Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-11 / 2. szám

2 új ifjúság HATVÁNY LAJOS Tíz évvel ezelőtt, 1961. ja­nuár 12-én halt meg Hatvány Lajos Író, kritikus, irodalom- szervező. Az ország egyik leg­gazdagabb emberének a fia, de korán hátat fordított a7 üzleti életnek és klasszikus tanulmá­nyokkal foglalkozott. 1904-ben a budapesti egyetemen diplo­mát szerzett. Ettől kezdve rendszeres újságírói tevékeny­séget fejtett ki, főként német lapokban. Berlinben, München­ben, Párizsban élt, majd 1908- ban a Nyugat című folyóirat egyik alapítója és az anyagi felelősség részese. Osvát Ernő­vel, a szerkesztővel azonban 1911-ben ellentétbe került a lap politikája miatt és megvált a Nyugattól. Ettől kezdve az el­ső világháború kitöréséig túl­nyomórészt Berlinben tartózko­dott, majd visszaköltözött Bu­dapestre. 1917-19-ig a Pesti Napió szerkesztője volt. 1918-ban a- lapltotta az Esztendőt. Részt vett az őszirózsás forradalom vezetésében, a Nemzeti Tanács tagja, majd a Vörösmarty A- kadémia egyik szervezője volt. A forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan 1927- ben tért haza. Forradalmi sze­repe és külföldi sajtótevé­kenysége miatt bebörtönözték. 1928 őszén szabadult, 1938-ban újra emigrációba vonult. Pá­rizsban, majd a háború alatt Oxfordban élt. 1947 tavaszán tért haza Magyarországra. 1959- ben Kossuth-dljat kapott, 1960- ban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja lett. Mint kritikus és publicista tűnt fel. Legnagyobb érdeme az új s a tehetség iránti rend­kívüli érzéke és érdeklődése. Ez állította szinte az első perc­től fogva csatasorba Ady End­re mellé, akinek barátja és me­cénása lett; s egyike azoknak, akik elfogadtatásáért, megked- veltetéséért a legtöbbet tették. Ady verseit értelmező, magya­rázó tanulmányai ma is érde­kesek, levelezésük az író éle­tére és a művek születésére ad fontos felvilágosításokat (újra kiadva: Ady, 1959). A bécsi emigrációban is az Ady- kultusznak szentelte életét. Al­kalmi írásokkal tartotta ébren Ady szellemét, s politikai je­lentőségük is van Hatvány A- dyról szólő írásainak. 1924-ben írta Ady Endre és a Magyar Jövendő című. művét. Ekkor is­merte fel a forradalmas Adyt. A költő halála utáni első év­tizedben Irta Adyról szóló két főművét: Ady világa (1924) és Ady a kortársak közt (1927). Hatvány azok közé az elsők kö­zé tartozott, akik kísérletet tettek a költő teljes életm.űvé- nek bemutatására. Helyesen is­merte fel a költő forradalmisá-. gát fűtő paraszti indulatokat. Kedvencei általában haladó felfogású írók, költők: Csoko­nai, Petőfi, és természetesen Ady. Ez tette József Attila hí­vévé is. mikor a költő még,tel­jesen ismeretlen volt. Mint irodalomtörténész, szin­te egész életén keresztül fog­lalkozott Petőfi életével .és é- letművével. Amikor 1947-ben hazatért, itthon egyetemi ka­tedra várta, és , megvalósíthatta régi tervét, melyen egy életen át dolgozott. Ennek nagy ösz- szegezése az így élt Petőfi öt kötete (1955-57), melyben lé­pésről lépésre kíséri a költrí életútját, minden tanúvallomást számbavéve. Könyvében Hatvány ember- és korismeretböl egyformán ki­tűnően vizsgázott. (pazderák) Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata O Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praíská 9. Telefon' 485 41-45, Postafiók 30 ® Főszer­kesztő: dr. STRASSZEP GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské Ha­siamé 01 ® Előfizetési d!i egész évre 52.— Kös. fél évre 28.— KSs. negyedévre 13.— Kös O Terjeszti s Posta Hír- iapszolgálata, előfizethető min­den oostakézbesltőnél vagy postahivatalnál # Kéziratok»' nem Srzflnk meo és oem kül­dünk vissza 48 A lapot kü! főidre a PNS Ostredné axpe dlcfa Haté. Brailslava Gott waldove nám S. 48 útján le hét megrendelni. Nincs szebb küldetése Néhány szót önökhöz is sze­retnék intézni, ifjú barátaiml Minden fiatal nemzedék va­lamiért harcolni akar, saját eszményei, céljaiért küzd; meg akarja mutatni, mit tud, be akarja bizonyítani tehetségét. El szeretném önöknek mon­dani, hogy saját tapasztalataim és mindaz, amit az önök előtt járó nemzedékek munkában és harcban megéltek, egyöntetű tanulság irányába mutatnak; a mai világban csak a szocializ­mus nyújt a humánus és békés fejlődésre lehetőséget. Nem le­het szebb küldetés, mint saját tetteinkkel és munkánkkal se­gíteni, kiharcolni és megvaló­sítani ezt a perspektívát. Minden egyes szakaszon egy­re felelősebb feladatkörökkel kell önöket megbíznunk, önök viszont ne féljenek az akadá­lyoktól és a nehézségektől! Tanuljanak, fejlesszék tudá­sukat és tehetségüket. Fiatal teremtő erejüket állítsák telje­sen és felelősséggel hazájuk szolgálatába — fordítsák a szo­cializmus építése igényes fela­datainak megoldására. Ebben van korunk forradalmisága. Nem lesz ez könnyű. De hi­szen mindig is a fiatalok be­csületére vált, hogy nemcsak merész és nagy célokat tűztek maguk elé, hanem azokat meg is tudták valósítani. , Szívből kívánom önöknek, hogy sikerrel teljesítsék a?t a programot, amelyet a Szociális: ta Ifjúsági Szövetség és a Pío- nírszervezet alakuló közgyűlé­sén maguk elé tűztek. (Részlet Ludvík Svoboda elv­társ újévi beszédjéből.) (n) A tagkönyvcserének ünnepélyes politikai aktusnak A fZISZ alakuló konferenciájá­val befejeződött' az egységes ifjú­sági szervezet építésének első sza-' kasza. A határozatok elsőrangú feladatnak a SZISZ egységének a megszilárdítását és a szervezeti élet fejlesztését tekintik. Ezen a téren az első lépést a tagkönyvcsere jelenti. A SZISZ a- lapszervezetei a tagkönyvcserével a következő célkitűzést követik: — Ideológiailag és politikailag megerősíteni a £ZISZ-t. Megnyerni a szervezet számára azokat a fia­talokat, akik ma még tétováznak. — Kiértékelni a Szocialista Ifjú­sági Szövetség tagjainak munká­ját és megvitatni a szervezetben való aktív tevékenységük további kérdéséit. ■ — A tagoknak tökéletesen el kel! sajátítaniuk a SZISZ alapvető dokumentumainak (alapszabályzat, programtervezet, határozatok) a mondanivalóját. — Alapszervezeti és járási szin­ten rendszeresíteni és pontosan vezetni a tagok nyilvántartását. A tagkönyvcsere abban az idő­szakban (1971. február és április között) valósul meg. amikor társa­dalmunk jelentős eseményről, a CSKP megalakulásának 5Ó. évfor­dulójáról ' emlékezik meg. Ifjúsági szervezetünk az ifjúsági mozgalom szempontjából szintén jelentős e- seményt, a Csehszlovák Komszo- mol megalakulásának 50. évfordu­lóját ünnepli. A tagkönyvcsere megvalósításánál ezeket az évfor­dulókat teljes mértékben ki /kel! használni, továbbá ismertetni kell a KB II. plenáris ülésének határo­zatait. A tagkönyvcsere részét al­kotja a SZISZ szerveinek és az a- lapszervezetek I. félévi munkater­vének a jóváhagyása. A tagkönyvcsere a ÍZ1SZ gyer­mekszervezetében, a Pionirszerve- zetben is megvalósul. A JARÄSI bizottságok felada­tai A TAGKÖNYVCSERE BIZTO­SÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 1. A SZISZ felsőbb szerveinek határozataival összhangban a já­rási bizottságok plénuma kidolgoz­za a tagkönyvcsere szervezési-po­litikai tervét és megvalósításának harmonogramját a járás területén. 2. Biztosítja a járási bizottságok és az alapszervezetek funkcioná­riusainak hiánytalan informálását a tagkönyvcsere lefolyásáról. 3. A járási bizottságok konkrét feladatokkal bízzák meg a plénum és a revíziós bizottság, valamint a többi élenjáró SZISZ-funkcioná- riusf a tagkönyvcsere előkészítése és az egyes alapszervezetekben va­ló maradéktalan megvalósítása cél­jából. 4. A tagkönyvcsere megvalósítá­sáért járási szinten a járási bizott­ság elnöke felel, a7 alapszerveze­tekben pedig a járási bizottságok titkárai és instruktorai felelnek. A tagkönyvcsere műszaki kivitelezé­séről a járási bizottságok elnökei és gazdasági felelősei gondoskod­nak. 5. Az igazolványokat (a7 aktíva bekapcsolásával) kizárólag csak a járási bizottságon a Bejegyzés a tagkönyvek kiadásáról (Záznam o vydan! ólenskych legitimáció nyomtatvány alapján lehet kitölte­ni, és kizárólag csak fekete tussal és szabványbetűkkel (nyomtatott betűk). A kiadott igazolványok számát be kell vezetni a Kiadott igazolványok könyvébe (Kniha vydanych clenskych legitimácií). A tagsági igazolványok kitöltésével egyidejűleg a járási bizottságok kitöltik a „SZISZ-alapszervezet nyilvárftartási lapját“ is (Evidenfi- tíá karta ZO SZM). A fényképekkel ellátott, rendesen kitöltött igazol­ványokat a járási bizottságok elő­re meghatározott időben átadják áz alapszervezetek képviselőinek, akik a tagkönyvek átvételét aláí­rásukkal igazolják. 6. A hibásan kitöltött vagy más­képp megrongálódott igazolványo­kat a járási bizottságok a tag­könyvcsere befejezése után jegy­zőkönyv kíséretében' átadják a ke­rületi bizottságoknak. 7. A járási bizottságoknak a tagkönyvcsere lefolyását minden ülésen rendszeresen értékelniük — és ha a helyzet megkívánja, intéz­kedniük — kell. 8. A tagkönyvcsere befejezése után legkésőbb 1971. május 20-ig a járási bizottságok jelentést ké­szítenek és ezt a plénummal jó­váhagyatva elküldik a kerületi, Szlovákiai és a Központi Bizott­ságra. A plénum egyúttal jóvá­hagyja a ,,Jelentés a tagkönyv­csere befejezéséről" (Hlásenie o ukoncení vj/meny clenskych preu- kazov) megnevezésű nyomtatványt is. AZ ALAPSZERVEZETEK FELADA­TAI 1. Az alapszervezetek vezetősé­ge elkészíti az I. félév munkaterv- javaslatát, kidolgozza a tagkönyv­csere megvalósításának szempont­jait az aíapszervezetben. A mun­katervet a vezetőség a tagsági gyű­lés elé terjeszti, elfogadása után pedig másolatban elküldi a járási bizottságra. 2. Januárban az alapszervezetek vezetősége megvitatja a tagokkal eddigi tevékenységüket és konkrét feladatokkal bízza őket meg a munkaterv megvalósításának érde­kében. Ezek után az alapszervezet vezetősége két példányban kitölti a Bejegyzés a tagkönyvek kiadásá­ról (Záznam o vydaní ólenskych legitimácií) c. nyomtatványt. Az egyik példányt 6-- koronával (be­iratkozási díj) és az I. negyedévi tagsági illetékkel, valamint egy 3x4 cm-es fényképpé! együtt, el­küldik a SZISZ JB-ára. 3. Az alapszervezetek új tag­nyilvántartási könyvet kezdenek vezetni, ahova beírnak minden ta­got. aki új könyvet kapott. 4. A tagsági Igazolványt az esr kü letétele után ünnepélyes kere­tek között kapják meg (rendsze­rint tagsági gyűlésen) a tagok. (-fa-) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk első számának vezércikkébe („Dolgos hétköz­napok felé“) sajnálatos hiba csúszott. A vezércikk be­fejező része helyesen így hangzik? „Engedjék meg, hogy minderre még egyszer, ha kissé megkésve is, de szimbólikusan emeljem poharamat. Emelem az elmúlt évre, annak eredményeire, és a jelen, az 1971-es évre, az elkövetkező sikerekre. Itt szeretnék még köszöne­tét mondani mindazoknak, akik az elmúlt évben velünk éltek és dolgoztak, akik munkájukkal hozzájárultak szocialista társadalmunk győzelméhez, megvédéséhez, jelene megteremtéséhez, melynek jövőjét közös mun­kával, közösen fogjuk megvalósítani. Mindenki a maga helyén. A sok apró-cseprő tett-patak ezrei ha összeta­lálkoznak, hatalmas eredmény-folyóvá válnak. Kívánjuk, hogy ez a nagy folyó tiszta legyen, megtalálja a maga medrét, melyet az idén 50. születésnapját ünneplő Cseh­szlovákia Kommunista Pártja valamikor megárkolt. Te­hát erre emeljük még egyszer ezekben a napokban is magasra poharunkat.“ A sajnálatos hibáért mind a szerző, mind az olvasó­ink szíves elnézését kérjük. A SZERKESZTŐSÉG A MATESZ kassai részlegének műsorterve I. 8. péntek Szádudvarnok (Zádielské Dvornlky) I. 9. szombat Tornaújfalu (Turnianská Nová Vés) I. 10. vasárnap János (Janik) 1 15. péntek Somod! (Drienovce) 1.16. szombat Makranc (Mokrance) z I. 17. vasárnap Kiskövesd (Maly Kamenee) 1.18.hétfő Lelesz (Leles) I. 19. kedd Kistárkánv (Maié Trakany) I. 20. szerda Nagykapu« (Veiké Kapusany) I. 21. csütörtök Bodrogszerdahely (Streda n/Bodrogo m) I. 22. péntek Véke (Vojka) I. 23. szombat Nagykövesd (V.Jky Kamenee) I. 24. vasárnap Borsi (Borsa) l. 28. csütörtök Kassa (Kosicc) Hazudj igazat 19.00 Hazudj igazat 19.00 Hazudj igazat 19.00 Hazudj igazai 19.00 Rettenetes szülök 19.30 Rettenetes szülök 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Hazudj igazat 19.30 Kolduskaland 19.50 ROMÁNIA _________[ Nem baj, ha utánozzátok f* ináljunk egy nagyon-nagyon érdekes klubot és IC adjuk neki a Petőfi Sándor nevet. Legyen jó nagy, hogy minél több ember beférjen, de legye­nek intim zugai Is, hogy a „kevéske“ ember is felta­lálja magát. Legyen egy zenekara, sok képzőművésze, színjátszó csoportja, irodalmi színpada és egy főnöke is, aki majd a bábeli zűrzavarban eligazodik és rendezi a klub pénzügyeit. Ha az egész csak ennyiből állna, akkor talán a világ minden embere klubtulajdonos lenne. — Hát a kezdet kezdetén nem több, mint éppen ez a modernizált bibliai „klubteremtés“ volt a kezünkben. Nem kértünk. Közetelőztünk. Irgalmatlanok voltunk még a legmagasabb posztokon ülőkkel szemben is. — Na és, mit kaptak? — Nézzen körül. Mindent, amit itt lát. így kezdődött beszélgetésünk Matekovics Istvánnal, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójával. Nagyon elfoglalt ember. Csak akkor vette észre ven­dégeit, amikor a tincs! kis halsalátából már csak a po­hár alján volt. Igaz, ő kapta ajándékba, nem ml. — Néznek, ugye? Nincs időm se ebédre, se vacsorá­ra. Mégis hfzom .. Bólingatunk és indulunk, hogy körülnézzünk a kívül­ről tetszetős, romantikus épületben. Ä képzőművészek kiállító termében épp egy tehet­séges fiatal grafikus és szobrász, Vígh István jellegzetes figurái és grafikái vannak kiállítva. A műalkotások nagy része pelenka szerű vászonra van mázolva, és a művész egy ruhaszárító kötélre csipe- szelte őket. Eredeti. Nemcsak az elrendezés, hanem a képek témája, kompozíciója és a gondolatkivitelezése is. Az emeleten van a tanácsterem, ahol néha filmeket is vetítenek. Mindenütt kézzel faragott csillárok, lám­pák. Vendéglátónk megjegyzi, hogy ezeket egy fafa­ragó művésztől kapták ajándékba. Nem a jelenlegi Mű­velődési Ház, hanem a régebbi, mert az épület pár év­vel ezelőtt még nem volt a fiataloké. A falakon az ab­ból az időből származó építő témájú fali festmények vannak. A klubnak van egy csodaszép udvara is, amelyhez hasonlóval talán csak a bratislavai Pedagógiai Könyv­tár dicsekedhet. Ha keresztülmegyünk rajta, a táncte­rembe jutunk. Azt mondják, Itt néha annyi a fiatal, hogy csak izzadni lehet, táncolni nem. Beengedik őket, hiszen a teadélutánok úgyszólván az egyetlen nagyobb méretű szórakozásuk. Minél több ember jön, annál na­gyobb a bevétel Más rendezvények nem szoktak pénz­nyereséggel végződni. A kis teremben néhány fiatalember lázasan készíti az aznapi esti jazz-koncert pódiumát. Az asztalokon újságok hevernek. Ezeknek a hangversenyeknek már megvan a maguk közönsége, jóval a. kezdet előtt ösz- sZejönnek, köszöntgeíik egymást, diskurálnak. Törzs­gárda. A koncert lemezhallgatással kezdődik,, a teremben nagyon kevés a fény, a csend viszont tökéletes. Azt mondják, a jazzt az ember csak egyedül tudja „jól“ hallgatni, egyedül jön rá az Izére; itt senki sincs egye­dül. Van, aki mutatja, mennyire odavan és mennyire bírja, érti ezt a zenét, és fejével meg nem áll a bólin- gatásban... A hanglemezek után Bukarest egyik leghíresebb fia­tal jazz-együttese lép fel. Sikerük van. Azon lepődnék meg, ha nem lenne. —O— A klub, vagy hogy a pontos nevét használjam, a Petőfi Sándor Művelődési Ház méreteiből arra következtettem, hogy nem csak a bukaresti ma­gyar fiatalok szórakozását szolgálja. — Bejár ide minden fiatal. Román, magyar, közép- iskolás, főiskolás, dolgozó fiatal, mindegy. Jó a klub fekvése is, mert hiszen nem messze innen van a buka resti korzó. Meg aztán, nem dicsekvésből mondom, de aki egyszer ide betéved, és történetesen kedvére való a műsorunk, nem felejti el, hol járt. Ezt gyakorlatból mondom. — Milyen állandó érdekkörök működnek a Művelő­dési Házban? — Bartók Béla Zenei, Szőnyt István Képzőművészeti Kör, Vadrózsák népi együttes, jazz klub, Radius film­klub, „RRP. XX. Club“ (tudományos jellegű), magyar és román nyelvű színjátszó csoportok, magyar és román nyelvű népi egyetem, fiúk iskolája, lányok iskolája, rá- i diő-televízíószerelől, szabászatl kör román és magyar nyelven. És talán ez minden. Na és a büfé. Ez ugyan nem érdekköri jellegű intézmény, de mindenképp a Mű­velődési Ház szerves része. M ire a Zalomit utca végén a Cismigiu parkba érünk, már összehasonlítok, és azon töröm a fe­jem. hol is lehet a hiba. Meglehet, hogy kevés hazai Ifjúsági klubban jártam, de a fiatalok érdeklődési területéből ekkora részt egyi­kük sem ölel fel. Mert hiszen legtöbbjük működése tea­délutánok rendezéséből, beat-koncertek hallgatásából áll. És ahol ez így van, ott még nincs semmi baj, mert feltételezhető, hogy a fiatalok Idővel igényelni fogják a színvonalasabb szórakozás fajtáit is. De térjünk vissza a feltett kérdéshez: hol Is lehet a hiba? Miért éreztem magam otthon egy idegen or­szág Ifjúsági klubjában és miért Idegennek egy otthoni­ban? Pénz, szervezés, helyiségek vagy csak akarat kér­dése az egész? Ki tudja? Tény, hogy miniatűr kulipin- tyőszerű klubokban is lehet csodákat művelni. Az a véleményem, hogy minden maguktól a fiataloktól függ. Lehetőségek mindenütt adva vannak. Meglehet, hogy a bukaresti klubnak nagyobb mértékben, mint egy kis csehszlovákiai magyar falu klubjának, de mindkettő a fiataloké. Ők „bitorolják“, Irányítják, vezetik, tőlük függ a bevétel is, ami egyáltalán nem mellékes ténye­ző. Mi kell még ahhoz, hogy legalább a „jóban“ utánoz­zuk egy kicsit a román fiatalokat? Tudom, hogy most mindenki mond valamit, amire csak egy válasz létezik: Harcoljátok ki magatoknak! Zácsek Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom