Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-27 / 17. szám

10 fii A mennyei csillagokból a földiek közó e- reszkedik a Magyar Légiforgalmi Társaság gé­pe: Libanon fővárosa, Beirut innen felülről pislákoló színes körték és neonhirdetések ez­rével figyelmeztet, hogy a Földközi-tenger Pá­rizsában landolunk. Csontvári cédrusait csak esti világításban, a repülőtéren látjuk, gépek oldalára festve, — Libanon címerében. Luxus- szállodák végig a parton — a föníciaiak ki­találták a pénzt, utódaik a pénzszaporítást — de a palesztinai menekültek kopott viskói fi­gyelmeztetnek, hogy a tengerparti Galambok Sziklájának lakói elvesztették csőrükből a bé­ke olajágát. Száriba öltözött stewardessek kísérnek min­ket a hatalmas Boeing-masina lépcsőihez, hogy percekkel később a négy sugárhajtású motor égbe lőtt nyílként célozza meg velünk az ismeretlen célt, India fővárosát, Delhit. Órákon át, s óránkint 1000 kilométeres se­bességgel fúrjuk magunkat az éjszaka sötét­jébe. Kelet felé megyünk, igen, véres párák gomolygásában megszületik a nap is, rezgő sugarai holdbéli tájakat, kopár, táblásán re­pedezett hegyeket mutatnak meg alattunk 10 kilométerrel. Nagy Sándor vonult erre, s ro­gyadozó lábbal a számunkra még nagyobb Sándor, Körösi Csorna. Elszakadt, ottrekedt magyarokat keresni az őshazában. A gondo­lattól kényelmetlenné válik a puha fotel, res- tellkedem, s bármiként magyarázom magam­nak korok, technikai lehetőségek különbésgét, a hitében, álmaiban felragyogó székely fiú e- lőtt lesütöm a szemem. Lent az Indus szalagja, ott balra havas sziklákkal írt grafikon az égen, a Himalája, s a 8 ezer méteres várfalak mögött: Tibet. És már India térképét húzza alattunk egy láthatatlan kéz. Megérkeztünk. Hogy India bemutatásának lehetetlenségét érzékeltessem, néhány szigorú adatot mondok: 550 millió ember él itt akkora területen, mint a Szovjetunió nélkül egész Európa. Itt egy belföldi légiót annyi, mintha valaki Prágából Londonba vagy Budapestről Madridba repül­ne. Mintegy 200 nyelven beszélnek az Itt la­kók, az egyiket ezer érti meg, a másikat 50 millió. Kiszakadva a gyarmati sorból, az eltelt 23 év röpke másodperc India évezredeihez mérve. Imi-olvasni talán a negyedrészük tud — a saját nyelvén. És bár most már nem ti­zedeli, ötödöll őket az éhhalál, az utcán lakó — és a Járdákon alvó — emberek rádiót nem vehetnek, újságot nem olvashatnak. Indira Gandhi s az ország jövőjét aggódva irányító haladó felfogású politikusok, értelmiségiek nem gondolkodhatnak években, évtizedekben — évszázados, több generációs program kell ide, amelynek kidolgozását, megvalósítását e- zernyi tényező befolyásolja: milllárdjaikat vé­dő maharadzsák, évezredes tradíciókkal szen­tesített szokások, számlálhatatlan törzs, nép, s öntudatra ébredt nemzet egy országban s a vallások megnyugvást és befelé fordulást, jószándékű erőszakot sem tűrő parancsa. , Minden szent, ami él. Szélsőséges humaniz­mus. Mert épp úgy szent a maharadzsa bir­toka (és személyének sérthetetlensége), mint a giliszta élete. A legszegényebb indiai sem gondol arra, hogy a járdaszélén fogyasztott vacsoráját, szegényes kondérját feldöntő Ca­dillac — az övé is lehetne Az istenek akar­ták, hogy így legyen. És évente tízezrek hagy­ják ott családjukat, mennek barlangokba el­mélkedni, városokba koldulni, mint szent em­berek. Hittel hiszem: sohasem értjük meg az in­diai ember lelkivilágát. Évezredes filozófiák bűvkörében forogva, a földi életet nem év­tizedekben, hanem másodpercekben élik, a lé­lek mélységeibe viszont - olyan mély tárnákat vágtak, hogy kísérő nélkül oda nem eresz­kedhetünk. Szuperhumanizmus és szuper-önki- égetés, vágyak megszüntetése — hiszen új a- lakban új életre támadunk. Pondróből maha­radzsa lesz, maharadzsából talán — riksákul!. Miért tülekednénk, emberek? És a maharad­zsa is kénytelen megnyugodni abban, hogy új életében húzza majd az ekét. Állok a torony előtt — minden tiszteletre méltó könyv úgy említi: Kutab Minar — itt, Delhiben. Sok száz lépcsőt kellene megmász­nom, de inkább innen, alulról csodálom. Kő­csipkék, erkélyek s vagy ötven lépéssel odébb a híres vasoszlop, amelynek titkát nem fej­tették meg a vegyészek. Itt áll ezer éve s nem rozsdásodik. Amelyik férfiú nekitámasztja a hátát, s sikerül karjait összekulcsolni, szeren­csés lesz a szerelemben. Sűrűn próbálgatják a férfiak, s akinek nem sikerül, másként re­mél eredményt. Delhi főútvonalain riksák, zebufogatok, mo­toros háromkerekűek. Ez itt már a hetedik város; minden korszak lakói, hódítói építet­tek egy-egy új várost ezen a helyen. Évezre­dek köszöntenek ránk, olykor egy-egy lóistál­ló faragott köveiről. És este, a Vörös Erődben, a mohamedán hódítás egyik fellegvárában, fény- és hangjáték mutatja, hogyan robogtak ide perzsa, török lovasok. A rejtett megafo­nok titokzatos szöveget regélnek, s a kis tor­nyokon, az igazságosztó díván oszlopos ter­mében, a szokatlan tetőkön piros, kék, zöld fények villannak, megvilágosodik a háremhöl­gyek fürdője — csak azt sajnáljuk, hogy ezek a hölgyek nyugovóra tértek. Örökre. Északról jöttek az árják, s az őslakó dra­vidákat a félsziget déli csücskébe szorították. Aztán nyugatról ide kívánkoztak a mohame­dánok, perzsák és törökök, s vezéreik mint nagy mogulok, kormányozták Indiát. Hun lo­vasok is lecsaptak erre a tájra, mongol lovak patái alatt porzott a föld. A történelem több kötetet szánt Indiára, mint Európára. Nagyobb csaták, vakmerőbb hódítók — Napóleon itt csak a gyerekszobába húzódhatott volna. És milyen büszkék vagyunkl Pedig Ázsiá­ban nemcsak a föld nagyobb Régibb a kul­túra, sumérok tartják velük a „rokonságot“, barlangok szobrászai dolgoztak olyan idők­ben, amikor Európát nem ismerték a civili­zált országok (Kína, India, Mezopotámia) la­kói, s a hódító Nagy Sándor innen vitte az ókor tankjait, az elefántokat, európai hódítá­sokra. A lacikonyha „főnöke“ tavaly mosott kéz­zel méri az ételt s a szószt a tisztelt kund- saft táljába. A házak tövén már ágyaznak. Egy darabka zsákszövet, arra fekszik a csa­lád. Évezredek virrasztanak fölöttük — előt­tünk jártak, mögöttünk maradtak. A halottágetés helye a benareszi Gangesz-parton (a lépcsőn dombocskát alkotnak az odaszórt hamvak) (A szerző felvétele) SUGAHHA3TA20 GÉPEK Fehér ember, figyelj a lelkiismeret gong­ütésére! És ne légy önteltl Amberban elefántok hátán jutunk fel a hegytetőn át a régi palotába. Körös körül az ormokon várfalak. Radzsasztán, a „hősök tar­tománya“ központját védeni kellett — itt any- nyi a drágakő, hogy az üzletekben úgy mé­rik, mint nálunk a savanyúcukrót. És Dzsai- pur, az új székhely, minden valamirevaló mű­vészettörténeti könyv Rózsaszínű Városa (vö­röses homokkőből épültek a házak) utcáin ku­tyák Helyett majmok szaladgálnak, teveka­ravánok haladnak és szorgos, erdőirtásban szakértő elefántok. A maharadzsa csipkés márvány palotájában pirosturbános emberek — most már múzeumőrök — vigyáznak a rend­re. a kertben 200 éves csillagászati építmé­nyek. Itt járt vendégségben Széchenyi Zsig- mond, jó harminc éve. A környék ma is va­dászterület — de az autó megvéd minket. Nem tudom, mit tennék, ha tigris támadna ránk. Minden tisztességes útikönyv, prospektus, reklámfüzet említi a Tadzs Mahalt. Az agrai hotelből — ahol pár éve az angol királynő is megpihent férjével — a kertben ventilláto- ros uszoda, kívül a falakon fűtőanyagként szá­radó tehéntrágyalepények — indulunk. Alko­nyat. Rózsaszín a Tadzs Mahal, nagy kupolá­jával, négy tornyával és márvány csipkéivel. Dzsehán sah építette 20 éven át, 20 ezer szol­gával a feleségnek, sok közül az egyetlennek, akit szeretett. Sehol a világon nincs még e- gyetlen olyan obeliszk, mauzóleum, ahol a halhatatlan szerelem — él az évszázadokban. Láttam holdfényben, déli verőfényben. Vakí­tott. Két szarkofág a bejáratnál — imitációk. A két holttest, a sahé és feleségéé, lent a mélyben. Ugyanolyan szarkofágok, ott is, már­ványból. Lent? A halhatatlanság magasságá­ban! Ágra környékén sok síremlék, elhagyott vár emlékeztet India forrongó korszakaira. Az egyik nagy uralkodó még lovának is külön mauzóleumot építtetett. Közelében vagy két­száz keselyű marakodik egy elhullott tehénen, s odébb karcsú indiai lányok mennek a kút­ra, fejükön csillogó rézedényekkel. A Gangesz partján, Benareszben, tízezernyi ember. Tisztulnak, fürödnek, Imádkoznak. Kol­dusok gajdolnak, guruk (tanítók) ernyők alatt szent szövegeket olvasnak. Fagyos hajnalon a nők száriban, a férfiak ágyékkötőben men­nek a vízbe, a parti lépcső 15 méter mélybe visz. Nyüzsgés, bárkák tömege, néhányat jómó­dú amerikai papák hippi fiai bérelnek. A hely­beliek kinevetik őket, de szomorúan mutatják nekik a talpig lepelben sétáló leprásokat. Pár kilométerrel odébb, Szárnátban, Buddha első prédikációjának színhelyén sztupa, ha­talmas kőtömb. A templomajtóban borotvált fejű boncok tartják a markukat. A múzeum­ban a buddhizmus ezernyi emléke — e ta- * noknak más országokban több a híve, Indiá- . ban már csak 3-4 millió. — Madrasz környé­kén: az 1000 templom városa. Mahabalipuram- ban: sziklatemplomok. Bombayben ősi dzsain templom s a Hallgatás Tornyai, amelyekben a párszik Perzsiából menekült, tűzimádó hívei adják át halottaikat a keselyüknek, mivelhogy a halottal nem szennyezhetik be a földet, a levegőt, a vizet s a tüzet. Az elemeket. Holt évezredekből visszatérve a mába, le- szállunk Kuwait repülőterén. Ezernyi olajkút gázmáglyája ég alattunk, az éjben világolva. A sejk jövedelme naponta 1 millió dollár. És mi, az ő vendégei, ingyen kapunk egy üveg narancsszörpöt. MARTHY BARNA FA', DE NEM FOGJA A LÁNG Az Amazonas felső vidékén vallásos tisztelettel öveznek az öslakők egy ritka cserjét, amely elpusztíthatatlan; ha tűzbe ve­tik, nem kap lángra, s a vízben sem indul korhadásnak, mert olyan anyagot tartalmaz, amely megvédi a gombásodástól és gá­tolja az égést. Most Magyarországon Tokodon, A Fatelitő Vállalatnál olyan vegyszerkomplexumot állítottak elő a vegyészek, amely repro­dukálja a természet ritka tulajdonságait, bizonyos mértékig min­den faféleséget elpusztithatatlanná tesz. Látványos kísérlettel bizonyították impregnáló vegyszerük ere­jét: két egyforma fenyőfa házat építettek, az egyiket impreg­nált fából. Benzinnel leöntötték a házakat, majd meggyújtották. Az impregnált házikó épségben vészelte át a lángokat, a másik percek alatt leégett. Az új vegyszernek nagy jelentősége lehet a hajó és vagon­gyártásnál. de már több más iparág is alkalmazza az éghetet­len fát. Újabban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség is éghetetlen fát akar alkalmazni a szabadtéri múzeumok építésé­MATYÖMUNKÁK KÜL­FÖLDRE A Mezőkövesdi Háziipari Szövetkezet százezer kivar­rott blúzra és gyermekru­hára kapott külföldi rende­lést. A szövetkezet tagjai megkezdték a nemez és bőr alapanyagból készült di­vattáskák hímzését is, ame­lyeket Japán, Franciaor­szág és Kanada rendelt. ÜR-ÜVEG Laxonból, az űrhajósok sisakjához használt mű­anyagból készítik a jövőben az amerikai vonatok abla­kait. Ez az anyag kétszáz­ötvenszer erősebb a jelen­leg használatos biztonsági üvegnél. Remélik, hogy ez majd ellenáll a rongálók dühének. Az utóbbi időben ugyanis milliós károkat o- koztak a vonatok ablakai­ban a kődobálók. nél, MINIVÍZIÖ Íme, a neves japán cég, a Matsushita Electric Co. legújabb hordozható, közép- hullámú és URH rádióvevővel ellátott szí­nes televíziója. E készülékről• azt állítják, hogy a világon a legkisebb. Telepről mű­ködik, 29 cm széles, 34 cm a mélysége és 16,5 cm magas. A súlya mindössze: 8 kg. PORSCHE DIBA GTC: — 450U munkaórába került az új Porsche, a Diba GTC első darabjának kialakítása. A 148 lóerős motor 215 km/óra sebesség elérését teszi lehetővé, nagy túra-coupé kocsi. (pi) AZ USA AUTÓGYÁRTÓ IPARA Az Egyesült Államok autógyártó ipara 1970-ben 8 millió 273 ezer 791 járművet állított elő. (Az 1969. évi termelési eredmény 10 millió 182 ezer 562 jármű volt.) Az 1970 évi termelési adatok 1962 óta a legalacsonyabb szintet képvi­selik. A General Motors csaknem három millió, a Ford több mint kétmillió, a Chrysler Corporation hozzávetőleg egy és negyed millió, az American Motors autógyár pedig 276 ezer járművet bocsátott ki. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK egyik legnagyobb repülőgép- gyára, a Lockheed Aircraft Corporation olyan atomerö- meghajtású repülőgép építését tanulmányozza, amely majd­nem a hangsebességgel azonos gyorsasággal, 600 személyt képes korlátlan távolságra szállítani. William M. Hannan- nak, a repülőgyár termeléstervezési osztálya alelnökének nyilatkozata szerint az új repülőgép a 2000-beli igényeket elégítheti ki. Az új típusú repülőgép hosszúsága 106, szé­lessége 60 méter lenne és a világ jelenlegi repülőterein is leszállhatna. A nukleáris hajtómű nem szennyezné a levegőt. A becslések szerint harminc év múlva a világ repülőtársaságainak gépei a jelenleginél tízszer hosszabb távolságon közlekednek majd. A KRlM-HEGYSÉG erdei­ben, 1400 méter magasan és 30 ezer hektáron újjászer­vezik a nemzeti parkot. A védett területen sok emlék őrzi a rég letűnt korok és a középkor kultúráját. Kö­zülük igen nevezetesek azok a sztalaktit barlangok, a- melyekben ősember-marad­ványokat találtak, valamint a szkíták ősi fővárosának romjai és a híres Tufutka- le-barlang. A nemzeti park­ban lesznek kempingek, ét­termek, motelek, múzeumok, égi megfigyelőállomások és madárházak... SIKEREK A MAGYAR KERÉKPÁRGYÁRTÁSBAN A magyar gyártmányú ke­rékpárok fő kereskedelmi piaca a Szovjetunió, de Franciaország, Kanada, Hol­landia, az Amerikai Egye­sült Államok és más orszá­gok is jelentékeny mennyi­séget vásárolnak. A nagy érdeklődés oka, hogy a bu­dapesti Csepel gyorsan és rugalmasan elégíti ki a nemzetközi piac igényeit. Például a gyár megkezdte a Cowboy és az összehajtha­tó biciklik gyártását is. 0. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom