Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-13 / 41. szám

VB-reminisz. cenciák 6 új ifjúság ­JOZEF PLACHY (880 yardon senki sem szedi gyorsabban a lábát Európában) DEREK CLAYTON (Az ausztrál férfiú plané­tánk legjobb maratonistája) KENJI KIMIHARA (Mexikóban ezüstöt nyert a szemüveges japán maratoni futó) ALMÁSSY ZSUZSA (Amikor híres pörgését csinálja a jégen, megdőlnek a fizika törvényei, a Nobel-díjas tudósok koponyájukat vakarják) Június 21-én befejező­dött — de örökké emléke­zetes marad — az 1970. é- vi labdarúgó-világbajnok­ság, amely egy negyven é- ven át tartó sorozat végét jelentette. Rímet Kupáért, amely a mindenkori világ­bajnokot illette, 1930 óta küzdöttek a földkerekség legjobb válogatottjai. A ki­írás szabályainak értelmé­ben azé a csapaté lett ez az értékes trófea, amely há­rom alkalommal birtokába tudta venni. Az ez évi VB előtt még „holtverseny volt a brazil, az olasz és az uruguayi vá­logatott között, hiszen mindegyikük két-két alka­lommal vitte haza a Rímet Kupát, míg ugyanez a di­csőség az angol, és a nyu­gatnémet válogatottnak egy -egy alkalommal volt az osztályrésze. A brazil csapat minden kétséget kizáróan megszer­zett harmadik elsősége te­hát pontot tett a Rímet Ku­pa küzdelmeinek sorozata után. A soron levő az NSZK-ban 1974-ben lebo­nyolításra kerülő világbaj­nokságon már más kupáért viaskodnak a küzdő felek, s ezt alighanem éppen a bra­zilok ajánlják fel. Az értékeléseknek se szeri, se száma. Világszerte elismert szakemberek mond­ták el véleményüket a leg­utóbbi VB-ről, s egyaránt elismeréssel adóztak az új világbajnoknak, akik szép s amellett eredményes játé­kukkal visszaadták a szur­kolóknak a labdarúgásba ve­tett hitüket. Nem kétséges, hogy a következő VB-ig a győztes brazil csapat lesz a mintakép, annak a teljesít­ménye lesz az irányelv, a követendő példa. Csak az a kérdés, hogy az őt követni szándékozók honnan szedik a hasonló teljesítmény nyúj­tásához feltétlenül szüksé­ges kiválóságokat. Egyik­másik válogatottnál alig a- kad vagy egyáltalában nincs játékmester, s a világbaj­nok brazil együttesben a- lig találunk olyan játékost, akit nem lehetne játékmes­ternek minősítenünk. A „kopírozás“ nem megy egykönnyen, s az esetleges utánzat amolyan rajkini „valami van, de nem az i- gazi“ fajta lesz. Egyelőre Csehszlovákiá­ban is hiába várjuk, hogy megtalálhassuk legjobbja­ink játékában a brazil mo­tívumokat, ugyanezt Ma- jyarországon is hiányolják. A nagy sorozat befejezte itán, érzésünk szerint,_he- yénvaló elkészíteni a vi- ágbajnokságok „örökös táblázatát“, amely dióhéj­ban nyújtja mindazt, meny­1.PLACHY (A csúcsot Bikavérre), ünne­pelte!), Mindenekelőtt: szerkesztősé­günk és olvasóink nevében gratulálunk a rekordhoz, de máris föltesszük a kérdést: mi előzi meg a csúcsklsérleteket? Tervezted? Mennyi ideig ké­szültél föl megdöntésére? Az atlétikai szövetség elnö­kével sokat beszélgettünk ar­ról, hogy a 880 yardos síkfu­tás Európa-csúcsa megdönthe- tő, ha megvannak hozzá a föl­tételek, mindenekelőtt a nagy­szerű pálya. A finnek elleni válogatott mérkőzésen tartan­avató volt Prágában, és mi ak­kor megbeszéltük Jungwirthtal, hogy megkísérlem megjavítani Carter csúcsát. Tomás az első háromszázharminc méteren e- rős iramot diktált, aztán át­vettem a vezetést, és egyedül küzdöttem tovább a rekordért. A formám ellen nem lehetett panasz, mert előzőleg, Ostra- ván, az iszapos salakon is ki­váló időt futottam, és kár lett volna elszalasztani a lthetősé­get. És ezt a csehszlovák tar­tant is illett azért egy jó ered­ménnyel fölavatni. A tartant az atomkorszak gyepszőnyegiének nevezhet­nénk. Te külföldön sokat ver­senyzői ilyen pányán. Milyenek a tapasztalataid? Több mint húsz alkalommal futottam tartanon, és csak a legjobbakat mondhatom. Per­sze nem a legjobb dolog vál- toztatgatni a pályákat, mert a láb, főleg az Achilles-in érzi meg. Leningrádban bitumenen versenyeztem, aztán salakon és tartanon. A legideálisabb az lenne, ha a futók mindig u- gyanolyan anyagból készült pá­lyán versenyeznének és edze- nének, és lehetőleg tartanon. Milyen különbség van a bi­tumen, a tartan és a salak kö­zött? Óriási! A tartan a legszélső­ségesebb időjárási viszonyok mellett is változatlan minősé­gű, rugalmasságú marad. Nem sérülhet meg rajta az ember, nem csúszhat el stb. (Inter­júnk készítésekor Plachy fur­csa sérülést kezelt: egy salak­szemcse került a szemébe. Tartanon ilyesmiről szó sem lehet). A bitumen vagy a sa­lak más, meg sem közelíti a tartant. (Plachy ezután elő­vesz egy tartandarabot, és gyönyörű Adidas-futócipöjének speciális szegecseit belenyom­ja. A szegecs remekül tapad, de nem szúrja át az anyagot). Említetted, hogy Prágáiban jő feltételekre találtál a csúcs­javításhoz. Milyen volt a kö­zönség? A közönség meglepett. Hazai viszonyok között egyenesen káprázatos volt, ötszáz méter­től kezdve kórusban kiabálta hétezer ember a nevemet. Nagyszerű volt a légkör. Az é- szaki országokban vagy más­utt tízezrek járnak atlétikai versenyekre, ott egészen más a helyzet, ott az atlétika nép­szerűbb, mint bármilyen más sportág. Sokan ismernek, sok Ieveíet kapok a világ minden országából. Ezért mondtam, hogy a hazai viszonyokhoz ké­pest nagyszerű volt Prágában a légkör. Ehhez talán az is hoz­zájárult, hogy a tartanon e- gész másképp néz ki az atlé­tikai verseny. Egyszóval: fan­tasztikus anyag! A finnek pél­dául egyre-másra javították nemzeti csúcsaikat. Nálunk ritkán rendeznek ver­senyeket 880 yardos távon? A 880 yard négy és fél mé­terrel hosszabb, mint a 800 méteres szakasz. Nálunk csak nyolcszáz méteren rendeznek versenyeket, nyugaton, de fő­leg az USA-ban, pedig szinte csak 880 yardon. Egy időben íyire vitték a földkerekség válogatottjainak legjobbjai a Rímet Kupa, vagyis a világ- bajnokságok küzdelmei so­rán. AZ ÖRÖKÖS VB-TÄBLÄZAT cn N 2 o S b O a > 0. III II > 1. Brazília 38 27 4 7 103:49 58 3 1 1 — 2. Olaszország 25 15 4 6 47:27 34 2 1 ~ — 3. Uruguay 27 16 3 8 58:33 35 2- -­2 4. NSZK 34 21 5 8 87:58 47 1 1 2 1 5. Anglia 24 10 6 8 34:28 26 1 — — — 6. Magyarország 23 13 2 8 70:34 28 ­2 — — 7. Csehszlovákia 22 8 3 11 32:26 19 — 2 — — 8. Svédország 16 8 2 6 28:35 18 ­1 1 1 9. Argentína 16 8 2 6 31:27 18 — 1 — — 10. Ausztria 12 6 1 5 25:26 13 ­— 1 1 11. Franciaország 17 7 1 9 38:33 15 — — 1 — 12. Chile 15 7 1 7 22:22 15 — — 1 — 13. Portugália 6 5 0 1 17:8 10 ­— 1 — 14. Jugoszlávia 19 9 3 7 33:27 21 — — — 2 15. Szovjetunió 19 10 3 6 29:22 23 — — — 1 16. Spanyolország 15 6 2 7 20:23 14 — — — 1 Jelmagyarázat: M — a mérkőzések száma, Gy ­győizeiem, D — döntetlen, V — vereség. P — a pontok : száma, I — a VB i első, 11. a második, III — a harmadik, IV — a negyedik helyezések száma. Érzésünk szerint az ilyenfajta summázó táblázat a legjobban meg­közelíti az igazságos értékelést. A rangsorban vitathatatlanul azok­nak a csapatoknak jár az élőkelőbb hely, amelyek többször végez­tek értékesebb helyen. Azonos végső siker esetében a VB-mérkőzé- seken szerzett több pont állapította meg a sorrendet. Májusban, közvetlenül a me­xikói VB előtt a világbajnok­ságra utazó svéd válogatott a Népstadionban szerepelt. Akkor a világítással volt baj. Igaz, maga az eredmény, a 2:l-es magyar vereség sem jelenthe­tett világosságot a válogatott csapat közeli jövője szempont­jából. Most, szeptember végén pedig a verőfényes időben sor­ra került magyar-osztrák, a „sógorok“ találkozója volt hi­vatva színt vallani a magyar labdarúgásról. Most azonban már nem a vi­lágítással volt baj, s a nappa­li fénynél alaposan meg lehe­tett figyelni, mi is a baj. hol szorít a futballéipó. A magyar csapat kapujában ezúttal másodszor állt őrt Ro- thermel, a Tatabánya játékosa, aki igazolta, hogy a bányászvá­ros hálójának őrei valóban ha­gyományosan jók, s a nagy e- lődök: Gresics meg Géléi után Rothermel sem Ígérkezik akár­milyennek. Nyugodtság, ruga­nyosság terén kiemelkedik a jelenlegi magyar kapusmezőny- ból. Noskó a jobbhátvéd posztján kényszermegoldás. A kapitány ott kívánja szerepeltetni, az portréit Kolár Péter készítette. Jozef Plachy divat volt Európában is yardos versenyeket rendezni, de mos­tanában nemigen csinálnak i- lyesmit. Éreztem, hogy Carter csúcsából le tudnék faragni valamicskét, pedig már az is nagyon-nagyon lecsiszolt ered­mény: 1,47,2 volt. öttizedet javítottam rajta, 1,46,7-et fu­tottam. Csak tájékoztatásul: — 800 méteren 1,45,9-es időnek felel meg ez az iram. Mi kell tulajdonképpen egy ilyen csúcshoz? Először is sok-sok kilomé­ter az edzéseken. A futónak fizikailag is formáiban kell lennie, egyszerűen képessé kell magát tennie ilyen eredmény elérésére. Aztán ellenfelek kel­lenek, méghozzá nem is akár­milyenek. Jungwirth segítsége nélkül aligha döntöttem vol­na meg az Európa-csúcsot. A lélektani felkészülés a verseny előtti napokban történik, az edzővel sok mindent megbe­szélünk; ennek is komoly sze­repe van. Nem szeretem a nagy kér­déseket, de nem tudok ellen­állni: az európa-csúcs után vi­lágcsúcs is következhet egy­szer? Erre nehéz válaszolni. Soha­sem ringatom magam illúziók­ban, sohasem tervezek Európa- vagy világcsúcsot. Inkább meg­lepetésekre vágyom, még ma­gamat is szívesebben lepem meg, minthogy felelőtlenül ki­jelentsek valamit. Sok múlik az egészségen is. Mindennek el­jön a maga ideje, minden megtörténhet. A nyolcszáz mé­teres síkfutás világcsúcsa ke­mény idő. Azt az 1,44,3-at nem lehet csak úgy megjavítani. I- lyen időt csak rendkívüli ver­senyeken, rendkívüli alkalmak­kor szoktak futni. Snell is o- limpián érte el csúcsát. Ahhoz nagyon sok fontos tényező szükséges. Arzsanovtől vereséget szen­vedtél. Milyen ellenfélnek tar­tod? Formában volt, amikor le­győzött. Az ideje, az 1,45,5 is magáért beszél. Úgy vélem, le­győzhető. A finisben le lehet győzni. A forma nem tart ö- rökké, neki is lesznek gyen­gébb pillanatai. Leningrádban talán el is taktikáztam egy ki­csit a dolgokat. És a müncheni olimpia? Mi­kor kezded meg a fölkészü­lést? Már ebben az évben. Lesz u- gyan még egynéhány nagy ver­seny, mint például az Európa- bajnokság jövőre vagy az Eu­rópa — Amerika-összecsapá- sok fedett pályán és szabad­ban, és egynéhány selejtező. De a főcél: München. Ebben az évben sokkal több versenyen vettem részt, mint terveztem, és ez ki is merített egy ki­csit,, úgyhogy jövőre még job­ban be kell osztani az erőt. Rengeteget edzel. Az év me­lyik időszakában szünetelsz egy kicsit, amikor egyáltalán nem jársz ki futni? Ebben az évben a szezon u-' táni idő jelenti számomra az abszolút pihenést, csak az is­kolával és egyéb gondjaimmal törődöm majd. Edzésen nem történhet meg. a futóknál, hogy a világcsúcs­hoz közeid időt futják? Disz­koszvetésben vagy súlylökés­ben nemegyszer megesett már, hogy jóval a csúcson túlra hullott a diszkosz vagy a súlygolyó. Nem, nem. Elsősorban azért, mert edzésen sohasem futok például nyolcszáz métert. El­lenőrzőket is csak négyszázon futok, nyolcszázon soha. Lassan kimerítettük a témát. Annyit még elmondhatnál, ho­gyan ünnepelted meg az euró­pa-csúcsot? Különösebb ünneplésről szó sem lehetett, mert két nap múlva Plzenben újabb versenyt kellett abszolválnom. Nem le­hetett kirúgnom a hámból, de azért egy kis vörös bort, még­hozzá Bikavért megittunk. Mindez a fogadáson, a bankét^ ten történt, táncoltam egy ki­csit, ennyi volt az egész. A szezon végén viszont összeszá-' mólóm a csúcsokat, az egyé-3 nieket is, és megünnepelem valamennyit együtt. Milyenek az egyéni csúcsaid? Négyszázon 47,3. Ezt az időt Szarajevóban futottam. Nyolcszázon 1,45,4; ezer mé* térén 2,18,6. 1500-at legutóbb ifista koromban futottam: 3,57 a legjobb időm.-0­Néhány percig a gyönyörű kék-fehér Adidas-futócipőt mustrálgatjuk még (Olyan könnyű, mint a hópehely, és külön szegecsek erősíthetóek a talpára, aszerint, milyén pá­lyán fut a versenyző. A sze­gecseket ugyancsak kék színű, speciális kulccsal lehet a talp­ba csavarozni). Még egyszer megnézzük a tartandarabkát, az atomkorszak csodálatos mű- gyepét, és elbúcsúzunk. Megí­gérjük, hogy a megjelent cik­ket és a fényképeket eljuttat-3 juk a csúcstartó címére, és ú- iabb rekordokat kívánunk ne­ki.-0­Röviddel utánunk autóba üli és a repülőtérre hajtott Jozef Plachy' is. Néhány órával ké­sőbb az Eiffel-tornyot nézeget­te Párizsban, majd fölhúzta a szegest és győzött a francia- csehszlovák atlétikai viadal nyoleszáz méteres számában. Párizs a remek atlétát és a szimpatikus, huszonegy éves embert ismerte meg személyé­ben. Batta György Újpestben középütt kell. Any­n.yi bizonyos, hogy a szélső szo­ros őrzése nem tartozik „i- nyencségei“ közé. Páncsics szilárdsága a távo­zási szándék hercehurcája óta mintha nem lenne a régi, de e- rönléte változatlanul érték. Mészöly rutinja még mindig sokat segít a taktikai téren e- léggé zavarhat hozható védel­men. Konrád nagy ígéret volt, ed­dig meg is felelt, de ezúttal le kellett cserélni, sokszor át­látszották. Meggyesi nem tartozik a hátvédegyéniségek közé. Pilla­natnyilag megoldás, de vetély- társai akadhatnak. Vidáts volt a legjobb „csa­tár“. Fejesei élményszámba mentek, s a középpálya határo­zottan nyert vele. A védeke­zésben akadnak hiányosságai, s csapata meg önmaga kárára szorongatott helyzetben nem nézi, hol követ el nem egészen ártatlannak látszó szabálytalan­ságot. Ugyanez sokszor el­mondható Noskóról is. Göröcs erőnléte és játékfel­fogása a „megkeményedett“ labdarúgásban sehogy sem ta­lálja meg a helyét. A mai ma­gyar csapat nem bír el egy „csak irányítót“ (s néha ráadá­sul pontatlanul). Fazekas ismét igazolta, hogy csak szükségből hordja a 7-es mezt. Nem szélső, állandóan be­felé „sodródik“, ott általában elsodorják. Clngár testalkata miatt nem elég az átütőereje. Ezúttal még az irányzéka sem volt jó. Bene külön fejezet. Játék­mesterek tőszomszédságában nagy játékos benyomását kel­tette. s a végrehajtás volt az erőssége. Ma már irányítania is kellene, s ez nem megy, ráa­dásul a helyzetek befejezése te­rén átlaga romlott is. Ha nála a labda, mintha nem tudna úgy tájékozódni, mint a pettyes jó­szág nélkül. Dunai II statiszta volt mind­végig. Majdnem azt mondhatná az ember, hogy Göröcs kiválá­sa után egyszeriben csak 9 emberrel játszott a magyar csapat. Egy-két sarkalás, egyet­len jó beadás, a csapatmunká­ba be nem kapcsolódás még a jelenlegi magyar együttesnél nagyobb játékerejü csapatban sem elég, mert ma már másutt mindenki mindenkire „dolgo­zik" az együttesben. Karsai a szélen nem tudott jó teljesitményt nyújtani, kö­zéppályán jobban feltalálta ma­gát. de az igazi válogatott szintet ott sem érte el. Kocsis sok mindent tud a labdával csinálni. Térölelő áta­dások sorát lehet tóle látni és elvárni, de szabadrúgásán kí­vül nem veszélyeztetett, s a teljes erőbedobás eléggé is­meretlen számára.-0­Hoffer József azon kesergett a mérkőzés után, hogy a ta­vaszi ígéretes rajt után most megtorpanás, sőt visszafejlődés tapasztalható. Rámutatott arra, hogy a nagy neveket nélkülö­ző osztrák együttesben a fia­talok szorgalmas és tetszetős teljesítménnyel hívták fel ma­gukra a figyelmet, és erőnlét­tel is bírták. Sajnálta, hogy még továbbra Is folytatnia keil az egyes posztokra a legmeg felelőbb megoldás keresését, s ez késlelteti a homogén válo­gatott jelenlegi kialakítását. A válogatott közepes teljesítmé­nyét párhuzamba hozta a baj­nokság színvonalával, amely az őszi idényben elmaradt a ta­vaszi mögött. Budapesten, szakkörökben ál­lították, hogy Hoffer József ez­úttal csaknem teljes mértékben a „közvélemény csapatát“ sze­repeltette. A látottak viszont most nem a közvéleményt Iga­zolták. Nehéz a szövetségi kapitányok helyzete és élete. Egy-két va­lódi és megbízható „játékmes­ter“ Hofferét megkönnyíthet- né... Zala József (Z. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom