Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 3. szám
A SZOCIALISTA IFJŰS.4GI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI ---KÖZPONT! > :■ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Január 19, Ari !• Kfi Nem kel f hencegni, Qy &t eltel ezelőtt fe v öltük fiüt ülF EJ—-IV1 Derűlátóan - új lendülettel Január elsejével az új ötéves terv első évébe léptünk, és reméljük, sikeresebb lesz, mint az előző volt. A feltételek jók, az alap megvan, hogy teljesítése eredményes legyen. A CSKP KB decemberi plénumának határozatai a feladatok maradéktalan teljesítésére hívják fel a figyelmet a nagyvállalatokban, kombinátokban, az országos jelentőségű építkezéseken, épp úgy, mint a kisebb vállalatokban, helyi iparban, szövetkezetekben, szövetkezeti termelőegységekben. Tehát kivétel nélkül minden munkahelyen, ahol az anyagi javakat állítják elő. A mi társadalmunk elvárja minden tagjától nemzetiségre vagy korra való tekintet nélkül, tehát ifjúságunktól is, hogy alkotó lendülettel vegyen részt a haza építésében, hogy munkájában mindig igyekezzen önmagát felülmúlni. A termelés vezetésének racionális formái a dolgozók aktív részvétele a problémák megoldásában azt feltételezi, hogy minden szinten utat nyissunk a kezdeményezésnek, hogy feladatainkat nem a paragrafusok és bürokratikus kimutatások mögé bújva lássuk el, hanem az legyen a döntő mércéje a munkának, hogy mennyire lendítettük elő az anyagi javak előállítását, a termelés gazdaságosabbá tételét, a felmerülő kérdések legmegfelelőbb megoldását. —S— Az integráció jegyében A csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely Gustav Husák elvtárs vezetésével január 11. és 14. között Bulgáriában tartózkodott, nemcsak a két szocialista ország további baráti együttműködéséről tárgyalt, hanem igen sok szó esett a szocialista országok népgazdaságának integrációjáról is, amely az egész szocialista nemzetközösség ügyét szolgálja. Ami Csehszlovákia és Bulgária gazdasági kapcsolatait illeti, régi, mondhatnánk, nagy hagyományokra tekintenek vissza. Különösen a második világháború után, amikor mindkét ország a szocialista társadalom építésének útjára lépett, jöttek létre sokoldalú fejlődésük előfeltételei. Az elért eredmények mindkét országnak javára váltak. A legszemléletesebben a kölcsönös árucsereforgalomban nyilvánulnak meg, amely az utóbbi húsz év a- latt hatszorosára növekedett és jóval gyorsabban fejlődött, mint az egész csehszlovák külkereskedelem. Az árucsereforgalom mennyiségi növekedésében egyidejűleg jelentősen megváltozott a kölcsönös szállítások struktúrája is. Ehhez hozzájárul a fokozottabb szakosítás és kooperáció. Bár országaink gazdasági együttműködése már ma is erőteljes, sok még a kihasználatlan lehetőség és tartalék. Ebből a tényből indul ki az új, hosszú időre szóló kereskedelmi szerződés, amely megteremti a szükséges előfeltételeket a kölcsönös áruforgalom további jelentős növeléséhez és a fokozott integrációhoz. A szocialista gazdasági integráció problémái ma olyan gyakorlati kérdésként szerepelnek napirenden, amelyre fokról fokra konkrétabb választ kell adnunk. Elsősorban az együttműködés olyan formáinak elmélyítésére törekszik mindkét ország, amelyek biztosítják a termelési kooperációt és szakosítást, hogy így fokozatosan olyan feltételek alakuljanak ki, amelyekben a szocialista országok egyes népgazdasági irányzatai kölcsönösen kiegészítik egymást. Ehhez sokkal jobb feltételeink vannak, mint a tőkés államoknak. Csupán arról van szó, hogy a lehetőségeket maradéktalanul kiaknázzuk és valamennyiünk javára fordítsuk. Nem szabad megijedni azoktól a nehézségektől, amelyek a gazdasági integráció folyamatában felmerülnek. Nem arról van szó, hogy egyes kormányok bizonyos határozatokat hozzanak, hanem elsősorban maguknak a vállalatoknak, trösztöknek, kombinátoknak kell igen szívósan és kezdeményezően megoldaniuk a problémákat és leküzdeniük az akadályokat. Valameny- nyi szocialista ország népgazdaságának fejlődésében a termelés műszaki színvonalának, a termékeknek és munkatermelékenységnek szüntelen emelkedése a döntő, ez befolyásolja a termelési költségeket és a termékek árát is. Ezért oly szükséges, hogy a legszélesebb mértékben létrejöjjenek a kooperációs és az integrációs célkitűzések feltételei — a tudományos kutatómunkahelyektől, konstrukciós irodáktól kezdve egészen a termelésig — a termelési tervek kölcsönös összehangolása útján. Ezekhez a kérdésekhez, mint azt államférfiaink kifejtették — igen józanul és reálisan kell közeledni. Nem lehet mindent egy csapásra megoldani, az egyszerűbb kérdések megoldásával kell kezdeni, amelyek töb- bé-kevésbé világosak és aztán folytatni a bonyolultabb, komplexebb programokat. Szocialista internacionalizmusnak egyre jobban meg kell nyilvánulnia nemcsak politikai és ideológiai téren, hanem a gazdaságban is, mert a gazdasági eredmények bizonyítják a legmeggyőzőbben a szocialista rendszer e- rejét, előnyét és haladó voltát. r « m ,t kV p SALVATORE QUASIMODO: A halott gitárok Az én földemet folyók vize és a tenger öleli, nincs még ily halk szavú hely, mint ahol a lábam botladozik a csigáktól súlyos kákabozótban. Bizonnyal itt az ősz: a meg-megszakadó szélben a halott gitárok fekete szájakhoz feszítik húrjaikat, és lángoló ujjait lobogtatja egy kéz. A hold tükrében narancsmellű lányok fésülködnek. Ki sír? Ki ostorozza a lovakat a vörös légben? Megállunk ezen a parton, a füvek lánca mellett, és te, szerelmem, ne vigy engem ama végtelen tükör elé: éneklő fiúk nézik magukat benne, és sudár fák és vizek. Ki sír? Én nem, hidd el: a viz felett vészjóslóan csattog egy ostor, fekete lovak, kénes lángok villannak. Én nem, az én népemnek tüzes késel vannak és égő holdjai, sebei. Lőrinczi László fordítása RÉMÜLET A HALÁLVÖLGYBEN Ügy tartják számon: Charles Manson családja volt az első gyilkoló hippi-kommuna. A Halálvölgyben éltek. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén, a kellemes éghajlatú Kaliforniában, több mint ezer „virágközösség“ ütötte fel tanyáját, némelyek békés természetűek, ábrándos, álmodozók, mások támadó hajlamú, erőszakos közösségek. Megfontolatlanság lenne azonban éles határvonalat húzni közéjük, egyértelműen ártalmatlanokról vagy vadakról beszélni. Az amerikai társadalomnak az erőszak felé való eltolódásáról és az emlékezetes „Manson-vérengzés“ óta a Halálvölgyben lezajlott tömeggyilkosságokról írunk lapunk 8. oldalán. KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: 4-: m MAGÄNSZÄM — Kabos László bemutatkozik. —O— ÉDES ÉLET — ezúttal nem filmen, hanem egy római villában. Az olasz felsőbb tízezer erkölcsi fertőjét, a Kazatl villában lejátszódott gyilkosságot mutatjuk be lapunk következő számában induló riportsorozatunkban. KOVÁCS JÖZSEF A népszerű magyar tánc- dalénekes dél-szlovákiai turnéján nyilatkozott lapunk munkatársának. Olvassák el interjúnkat hetedik oldalon! lapunk £j
