Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-02 / 5. szám
10 új ifjúság íüü BE* m yjne-Sv,-.'közelmúltban az egész világ közvéleményét megdob A bentette a hír: egyik müncheni kórházban meghalt Lilian Board, a 800 méteres síkfutás Európa-bajnoka, olimpiai ezüsténnes. Az emberiség egyik legalattomosabb és legrefülyesebb betegsége, a rók ragadta el örökre. A páratlan képességű és akaraterejű brit sportold tragédiáié ismét e titokzatos kórra terelte a figyelőiét. A rákos megbetegedések problémájára az egyszerű emberek — sajnos — elég borúlátóan tekintenek, gyógyíthatatlan betegségnek tartják, mellyel szemben az orvostudomány teljesen tehetetlen. Az említett eset csak megerősíteni látszik e fatalista felfogást, elvégre nem közönséges „halandót“, hanem egy erős, edzett szervezetet őrölt tel a sokat vitatott betegség. Az emberek megdöbbenve kérdik: hát nincs segítség? Erre a kérdésre szeretnénk választ adni, éppen az említett eset kapcsán napvilágot látott értekezések alapján. Kezdjük talán a hazai rákkutatás helyzetével. Hazánkban minden ötödik ember rosszindulatú rákos daganat következtében hal meg. S bár vannak betegségek — például a vérkeringési zavarok stb. — amelyek sokkal több áldozatot szednek, az emberek hajlamosak arra, hogy e szörnyű betegségről rémregényeket szőjenek. Elvégre amazok „közönséges* betegségek, melyeknek a klinikai lefolyásával egy kisiskolás is tisztában van, míg emez különféle találgatásokra ad lehetőséget. Az ember szabadjára engedheti a fantáziáját. Mondanunk sem kell talán, hogy ez a fantáziálás menynyire árt a rákkutatásnak, a rosszindulatú daganatok sikeres gyógyításának. S végeredményben a fent említett statisztika — bér hivatalos — se pontos. A halotti bizonylatot aláíró orvost gyakran megtéveszti az a tény, hogy az elhányt előzőleg már részesült rosszindulatú daganat elleni kezelésben, bár a halál közvetlen oka teljesen más szervi elváltozás is lehetett. A rák mint rémhistória Vlt Dvofáknak, a prágai Rákkutató Intézet főorvosának a véleménye szerint, éppen ez az alaptalan tömeghisztéria akadályozza leginkább a rák elleni sikeres harcot. Egyenesen aggasztó, hogy azok a személyek, akik már észrevették magukon a rosszindulatú daganat tüneteit, a rémhistóriák befolyása a- latt egyre halogatják az orvoei vizsgálatot, és többnyire csak akkor keresik fel az orvost, amikor a betegségük már annyira elhatalmasodott, hogy a gyógyulás valószínűsége tényleg minimális. Ha igaz az, hogy a betegségeket legjobb mindjárt a kezdeti stádiumban gyógyítani, úgy ez a rák esetében duplán érvényes. A laikus általában oeak a tragikus kimenetelű, tehát halálos eseteket ismeri, és úgy véli, hogy e szörnyű betegségből még senkit sem gyógyítottak ki. Pedig nagyon sok azoknak a száma, akit sikerült kigyógyítani, sőt a rák egyes válfajainak a gyógyításában már lényegesen jobb eredményeket értek el, mint más „ártatlanabb“ betegségeknél. — Végtelenül hiányolom azt az embertípnst — más betegségnél már teljesen természetes — amely a magánéletben azzal dicsekedne, hogy sikeres rákellenes kezelésen esett át — véli Dvorák főorvos. — Ennek az a következménye, hogy az emberek esek a fatális eseteket ismerik, ami nagyon rossz batással van a rokoni vagy baráti körben, illetve a munkahelyeken. Nagyszerű lenne, ha a kigyógyultak egészen népes tömege önkéntes segítőtársunkká válna a rosszindulatú daganatoktól való páni félelem leküzdésében. Néhány országban, például az Egyesült Államokban magas beosztású politikusok, neves művészek sem szégyenkeznek akár a televízió kamerája elé állni, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a betegségükről. A brnéi Rákkutató Intézet elhúnyt igazgatúja, Spindrich docens mondogatta, hagy az teszi nekünk a legjobb szolgálatot, aki a váróteremben arról beszél, bogy már tíz éve jár rendszeres felülvizsgálatra, és nagyon jól érzi magát. Hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a helyes felvilágosításnak például az Egyesült Államokban, az abbéi is kitűnik, hogy a televíziós társaságok — melyek bárminemű adás egyetlen percééru milliókat követelnek — drága műsoridejükből napjában ötven másodpercet ajánlanak tel a rák elleni felvilágosítás népszerűsítésére — ingyen. I . A gyógyulás valószínűsége '• Jr i | f Az Egészségügyi Világszervezet 1965. évi oslói knngresz- szusán megállapították, hogy a fejlett országokban a gyógyulás lehetőségének a valószínűsége máris 1:2, vagyis a rosszindulatú daganatokban szenvedők 33 százalékát Sikerül kl- győgyítani. Hazánk egészségügyi szolgálatának már sikerült elérnie ezt a szintet. Vít Dvorák dr. 21 esztendővel ezelőtt került a rákkutató intézetbe, amikor egy tüdőrákos a legnagyobb gondoskodás mellett is egy, két éven belül menthetetlenül meghalt. Ma az intézet nyilvántartásában van több olyan személy, aki — bér nem tekinthető egészségesnek — de már öt, sőt több éve is életben maradt. A laikus szemével ez a tény tragikus, elvégre e szörnyű bajban szenvedő emberek végeredményben menthetetlenek. Csakhogy az orvostudomány szempontjából még ez az időbeli eltolódás is mérhetetlen jelentőséggel bír. Ma öt, holnap tiz, holnapután akár száz évig is elélhet egy ilyen személy. Dvofák főorvos 1957-től 32 ezer betegről vezet nyilvántartást. Közülük 16 ezer beteggel állandó kapcsolatban van. E- zek az emberek rendszeresen járnak felülvizsgálatra, és nagy részük minden következmény nélkül viselte el a szörnyű kórt. Gyakorlati értelemben egészségesek. Ebből kiindulva még nem lehetünk túlságosan optimisták, de ahhoz elegendő, hogy ne essünk kétségbe. Dvofák főorvos 21 éves gyakorlata alatt — és ez inkább hasonlít a rém- históriákra — hárman kíséreltek meg öngyilkosságot úgy, hogy levetették magákat az intézet ablakiból. Egy esetben a boncolásnál megállapították, hogy a páciens már teljnsen kigyógyult. A gyors beavatkozáson sok múlik Mint már említettük a gyógyítás esélye a gyors felismerte és beavatkozás esetén rohamosan nő. Dvofák dr. kimutatása szerint például a méhnyak rákja a kezdeti stádiumban 84 százalékban kezelhető. Am a kóros elváltozás negyedik stádiumában már csak a páciensek 7 százaléka maradt élettan. Amellett a méhnyak rákja aránylag korán felfedezhető. Az Egyesült Államokban közzétett adatok szerint a mellrák az első stádiumban 83 százalékban gyógyítható. A második, harmadik és negyedik stádiumban már csak az esetek 52 százalékát kezelték ki. Nem akarunk hosszadalmas felaorolásba bocsátkozni, de érdemes még megemlíteni a rék egyik legveszélyesebb válfaját, a tüdőrákot. Az Egyesült Államokban az első stádiumban a tüdőrák 27 százalékát kigyégyftották. A későbbi beavatkozás már csak 7 százalékban volt eredményes. Ebből is láthatjuk, mily óriási jelentőséggel bír az idejében történő beavatkozás. Persze a gyomor és petefészek rákja esetében az első kóros tüneteket aránylag nehéz megállapítani. Ellenben a hjjvely, a végbél, a nyak, bőr és a szájüreg kóros elváltozásai aránylag könnyen észlelhetők. ^Dvofák főorvos szerint az lenne az ideális helyzet, ha a körzeti orvosok a mindennapi szájüreg és gégevizsgálatokkal egyszerre megfigyelnék a páciens egyéb kóros elváltozásait is. Az Egyesült Államokban, ahol — tekintettel a levegő szeny- nyezettségére — ezek a szervek nagy megpróbáltatásnak vannak kitéve, a gége rákos szűrővizsgálatait általában a körzeti vagy kezelőorvosok végzik. Ugyancsak az Egyesült Államokban, Dániában és Norvégiában szakszerű felvilágosító munkával sikerült elérni azt, hogy a nők általában egyedül végzik a mellrák-próbákat.. A szocialista egészségügy előnye Vitathatatlan, hogy a szocialista egészségügy a kór idejében történő megállapításában nagy előnyben van. Az előnyök közé tartozik például az egységes nyilvántartás és általában a kórházak és az egészségügyi kutatóintézetek egységes irányítása. 1963-ban például hazánkban 2 millió 145 ezer ember ment át kisebb nagyobb orvosi vizsgálaton. Ebből 1 millió 140 ezer személy tartozott a rák által leginkább veszélyeztetett korcsoporthoz, köztük 506 ezer nő részesült kórházi ápolásban. Hogy milyen lehetőséget rejteget a gyakori orvosi vizsgálat a rosszindulatú daganatok megállapítása szempontjából, azt föl sem lehet mérni. Mindenesetre már az elmondottakból is kitűnik, hogy a kóros elváltozás idejében történő felfedezése az esetek 70-80 százalékában szavatolja a biztos gyógyulást. Márpedig, ha sikerül megoldanunk az előzetes vizsgálatok kérdését, úgy az alattomosan lappangó betegség felfedezése nem okozhat problémát, ós akkor a rák még annyi áldozatot sem szed majd, mint u .„vakbélgyulladás“. (Folytatjuk) A cikk befejező részében, lapunk következő számában írunk majd a rákkutatásban tett legújabb külföldi íj felfedezésekről, s elsősorban egy szovjet tudós véleA prágai Rákkutató Intézet kotmlt>jüja már sok beteg ember életét mentette meg tmmm&xsSí AZ EIFEL-HEGYSÉG egyik völgyében áll a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Száz méter magas, száz méter széles és négyezer tonnasúlyú. A gigantikus műszer' egy bonni kutatónak, Otto Hachenberg professzornak a műve. Két évig dolgoztak rajta, s negyvenmillió márkába került. A készüléket főleg éjszaka tartják majd üzemben, mert nappal sok a zavar. A készülék olyan érzékeny, hogy nemcsak a repülőgépek radarjai zavarják, hanem a gépkocsik; és elektromos háztartási gépek is. VÍZZEL TÖLTÖTT matracokat készített egy üzem San Franciscóban. A víz o- lyan hőmérsékleten tartható, amely a tulajdonos számára a legkellemesebb. TÖBB JAPÁN CÉG együttes munkával elkészítette az ügynevezeti integrált áram- körű tévékészülék prototípusát, s hamarosan megkezdődik a sorozatgyártás. A készülék kitünően működik. E- gytk legnagyobb előnye, hogy a szokásos hatszáz helyett mindössze 174 alkatrésze lesz. ALFA ROMEO GIULIA 1300 TI (Olaszország): — Korszerű megoldású, négyajtós gépkocsi. Négyhengeres, négyütemű, vízhűtéses motorjának hengerűrtartalma 1290 köbcentiméter, taljesítménye percenkénti 0000 fordulatszómnál 94 lóerő, maximális sebessége 180 km/6ra. Lehet-e olyan gumiabroncsot készíteni, amelynek még a hidegpóluson, Verho janszkban sem ártana a fagy? A gumiabroncsipar szakemberei e feladat meg oldásán dolgoznák. Nemrég az áj abroncsot a hidegpólus zord viszonyai között próbálták ki. Az új gumiabroncsokkal ellátott ZIL kocsik 5-9 tonna teherrel kifogástalanul megtették a 100 ezer kilométernyi u- tat mínusz 65 fokos, sőt en nél erősebb fagyban. A dnyepropetrovszki gumiabroncs-gyárban a Bela- rusz traktorokhoz készült nagyméretű gumiabroncs megkapta a „minőségi védjegyet“ (lásd a fényképet). Fokozódott a gumiabroncs szilárdsága, csökkent a súlya és megjavultak üzemeltetési tulajdonságai. A Be- larusz traktor abroncsát 10 évig sem kell kicserélni. GYORS VÉRVIZSGÁLAT KAMERÁVAL A képen látható zárt áramkörű televízió-berendezést vér- és szövettani vizsgálatokra használják 'Angliában. A vizsgálandó mintákat, amelyeket, nagy teljesítményű mikroszkóp alá, röntgensugár útjába helyeznek, Marconi-, féle fekete-fehér kamera segítségével vizsgálják. A televíziómonitoron szemléltetett kép hét színben jelenik meg, melyek a fehér-fekete skála különböző fényerősségeinek felelnek meg. Ilymódon a monitoron könnyen meg lehet különböztetni a hét sűrűségi szintet. A képet elektronikusan dolgozzák fel, ennek során minden egyes sűrűségnr-1 automatikusan megszámlálják a sejtek számát. A számszerűen megállapított eredményt lyukszalagon rögizítik későbbi számítógépes elemzés céljából. ■ A szövetmintáknak ez a fajta statisztikai'elemzése idővel, a diagnosztikai célra szolgáló mintavizsgálatok gyors * és pontos módszeréhez vezethet'.
