Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-13 / 41. szám

2 ^ * ül AZ ORGONISTA KARRIERJE Camille Saint-Saens, a kiváló francia zeneszerző, a 19. szá­zad francia zenéjének egyik vezéralakja éppen legsikerül­tebb és máig is legismertebb alkotásával kapcsolatban győ­ződhetett meg a nemo prophe- ta in patria sua igazáról. A Sámson és Delila című operá­jának partitúráját 1876-ban fe­jezte be, de nem akadt francia színház, amely előadta volna, ezért először Weimarban mu­tatták be 1877. december 2-án. Aránylag sima úton jutott el a művészpálya csúcsára. 1835. október 9-én született. Párizs­ban a konzervatóriumon zon­gorát és zeneszerzést tanult, az előbbit Stamatytól, a kor egyik legjobb zongorapedagógusától, az utóbbit pedig Halévytól, a francia nagyopera egyik mes­terétől, és a makacsul, konzer­vatív Rebertől. Talán maga Is érezte a kettős hatás béklyóit, és mintegy szintézist keresve, az akkor már nagynevű Gou- nodhoz fordult irányításért, se­gítségért. 1858-tól 1877-ig a párizsi St. Madeleine-templom orgonistája és egy egyházi zeneiskola ta­nára volt. 1871-ben Lalöval, Franck-kal és Bizet-vel mega­lapította a francig nemzeti ze­nét támogató és népszerűsítő Société Nationale de Musiquiot. Müvei nem arattak sikert, pedig számára G_ounod volt a példa, aki a francia zeneélet koronázatlan fejedelme, a be­csületrend parancsnoka és az Akadémia tagja volt, aki előtt sarkig tárultak az arisztokrata szalonok ajtói, aki dúskált a pénzben és pedigrés főúri asz- szonyok közül választotta ki szeretőit. A Sámson és Delila (ame­lyet Liszt Ferenc személyes kérésére mutattak be) azonban meghozta az annyira várt és óhajtott sikert, és ettől kezd­ve csak a zeneszerzésnek élt. 1907-ben jelen lehetett saját szobra leleplezésénél és a róla el­nevezett dieppe-i múzeum meg­alakulásánál. és ekkor már ö volt a francia zene kitünteté­sekkel elárasztott reprezentán­sa. De ha objektiv mércével mé­rünk, meg kel! állapítanunk, hogy a nagy elismerés nem állt arányban művel értékével. Ta­lán túlságosan Gounod hatása alá került, aki mint a fran­cia lírikus opera megteremtő­je, szakított a bombasztikus pátosszal, muzsikáját az érzel- messég jellemzi, de hiányzik belőle a feszültség, a drámai légkör, és ezt a hiányt nem pótolhatja a daiszerüség és a nagyszerű formatechnika. Saint- Saens is nagyon kultúrált mű­vész volt, a klasszicizmus for­mavilágát az utőromantika fé­nyével vonta be. választékos és világos volt, de hiába volt Liszt, Corneille és Victor Hugo csodálója, hiányzott belőle az utóbbiakra annyira jellemző drámalság és forradalmi láz. Csupán eklektikus volt, talán a kor és a tanítómesterek ha­tására. hiszen a művészetben csak a legnagyobb, legerede­tibb egyéniségek képesek sa­ját- szellemiségükből védőgátat emelni koruk emanációja ellen. fokát alkotott: 5 szimfónián, 2 szviten, 5 zongora és 3 he­gedű-, valamint 2 gordonkaver senyén kívül több — ma már csak szakemberek által ismert — operát, kantátát, egyházi művet és oratóriumot irt és emellett irodalmilag is tevé­kenykedett. Korunkban művei közül már csak a Sámson és Delila szá­mít állandó és népszerű reper­toár-darabnak, de ez sem nyug­talanítja. és kavarja fel a lel­ket, Csak a csillogása és for­mai felépítése készteti elisme­résre az utókor emberét. Péterfi Gyula 0.1 Ifjúság. Szlovákig Szocialis­ta ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapia # Kiadja 3 “mens kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra- tlslava. Praíské 9. Telefon- 485 41-45. Postafiók 3C @ Főszer készről dr. STRASS2ÉP GYÖRGY, főszerkesztöhelyettet és kultúra: TÓTH ELEMÉR A riportrovet vezetőle: PAl.A- GY1 LAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. RESZEL) FE­RENC, NÉMETH t3TVAN. ke- let-szlováklal szerkesztő és •portrovatvezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat­vezetőié: HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Západoslovenaké fcta- ítarae 01 • Előfizetési dlt épé« évre 52.— Kía. fél évre 28.— Kés aegyadévre 13.— Kés 6 Terjeszti a Posta Htr- Ispszotgélata. előfizethető min­den oostalcézbesltőnél vám postahivatalnál (9 Kéziratokat nem ftrzOnk mee és sem kül­dőnk viaszé # A lapot kül­földre s PNs üstredná expe- dtcfa tlaée. Bratislava. Sott­waldovo Rám 4. 48 útján le hot megrendelni. Ül ésesett Ezekben a napokban ülésezett Eaton a ko­máromi járási ifjúsági szervezet plénuma. Az ülésen részt vettek a járási pionírtanács tag­jai, pionírvezetők, az alapszervezetek elnökei és Millí elvtárs, a Szocialista Ifjúsági Szerve­zet KB titkára. A plénum megnyitása után Opálka Milan, a járást ifjúsági szervezet elnöke bevezető be­szédében részletesen elemezte a járási ifjúsá­gi mozgalom jelenlegi helyzetét. Ebben az idő­szakban — mondotta — már jó iramban megy a munka. A hatvanhét alapszervezetben három­ezer négyszázhatvankét tagunk van, és a fia­talok előtt nyitva az út, hogy még többen ve­gyenek részt a munkában, fövő év májusára legalább ötezerre növeljük a taglétszámot. Bevezető beszéde után az elnök a járási ple­náris ülés részvevőt elé terjesztette az ifjúsá­gi szervezet munkatervét. A munkaterv részle­tesen foglalkozik a fiatalság szocialista mun­kavállalásával, a fiatalok szabad idejének ki­használásával, a klubmozgalommal és a 'szer­vezeti élettel. A plénum részvevői a gazdag vitában :több­ször is felszólaltak és helyeselték az előter­jesztett programot. Ügy vélik, hogy a járásban élő, fiataloknak elég erejük van az előterjesz-1 tett gazdag munkaterv teljesítéséhez. Az ülés részvevői ezután részletesen foglal­koztak a ptonírszervezet eddigi munkájával. A vitában tsmét nagyon sokán felszólaltak és hangsúlyozták, hogy amilyen lesz ma a pio­nírszervezet, olyan lesz a jövőben az ifjúsági szervezet is, és ezért minden energiát arra kell fordítani, hogy a pionírszervezetben a tagok komoly, gazdag munkát végezhessenek. Az ülés részvevői elhatározták, hogy a jövő­ben fokozottabb figyelmet szentelnek majd a píonírszervezeteknek és a rajokat a rajvézetök- re bízzák. Boncle István, Komárom KIKÜSZÖBÖLJÜK A MÚLT HIBÁIT (Folytatás az 1. oldalról) — A legközelebbi időszakot meghatározó mozzanat a CSKP és a Csehszlovák Komszomol megalakulásának 50. évforduló­ja tiszteletére rendezett emlék, műsor lesz. Szlovákia Szocia­lista Ifjúsági Szövetségében az ideológiai nevelő munka alap­vető formáit elsősorban a tag­sági gyűlések, beszélgetések, választott témakörű sorozatos előadások alkotják, amelyeket azonban nemcsak a tagok szá­mára tartanak. A nevelés igé­nyesebb és rendszeresebb for­mái a politikai körök, szemi­náriumok és a Lenín-klubok megalakítása. A klubokat az i- deológlal előkészítésben a leg­erősebb részlegnek tekintjük, de nem szervezetnek a szervezet­ben. Ezekben a napokban az egyes társadalmi szervezetek: a Szocialista Akadémia, az Anti­fasiszta Harcosok Szövetsége és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetsége közti kölcsönös megértésén munkálkodunk; te­hát valamennyivel, amelyek se­gítségünkre lehetnek a külön böző rendezvények megvalósí­tásában az ideológiai nevelő munka keretén belül. Alapos megfontoltságot igé­nyel a 15-18 évesek kategóriá­ja, akik hiányos élettapasztala­taik miatt sok dolgot eléggé egyoldalúan látnak, nem értik meg az utolsó fejlemények bo­nyolultságát, vagy helytelenül csak egyes dolgokat ragadnak belőle ki. Okvetlenül szükséges az iskolai tanterwel egybe­hangzóan megtalálni a szoros együttműködés módozatait, hogy kiküszöbölhessük a for­mák Ismétlődését. Ha a fiatal ember az iskolában előadásokat hallgat, tudását és érdeklődé­sét újabb és érdekesebb for­mákkal kell kiegészíteni, nem folytathatjuk a régi iskolai módszereket, mert a diáknak nem szabad azt éreznie, hogy nevelés tárgya, hanem együtt- alkotónak kell tudnia magát. ® Ez a munka azonban ki­váló minőségű funkcionáriusak­tívát igényel... Megkezdtük a fiatal funkclo- nártustartalék gondos felkészí­tését. A kerületi és járási funk­cionáriusiskolákban új kádere­ket képezünk, akik a fiatalok­kal foglalkoznak majd a SZSZISZ-ben; továbbá pártisko­la keretén belül a CSKP és az SZ1KP Központi Bizottsága mel­lett egyéves és féléves tanfo­lyamokat rendezünk, perspekti­vikusan a szervezeti iskola megnyitásával is számolunk. A Szovjetunióban a Komszomol- iskolában, az NDK-ban az FDf ifjúsági szervezetben, a Magyar Népköztársaságban a KISZ-ben is vannak diákjaink. A rövid tartamú tanfolyamok és szemi­náriumok szintén egyik formá­ja a tehetséges emberek elmé­leti felkészítésének. 0 Mi a helyzet a középisko­lások szervezettségével a SZSZISZ-ben, milyen problé­mák merülnek fel a közép- és tanonciskolákban? — A szervezetbe való belépés iránt igen nagy az érdeklődés, aminek természetesen örülünk, de az éremnek mind a két ol­dalát figyelembe kell. vennünk. Egyrészt a többség önzetlensé­gét, és a kedvet tudásuk, te­hetségük fejlesztéséhez az isko­lán vagy a tanoncotthonon kí­vül, aktív részvételüket a SZSZISZ további felvirágoztatá­sában. Másrészt viszont vannak olyanok, akiket a haszonlesés vezet, abban a hitben, hogy kü­lönleges bánásmódban lesz ré­szük esetleg a továbbtanulás vagy jó állások reményében. Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetségének a szlovákiai kö­zépiskolákban körülbelül 40 000 tagja van. Lehet, hogy kevés­nek tűnik, de nem akarunk és nem is teszünk semmit e szám emeléséért. Az új tagok felvé­telének alapvető kritériuma, hogy a fiatalok mennyire igye-1 keznek a szervezet céljait meg­valósítani. A szervezet ugyan tömegszervezet, annak Is kell lennie, főképp hatásában a fia­talokra. Nem lényeges a 100 százalékos tagság, de minden­ki, aki részvételét a szövetség­ben őszintén gondolja — nyi­tott ajtóra talál. Az iskolai szervezetekben i- gyekszünk a funkcionáriusok tapasztalatlansága révén eset­leg fellépő merevséget és for­malitást kiküszöbölni. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a tanítók és a pártszervezetek, de nem utasító rendeletekkel, sem parancsokkal. Néhány iskolában a vezető­ség nem szentel kellő figyel­met az ifjúsági szervezetnek. Sőt néha még előkészítő bizott­ságaik sincsenek; az ilyen is­kola nem nyújt kellő feltéte­leket a diákok aktív politikai, társadalmi és iskolán kívüli te­vékenységének. A szövetség jó működéséhez szükséges a biztos anyagi alap Is, Sok iskolában nincs klubhe­lyiség, sót még tanterem sincs elég. © Szlovákia Szocialista Ifjú­sági Szövetsége és a Szlovák Szocialista Köztársaság Iskolaü­gyi Minisztériumának közös rendelete az iskola és az ifjú­sági szervezet közötti jő együtt­működés záloga. A gyakorlat­ban mi várható az egyezmény­től? Ifjúsági mozgalmunk történe­tében most került sor először Ilyen jelentős okmány aláírá­sára. Ezáltal alakulnak ki azok a kedvező feltételek, amelyek között a jelenlegi problémákat megoldhatjuk majd. Az Iskola­ügy segített, és mi köszönettel fogadjuk a segítő kezet, és ez a kölcsönös jó együttműködés bizonyára tagságunk hasznára válik majd. Az elnök magánélete Egy államférfi magánélete — jóllehet többnyire nem sok hír szivárog ki róla a nyilvános­ságra — mindig az érdeklődés középpontjában áll. Néha úgy tűnik, az államférfiaknak nincs is magánéletük. Minden idejü­ket az államvezetés, a közü­gyek, a diplomácia foglalja le. Néhányan bogaraikkal, mások szélsőséges viselkedésükkel, fényűző életmódjukkal keltik fel a világ érdeklődését. Van­nak viszont közöttük szemé­lyek, akik olyan egyszerű, hét­köznapi életmódot folytatnak, mint alattvalóik. Kétségkívül ezek közé tartozott Gammal Abdel Nasszer, az Egyesült A- rab Köztársaság elhunyt elnö­ke. Az ötvenhárom éves állam­elnök egyszerű postakézbesítö gyermekeként jött a világra. Az iszlám szerint Nasszernak négy felesége is lehetett vol­na. Megelégedett azonban egy- gyel. Szemtanúk véleménye szerint boldog házaséletet élt. A magas, atlétatermetű, ener­I gikus, örökké mosolygó, kelle­mes társalgó államelnök egyéb­ként meglehetősen népszerű volt a diplomáciai fogadások hölgytársaságában. Jóllehet, egy ízben kijelentette, hogy a nők különösebben nem érdek­lik. Azt sem szerette, ha a fe­lesége, Tahia a nyilvánosság előtt mutatkozott. Jellemző, hogy megválasztása után négy esztendővel, 1958-ban bocsá­totta a sajtó rendelkezésére első családi képeit. Tahia asszony magas, karcsú, hosszú fekete hajú nő. Férje életében már megismerkedé­sük óta fontos szerepet ját­szott. Egy gazdag alexandriai szőnyegkereskedő lánya volt, s hogy 1944-ben egybekeltek, ő támogatta férje illegális te­vékenységét, mely végül is a gyűlölt Faruk király rendsze­rének bukását idézte elő. Ez­ért is örvendett nagy tisztelet­nek hazájában. Egyiptom első számú asszo­nya 48 éves, öt gyermek any­ja. Legidősebb leánya, Hoda 24 esztendős és egy katonatiszt felesége. Az elnöki irodában dolgozik. Mona lánya 22 éves, és bölcsészetet tanul, tizenki­lenc esztendős fia Khaled, szintén egyetemi hallgató a műépitészeten. A tizennyolc é- ves Hamid és a tizenhat éves Hakim a gimnáziumot látogat­ják. Nasszer szívesen tartózko­dott családja körében, s ma­gas beosztásához képest rend­kívül szerényen élt. Kevés sza­bad idejében — állítólag napi 15 órát dolgozott — leggyak­rabban Khaled és Hakim fiá­val sakkozott. Többnyire ve­szített. Időnként kihívta a fe­leségét egy-egy asztalitenisz­mérkőzésre. A szabadságát általában csa­ládjával Alexandriában, a Ma- moura villában töltötte. Keve­set utaztak. Míg a legtöbb állatnférfi fe­lesége általában drága párizsi divatszalonokban varratja ru­háit, és gyakori vendége a di­vatos nyári vagy téli turistahe­lyeknek, Tahia asszony minden idejét otthon tölti, az egykori Faruk-villában. Egyedül főz az egész családnak. Magánhasz­nálatra mindössze egy autójuk van. Egy 1922-es évjáratú Austin. (ágy) „Hétszáz éves“ fiatalok lelkesedésével KISS KATI Molnár felvétele Királyhelrnec a Bodrogiköz központja. A területi átJ szervezés előtt politikailag is az volt. Azóta egty kissé mintha megállt volna a város Ígéretes fejlődése. A- zonfoan ez mit sem változtat a tényen. Az alapításá­nak 700. évfordulóját tavaly ünnepelt városban ma is élnek emberek, tele hétköznapi gondokkal, problémák­kal, örömökkel és fájdalmakkal. Közöttük a hétszáz éves város legújabb generációja, a tanulóifjúság. Eb­ből a szempontból viszont Királyhelmecet bátran ne­vezhetjük a fiatalok városának. Ha vége a tanításnak, az ifjúság tarka serege szinte előzőnk a város, tulaj­donképpen egyetlen „főutcáját“. A Királyhelmeci Általános Műveltséget Nyújtó Kö­zépiskola egy jobb sorsra érdemesült, meglehetősen megviselt épületben húzódik meg. Több mint ötszáz diák második otthona. RAŐKO JOZEF igazgató irodá­jában ülünk, látszólag érdektelen problémákról beszél­ve. Aztán az igazgató végiglhordozza tekintetét a he­lyiség egyik sarkán, én is arrafordulok. A félméteres falon átszivárog a víz, penész fedi a még jóformán frissnek mondható meszelést. — De ez még semmi — szólal meg hosszú szünet után az igazgató. — A többihez képest luxuslakosz­tály. Látná a tantermeket. Aztán a tantermeket is megtekintettük, és az igaz­gató időközben elpanaszolta, hogy már évek óta ígérik az új Iskolát. Miniszteri szinten tárgyalták az ügyet- Az ígéret egyelőre csak ígéret maradt. — Pedig kár — szólt az igazgató —, mert nagyon ügyesek ám a fiaink. De legjobb lesz, ha erről az if­júsági szervezet elnökénél érdeklődik. A Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke, KISS KATI inkább törékeny, mint erélyes teremtés. Pedig az igaz­gatótól és osztályfőnökétől azt hallottam róla, hogy rendkívül energikus, páratlan szervezési hajlammal megáldott kislány. — Az elmúlt időszak politikai, és az Ifjúsági szer­vezetben végbement változásai bennünket, a mi gene­rációnkat érintette a legjobban — kezdi a fejtegetést. — Iskolánkon sokáig nem működött semmiféle ifjúsági szervezet. Tavaly novemberben alakítottuk meg. De a hosszú semmittevéstől, közönytől elpuhult fiatalokat nem volt könnyű ismét szervezett munkára bírni. — Sikerült? — Sikerült, már amennyire sikerült. De az az érzé­sem, hogy igyekezetünk nem volt hiábavaló. A fiata­lok kezdik megszokni, sőt megkedvelni a szervezett életet. — Hány tagija van a szervezetüknek? — Körülbelül 170. Lehetne több is, de nincs szándé­kunkban, hogy bárkit is kényszerítsünk arra, hogy áll­jon közénk. Csak azokat vesszük fei, akik valóban e~ gyéni elhatározásból akarnak tevékenykedni. — Hogy néz ki a gyakorlatban ez a tevékenység? — Eleinte igyekeztünk szórakoztató programot biz­tosítani, hogy minél több fiatalt megnyerjünk, és még jelenleg is itt tartunk. Teadélutánokat rendezünk, ami nem is a legelvetendőbb akció, mert nagy érdeklődés­nek örvend, és a fiatalok legalább kulturált körülmé­nyek között, kulturált szórakozással töltik az idejüket. Időnként irodalmi délutánokat tartunk, ismertető elő­adásokat, verseiőadással, vitával, esetleg táncbetétte! Örömmel állapíthatom meg, hogy ezek az akciók is nép­szerűek. — Miután alaposan körülnéztem az iskola épületé­ben, az az érzésem, hogy ilyen rendezvényekre itt nincs is alkalmas helyiség. — Persze, persze. Ezeket az akciókat a városi kul- túrházban tartjuk. Nagyon készségesen a rendelkezé­sünkre bocsátják. A költségekét az iskola fedezi. Gyak­ran végzünk társadalmi munkát, van miből. Természe­tesen jobb lenne, ha itt helyben, az iskolában folyná­nak az akciók, Meghittebb, közvetlenebb légkört te­remthetnénk. Gyakrabban összegyűlhetnénk. Szakkörö­ket is szervezhetnénk. Különösen a sportolók vannak megkárosítva a tornaterem hiányában. De hát ez van, és mi is türelmetlenül várjuk, mikor kerül sor az új iskola felépítésére. Én például már nem nagy hasznai veszem, mert ebben az iskolaévben érettségizem, de legalább az utódaink kedvezőbb körülmények között tanulhatnak és dolgozhatnak. — Eddig jobbára csak a szórakoztató jellegű akciók­ról beszélt; nem folytatnak a szervezeten belül ko­molyabb, mondjuk politikai-eszmei nevelő munkát? — Már említettem, hogy szándékosan részesítettük előnyben a szórakoztató jellegű akciókat. ■ Ez azonban nem jelenti, hogy a politikai nevelő munkáról megfe­ledkeztünk volna. A műit iskolaév végén például nagyon érdekes beszélgetést szerveztünk Jozof Gazdik elvtárs­sal, a terebesi járási pártbizottság titkárával. A jövő­ben még gyakrabban műsorra tűzünk egy-egy kiváló munkásmozgalmi vagy párthareos élménybeszámolóját Városunknak is gazdag munkásmozgalmi hagyománya van. Nem kell tehát a szomszédba mennünk .(palágyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom