Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-25 / 21. szám
új ifjúság 4 \ Egy régi kommunista, Pále- ník Ferenc emlékezik: FIATALOK A TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HARCOKBAN Érsekújváron (NovéZám- ky) és környékén a munkások már a 19. század végén megalakították érdekvédelmi szervezeteiket. Ide tartozott az 1898-ban megalakult Szociáldemokrata Párt s a hat évvel később létrejött Szakmai Szakszervezet, ahová már a fiatalok is beléphettek. Ilyenformán már szervezetten és eredményesebben tudtak harcolni gazdasági, szociális és politikai jogaikért. Később, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásakor a városból és környékéről sok fiatal vágott neki a határnak és állt be a Vörös Hadseregbe, amely később Esztergomnál átjutott a Dunán, s nyugati i- rányban haladva felszabadította a környező községeket, s pünkösd napján Érsekújvárt is. A hadseregbe ekkor 250 fiatal munkás és paraszt lépett be. A cseh légionárius hadsereg nagy túlerővel ellentámadást indított a Vörös Hadsereg csapatai ellen, s ez kénytelen volt erőit a perbete-kürt-kisújfalui vonalig visszavonni. Nem sokkal később a Vörös Hadsereg is erősítést — tüzérséget, páncélvonatot — kapott és súlyos harcok árán június hetedikén ismét Érsekújváron túlra szorította vissza az ellenséget. Sokan megsebesültek, s kilenc újvári katona esett el a harcban. Ennek emlékére a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban 132 volt vöröskatonának az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság emlékérmét adományozta. 1919 novemberében alakult meg Berlinben a Kommunista Ifjúsági Internacio- nálé, amely később Moszkvába tette át székhelyét. A bécsi emigrációban élő Magyar Kommunisták Központja pedig 1920 szeptemberében hozta létre a Kommunista Ifjúság Magyar Szövetségének Külföldi Irodáját, amely a szlovákiai ifjúsági szervezeteket is írásos propaganda- és tájékoztató anyaggal látta el. Az onnan származó marxista baloldali sajtótermékek Oj- várba is eljutottak, s onnan Párkányon (Stúrovo) és Komáromon (Komárno) keresztül pedig Magyarországra is sok ilyen anyag eljutott. 1920 szeptemberében az érsekújvári Szociáldemokrata Pártból kilépett a baloldali szárny, amelyet nagyobbrészt fiatalok képeztek. A könyvtárat és az i- rattárat is magukkal vitték a Komáromi utcán álló 74- es számú épületbe, a Munkásotthonba, ahol már az i- paros, földműves és a bőrgyári szakszervezeti munkások is tanyát ütöttek. Az elszakadt baloldali szárny i- deiglenes vezetőséget választott, elnökét, Marák Vilma elvtársnőt illegális bécsi pártiskolára küldte, hová körülményesen el is jutott Marák elvtársnő, s ahol a kommunista ábécé anyagát hallgatta. Visszatérte titán Érsekújváron és a környéken tartott ugyancsak illegális előadásokat a fiataloknak. Amikor 1921 május 21-én megalakult a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, Ojvárban és más szlovenszkói városokban már működtek forradalmi, baloldali szervezetek. A Kommunista Ifjúsági Inter- nacionáléhoz történt csatlakozás által és a III. Kommunista Ifjúsági Internacio- nálé irányítása alatt — szervezeti és ideológiai téren egységesebb lett hazánkban a kommunista ifjúsági mozgalom. Az uralkodó, kizsákmányoló csehszlovák burzsoázia természetesen mindezt látva, betiltotta a Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget. A CSKP javaslatára a kommunista fiatalokat úgy legalizálták, hogy egy részük belépett a pártba, mások a szekszervezetbe, a Proletár Testedző Egyesületbe és a párt irányítása a- lá tartozó más tömegszervezetekbe. Így volt ez nálunk is, ahol a CSKP-nak és más tömegszervezeteknek 1928- ig választott járási szervei működtek. A CSKP 1929-es V. kong resszusának határozata a- lapján pártterűleti vezetőséget választottak, működése kilenc járásra terjedt ki. A párt irányította a kommunista fiatalok antimilitaris- ta munkáját, amelynek i- lyen részletei voltak: a bur- zsoá hadseregben és kaszárnyákban illegális pártós komszomolsejtek létrehozása, röpiratok terjesztése, röpirat- és szóbeli agitáció, valamint az általános politikai tájékoztatáson kívüli adatgyűjtés volt a feladat, így aztán a kaszárnyák falain gyakran jelentek meg a Szovjetuniót és a Vörös Hadsereget éltető feliratok. Az antimilitarista munka egyik élen járó embere nálunk Pénzes józsef elvtárs volt, aki a környékbeli szlovák és magyar fiatalokat forradalmi dalokra tanította. Párthű forradalmár még ma is. Tevékenységéért sokszor megkínozták, és öt évet ült börtönben is érte. A környékbeli falvakban sztrájkok, tüntetések követték egymást, s ezek élén a kommunisták álltak. Emlékezetesek az augusztus elsejei imperialista-háborúel lenes tüntetések, és a szeptember elsejei nemzetközi ifjúsági napok alkalmával rendezett tüntetések. A községi képviselőtestületekben a kommunisták kiharcolták a szegénysorban élő, bevonuló fiatal regatták részére az 50-100 koronás segélyt meg az ingyenes katonaládát. A CSKP vezetésével az illegális kommunista fiatalok szervezték a tanonciskolá- sokat, akik ezek után követelték a vasárnapi ta- noncoktatás beszüntetését. A városi képviselőtestületben Procházka József tanácstag ebben az ügyben interpellációt nyújtott be, mire a város vezetősége beadványt küldött az iskolai fennhatósághoz. A tannncok vasárnapi oktatását 1936- ban törölték el. Az 1931-es kosúti sortűz áldozatainak sírjára négy újvári kommunista mellékutakon, dűlöutakon eljutva virágot vitt. A németországi kommunista párt 1931 nyarán akarta megrendezni Berlinben az antifasizmus jegyében zajló nemzetközi spartakiádot. A Prágából Berlinbe gyalog indulók között újvári kommunista is volt, Procházka Mihály, aki Üjvárból Prágába kerékpáron tette meg az utat. A német burzsoázia a spartakiádot betiltotta, s a zarándokok csak Drezdáig jutottak el. A CSKP irányítása alá tartozott fiatalok, a párt neveltjei, tanítványai céltudatosan harcoltak és dolgoztak, de a munkában és harcban megtalálták a maguk romantikáját is. Önzetlenül, áldozatkészen, szebb jövőt remélve éltek és dolgoztak, s ízzel ők is lerakták a szocialista társadalomhoz vezető út alapjait. DUKLA KÜLDÖTTE Ha a duklai szoros környékére vetődöm, mindig az az érzésem, hogy itt még a fák is zöldebbek, tisztább az ég és szinte kézzel érhetők el a felhők. Nagy errefelé a csend. Interjú-alanyom egy kelet-szlovákiai fiatal, egy delegátus, aki a CSKP országos konferenciáján képviseli majd a gyönyörű Duklát és lakóit. A gyönyörűen megépített utak, gondozott sírok történelmünk egyik legnehezebb és mégis legszebb időszakát idézik. — Amit itt lát, az úttörőink munkája. A sírokat és környéküket Niüny és Viány Komárnik, valamint Kraj- ná Pofana úttörői gondozzák — mondja büszkén Michal Choma, a svidníki járás SZISZ-szervezetének elnöke. A svidníki emlékművet pedig maguk a svidníki úttörők és SZISZ-tagnk gondozzák. Nem véletlen, hogy éppen a Dukla környékére jöttünk. Igaz ugyan, hogy Michal Cltomának nem jutott volna ideje az interjúra, ha a sors közbe nem szól. Az elnök ugyanis a nyári ifjúsági találkozót készíti elő, de tárgyalópartnerei késnek. így van egy kis ideje és megtudhatok róla egyet-mást. — Most már megy a munka, de mi volt itt 1968-ban. amikor idejöttem? — Funkcionáriusi munkája kezdetben nehéz volt. — El sem tudja képzelni, mennyi erőnkbe került, amíg a nemzetiségi súrlódások után újból egységes szervezetet hoztunk létre. Nehéz volt a dolgunk, de nem hagytuk magunkat. A svidníki járást 1968-ban hozták létre. Az ország egyik legfiatalabb járása azóta szinte tradíciót terem tett már, a legjobban működőek közé tartozik. — Sokat kellett dolgoznunk, hogy az ifjúsági szer vezetet a mai színvonalára emeljük. Nagy problémánk a mai napig, hogy fiataljaink nagy része hétfőn reggel Kassára utazik munkába, és onnan csak pénteken este jön vissza. Van itt ugyan két nagy üzemünk, a strop kovi Tesla és a svidníki Nálepka Üzem, de ez kevés. Nehéz az ipart fejlesztenünk, ha a járásunk területén egyetlen vasútvonal sem fut végig... Mindez közrejátszik abban, hogy a svidníki járás ifjúsági szervezetei nem a tagok számával, hanem mi nőségi munkával tűnnek ki. Már eddig is negyvenezer brigádórát dolgoztak le például a hétvégeken. A svid níki és stropkovi fiatalok szocialista munkaversenyben állnak egymással, a párttörténet izgalmas fejezeteivel ismerkednek, klubesteket rendeznek stb. — Gondot okoz a helyiséghiány is. Nincsen elég helyiségünk, kevés a klubunk. Bár Svidník szinte vadonatúj városka, egyelőre még sincs arányosan fejlesztve a klubhálózata. Ez okozza talán azt is, hogy a fiatalok nagy része a városba vonzódik. Sehogy sem sikerül Michal Chomát, a magánembert bemutatnom. Az elnök nem hajlandó magáról beszélni. — Nézze, én csak az ifjúsági mozgalomnak élek. Olyan vagyok, mint a többiek, sok ezren. A közös gondok aggasztanak, a közös örömek fölvidítanak. Beszélgetésünk ezzel be is fejeződik. Megérkeztek a tárgyaló felek, Michal fogadja őket. Máris asztalhoz ülnek, hogy a júniusi nagyszabású ifjúsági találkozó jól sikerüljön. Bohumila Michálková ÜVEGPAIOTA Mintha délibáb varázsolta volna ide egy idegen táj kastélyát a nap pörkölte csallóközi rónára. Első pillanatban nem is találjuk ldeillőnek ezt a csupa beton és üveg palotát. De csak az első pillanatban. Amikor jobban körülnézünk és szemügyre vesszők a múlt nádfödeles házikóit egyre jobban kiszorító villaszerű családi házakat, már ez az üvegkastély sem tűnik idegennek ebben a környezetben. De nem csak így, külsőleg teremtődött meg a feltétel, hogy ilyen épület ne hasson a Csallóköz közepén idegennek, hanem küldetése is időszerű. Ez az építmény ugyanis egy falu kulturális életének fellegvára, Dióspatony (Ore- chová Potöft) község művelődési otthona. Művelődési otthon, kulturális élet, villaszerű családi házak — ezeket a szavakat huszonöt-harminc évvel ezelőtt még nem tartalmazta a Csallóköz porában elveszett falvak munkától agyongyötört lakosainak szótára. Ma senki sem csodálkozik e szavakon, és a mögöttük rejlő valóságot természetesnek tartja. íme a jubiláló párt ötvenéves munkájának pontosan lemérhető eredménye. Helyi művelődési otthon. Nos nézzük meg, mi van e három szó mögötti Pörge Bélát, az intézmény vezetőjét, éppen ebéd közben zavarjuk meg. Készségesen rendelkezésünkre áll, és rögtön látjuk, hogy a része a korszerű berendezéssel ellátott színpad és a szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas moziberendezés. Néhány ajtóval tovább egy hatalmas terembe jutunk. Ez bálokra és hasonló rendezvényekre szolgái. Méreteiről csak annyit, hogy mondjuk bál alkalmával 300 személy foglalhat helyet az asztaloknál és még mindig marad bőven hely a táncolásra. Az emeleten vannak a klubhelyiségek. összesen négy. Az egyik akkora, hogy 40 ember kényelmesen, ülve szórakozhat benne. Az egyik klubhelyiséget jelenleg a SZISZ helyi szervezete és a pionírok „bérelték“ ki. A művelődési otthon tv-készüléket, rádiót, lemezjátszót és társasjátékokat vásárolt Ide. Ezenkívül ide helyezték a körzeti könyvtárat is. Dicséretre méltó, hogy erre a fontos kulturális berendezésre már az építkezés során külön helyiséggel gondoltak. A földszinten állandó jellegű, korszerűen berendezett presszó működik. S ismét egy követendő érdekesség: a presszó két, egymástól elkülönített helyiségből áll. Az egyik a gyermekek részére, itt tilos a dohányzás és nem szolgáinak fel alkoholt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a művelődési otthont hivatásos népművelő vezeti és fenntartásához a hnb és a szövetkezet közösen évente 150 ezer koronával járul hozzá, körülbelül képet alkothatunk a kultúrházról. De vajon mi történik, milyen tevékenység folyik egy ilyen modern kuitúrköz- pontban? A művelődési otthont tavaly augusztusában adták át rendeltetésének. Mit tettek azóta a patonyiak? Elsőnek talán az 50 ta gú vegyes kart említenénk meg. Rendszeresen próbái nak, és ’ már több fellépés van mögöttük. Néhány nappal ezelőtt dalostalálkozóra hívták meg a Csallóköz több énekkarát. A találkozásnak nagy sikere volt. mmmm egymillió koronával járulhatott hozzá. A közönséges halandó előtt egymillió korona hatalmas összeget jelent, de egy kultúrház felépítéséhez bizony édeskevés De ez nem szegte a patonyiak kedvét. Ha nem telik az állami kasszából, előteremtjük mi magunk! — mondták. így is lett. A hnb és a helyi szövetkezet hozzájárulásával valóság lett a tervből, és átadhatták rendeltetésének az új művelődési otthont. Értéke: 6 és fél millió korona. A község tehát 5 és fél millióval járult hozzá! Jó lenne tudni, mennyire közelítette meg ezt az ösz- szeget a felszabadulás előtti Patony házainak összár téke. A haladásnak újabb bizonyítéka. Az épület alapterülete 1200 négyzetméter. Földműves nyelven 12 ár. Már ez is elárulja kiterjedését. Gerincét egy 400 nézőt befogadó színházi terem képezi. A terem legfontosabb Mulatságaikat, báljaikat saját hattagú tánczenekaruk látja el talpalávalóval. Néhány héttel ezelőtt mutatkozott be a CSEMADOK helyt szervezete és a sportegyesület tagjaiból verbuválódott színjátszó csoport. Sikerese" működik a gyú- mőlcsészeti szakkör. Őszre tervezik a tánccsoport megalakítását. Hetenként kétszer vetítenek filmet, állandó szerződésük van a MATESZ-szel és önálló műsorokat szerveznek. Mindez összegezve nem kevés. És ami Pörge Béla elbe széiéséből a legörvendete- sebb: legkevesebb munkája a közönségszervezéssel van. Minden rendezvényre megtelik a kultúrház. Reméljük, kedves patonyiak, ez nemcsak kezdeti felbuzdu lás, hanem tartós jelenséggé válik. Kár lenne, ha ezt a szép létesítményt elhagyná közönsége! Horváth Rezső A RÓNÁN művelődési otthon vezetése nemcsak foglalkozása, hanem szívügye is. Minden a- datot betéve tud. Hogyan is kezdődött? Volt ugyan itt, kérem, egy kultúrház, egy öreg korsze rfltlen épület, de ez nem felelt meg a falu kulturális igényeinek. Igen, a lakosok kulturális igényeinek... A 2200 lelket számláló falu nemcsak kulturális életet él, hanem pontosan meghatározott kulturális igényei is vannak. Ezt szintén a fejlődés e- redményének tekinthetjük. A község „atyái“ elhatározták, hogy eleget tesznek a kulturális' igényeknek és új kultúrházat építenek. Kisebb országjárással kezdték. Meglátogattak minden olyan várost, falut, a- hol valamirevaló' új kultúrház épült. Végre Verebé- lyen (Vráble) megtalálták jövendő kulturális központjuk prototípusát. Persze az akarat és a kész teljesítmény között van még néhány „kisebb probléma“ is, amelyet meg kellett oldani. Például az anyagiak. Köztudott dolog, hogy az „állami kincsesládáknak“ is van feneke, és így a benne lévő vagyonok fel- használását fontossági sorrendhez kell igazítanunk. Az ipar fejlesztésére, iskolák, lakások építése és még sok más fontos dolog mellett, sajnos a kulturális létesítmények megteremtése még jócskán a sorrend végén ballag. így a patonyiak kulturális központjának megépítéséhez a járási nemzeti bizottság is csak mindössze
