szó mely lompos és hamis lehet. Vagy pontatlan s gügyögve hangzó. Pazderák Bertalan
