Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-09 / 6. szám

fii ifjúság 5 FALU A TEMPLOMBAN A lexikon mindössze ennyit bet lehetett volna elmondani. S említ Bodrogszentesrői (Pleäa- a községről magáról pedig még ny): többet. „A község Királyhelmectől Valamikor régen az a hiede- kissé északnyugatra fekszik. A lem uralkodott, hogy a falu e­XV. század elejéig a Zenthesi redeti neve Abaháza volt, majd nemzetség ősi fészke. A község egy odaköltözött Szentes nevű határában, a Pilis hegyen ta földesúri családtól kapta a mai lálható várromokat a hajdani nevét. Először 1245-ben említik szentesi vár maradványainak „villa Semites“ néven, amikor tartják. Ősi temploma már vekén (Wayka) határjárást vé- 1423-ban pállott. Kiváló borter- geztek. 1334-35-ben a pápai ti mö hely. zedjegyzékben szerepel és a Ez az egész, egy szóval sem neve itt Zenthews. több. Egy másik vastag kötet- Ez az Árpád-házi királyok bői azt tudhatjuk meg, hogy korában épített templom igazán 1910-ben 966 lakosa volt ennek megérdemli, hogy többet tud- a bodrogközi falucskának. Ez íanak róla. Lássuk csak mi a zel bizony nem lettünk sokkal szakemberek véleménye, okosabbak, és a bodrogszente­siek sem elégedettebbek, hiszen _ A templom négy részből áll, egyetlenegy épületről, a refor- és szék más más korban épül- mátus templomról sokkal töb- tek. Nagyjából minden egyes rész megőrizte jellegzetes stí­lusát, s ebből következtetni le­het arra, mikor is épült. Ez a négy rész a következő: a temp­lom magvát képező téglalap a- lakú rész, a hozzáépített gó­tikus rész, a torony és a bal oldali toldás. A tatárjárás emlékét idézi a templomon belül 1907-ben fel­fedezett tömegsír [akkoriban ugyanis a falu lakossága a templomba menekült.) Amikor csigalépcső alapját mélyítették, sok csontvázat találtak. A tö­megsírt nem háborgatták, ha­nem betonnal borították, és rá­építették a csigalépcsőt. 1794-ben javították az akkor már nagyon rozoga templomot. A mennyezetet és a kar elejét egy „Istentől tanított“ falusi festő festette ki tulipános-pál- más mintákkal. 1907-ben javították újra. A zsindely helyett cseréptetőt ka­pott a templom. A keskenyre befalazott ablakokat kibontot­ták, hiányzó köveit egy épí­tészmérnök felügyelete alatt faragott kövekkel pótolták. Ek­kor épült a bal oldali betoldás — összhangban a templom ro­mán részével. Elkövettek azonban egy jó­vátehetetlen hibát is. Engedél­lyel ugyan, de lebontották a templom előtt álló, kb. 500 éves haranglábat, mert úgymond „öles falai eltakarják a temp lom elejét.“ Ennyit sikerült megtudnunk a falu ősi templomáról. FIGYELEM! A rákról szóló cikkünk befejező részét a- nyagtorlódás miatt lapunk következő számá­ban közöljük. Olvasóink szíves elnézését kér­jük;________________________________________ A templom egyik kapuja Molnár János a szerző jelvételei Szlovák szerző darabja a MATESZ színpadán A komárnói Magyar Területi Színházban Konrád József vezetésével már folynak a februári bemutató próbái. A színház február 26-án az ötvenes években elhunyt szlovák író, Július Barc-Ivan Az anya című háromfelvonásos drámáját mutatja be Komárnóban, melyhez Dobi Géza komponált invenciózus szcénikus zenét. A főszerepekben Bugár Bélát, Ropog Józse­fet, Udvardi Annát láthatják majd nézőink, kedves epizódszerepben pedig Ferenczy Annát és Palotás Ga­bit. A darab cselekménye az első Csehszlovák Köz­társaság idején játszódik, bányászkörnyezetben. A díszlet- és jelmeztervek Platzner Tibor munkája. A darab bemutatóját nagy érdeklődéssel várja a szlo­vákiai magyar színházlátogató közönség, (-os) — ...... ..... " 1 ^ fcmiiinniiiii ■■■ ■■■ i i —ír (Képünkön a két férfiszereplő: Bugár Béla és Ro­pog József). Iskolások Könyvtára (IK) E sorozattal a Madách Könyvkiadó olcsón, ízléses kivitelben szándékszik biztosítani az a- lapfokú és középiskolák tanulóinak az ajánlott olvasmányokat. 1971-ben az alábbi kiadványok jelennek meg az IK-ben: Szegények öröme — antológia Ara: 14.50 Kcs Jókai Mór: És mégis mozog a Föld Ara: 16.50 Kcs Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, Jó palócok Ára: 4.50 Kcs IFJÚ OLVASÓK KLUBJA (IOK) a „Klub mladych citatel'ov“ mao-yar >^szle- ge. Tagja lehet minden gyermek, fiatal és fel­nőtt, ill. iskola, könyvtár és más intézmény, ha a négy megjelenő könyvből legalább kettőt megrendel és átvesz. Aki az egyedi tagok kö­zül mind a négy könyvet átveszi, jutalom­könyvben részesül. 1971-ben a következő kiadványok jelennek meg az (OK-ban: Dávid Teréz: A feneketlen láda kincsei Ara: 16.— Kcs Óta Hofman: A kék elefántok Ara: 17.— Kcs Erdődy János: Sasoknál magasabban Ára: 16.— Kcs Majtényi Zoltán: Az utolsó ítélet Ára: 17.— Kcs A sorozatok köteteit a következő címen ren­delhetik meg az érdeklődők: Madách Könyv- és Lapkiadó, Iskolások Könyvtára (IK), illetve Ifjú Olvasók Klubja (It)K), Bratislava, Marta- novicova 10. A KONGRESSZUST KÖSZÖNTIK A SZISZ medvei (Medved'ov) alapszervezete lapunk útján táviratban üdvözölte a Nemzet­közi Diákszövetség X. kongresszusát. Az üd­vözletét a kongresszus munkaelnökségének to­vábbítottuk. jé* A számnevek Számnévnek azt a szót ne­vezzük, amely valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét fejezi ki, vagy azt mondja meg, hányadik valaki vagy valami a sorban. A többséget jelentő számne­vek mellett a jelzett szó e- gyes számban áll: Három al­ma meg egy fél; 300 tag jött el a gyűlésre. A számnevek helyesírása­kor sokszor hibát követünk el, talán felelőtlenségből nem tartjuk be a helyesírás szabályait. A következőkre ügyeljünk! A számneveket írhatjuk betŰKKel is, számjegyekkel is. Betűírást használunk: a) Folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésére: egy hét múlva, két-két könyv, e- zer ember stb. b) Ha a számnevet egy másik szóval egybeírjuk: két­hetenként, háromféle stb. Számjegyírást használunk: aj Az időpont, pénzösz- szeg, mérték, lejegyzésére: du. 5 órakor, 20 méter szö­vet, 120 diák stb. b) A hosszabb szóval ki­mondható számok írásában: 5120, 19 645 stb. I. A betűvel írt számne­vek helyesírása: 1. Az egy és a millió szám­nevet másképpen írjuk, mint ejtjük: az egy-et mindig egy gy-vel, a milliót pedig két l-lel írjuk Iejtéskor az egy hosszan, a millió röviden hangzik). 2. A tíz és húsz számnév í, illetőleg ú hangja megrövi­dül, ha sorszámnévként vagy összetett számnév elő­tagjaként használjuk: tize­dik, tizenhárom; huszadik, huszonnégy stb. 3. Ha a számnév több szám összetétele, akkor az alábbi szabályokat tartsuk szem előtt: a) Kétezerig minden számnevet egybeírunk: öt­venegy, hétszázhuszonhá- rom, ezernyolcszáznegyven­nyolc stb. b) Egybeírjuk a kétezer feletti ezres és annál na­gyobb kerek számokat is: négyezer, ötvenezer, hat­száztizennégy ezer, kilenc­millió stb. c) A többi kétezren felü­li számot — hátulról hár­mas csoportokra tagolva — kötőjellel írjuk: 5642 — öt­ezer-hatszáznegyvenkettő, 234 567 — kétszázharminc- négyezer-ötszázhatvanhét, 16 005 — tizenhatezer-öt stb. II. A számjegyekkel írt számnevek helyesírása: 1. A sorszámnevek után pontot teszünk, a tőszámne­vek után azonban nem. Te­hát 9. — kilencedik; 9. — kilenc. A sorszámnevet jel­ző pont után az írást kisbe­tűvel folyt. Pl.: 10. kiadás stb. 2. Az évszázadok, városi kerületek számát általában római számmal írjuk: XIX. század, VI. kerület stb. 3. A számjegyhez a tolda­lékot kötőjellel kapcsoljuk: 5-kor, 6-os, 9-cel stb. 111. A keltezés módja: Számjegyekkel írjuk a kel­tezésben szereplő számneve­ket. A keltezés helyesírásá­ban a következő szabályok szerint járunk el: 1. Az évszámot arab szám­jegyekkel írjuk, s utána pon­tot teszünk: 1970. november 19. 2. A hónapokat háromféle­képpen írhatjuk: a) A hónap nevét teljesen kiírjuk, pontot nem teszünk utána: 1970. november 19. b) A hónap nevét első be­tűivel rövidítjük, s utána pontot teszünk: 1970. nov. 19. c) A hónapot római szám­mal jelöljük, s utána pontot teszünk: 1970. XI. 19. 3. A napokat arab szám­mal írjuk, utána pontot te­szünk: 1970. november 19. Ha azonban a napot jelö­lő számhoz -án, -én vagy -i toldalék járul, ezt pont nél­kül, kötőjellel kapcsoljuk a számhoz: 1970. nov. 19-én, 1970. dec. 3-i. A sorszámnév helyett e- gyesek tévesen tőszámnevet szoktak használni. Ezt a hi­bát kerülnünk kell: félreér­tésre adhat okot. Mást-mást jelent ugyanis a következő két mondat (itt is hibásan sokan kettő mondatról be­szélnek): Ez az épület a harmadik kerület legtisztább háza (tehát egyetlen kerü­letben, mégpedig a harma­dikban a legtisztább). — Ez az épület a három kerület legtisztább háza (tehát nem egyetlen, hanem összesen három kerület házai közül a legtisztább; e három kerület között esetleg nincs is a har­madik kerület). Szép Ernő — a jellemzés kedvéért — egyik novella jában így beszéltet egy ti­zenhat éves józsefvárosi lányt: Mi az apád? — Papám rendőr. — Rendőr? Hol őrzi a ren­det a papád? — Nyolc kerületbe.' Ezt ne úgy értsd (fűzi hozzá a regény hősei, hogy nyolc kerületben, hanem a nyolcadik kerületben. Sok is volna a rendből, ha nyolc kerületben csinálna , 'ndeta papája.“ (Szép Ernő: Lila akác). Általában- hibásan használ­ják az iskolák osztályainak a megnevezését. Ezt halljuk: három B, négy A, kettő C, egy D. Helyesen így kell mondani: harmadik B (III. B), negyedik A (IV. A), má­sodik C (II. C), első D II. D). PAZDERÁK BERTALAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom