Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-28 / 30. szám

10 új ifjúság A Liesing völgyében megyünk, csodálato­san szép úton, amit annyira közrefognak a legelők, hogy az az érzés, végig desz­kakerítés között fut az a- múgy is keskeny beton. Ügy döntöttünk, hogy alkonyig nem állunk meg, és szállást is majd akkor keresünk valahol. De hol legyen ez a valahol? Kufstein. A sötétség erősebb, mint a szándék, hogy osztrák földön az első estét Kufsteinben tölt­sük. Nem beszéltünk róla, de magunkban hordtuk a másna­pot, a nagy élményt ott vár­tuk. Kufstein nem esett az e- redeti útirányba, kerülőt kel­lett tenni miatta. Egyikünk se mondta, de tudtuk, hogy ezt az utat meg kell tennünk, mert most semmi sem érdekel ben­nünket annyira, mint az a bör­tön, ami a népdalunkban és a történelmünkben is benne van. Semmi sem tudta volna érzel­meinket hozzáfoghatóan kielé­gíteni, csak az a kimondhatat­lanul is megérlelt belső kény­szer: Kufsteinbe el kell men­nünk, Kufstein annyi, mint kesztyűt dobni az árfolyammal mért havasoknak és kilátók­nak. Tíz óra után már ott álltunk a vár alatt. A kép annyira le­nyűgöző volt, hogy azt hi­szem. ha egv kicsit ittunk vol­na. sírva fakadunk, vagy ku­ruc dalokat kezdünk el hango­san énekelni a jámbor csen- dességű városka utcáin. A horizont síkjában egyetlen hegy tör az égnek, és szinte réménytelen magasságban tartia azt az építményt, airmlv a biztonságnak oly messzeme­nően kétes értékű szimbóluma volt századokon át. Elindultunk a várba. Bal ol­dalt emlék- és kegytárgyak hi­vatottak visszaidézni a kufstei- nj széo napokat. Semmit sem vettünk. Ami emlék volt, azt már hazavitték párszáz évvel mielőttünk. Beton aiagúton le­het feljutni a fellegvárba, vagvls a börtönbe, és 3mire azt mondtam először, a kriptabejá­rathoz hasonló ajtónál, hogy olvan, mint egy falusi kuglizó. Aztán nem mondtam semmit, hanem gondolkodni kezdtem, hnov ezt a végtelennek tűnő sötét lépcsősort megbecsülés­ként kell-e fogadnunk? Hiszen azokat, akiket a legveszedel­mesebbeknek tartott az udvar közülünk, a felhők alá dugták, holott annyi más váruk és bör­tönük is volt... Ez a hely rangsorban mind­járt a halál után következett. Ide hozták azokat, akiknél a kivégzést kegyelemből várfog­ságra változtatták. Ide hozták 1799. július 1-ének éjszakáján azt a kilenctagú kis csapatot is, amelynek krónikása a má­sodik helyen így jelöli meg ön­magát: „...én frakkot nem vet­tem volna magamra egész ú- ton; mindég magyar dolmány­ban mentem, s úgy ültem a szekeremben, hogy lábamon lássák a vasat.“ Kazinczy Ferenc. Itt lakott a kettes számú cellában, s ha kitekintett az ablakon, a szelíden hajló Inn folyót látta és az országutat. A kegyelemből nyolc év vár­fogságot kapott Hermann Ben­jamin lovas kapitányról ezt olvasom: „Csendes, nyugodt, érzi bűnének következményét, és úgy látszik, őszintén bánja.“ A tizenöt év bilincsre ítélt Be- nitzky László: „Beteges, igen zárkózott, csendes." Az Arany­trombita költője, Sárosy Gyula is néma megadással tűri sor­sát. Szabó Farkas, a „felségá­ruló“ tiszt: „ügy látszik, meg­bánta tévedését, igen tisztessé­gesen és nyugodtan viselke­dik.“ Milyen rosszul ismerte őket a porkoláb! Mintha fáradtak lennénk, úgy járunk a várban, fényképezge- tő németek és hangos olaszok között. Képtelenség lenne min­dent elmondani nekik. Talán nem is értenék a történet nyo­masztó súlyát. De a story meg­éri. Volt itt két magyar nő is, Damen und Herren, s amikor megérkeztek, a térparancsnok rájuk szólt, hogy kövessék őt. A kísérő csendőr hitetlenkedve kiáltott fel: Also, in Turm? Tehát a toronyba, a legszigo­rúbb fogdába?! Teleki Blanka és Löwei Klá­ra érkezett, két törékeny asz- szony, a monarchia legsötétebb kőkoporsójába. Az tíz, ez öt év várfogságot kapott 1853. június 30-án a cs. és k. pesti hadi- törvényszéktől. A vádirat indo­kolása szerint a következő bű­nökért: „...a forradalom alatt összegyűjtött forradalmi tar­talmú kiáltványok és a lázadás vezetőinek beszédei, a törvény­telen országgyűlés ülésein való részvétel — az 1849. április 14- i Convent határozat alkalmá­val is — melyekre a belépője­gyek szolgáltak bizonyítékul, továbbá csapatmozdulatok fel­jegyzése és bírálata, .amire pél­da Teleky Blanka megjegyzése. hogy „ő Görgeyt a kápolnai csata után kivégeztette volna“, mindezek a tények bizonyítják, hogy ő és Löwei Klára tevé­keny, sőt befolyásos szerepet játszott a magyar forradalom­ban..." Löwei fejére pedig ezt olvas­ta az ügyész a padlóig feketé­be vont teremben: „Arra töre­kedett, hogy leánynövendékei­nek szabadabb politikai irány­zatot adjon és beléjük oltsa a hazájuk iránti szeretet mellett az osztrák kormány iránti el­lenszenvet." Vajon elmondhatja-e egyet­len idegenvezető is, hogy a nyirkos falak és Tirol dermesz­tő szelei csak az egészséget, a testet tudták megtörni? Löwei Klára írja visszaemlékezései­ben: „A parancsnok... minde­nek felett azt ajánlja a gróf­nőnek, írjon kegyelmi kér­vényt. „Nem tudom, mi az" — felelte Teleki Blanka. A pa­rancsnok elhallgatott, s nem hozta elő többé ezen tárgyat. De a foglyokróli jelentésében — amelyet minden félévben hivatalosan kellett tenni a vár- parancsnoknak — természete­sen megvolt említve, hogy az ajánlott „Gnadengesuch“ el nem fogadtatott. És azt bűnöl rovák fel a grófnőnek, hogy nem akar meghajolni." Egymás melletti cellában vár­ták a reménytelen messzeség­ben levő szabadságot. A vár legegészségtelenebb helyén, a toronyszobában, ahol sem az­előtt, sem azután sohasem la­kott nő. A parancsnok minden reggel ezzel nyitott be Löwei- hez: ,;Leben Sie noch?“ — Él még? > öt év után kérvényt adott be, hogy hosszabbítsák meg ú- jabb öt évre az itt-tartózko- dást, mert Teleki Blanka mel­lett akar maradni... Látszólagos céltalansággal kóborolunk, s szeretnénk meg­kapaszkodni akár egyetlen szálban, ami valamivel többet ad nekünk, mint mondjuk egy Európa-járó franciának. Halál- verejtékü igazság, de nekünk itt minden más nációval szem­ben elsőbbségi jogunk van. Még abban is, hogy ne a cso­dálatos orgonakoncert jelentse a nagy élményt, hanem csak egyetlen karcolat, kézjegy, va­lahol az ajtón vagy falakon. Már messziről fehérük egy plakát. A plakáton fénykép. Ró­zsa Sándor fényképe! A szöveg kevésbé érdekes: azt közli, hogy mi minden látható a vár­ban. Van hősökről elnevezett orgona, van kegyszer-kiállítás, és van Kaiserturm (Bombar- dieigewöhle ehem. Staatge- fängnia). S ebbe a bombabiz­tos, egykori állami börtönbe éppen Rózsa Sándor hivatott becsalogatni a népeket! A kép alatt a magyarázó sor: Gefürchte ungarischer Rebell- haupt lag in Ketten. A rette- get magyar felkelővezér lán-n cokba verve. Subájára dőlten, összebilin­cselt lábakkal, semmibe révedő tekintettel, pipával múlatva at időt. A képíró szerint jobbja felől, a cellaablakon ki is néz­hetne, de nem teszi. Biztos tudja, hogy miért nem... Sz a hely rangsorban mindjárt a halál után következett... K. E. Az összecsukható kerékpár már régen nem újság. A müncheni Messerschmidt-Bölkow-Blohm gyár most forga­lomba hozta az összecsukható repülőgépet is. A „légibicik­li“ két személy szállítására alkalmas; összecsukott szár­nyakkal úgy vontatható, mint a gépkocsik után akasztott lakókocsi. S akármelyik autósztrádán nemcsak fel- és le­szállhat, hanem befér bármelyik garázsba is. A Bo 209 jel­zésű, Monszun nevű kis gépet többek között üzleti utazá­sokra ajánlja a gyártó cég. „SZÍNES" MUZSIKA Érdekes kezdeményezésnek lehetnek tanúi Harkov lakói. A város parkjában hetenként négy alkalommal vehetnek részt a város egyik mérnöke, jurij Pravgyuk által rende­zett hangversenyen. A 150 személyes hangversenyteremben a zenével egyidö ben jényszórók, különböző színszürők és forgódobok segi’ ségével fantasztikus figurákat és színkompozíclökat vetíte­nek a zenekar helyén kifeszített vászonra. A kompozícióiI* száma kimeríthetetlen, és mindig a zene által keltett han­gulathoz igazodik. A „színes muzsika“ erős emocionális hatást kelt. A leg­sikeresebb zeneszámok is, mondhatnánk, teljesen új „meg­világításba“ kerülnek. A „látható“ zene egyelőre még csak kísérlet, de ki tud­ja, talán a jövő század emberei számára éppen olyan meg­szokott dolog lesz, mint nekünk a hangosfilm vagy a te­levízió. HORDOZHATÓ FOGFÚRÓGÉP Leningrádban elkészült egy új, hordozható fogfúrógép prototípusa, amely nagymértékben megkönnyíti az orvos munkáját, ugyanakkor a páciensnek kevésbé lesz fájdal­mas a kezelés. A fúrógép félvezetőkkel működik, fordulat­száma percenként 14 ezer, súlya mindössze 200 gramm Mindössze hatezer ’üollárba kerül az Egyesült Államok­ban gyártott népi helikopter. A cég alkatrészeire szedve, utánvéttel is szállítja, és a vevő házilag összeállíthatja. A helikopter 200 kilót nyom, teherbíró képessége 150 ki­ló, sebessége 135 km/óra és 4500 méter magasba emelked­het. AZ ORVOSTUDOMÁNY és a biológia manapság már többféle kvantumgenerátort vagy rubin, neodim, gázne­mű és cseppfolyós lézert al­kalmaz. A fénysugár sok e- setben a sebészkést pótolja. Alkalmazásukkal még a máj és lépműtét is vértelenné válik. Ez igen fontos problé­mát old meg. Ismeretes u- gyanis, hogy ezeknél a bea­vatkozásoknál a sebészek­nek a varratoktól a legkü­lönbözőbb hemosztatikus szerekig, igen sokféle vér­zéscsillapító eljárást kell al­kalmaznak, s gyakran ez sem bizonyul elegendőnek. A lézerek világítás céljára is használhatók, amikor a belső szívüregben diagnosz­tikai célból pillanatfelvéte­leket akarunk készíteni. ULTRAHNGGAL MŰKÖDŐ VARRÓGÉP Moszkva egyik legnagyobb konfekcióüzemében, a Krasznaja Zvezdávan új gép­egységeket próbáltak kt. Te­gyük mindjárt hozzá: teljes sikerrel; A szovjet textilgép-kísér­leti intézet munkatársai ult­rahanggal működő nagy telfesíményü „varrógépet“ konstruáltak. Kezelése egy­szerű, a munkásnőknek a szálak útját sem kell követ­niük, ugyanakkor jóval köny- nyebb a dolguk, mint a ha­gyományos gépekkel Az e- nergiát automatikusan ada­golja, teljesítménye pedig meghaladja az eddig alkal­mazott konfekciógépekét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom