Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-04 / 18. szám
Lapunk harmadik oldalán a közszükségleti cikkek brnói nemzetközi vásáráról tudósítunk. Képünkön pártunk és kormányunk küldöttségének vezetői a kiállítás megnyitóján. A népszámlálás részeredménye Jan Kazimour, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke a szövetségi miniszterelnökség múlt heti sajtóértekezletén az 1970. december 12-i állapotot tükröző országos népszámlálás előzetes eredményeit ismertette. Ezek szerint a CSSZSZK-ban az állandó tartózkodási lakhellyel bejelentett 14 362 000 lakos közül 8 997 000 férfi és 7 millió 363 ezer nő él. A lakosság száma a legutóbbi — 1961. március 1-én megtartott — népszámlálás óta 616 ezerrel emelkedett. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos adatok alapján megállapítható, hogy a lakosság 29.2 százaléka szlovák, 65 százaléka pedig cseh nemzetiségűnek vallja magát. Ebből a CSSZSZK-ban 9 millió 341 ezer 208 a cseh és 4 millió 192 ezer 692 a szlovák nemzetiségű. Csehországban 309 ezer szlovák nemzetiségű polgár él. Magyar nemzetiségűnek a lakosság 4 százaléka, azaz 572 ezer 568-an vallják magukat. Ezeknek nagy része Szlovákiában él. Az ország többi lakosa lengyel (66 777), német (85 ezer 582), ukrán és orosz (58 ezer 867), valamint más nemzetiségű. ÚJ JÉGKORSZAK FENYEGETI A VILÁGOT? AZ IDÉN SZÉP NYARüNfOLESZT? Egy hamburgi meteorológus szerint az Egyenlítő fölötti magas szelek nagy hatással vannak a hőmérséklet alakulására. Visszatérő ritmusban kétévenként változtatják irányukat. Ez a jelenség 1945 óta minden páratlan évben jobb nyarat idéz elő. Az idén páratlan évben vagyunk, feltehetően szép nyarunk lesz. Olvassa el cikkünket a 10. oldalon! Lgy éve alakult meg Szlovákiában a SZISZ — ebből az alkalomból Otto Moncman elvtárs, a SZISZ KB elnökhelyettese, a SZKB elnöke interjút adott a Smena ifjúsági napilapnak, és értékelte az eltelt évben elért eredményeket. Olvassák el a második oldalon lévő interjút. 18 A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI XX. vf. 1971 SZÖVETSÉG S7Í OVÄKIA1 KÖZPONTI Május 4. BÍZÓTTSÄGÄNAK LAPJA ÄTa.l — KCa Forró a törvényed ember Hogy a fürtből* bonlegyen Hogya-szénből -tűz legyen És á csókból újra ember ' Paul EI'Uia<r*d' Huszonhat tv távfa’ából Huszonhat ávvel ezelőtt. 1945. május 9-án öt áf és nyolc hónap után Európában véget ért a második világháború. Romok, félelem, rettegés, kin, halál — háború. Az egész földünkön tomboló tűzvész — világháború. A második, az eddig legnagyobb és legpusztftóbb háború viharába hatvanegy ország került, bolygónk lakosságának nyolcvan százaléka. 1939. szeptember elsején kezdődött és 2194 napig tartott. Katasztrófa volt. Nem földöntúli erők szabadították ránk. hanem emberek, pontosabban az emberi társadalmi képződmények robbantották ki, amelyeket imperialista hatalmaknak nevezünk. Mit is akartak tulajdonképpen? A történelem bizonyítékai szerint a világ újra felosztását, gazdasági, politikai pozíciókat, tömören kifejezve: még több pénzt, hasznot, még nagyobb vagyont. E célt szolgálták stratégiai terveik: „kiiktatni“ a Szovjetuniót, a világ első szocialista államát, és visszaszorítani a legveszélyesebb vetélytár- sakat. Nem sikerült. A Szovjetunió hősies harcával világraszóló fényes győzelmet aratott az imperializmus Iegagresszivabb fajtája, a népekre támadó fasizmus felett, és ez a szocializmus robbanásszerű előretörését eredményezte: kialakult a szocialista világrendszer. A gyarmati rendszer széthullott, az imperializmus kizsákmányolási övezete összezsugorodott. A második világháborúban mérhetetlenül sokat szenvedett Csehszlovákia lakossága is. Több mint 366 ezer ember vesztette életét. A csehszlovák kommunisták és más hazafiak a hitleri elnyomás éveiben sohasem mondtak le arról, hogy országukat felszabadítsák és újraegyesítsék. A hazafiak tízezrei emigráltak a Szovjetunióba, hogy ott önálló katonai alakulatot létrehozva, a szovjet hadsereg oldalán harcolják végig a háborút. A Szlovák Nemzeti Felkelés, a hónapokig tárté partizánharcok szintén nagyarányú katonai egységeket kötöttek le. A háború utolsó szakaszában a szovjet hadsereg gyors ütemben számolta fel az ellenálló hitlerista alakulatokat. Az a front, amelynek kötelékében a Ludvík Svoboda parancsnoksága alatt harcoló csehszlovák hadtest is előrenyomult, 1945. május első napjaiban Ostrava térségébe érkezett. Prága, a főváros népe nem nézte tétlenül az eseményeket. Szinte puszta kézzel támadták meg a hitleristákat, sürgős segítséget kérve a szovjet hadseregtől, küzdöttek a náci túlerővel szemben. A prágai felkelés nagy véróldozattal járt, de útját állta annak, hogy Schörner marsall hadserege e- gérutat nyerjen. Végül is a szovjet hadsereg Berlin irányából gépesített hadosztályokat küldött a prágaiak segítségére, amelyek a felkelés negyedik napján, május 9-én megérkezve, felszabadították a fővárost. Ezekben a napokban, amikor a felszabadulás huszonhatodik évfordulfijárói épp a CSKP XIV. kongresszusa előkészítésének időszakában emlékezünk meg, le kell szögeznünk, hogy a csehszlovák antifasiszta mozgalom élén a megszállás első napjától kezdve a kommunisták álltak. Az illegalitásba kényszeritett Csehszlovák Kommunista Párt szervezte a partizánharcokat, irányi tóttá a népi ellenállás valamennyi formáját. A hitleristák elleni harcban 25 ezer csehszlovák kommunista áldozta életét, sok ezren pedig éveket töltöttek börtönökben. koncentrációs táborokban. A kommunisták vezető szerepe és aktiv részvétele a népfelszabadító harcban a CSKP történetének egyik legfényesebb, legdi- csöségteljesebb időszaka.
