Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-31 / 35. szám

Jó munkát, százezrek! (Folytatás az 1. oldalróU A nemzetiségi iskolák első ciklusának színvonala az ered­ménystatisztika tükrében, örömünkre egyenlő az általános eredményekkel. A második ciklusban már nagyok a hiányos­ságok, amit mindenekelőtt a szlovák nyelvoktatás színvonala ront le. A fővárosban több a jó tanító, mint vidéken, ezért vidéken sok helyütt tízszázalékos a' lemaradást arány. A jó tanulók élgárdáját országos méretben továbbra Is a lányok alkotják. Továbbra Is kisebb az érdeklődés a műszaki Irány­zatú főiskolák Iránt, amelynek természetes oka, hogy diákja­ink a matematikával hadilábon állnak. Oka: erre a tantárgy­ra van a legkevesebb szakképzett pedagógusunk. Ojabb spe­cifikus teendő tehát: szakképzett matematikatanárok nevelé­se. Az Inaslskolák diákjai továbbra is a munkás- és paraszt­származású dolgozó gyermekeiből „verbuválódnak“. Ebből a tényből, és az ehhez vezető okok mérlegeléséből született egy új, rendkívül jő és már szükségszerű lehetőség, hogy az Inas- iskolák legtehetségesebb, legjobb tanulmányi eredményeket és jó erkölcsi bizonyítványt elérő diákjai a hároméves tanonc- víszony után főiskolára mehetnek. Ez nagyon sok szempont­ból örvendetes, hiszen utat nyit a tanonciskolából való to­vábblépésre, és lényegesen fokozza a szülők bizalmát is ezen Iskolatípus Iránt. Oktatásügyünknek továbbra Is gondja marad a még mindig fennálló tanteremhiány, az ebből következő kényszerhelyzet, a kétmüszakos tanítás, amelynek hátrányai nem szorulnak ma­gyarázatra. A probléma mindannak ellenére továbbra Is fenn­áll, hogy az idei év folyamán az iskolákba 788 millió koro­nát kell beépíteni. Iskoláink 20 százalékában még mindig va­lós fogalom a kétmüszakos oktatási rendszer. 908 tanterem átadását irányozza elő az Idei terv. Ma, a tanévnyitó napján — bár még messze van az év vége — ötszáz új tantermet avatnak a gyerekek. Nyolcvanezer-ötszázlniszonhárom elsős lépi át ma először az alapiskolák- küszöbét, ötvenezer kamasz kötött tanoncvl- szonyt. Ezek megfelelő adatok, de ha hozzátesszük, hogy nyolcezer négyszáz kortársuk kezd el dolgozni anélkül, hogy a tanulást tovább folytatná, hogy több mint háromezer ki­lencéves iskolát befejezett fiatal marad a szüleinél, kímélet­lenül fogalmazva a szülök nyakán — ez bizony közel sem örömteli számadat. Nekik csak annyit: sült galamb nincs, még akkor sincs igazán, ha azt néhány szülő előszeretettel ígéri. Mert ha van is, az nem az igazi, nem a saját kéz megtarém- tette, sajMt tudás és akarat szülte sült galamb. A lapok majd közzéteszik az új Iskolarendet, ami ugyan­csak komoly hatékonyságot ígérő intézkedés. Várjuk, beválik- e. Remélhetőleg igen. Nemcsak a pedagógusoktól, a szülőktől is függ. Százezrek állnak ismét a katedrára. Sok százezres tömegük hatévesekből és felnőttekből áll. Feladatuk: tanulni, tudni, dolgozni. Jó munkát, szézezrekl Külön-külön, és mindannyiutoknak. Rengeteg múlik rajtatok. Tanuljatokl KESZELI FERENC úiifiúság 5 Most jelent meg A MAGYAR KÖNYVBARÄTOK KÖRE IDEI MASODIK TAGILLET- MENYKÖTETEKÉNT a MADÄCH KÖNYVKIADÓ GONDOZAZ.ABAN JlSl SOrOLA; JÉZUSTARSASAG című történelmi regénye. Ji?I Sotola a mostanában ötSdlU évti­zedét taposó cseh költönemzedék egyik legkiválóbb lírikusa. Két évvel ezelőtt a Jézustársaság a cseh irodalmi élet egyik legna­gyobb eseménye volt, nemcsak azért, mert Sotola első próza! vál­lalkozása volt. hanem elsősorban azért, mert ebben az „első regényben“ .löformán semmi sincs a kezdeti botlásokből. Ellen­kezőleg. Sotola első regénye az utóbbi évtizedek cseh Irodalmá­nak egyik legkiforrottabb alkotása. 1620-ban vagyunk, a cseh’ történelem egyik legtragikusabb esztende.iében, .Á tehérhegyi csata után Csehország elveszti önál­lóságát, a Habsburgok koronatartományává süllyed. A kelet-cseh­országi Koäumberk várkastélyban megjelenik Had^ páter jezsuita atya. az ellenreformációnak ez a tipikus képviselője, hogy a har­minchárom évesen özvegységre jutott grófnő lelki támasza, házi győntatőja legyen. Feszes szerkezet, korhű é.s emelkedett nyelv, sziporkázó 'dia­lógusok jellemzik ezt a Hubík István kitűnő fordításában meg­jelent külcsinben is színvonalas kötetet, amelyet legalábbis re­méljük. örömmel fogadnak majd a Magyar Könyvbarátok Köre népes táborának régi és új tag.lal. A közös könyvkiadást egyezmény keretében Magyarországról behozott könyvek egyik ű.jdonsága. THOMAS HARDY: LIDERCFÉNY Című regénye. Az 1840-ben született s 1928-ban meghalt Hardy méltó utódja a XIX. század nagy angol klasszikusainak. Dickens- nék és Tháckeray-nek. Nálunk legismertebb alkotása az Egy tisz­ta nó című regénye, de nem kevésbé kiváló életének utolsó al­kotása sem, a Lldércfény. Hardy legfőbb jellemvonása hogy reá­lis^. valós hősöket akart rendkívüli körülmények közt ábrázolni. Ilyen hős a Lldércfény Jude-ja is. akinek az alakjában Itt-ott önéletrajzi elemek bujkálnak. 1888. április 28-án — ekkor merül fel a regény ötlete Hardy-ban — ezt írja naplójába: ..Elbeszélés egy flatalembeimől — nem jut be az egyetemre —. küzdelmei és végső bukása, öngyilkosság. Van ebben a történet­ben valami, amit meg kellene mutatni a világnak, és én vagyok az. aki megmutathatom nekik". Thomas Hardy kiváló regénye a Világirodalom Remekel chnű. népszerű sorozatban jelent meg az Európa Könyvkiadó és a Ma­dách közös gondozásában. Ugyancsak mostanában jelent meg egy flalal nyugatnémet író. MAX VON DER GRÜN: KÉT LEVÉL című kisregénye, amely eredetiben két évvel ezelőtt jelent meg s aratott rendkívüli sikert a nyugatnémet irodalmi életben. íme néhány mondat ízetttönek a regény ele,léről: ..Waldassenben, egy felsö-pfalzi városkában, nem messze a cseh határtól, szemben Egerrel (mai nevén Chebi, egy öregasz- szony csoszog át a piactéren. Forrósáp. A piactér néptelen. Az Örena5sz6ri,v egyedül van. Levelet dob be a johannisstrassei sár­ga postaládába...“ Mi van a levélben? — erről szól ez az elejélöí végig izgal­mas regény. ..Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország, ahol a tündérek és más meselények egy szép napon azon tűnődtek el, hogy miért is nincs náluk idegenforgalom. ,Az égből pottyant nagyapa és más meséik, meseregények és gyerektörténetek vidám kedvű, népszerű írója, Hárs László ejt meséli el új, mu’.atisägo« kisregényében, amely ■lUTKA ÉS A CSERETC.NDÉR címmel jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Madách kö­zös gondozásában. Ugyancsak e két kiadó bábáskodott a népszerű Kozmosz-könyvek sorozatában megjelent kiváló lengyel író. JAN KURCZAB: HÉT ZÖLD FÜZET című ifjúsági regényén, amely arról szól, hogy egy varsói gim­nazista kislányt, Beátát kizárják az Iskolából.' Az egyéves kény­szerpihenő alatt írja tele a hét füzet lapjait, kínzó gondolataitól menekülve, s számot vetve azzal, amit történt. Lányokról szói KÁNTOR ZSUZSA: KULIPINTYÖ című regénye is, a népszerű írónő legfrissebb írása, amely ugyancsak a Móra és a Madách közös vállalkoZ'ása. Czine Mihály két könyve! .Az új tanév küszöbén áll s merünk. Átmegyünk a folyó te- ajtaján kopogtat tanár és cilák, tején is, száraz lábbal, aho- Az ajtónyitás régi gondokat gyan Jézus sétált a háborgó tár fel és újakat hoz. Ezek tengeren. Nem sikerül? Majd egyike: van-e, lesz-e Irodalom- sikerül máskor... Az a nagy oktatásunkhoz elegendő és fő- akaratú legény, aki a Körösnek leg színvonalas segédkönyv, a- a felszínén akart átmenni, ké- melyet pedagógus és növendék söbb is csupa lehetetlennek egyaránt sikerrel forgathat. látszó dolgokat akart.“ Van. Csak egy kicsit körül Czine Mihály úgy ír, aho- kell néznünk. Két sorozatot Is gyan beszél s úgy beszél, ajánlhatunk. Az egyik a Gon- ahogy ír. Hallottam egyeteml- dolat Kiadónál jelenik meg, a stáknak előadni. Irodalmi esten Nagy Magyar Írók. A másikat bevezetőt mondani, láttam ár- a Szépirodalmi Könyvkiadó nyas szabadtéri színpadon több gondozza: Arcok és Vallómé- száznyl hallgatóságot elbűvöl- •sok. nt, népgyűlésen rögtönözni, ba­Czíne Mihálynak a Rözelmúlt- ráti körben könnyed társalgá­ban mindkét sorozatban jelent sával, szellemes fordulataival meg egy-egy munkája. Az magával ragadni. Megáll pré- egylkben a Móricz Zsigmond, dlkátor módján összekulcsolt a másikban a Szabó Pál. Mind- kézzel, keresztbe vetett lábbal kettő megérdemli a fokozott fi- (a ballal elöl), s feszes test­gyeimet. A Móricz Zsigmondja tartással, ajkán az utánozha- egyebek közt azért, mert ha tatlan nyírmeggyes! mosollyal olvassa az ember, úgy érzi: re- olyan áradással önti a gondo- gény bilincseli le, a Szabó Pál- latokat, hogy az manapság — ja meg azért, mert az egy év- az olvasott leckék idején — vei ezelőtt eltemetett írót szín- ritkaságszámba megy. Nemre te feltámasztja halottaiból, való tekintet nélkül átszelle- annyira elevenen rajzolja meg. mülten hallgatták még sddlg ■A Móricz-könyvet például így mindenütt, ahol megjelent. És indítja (akár a mesét): „Külö- ettől a látomástól nem tud sza- nös házasságot kötöttek egy- badulnl az ember, ha a Móri- szer .Tiszacsécsén: egy paraszt- czát vagy a Szabó Pálját ol- legény paplányt vett feleségül, vassa. Ott bujkál mindkettőben Kapás paraszt egy igazi pap- Czine örökös derűje, bizakodó lányt... A valóság szinte bibe- szemlélete, s a mindkét írótól tétlenebbnek tűnt a mesénél; a örökölt életszeretete, szépség­mesebeli szegény legény köny- rajongása, az ember raegbecsü- nyebben elnyerhette a tündér- lése. Olvasás közben nem tu- királylány kezét, mint akkori- dóra magam függetleníteni a ban egy parasztfiú a tisztele- szerző szuggesztlójátél, folyton- tes kisasszonyt. Pedig elnyer- folyvást előttem áll, s azon ká­té. Pailagi Erzsébet Móricz Bá- pom magam, hogy motyorász- lint felesége lett.“ va, félhangon olvasok, s már A Szabó Pál-könyvet pedig a hanglejtésem Is a Czinéé. így (ahogy egy népi elbeszélő Varázslatos ereje van írásai- inondaná): „Begyürjük a süve- nak. Ennek a két könyvnek Is. günket, álljuk az időt. Nagyra .Nem Irodalomtörténet egyik eresztjük a kaszánkat, falat hú- sem a szó tudományos értelmé- ziink, tetőt toldozunk, menyasz- ben. De nem Is regényes vagy szonyt szöktetünk, s rendet vá- regényesített életrajz. (Persze gunk a kocsmában. Nekünk nem Is didaktikai célzattal muzsikálnak, a szellő is ne- megírt kézikönyv.) Maga a tel­künk fúj. Lehetetlent nem is- támasztott író, a megelevení­lyet 1933-ban a Sárarany szlo­vák fordítójához, Alübeta Göll- nerovához írt: „Nagy jelentősé­get tulajdonítok annak, hogy tett mű. Nem kronológlkus szlovák testvéreim előtt meg- életrajz, nem precíz blbllográ- szólalhatok... Sőt, szeretném, ha fia. Az életpályának a legdön- ezen az úton tovább lehetne több mozzanataira utal, s a haladni. Az emberek és népek müvekből olyan súlyponti ré- közötti barátságnak egyetlen székét idéz, amelyek az egészet módja a kölcsönös megisme- láttatják, úgyannyira, hogy mi- rés... Nagyra becsülöm azt a re a Móricz-könyvet letettem, szlovák népet, amelyet régeb- mintha az egész mórlczl élet- hen módomban volt családi művet újraolvastam volna, any-- összeköttetések alapján köze- nylra átsugárzott, átitatott, fel- jebbröl is megismerni...“ Tel- zaklatott. Ugyanígy jártam Bl- jesebb lehetett volna ezzel a hátország képviselőjével Is. Móriczról alkotott kép. Csak a lelkesültség hangján le- Czlne Mihály nem hivalko- het mindenről írni. marxista tudásával, nem Nagy tudás kell ahhoz, hogy hivatkozik nagy teorelkusaira, olyan roppant élet- és tény- idézi a tudományos világ­anyagból mint a Mórlczé vagy gg2et klasszikusait, mégis érez- a Szabó Pálé, úgy legyen ké- hogy mindkét mű marxista pes valaki válogatni mint Czl- esztétikai megalapozottságú és ne Mihály. Kerülni minden mel- szocialista ihletésű. Ezért tud; lékest, ami a vezérfonáltól el- levonni a nagy realista élet- lérftene, ami a könyv koncep- művéből ezt a következtetést: dóját felborítaná. Ez mindkét ^^Móricz Zsigmond igazságai könyvre jellemző. Egy dolgot igazságok maradtak: ma isigaz, azonban mégis hiányolok: Mó- hogy minden fantáziánál gaz- ricz Zsigmond szlovákiai küP" dagabb az élet. Az irodalomnak csolatait. Talán nem billeht élet részvevőjének és volna meg a könyv egyensúlya, hitvallójának kell lennie. Ma ha Czine kitér erre. jj. érvényes, hogy a klasszikus Mint ismeretes, M-órlcz. több- jiirmék újrafogalmazhaték és szőr is járt Szlovákiában. Meg- jjj tartalommal megtölttaetők; ismerkedett a Sarlóval, s nem g^ g hagyományosba úgyaz- 6Sy tagjával személyes kapcso- ^g g legéletképesebb. S igaz. latot is tartott faun. Felolvasó változatlanul: a magyarság és körutakon vett részt. Flgyelein- modernség nem egymást kizáró mel kísérte a kisebbségi szel- jugaimak. Magyar író modern lem! élet alakulását. A Nyugat igazán csak magyarul lehet.“ 1928. március el^sejei számában vag-y ahogyan a bihari volt kitörő lelkesedései üdvözölte mesterlegény életművét össze- Gyóry Dezső Üj arcú magyarok ,„Szabó Pál, a lehetetle­című verskötetét: „Nem láttam „akre vállalkozó egykori fia- még Szlovenszkóbni olyan kol- talember, élete során csak- töt, aki ennyire a mai, modern „gyg„ gyézütt a lehetetlensé- kiiltúrélet harsonája volna... geken. Nem a Kőrösön, hanem Magasabban van e tekintetben, g történelem megáradt folyó- mint az itthoni költészel, mert jgg jjj tisztán lábolt át. Atmen- itt nálunk, hiányzik e percben tette művészetében a tegnapi 3 Ij3za egyetemességét érző szegénységből a mába a szere- költöi akarat... ürömmel és bol- jgjg és szépség kincseit.“ dogan köszöntőm Győri Dezsőt, Kívánom, hogy ez a két aki a költő szivének minden könyv sok irodalomkedvelő em- erejével s szépségével hallatja bernek szerezzen gyönyörúsé- a hangot... Ugyancsak Ide ki- ggt_ mély olvasói élménvt. ’■ vánkozott volna egy utalás Mó­rieznak arra a levelére, ame- Tolvaj Bertalan ^imlSBLÉS A tolvajnyelv és a zsargon A magyar köznyelv szókincsére gyakorolt káros hatása miatt külön kell foglalkoznunk az úgynevezett tolvajnyelv­vel !argóval vagy jassznyelvvelj. Természetesen a tolvaj­nyelv sem külön nyelv, csak annyira, amennyire a többi szakszókincsek azok. Mert — bármennyire is furcsának tűnik — a tolvajnyelv szakszókincs. Az osztálytársadal makban a tolvajok, rablók, kéjn'ók, orgazdák stb. világa külön világ a „tisztességes“ társadalom alatt, s e világ tagjainak „foglalkozásuk" üzéséhez valóban szükségük van egy sajátos, külön szóhasználatra, máskülönben nem tud­nak áldozataikkal elbánni, illetőleg a rendőrséggel szem­beszállni. Társadalmunk fejlődése minden bizonnyal meghozza majd a tolvajnyelvi szavakat kitermelő, a jelszabadulás előtti időből iítrekedt réteg kipusztulását, s ezzel megszűnik az a nyelvi hatás ts, amelyet a tolvajnyelv ma még főleg a magyar nyelvre gyakorol. jelenleg az alantasabb stílusú társalgásban (nem „szak­mabeliek körében! a legtöbb tolvajnyelvl szót: bepaliz, dumcsiz, dumál, haver, meló, kaja, pia, csaj, spiné, zrí, balhé stb. Gyakoriak ezek a diákok, ifik körében is, akik nagy szeretettel beszélnek kamaszos érellenséggel fater­ról, muter-ról stb. Teljesen helytelen, a munkásosztályt le­becsülő álláspont azonban az, amelyik úgynevezett „melós nyelv’-Töl besiél, mint a munkásosztály külön nyelvéről, s ezt a tolvajnyelvvel azonosítja,^ Külön „melós nyelv“ nincs, legfeljebb arról van szó. hogy a munkásosztály so­raiba keveredett korábbi huligán elemek, dektasszált sze­mélyek és egyes kevésbé öntudatos, kevésbé művelt mun­kások több tolvajnyelvl szót használnak, mint például az értelmiségi dolgozók. Az iskola, az ifjúsági mozgalom, a nyelvművelés kell hogy küzdjön a tolvajnyelvi szavak használata ellen: A tolvajnyelvl szókincs káros jelenség a szókincsben, kikezdi általánosan ismert szavainkat, és nemegyszer csatornaízűvé silányítják a nyelvi megnyilatkozást a jassz-szavak. Ez tör­ténik pl. akkor, amikor a cipőből topogó vagy pöci, a száj­ból csikktartó, a kéz-bői evező lesz. Á tolvajnyelvi szavak használata mögött a társadalom igazi érdekeinek megve­tése, cinizmus, gátlástalanság, szemtelen hányavei iség rej­lik. Mert mi másnak is lehet nevezni azt a magatartást, amely szerint mindenki egy nagy marha, a szép nő jó bőr, vagy a megbecsülés jeléül aranyos kis dög. Bármennyire murisak is a tolvajnyelvl szavak, jigyeljük csak meg, kik használják őket nagy szeretettel, s rögtön egyet sem ej­tünk ki többet. A szókincs társadalmi rétegezödéséröl szólva meg kell emlékeznünk röviden még a zsargonról is. A zsargonon az olyan szóhasználatot értjük, amelynek a célja a zsargont beszélő egyedeknek a társadalom többi tagjaitól való el­különítése. A tolvajnyelv teijes egészében zsargon. Más esetei is vannak azonban a zsargonszerű szóhasználatnak. Ha egy mérnök vagy orvos, vagy akár egy martinas olyan körben is túlzott mértékben használ szakmai szavakat, amelyekben ezeket nem értik, joggal érheti az a vád, hogy szakmai zsargonban beszél. A szakmai zsargon lehet a tudálékosság, a kényelemszeretet fele, illetőleg következ­ménye, de mutathat arra is, hogy a szakmai zsargont hasz­náló személy így akarja a hozzá nem értők Iránti lebe­csülését kifejezni. A szaknyelveknek zsargonná torzítása ellen feltétlenül küzdenünk kell, mert ez akadályozza azt. hogy a tudományos ismeretek széles körben terjedjenek. Minden munkakörnek, foglalkozást ágnak is megvannak a maga sajátos szavai, amelyeket többnyire csak azok az emberek használnak, és értenek meg, akik ugyanabban a szakmában dolgoznak. Ilyen szavak például: buga, martin­kemence. jlnomhengermű, jémszórás stb. (a vasmunkások szakszókincséböl/; metsző, katung, jocs, bokáiykancsó stb. fa fazekasok szakszókincséböl!; óravázlat, röpdolgozat, osztálykönyv, lemorzsolódik, részben osztott /iskola! stb. /a pedagógusok szakszókincséből!; pást, csörte, elövágás, riposztoz stb. fa vívók szakszókincséből!; és így tovább. A szakmai szavak ijesztő tömege ugyanis riasztóan hat a hozzá nem értőkre. Egy-egy szókincsréteg zsargonszerű használatának vagy lélektani, vagy társadalmi okai van­nak, mini említett példáinkon kívül az úgynevezett sza­lonnyelv is mutatja. A szalonnyelvet a néptől elkülönülő felső társadalmi rétegek fejlesztették ki és használták. Nagyrészt a divat, az előkelősködés, a különcködés szülte és terjesztette az olyan szavakat, mint cuki, dekoltáll flórt, hercig, nett, charmante /e. sárman „kedves“) sik­kes, snájdig. appartement je. ápártman — lakásj. porte- jeville je. port jöjj ~ levéltárca! stb. Mivel azonban az a társadalmi réteg, amely ezeket az elkülönülést jelző- sza­vakat kitermelte, eltűnt, mai nyelvünkre nézve a szalon nyelvi szavak nem jelentenek többé veszélyt. Elvétve az is megeshet, hogy zsgrgonszó kap polgárjogot a köznyelvben. Rendszerint azonban csak a köznyelv ke­vésbé igényes változatába jurakodik be egy-egy ilyen szó, mint pl. a jölvág vagy a hőzOng. A zsargonszavak ugyanis — szemben a tálszókkal és a szakmai szókkal — a szó­készletnek fölösleges, értéktelen, csúf elemet. Éppen ezért kerüljük és — ahol lehet — irtsuk öketi Pazderák Bertalan >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom