Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-09 / 10. szám

9 10 új ifjúság It valamikor az ezerhatsszázas években egypadisah, aki­nek 888 gyermeke volt. Az uralkodó soha nem látta sem gyermekei, sem feleségei arcát. Asszonyait mindig es­te, sötétben vezették hozzá, s még pirkadás előtt visszavitték őket szobájukba. Am történt egy éjszaka, hogy vihar támadt, és a villám fényénél a padisah gyönyörű szép lányt pillantott meg lábainál a szőnyegen. S ekkor, életében először, szerelem­re yyulladt. Csodálatos, lángoló szerelem volt, s ebből szüle­tett a 889. örökös, a legszebb, a legokosabb valamennyi kö­tött... Szép gyermekek csakis szép szerelemből születnek, tartja egy indiai közmondás. — Ha tudni akarom, milyen gyermekei születnek majd egy házaspárnak, a szemükbe nézek, amikor boldogok s akkor, a- mikur bánatosak — mondotta Hippokratész. Albert Einstein egy alkalommal a Louvre-ban arra lett fi­gyelmes, hogy két műértő nagy hévvel vitatkozik Mona Lisa képe előtt. „Ez a boldogság mosolya“ — mondotta az egyik. „Nem, ez a titkolt kacérságé" — állította a másik. „Barátaim ~ szólalt meg Einstein —, nem kellene Mona Lisa mosolyá­nak értelmét találgatnunk, ha gyermeket, vagy férfit is fes­tett volna mellé a művész." A szerelem, a házasság, a család mai bonyolult, rohanó vi­lágunkban is azon jelenségek közé tartozik, melyek iránt ál­landó és tömeges érdeklődés nyilvánul meg. A család fogalma két embert jelöl, s távlatban egy harmadikat, negyediket, ötö­diket... S ez a két ember nem légüres térben él, hanem a va­lóságos világban, ahol az emberek munkába járnak, acélt ol­vasztanak, gabonát vetnek, könyveket írnak, ideálokért har­colnak, valamint gyűlölnek, valamiért síkra szállnak. A család és a házasság a társadalom szülötte. Rég bebizo­nyított és vitathatatlan tény, hogy a társadalom jellege és eszményei sokkal meghatározóbb befolyást gyakorolnak a há­zasságra és a családra, mint Amor leghegyesebb nyilai. — Hófehér fátylas menyasszonyt látok. Mellette sötét ruhá­ban a vőlegény. Amíg a házasságkötő terem ajtajától a felvi­rágzott autóhoz érnek, rájuk szegeződik a járókelők pillantá­sa. Egyesek mosolyognak, mások sóhajtanak. Csodálatos je­lenség a család, s hányféle vonatkozása van! Élettani és tár­sadalmi, gazdasági és erkölcsi, lélektani és szociális elemeket hordoz magában. A Szovjetunióban ma minden 1000 lakosra 9 házasságkötés jut évente. kocsi elindul a fiatal párral. A járókelők elgondolkoz­va néznek utánuk. Oj életet kezdenek most. Vajon ki ez a lány? Es ki a vőlegénye? A kocsi elindul és megfejtetlen titkot visz magával. De va­lóban olyan nagy titokról van szó? En például szinte biztosra veszem, hogy a menyasszony ta­nul valahol. „Eleselméjű" megállapításomat arra a közismert tényre alapozom, hogy a Szovjetunióban gyakorlatilag min­den 25 évnél fiatalabb ember tanul. Lehet, hogy dolgozik is a tanulás mellett. Azon természetesen nemigen töpreng, hogy milyen nehezen haladt és halad ma is előre világviszonylat­ban a nők egyenjogúsításának az ügye, hiszen abban az or­szágban, ahol ő él, ezt a problémát már régen megoldották. Kereken 180 év telt el azóta, hogy Olympe de Gouges francia forradalmárnő kijelentette: „Ha a nőnek joga van felmenni a vérpadra, akkor legyen joga felmenni a szónoki emelvény­re is.“ A mi menyasszonyunk már magától értetődő dolog­nak tartja, hogy minden száz egyetemet vagy főiskolát vég­zett ember közül 49 nő. fgy csupán egyetlen egy százalék vá­lasztja el a gyengébb nemet a teljes „egyenjogúságtól . Hol ismerkedett meg leendő férjével? Igen nagy a valószí­nűsége (27,2 százalék), hogy a fiatalok szórakozás, kikapcso­lódás közben látták meg egymást először (klubban, tánces­ten, színházban, jégpályán). 21 százalék a lehetősége annak, hogy munkahelyen, és 17 százalék, hogy tanulás során talál­koztak először. Csupán 1 százalék a valószínűsége annak, hogy a fiatalok az utcai ismeretség általában nem igen tartós módszeréhez folyamodtak volna. E számadatok között, amelyeket a házasság és a család problémáival fogllakozó szovjet szakemberek állítottak össze, jelentős a munkahelyi és iskolai ismeretségek százalékará­nya. Ez azt jelenti, hogy a házasságkötésnél — a szerelem mellett — minden más szempontnál nagyobb szerepe van az azonos érdeklődési körnek. Hogy a fiatalok többsége alapos megfontolás után lép csak házasságra, azt a házasságkötést megelőző ismeretség időtartamára vonatkozó számadatok bizo­nyítják. A mai fiatal házasok 25 százaléka 2-3 évi ismeretség után kötött házasságot, s nem egészen 1 százalékot tesz ki azoknak a fiataloknak a száma, akik „hirtelen fellángolás“ hatására siettek azonnal az anyakönyvvezetöhöz. Az ilyen statisztikai adatoknak egyébként az a hátrányuk, hogy akaratlanul is sematizálnak. Pedig a szerelem annyira egyéni érzés, és a család is a közösségnek legkisebb, legegyé- nyibb egysége. Semmi sem állandó, változik az emberek ál­láspontja a családdal kapcsolatban, de változik maga a csa­lád is, visszatükrözve a társadalomban végbement változáso­kat. Említésre méltó például, hogy a leningrádi házasságkötő terem adatai szerint ma a házasulandók 13 százaléka nem ké­rt a szülök beleegyezését. Hogy a fiatalok nem kérnek szülőt beleegyezést, az — természetesen — helytelen, de ez a tény ugyanakkor azt is mutatja, hogy a fiatalok egyre jobban tö­rekednek az önállóságra, az anyagi függetlenségre. Szinte tel­jesen kiment a divatból az ősi orosz szokás, hogy a fiatal párnak okvetlenül a vőlegény házába kell költöznie. Ennek ma már senkt nem tulajdonít jelentőséget. A Szovjetunióban, mint bármelyik más országban, sok a ve­gyes házasság. Ez egyébként törvényszerű jelenség olyan soknemzetiségű országban, amely megszüntette a faji és nem­zetiségi megkülönböztetést. Sőt, a vegyes házasságok száza­lékaránya ma valamivel magasabb is (14 százalék), mint aho­gyan az ország területén élő különböző nemzetiségű emberek kapcsolatainak puszta számszerűsége alapján várni lehetett. Egyébként ez is érthető, ha az ember figyelemmel kiséri az északi és szibériai országrészek benépesedéséről szóló híre­ket, és látja az új területek meghódítására induló különböző nemzetiségű önkéntesek ezreit, tízezreit. A mai fiatalok szá­mára ismeretlen fogalom a „faji megkülönböztetés", és egy fiatal férj szempontjából nincs nagyobb jelentősége annak, hogy felesége ukrán, belorusz vagy tadzsik, mint annak, hogy mennyi a keresete vagy milyen körülmények között élnek a szülei. Annál fontosabb szempont azonban a házastársak szellemi színvonalának egyensúlya. Ma minden tíz házasság közül ki­lenc esetben nagyjából egyenlő a férj és a feleség képzettsé­ge. Ez újabb döntő, szemléletes bizonyítéka a valódi, nem­csak szavakban meglevő egyenjogúságnak, melynek alapján a nő megkövetelheti, hogy egyenjogú partner legyen a házas­ságban, s nem kell megelégednie az alárendelt fél szerepé­vel. H ány éves korban kötnek házasságot a szovjet fiúk és lányok? Megállapíthatjuk, hogy nem sokan házasodnak manapság a törvény által megengedett 18 éves korban. Régebben sem túl sokan éltek ezzel a lehetőséggel. De azt is meg kell mondanunk, hogy amíg a fiúknál a nősülési kor az utóbbi években nagyjából azonos maradt, a férjhezment lá­nyok átlagos életkora érdekesen változott. Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban például ma a menyasszonyok egyre „idősebbek“, viszont mondjuk Lettországban, Észtország­ban, Litvániában egyre „fiatalabbak“, tehát kiegyenlítődés ját­szódik le. Az előbbi jelenségnek megint csak az állam az „oka“, amely eltüntetett minden akadályt az egyéb fejlődé­sének útjából, a család és a házasság ügyét kivonta a moha­medán egyházi törvények hatásköréből, megtiltotta a meny­asszony adásvételét, eltörölte a menyasszonyválságot... S va­jon miért volt magas régen a házasulandók életkora a balti köztársaságokban? A három balti ország később lépett be a szovjet köztársaságok közösségébe, ott sokáig erős maradt a földmagántulajdon befolyása, a lányok aránylag későn kap­ták meg az örökségüket, márpedig csak az a lány számított „jó partinak“, aki földet kapott hozományul. Megállapítható, hogy ma minden 100 házasság közül 65 e- setben a házasfelek nagyjából egyidősek. Ezt a jelenséget is korunk jellemző vonásának tekinthetjük, amely azt mutatja, hogy a mai fiatalok a házasságban az érdeklődés, az igények, az elképzelések és érzelmek minél nagyobb azonosságára töre­kednek. A tízéves korkülönbség ma már ritka, mindössze 4,5 százaléka a házasságoknak. — Amint látjuk, elég sok mindent tudunk a fehér fátylas menyasszonyról és vőlegényéről, akikkel az imént tovarobo­gott a felvirágzott gépkocsi. Azóta már otthon vannak, tart a lakoma, s a menyasszony pirulva fogadja ifjú férje csók­ját, valahányszor a vendégek kórusban biztatják erre. Békét, boldogságot kívánunk a fiatal párnak! S minél gaz­dagabb gyermekáldást, mert mint Sainte-Beuve mondta: aki­nek negyvenéves korára nincsenek 'gyermekei, annak lidérc­nyomásai lesznek. Azt kívánjuk, egészségben férjék meg az aranylakodalmat, bár ez nem is olyan egyszerű! Előfordulnak majd nézeteltérések, a körülmények egyszer-egyszer komoly próbára teszik házastársi hűségüket, de reméljük, ők mégsem teszik tönkre egymás életét. Az említett statisztika ugyanis szomorúan állapítja meg, hogy a Szovjetunióban minden ki­lenc házasságkötésből 2,7 felbomlik. S ha már a válásról van szó. hadd mondjam el még egy megfigyelésemet. Noha a Szovjetunióban teljes mérték­ben megvalósult a férfiak és a nők egyenjogúsága, a házasság felbontását legtöbb esetben a férfiak kérik. Ilyen tekintetben a Szovjetunió „elmaradt“ például Angliától, ahol 100 eset közül 55-ben a nők kezdeményezik a válást. Azt hi­szem, hogy ennek az „elmaradásnak" az oka az ún. „bioló­giai trauma“ következményeiben keresendő. A második világ­háború során húszmillió szovjet állampolgár vesztette életét, köztük sokmillió férfi. S emlékszünk a leányanyák ezreire. S az akkori emlékek mellett a nőkben még ma is ott él a ma­gányosságtól való félelem, hiszen a nők hosszú éveken át sokkal nehezebb helyzetben voltak, mint a férfiak. Ezen a helyzeten természetesen az állam sem igen tudott változtatni. Mindenesetre közvetlenül és határozottan védelmé­be vette a gyermekeket, s mindent megtett annak érdekében, hogy legfőbb kincsünk, a gyermek semmiféle kárt ne szen­vedjen a házassági és családi kapcsolatok kedvezőtlen alaku­lása miatt. A szovjet állam törvényben biztosította a házas­ságban és házasságon kívül született gyermekek teljes egyen­jogúságát. A gyermek felveheti vérszerinti apja nevét, a fér­fi anyagi felelősséggel tartozik gyermekéért, és a leánya­nyákra ma már senki sem üti rá a szégyenbélyeget, amely­ből oly könnyen megvetés fakadhat. Ez újabb lépést jelent a szerelem igazi szabadsága érdeké­ben, hogy férfi és nő minden előítélettől mentesen, büszkén haladjon együtt az életben, büszkén hordozza magában ne­mes érzelmeit, s úgy tekintse a szerelmet, mint fennkölt em­beri érzést, mint óriási felelősséget önmagáért, választottjá­ért s azért a vílágrahozott új életért, mely minden igaz sze­relem gyümölcse. S úgy érzem, ezerszeresen igaza van ked­ves költőnknek, Alekszandr Bioknak: „Csak az ember igazán, aki szerelmes". V LJASENKO boldogságpirulAk A világ leghíresebb tetője látható a képen. A müncheni olimpia színhelyén készül. Három nagy sportlétesítményt fed be. Területe 200 négyzetméter. KépünkOn egy részlet a tetőből és a háttérben a müncheni tv-torony. A Massachusetts államban le­vő wapole-i börtön foglyai megrohanták és gúzsba kötöt­ték őreiket, de még csak meg sem kísérelték a szökést. Be­érték azzal, hogy hatalmukba kerítették a börtön győgyszer- térit. A helyszínre vezényelt rendőrök narkotikus álomba merülve találták a fellázadt ra­bokat. Ne gondolják az olvasók, hogy olyan kábítószerek fo­gyasztásáról van szó, mint a heroin, a marihuana, az LSD stb. Nem. Különféle idegcsilla- pltó pirulák állnak a figyelem középpontjában, amelyekhez könnyen hozzá lehet jutni. George Johnson ..összeesküvés a pirulákkal“ című nemrégen megjelent könyvében hajme­resztő adatokat közöl. Lega­lább húszmillió amerikai szed rendszeresen csiilapltószert, al­tatót vagy hasonló pirulákat. Az amerikai orvosok évente százmillió receptre adnak ká­bítószert. s ezeknek óriási mennyisége a feketepiac által jut el a kábítószer-élvezőkhöz. Ez az aggasztó jelenség nem­csak Amerikában észlelhető. Az ENSZ-nek a kábítószerek el­len küzdő bizottsága megálla­pította, hogy a csillapító- és altatószerekkel való üzérkedés sok országban veszélyes mér­tékben elterjedt, s a legna­gyobb éberségre van szükség. Thnmní1«5’81”* 3?°: — Nem városi for8alomra készii Ihomas-Sima, az olasz-amerikai Thomas Meada öszvért kezete. 3000 cm3 hengerűrtartalmú Ferrari motor n Mercédesz 300 SL karosszéria. Az ajtómegoJdás a jövőt SOK TELEFONTULAJDONOS régi vágya teljesül: gyo és tárcsázás nélkül hívhatnak más állomásokat. A j< Nitsuko Ltd. cég olyan hívóadaptert hoz forgalomba, ai telefonkészülékhez használható és 28 előre állítható számot hív automatikusan a megfelelő gomb nyomása után. Ha foglalt a vonal, egy másik gomb r nyomása után az adapter a hívást 50 másodpercenkén méth mindaddig, amíg a kívánt kapcsolat létesül. A MELEG TENGEREKBEN élő repülő halak már régen fölkeltették az emberek érdeklődését. A vízfelület legfelső rétegeiben élnek és zsákmányszerző útjuk vagy menekülé­sük közben nagy sebességgel úszva, ki is „ugranak“ a víz­ből és széles uszonyaikat kiterjesztve 10-20 méter távolsá­got is megtesznek a víz felszíne fölött a levegőben, s köz­ben elérik a 70-100 kilométer óránkénti sebességet. Általá­ban kisebb rajokban vonulnak és planktonnal táplálkoznak. Repülő tudásuk körülbelül 70 millió évvel ezelőtt alakult ki, azóta életszükségletükké vált. Ha fogságba kerülnek és nincsen lehetőségük a repülésre, hamarosan elpusztul­nak. A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA információközlé­si problémákkal foglalkozó intézetében olyan elektroni­kus számítógépet szerkesz­tettek, amely „szóból ért“: beszéd útján közölt felada­tokat tud megoldani. A gép egyelőre 58 szót ismijr „hal­lásból". Hogy az ember be­széd révén értesse meg ma­gát a számítógéppel, néhány száz szó és szabványmondat felismerésére kell megtaní­tani a gépet. Az intézel munkatársai most ezen a problémán dolgoznak. A TASKENTI Öntözőbe­rendezések Gyára olyan gé­pet állított elő, amely öntö­zőcsatornák medrének beto­nozására alkalmas. Üzbeg­isztán ősidők óta öntözött völgyeit és oázisait ezer meg ezer mesterséges öntö- zőcsatorna szeli át. Együt­tes hosszúságuk eléri a száz­ezer kilométert. A tudósok számításai szerint közel nyolcmilliárd köbméter víz nem jut el földekre, mert útközben magába szívja az öntözőcsatornák földes med­re. Az új gép lehetővé teszi ennek a veszteségnek a megszüntetését: egy műszak alatt 400 méteres csatorna- szakasz medrét betonozza ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom