Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-15 / 37. szám
c/i ír o >N U, — 3 ® s 3ÍÍ » >a 2 1 >: 2 « © © * ffi c , 5 » A háború viharának kellős közepén, a martini kama- | raszínház társulatánál indult egy kiugró arccsontű, ro- mantíkus hajlamú ifjú. Alkatánál fogva többnyire va- \gányokat játszott, ő volt a hivatásos szeladon, de szln- / padra lépett más szerepekben is. Kevés volt a tehet* n séges színész, kísérletezhetett, amennyit csak akart. A felszabadulás után egy ideig Kassán ténykedett, f de rövidesen visszatért Martinba, ahol 1949-ig játszott. 1$ Az 1949-es esztendő életének egyik sorsdöntő eszten- f-l dője volt. Leszerződött a Szlovák Nemzeti Színházhoz, fp ahol olyan színészek oldalán szerepelhetett, mint La- * dislav Chudfk, Martin Gregor, Frantlsek Dibarbora. íi, Az álmodozó szeladonról, a hétpröbás vagányról rö- W videsen kiderült, hogy többet is tud a vagányoskodás- nál. Ha megjelent a színpadon, valamiféle kesernyés, ® szomorkás humort árasztott. A hosszú kísérletezés u- B tán első igazi nagy szerepe az ötvenes évek elején a i Windsori vig nők kettős alakítása volt. Ezt követte ® Schiller Haramiákjának Franz von Moorja. Minden mozdulata, minden szava élmény? jelentett a [« néző számára. Enyhe nosztalgiája hol együttérzést vagy H fájdalmat, hol elutasítást és utálatot váltott ki az álta- H la alakított figura iránt. Filmszerepei közül különösen a Negyvennégy című B szlovák film Deutsch kapitánya szerepében marad emÉ '.ékezetes. Legutóbb pedig a Hanussen látnok esete című háromrészes tévéfilmben nyújtott feledhetetlen a- ■ra lakítást. Attól eltekintve, hogy a rossz rendezés és a p helytelen dramaturgiai felfogás miatt ez a tévéfilm |. kis híján megbukott. Ctibor FilCík színészi teljesitmé- k nyét még a sajtó elmarasztaló kritikája is nagyra ér- K tékelte. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk fe Filcík Luciferjét sem Az ember tragédiájában. Filcík jellemszínész. Kitűnő jellemszínész, szinte i minden szerepében átlényegül. Tökéletesen beleéli maii gát az általa formált figura világába. Erről győzött meg a közelmúltban a képernyőn Goncsarov dramatizált re- T: gényének, az Oblomovnak címszerepében. Amit ját- ft szott, az hamisítatlan „oblomovsesina“ volt — ahogy az |f oroszoknál mondani szokás. Vannak színészek, akik különcködésükkel, kihívó é- I létmódjukkal, magatartásukkal igyekeznek magukra teli reted a közvélemény figyelmét. Filcík nem tartozik kö- U zéjük. Talán ezért látjuk aránylag a többiekhez képest ff ritkábban a filmvásznon vagy a televízió képernyőjén. Azok közé tartozik, akik türelmesen, de szilárd elha- Stározással tartanak a céljuk felé. Ez a krédója annak az embernek és művésznek, aki ff ötven évvel ezelőtt Losoncon lépett az élet színpadára. (P) FELEKI LÁSZLÓ Lehet, hogy a szenvedés megnemesiti az embert, de nem lenne helyes valami másféle nemesítési eljárást is .kipróbálni?-0A természet törvényeinek semmi köze nincs a morálhoz. A gravitáció sem nem erkölcsös, sem nem igazságos.-0Miközben az ember meg akarja ismerni a világot, először a válaszokból ábrándul ki, majd a kérdésekből.-0Az ember a'történelem folyamán megtalálta azt az eszményi igazságot, a- melynek az ellenkezője is igaz. t ’. -oSajnálatra méltó az a filozófus, akit senki sem cáfolt meg.-ÍjÁl omf ejtés helyett nem lenne helyes az ébrenlét megfejtését szorgalmazni?-0Thalész és a halak szerint a világ lényege a nedvesség. CTIBOR FILÖfK kesernyés humora Metróék. Kexék, Syriusek FILM SZEREPBI Öreg király néz ránk: Sugar Ray Robin- lton: A csodálatos néger éveken át a ring uralkodója volt. Ötször nyert világbajnokságot, művész volt a mesterek között. Az elsőt 1946 decemberében nyerte, váltósúlyban, az utolsót középsúlyban 1958 tavaszán. 1- dönként kirándult a szórakoztató iparba. Bárokban és mulatókban énekelt, kitűnő táncos volt, és bárkivel szívesen eltréfálkozott. Mondják: Caruso volt a torkában és pokolgép a kesztyűjében. Az ökölvívásnak búcsút mondott, de a zene... Énekel, táncol. A Candy című filmben egy másik csillaggal szerepelt együtt — nagy megértésben, sikerrel... A másik csillag neve: Ringó Stár. AZ ÍZLÉSEK A fogadások megleÉS MÉRTÉKEK het^e" WiseHk az tzf tr «MDí-ivfin-tv embert. Különösen a KÜLÖNBÖZŐEK gyomrát. Egyszer a beszédek, egyszer valami más, de a lényeg ugyanaz, hogy másnap időnként kutyául érzi magát az ember. Egy ilyen prágai fogadás utáni reggelen az előkelő Stop motel bárjában elmélkedtem a kör négyszögesítéséről és a múlandóságról, mért ilyenkor leginkább csak i- lyesmi foglalkoztatja az embert. Ekkor e- szembe jutott, hogy az öregek erre egy kis fenyőpálinkát ajánlanak. Azt mondják, csodákat művel. Odaintettem a pincérnőt, és — abban a tudatban, hogy mégsem jó mindjárt reggel elkezdeni — csak egy kicsit rendeltem. — Kicsit? — kérdezte a biztonság kedvéért a pincérnő. — Kicsit $- ismételtem, s azzal elvihar- zott. Kisvártatva visszatért a rendelt itallal. Akárhogy néztem is, nagy volt az, féldeci. — Kicsit kértem — figyelmeztettem. — Igen, kicsit — nyugtatott meg. Ha ez Prágában kicsi, akkor kicsi, gondoltam, és tovább nem vitatkoztam. Csakhogy a fizetőpincér más véleményen volt... (palágyi) A közelmúltban már említettük, hogy Mészáros Márta filmrendező Szép leányok, ne sírjatok címmel nagy játékfilmet készít a KEX-, a METRO-, a SYRIUS-EGYÜT- TES és a Tolcsvay-duő közreműködésével. A történet egy pesti gyár klubjában kezdődik. Itt lépt fel a Kex-együttes, és Itt dolgozik egy munkásfiúkiból állő baráti társaság — Savanyú, Zsiráf, Olasz, Néma és Tóni — ők cipelik egy szintén a gyárban dolgozó lánnyal, Julival, Kexék hangszereit. Megismerkednek Gézával, a Kex e- lektromos emberével. Julis az egyik fiú — Savanyú — menyasszonya, de megtetszik neki a jóképű Géza, aki egy magnetofon segítségével csellómüvésznek adja ki magát. Kexék és a munkásfiúk együtt mennek ki az Ifjúsági Parkba, ahol Zoránék játszanak. Géza innen tovább csábítja a társaságot a Syrius-klubba. Sötétség, vad jazz — igazi underground klub. Géza megcsókolja Julit, Savanyú, a vőlegény, nem szól semmit. Lényegében ettől a ponttól kezdődik a konfliktus, de a cselekmény nem a szabvány szerelmi háromszög történetének sémája szerint bonyolódik. Harsányan vidám és elkeserítsen szomorú jelenetek váltják egymást. A filmnek nincs vidám befejezése, a szereplők furcsa, ellentmondásos emberek, nincsenek „jók" vagy „rosszak", egyaránt rendelkeznek hibákkal és erényekkel. A színészek legnagyobb része a- matőr, így bízhatunk abban, hogy a rendezőnőnek sikerül „elkapnia“ azt a hanjg- nemet, amely valóban létezik a mai fiatalok között, s amelyet az elmúlt évek fiatalokról szóló magyar filmjeiben — jóformán a Sodrásiban óta — nem nagyon találhattunk megi A női főszerepet, Julit, egy cseh lány, JAROSLAVA SCHALLEROVÄ játssza. Géza, az elektromos ember BALÄ- ZSOVITS LAJOS, Savanyú: ZALA MÁRK. A beat-zenészek saját nevükön játszanak. Kexék szinte az első jelenettől az utolsóig állandóan a színen vannak. Számaik: A család;, Nálunk; Csillagok; Nem szól ránk a házmester és József Attila; Tiszta szív- vel-jének a feldolgozása. Komoly szerepe van a METRÖ-EGYÜTTESNEK is. Hogy a film sikerül-e, azt még nem tudhatjuk, de hogy a METRÖ-számok közül jó néhány beat-siker lesz, az biztos. A címek: Ha fánk vagy, örülj, hogy élsz; Hol az a hely; Könnyüvérű lányok; Ha Júliát kérdeznék meg; Radnóti Miklós: Lapszéli jegyzet, Ha- bakuk prófétához című versének feldolgozása és a címadó dal: Szép lányok, ne sírjatok! SYRIUSÉK jazzt játszanak, a Tölcs- vay-duó a filmbéli cigánytáborban adja elő Kék virág cimü számát. A főszerepet játszó KEX-EGYÜTTES szinte hónapról hónapra ugrik a „népszerűséglistán“. Sem lemezük, sem rádiófelvételük nincs még.
