Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-17 / 7. szám
8 új ifjúság Levélféle BÁBI TIBORNAK! KEDVES TIBORI Még mindig nyilall az oldalam akkorát rlfhOgtem, amikor tlolvastam MlndenrekaphatÓ János, Kérgek dmü kötetemről, s ennek kapcsán egész eddigi „munkásságomról" Irt „kritikáját". Ezt nevezem teljesíiménynekl Fantasztikust Hogy egy kis jóindulattal ml mindent lehet egy kötetnyi versben találni... Szóval, erOsen meglepett. Nem, nem az amit MlndenrekaphatÓ János Irányított tolla összehordott, hanem elsősorban az, hogy te. Irodalmunk őre, Jíatalok vé- dOangyala leközölted... Hát szabad ennyire lejáratni egy Igyekvő, a nyomdafesték-szagért mindenre kapható fiatal kritikust? Ejnye, ejnyel Tudom, tudom a te szándékodat az aggódás. Irodalmunk féltése aranyozta be... A kötetet azonban Kedves Tibor, bármilyen furcsán hangzik ts, még ezek után sem tudom fél teni. Hiába, én már Ilyen vagyok. Ugyanis van fejem Jsaját!, képzeld el, és egyelőre még össze tudok vetni, mérni, hasonlítani dolgokat... Éppen ezért nincs ts szándékomban vitatkozni az „okos fiúval", mármint MlndenrekaphatÓ Jánossal, hiszen a verset értők nem rajtam röhögnek... Neked azonban Kedves Tibor, néhány dologra szeretném felhívni a figyelmedet... Egyik kazal bölcsünk, az én nagy barátom és jóakaróm fogalmazta meg a közelmúltban egy nyltral író-olvasó találkozón a következőket: „A vers olyan mint a tükör. Ha majom néz bele, nem nézhet belőle ember vissza." Kedves' Tibor lehet, hogy az aki az én verseim tükrébe nézett — hülye volt? Vagy csak vak? Sajnálom szegényt. Rengeteg energiájába kerülhetett nem észrevenni dolgokat... Ha mást nem, mondjuk valamiféle következetességet... Szóved Kedves Tibor, azt kérdi a kritikus, hogy hol van, az első kötet egy versében ficánkoló Tóth Elemér? Miért nem ír úgy mint akkor? Kedves Tibori Mit szólnál te hozzá, ha holnap egy „hasonlóan okos" kritikus azt kérné tőled számon, hogy hol van Bábl, miért nem írja gyönyörű rigmusait a heremagról, meg Juli, s Mari nénikről? stb. Vagy képzeld el Tőzsért. ha egy „hasonlóan okos" kritikusa a Férfikor így jöjj lel- kendezését, pökhendlségét követelné tőle mindhalálig. Gondolod, hogy nekem nehéz lenne Ilyen kritikust szerződtetnem? Vagy mit gondolsz Kedves Tibor, ezzel a módszerrel amit MlndenrekaphatÓ János alkalmazott, a te köteteid verseiből, hasonlóan fél szavakat összeválogatva, nem lehetne ilyen „kritikát" kerekíteni? Blzonyhogy lehetne. Tudod, ha ezt így végigcsinálnád, véglgcslnáltatnád mindenkiről, magadról ts, még becsülnélek Is, érte. Ám eszembe jut egy eset. amikor Bábl Tibor véglgüvöltözve az Irodalmi Szemlét, nem engedte közölni akkori könyvéről Rácz Olivér kritikáját. Pedig Rácz Olivér és MlndenrekaphatÓ János között van némi különbség — még hozzáállásban is, hogy a tudáskülönbséget ne is említsem. Ha kritikáról van szó Kedves Tibor, miért csak magaddal szemben vagy Ilyen elnéző és érzékeny? Tudod, Itt bújik ki a szög a zsákbóll Ezen a ponton kezd minden bOzlenl. Mert mire Is jó az Ilyen kritika? Mit tanul belőle író, olvasó? Semmit! Esetleg annyit, hogy egy nagy költő-rovatvezető van ebben az országban. Esetleg kettő... De Kedves Tibor, ha ezt Ilyen kritikákkal kell btzonyí- tanl.„ Tisztelettel: Tóth Elemér O. I Most látóin csak, hogy az említett kritikát nem Is Mln- denrekaphatö János, hanem Mészáros László Irta... de különben Is ez mellékes... 4 thAlta színház KÉT BEMUTATÓJA A TháKa SzInhSz ■ napokban mutatta be Ibsen Kísértetek című és Gál Sándor Szürke 16 című me- sejátékát. .A két bemutatott darab testükre szabott. A mese segítségével ki kell zökkenteni a fiatal tehetséges müvész.ielölteteket a megszokott és elképzelt színházi világböl, olyan miliőbe helyezni mindannyiukat. a- melyben mindazt, amit eddig megtanultak vagy sallangként felszedtek. ne tudják használni; az Idősebbeknek pedig valódi én.lUkhöz és tudá.sukhoz mérten lehetőséget adni, hogy kamatoztatni tudják azt maguk és a színház Javára. Nos, ez csaknem maradéktal.-mul sikerült Is. Még akkor Is. ha Henrik Ibsen Kísértetek című társadalmi család-drámája nem könnyű feladat egy érett és kiforrot színtársulatnak sem. Nemcsak megdöbbentő. eget-földet ráz6 dráma, hanem szimbólummal terhes egyenlet is! A társulatnak sikerült mind a két alternatívát hitelesen életre kelteni. Helene Alvlng enged Menders tiszteletes rábeszélésének és vlsz- szatér léha férjéhez, hogy elkendőzze férje megengedhetetlen életmódját. Férje rövid időre megjavul, ám Ismét visszaesik régi életmódjába. Az asszony dolgozik és nemcsak eltakarja Alvlng kapitány feslett életét, hanem társadalmi és anyagi elismeréssel tetéztetl (kamarássá léptetik elő). A férj halála után. hogy a szóbeszédet el- hallgattassa és fiát megmentse az apai örökség minden kísértésétől, menhelyre költi annak vagyonát, hogy csak az maradjon az időközben művésszé növő Osvaldra. a- mit ő tud ráhagyni. Amikor mindez már sikerülni látszik, nemcsak a menhely ég le. hanem Osvald életén is úrrá lesz mnldaz, ami tönkretette Alvlng asszony életét. És visszatér, újra kísért a múlt, megjelennek a kísértetek. A valóságot megint úgy kendőzik el. mint korábban, és Helene asszonynak még látnia kell a legnagyobb tragédiát Is, fia teljes összeroppanását. Mindezt kiváló rendezésben, feszültséggel teljes légkörrel együtt tudta színre vinni a Thálla Színház. Beke Sándort, a színház művészeti vezetőjét és rendezőjét illeti ezért a dicséret. Valami makacs sallangmentesség, póztalanság Jellemzi a darab felépítését. Biztosan választotta meg a szereplőket és karakter-szlnész-Jellegük minden ereiét érvényesíteni tudta. Főleg talán VÄRADY Béla hibátlan, Jóságos, eszes Engstrandját lehet dicsérni. Ha a Két úr szolgájában nvú.ltott alakításáért dicsértük, akkor Engstrand mesteréért kétszeresen ezt kell tennünk. Élt. cselekedett! t-ENGYEt. Ilona Alvingnéja még ott Is közel került ehhez az ideális megelevenltéséhez. ahol esetleg nem fedte az Írott szöveg hasonmását. mert ő is főképnen magát. Intellektuális és asszonyl énjét vetítette elénk. LENGYEL Ferenc az emberi énjétől megfasztott tiszteletest hitelesen Játszotta. Nála azonban néha hiányoltuk az ámyaltabh hozzáállást. CSENDES László Osvald Alvlng- Jával és VARGA Zsuzsanna Reginájával külön kell foglalkoznunk. ,Az előbbivel, mert a darab legnehezebb szerepe, és Regina aiakl- tójával, mert egyedüli fiatalként kellett helytállnia az Idősebb ..hét- próbás“ társak között. Osvald Alvlng — Csendes László — apja pipájával lép be a színpadra s nemcsak a pipa füstje, hanem énje varázsát is megérezzUk. Alig lép néhányat, máris légkört teremt, őrültsége és tiszta pillanatai közt pontos és érezhető cezúrákat tud húzni, mindig érezzük mondanivalóját. A felfokozásoknál azonban néha túl harsány. Ügy véljük azonban, ez nemcsak a színész hibája, hanem a rendezőé is. Varga Zsuzsanna egyedüli fiatalként kapott helyet a Kísértetek szereplői közt. Lényegében olyan, vagy legalábbis ha.son1ó szerepet kapott, mint a Két úr szolgájában. Feladatával egészében nem Is birkózhatott meg. főleg ha figyelembe vesszük, hogy a fent anlltett és méltatott kollégákkal kellett e- gyenrangút, vagy legalább elfogadhatót nyújtania. Voltak túljátszott, nem egészen hiteles momentumai, de voltak kiváló és maradéktalan pillanatai is. , A díszlettervek (Platzner Tibor) térbelileg tágasak. Jól támogatták a darab miliőjét. A Jelmeztervek is hitelesek és megkapóak voltak. Dobi Géza zenéje és gordonka Játéka több volt a szokott zenei aláfestésnél. A társulat másik része, leginkább fiatalok, akarva-akaratlanul is más feladatot kaptak. Azt. hogy ugrándozzanak. bolondozzanak, rikoltoz- zanak. táncoljanak. Az alkalmat Gál Sándor Szürke ló című mesejátéka szolgáltatta. És itt álljunk meg egy pillanatra, mert hiszen új most első Ízben színpadra kerülő műről van szó. A mese. amelyhez a szerző nyúlt, ismert. Minden elemistánk ismeri. A szerzőt tehát azért dicsérhetjük. hog,v meglátta a mesében rejlő színpadi lehetőséget. A szürke lő egy szegény molnár társa, mindennap szorgalmasan hajtja a kereket, hogy potyogjon a fehér lisztecske. Nincs is baj, mert a gazda is megbecsüli és ő is Jó- lelkü, elégedett állatka. Csakhogy! Egy szép napon megjelenik a gonosz varjú és kineveti, kigúnyolja; kár, kár egymagádnak ha.jtani a malomkereket, amikor máshol két állat társasán járhatja mindennapi útját. A szürke bár szomorú, nem lázad fel és így mikor meg.Jclen- nek az erdő lakói, a medve, a mókus és a bagoly, a molnárral e- gyUtt bosszút esküdnek a fekete varjú ellen, de főleg a farkas ellen. aki korábban elragadta már a molnár szép fehér lovacskáját. Az esküt tett követi és a bölcs bagoly terve szerint el is érik. hogy az éhetetlen farkas lépre megy. A szürke ezután halálra hurcolja, hogy a farkas bőréért a vásáron elnyer.Jék a szükséges száz tallért és társat szerezzenek neki. Eddig a mese, a mesejáték meséje. Mint ahogy mondtuk, a szerzőt dicséri, amiért meglátta a mesében a drámai lehetőséget. Valahol feldereng bennünk Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje éster-< mészetesen a jó és a rossz komoly mérkőzését, harcát várjuk, no meg a mese szép, mesés hangulatát. A színpadkép és az első, második. harmadik, negyedik Jelenete, valamint a Szürke, szép, sztm- bólikus mesés ügetése és a Jóságos molnár mozgása, hangja, nem la zökkent ki ebbóí az elképzelésből. Kár azonban, hogy a szerző a felvonás végére, de a második fal-' vonásban sem tudja teljessé tenni. és Így a mese nem nő egészen a Jé és a rossz ádáz haéeivá. Persze, a azereplők, az ellentmondások ellenére Is Jő alakítást nyú.Jtottak. Gyurkovics Mihály molnárja minden vonásában egyezett a magyar népmesék jó öreg molnárjával, kedves. meleg hangja pedig nemcsak a Szürkét simogatta, hanem bennünket Is, akik olyan messze. KI- rélyhelmecre utaztunk, hogy lássuk a színház bemutatöját, A darabot Tarlós János rendezte és leginkább az ő hibája, hogy az ellentmondásos jelmeztervek (Platznw Tibor) Így rontották az előadást. Ugyancsak Tarlós Jánoa komponálta a mesejáték zenéjét Is. Voltak kiváló passzusai, olykor-olykor sikerült a zene által jobban ki- dontborltanl a darab mondanivalóját, de néhány része kicsit édeskés volt, kicsit szirupos. Mindent egybevetve, a Thália Színház, tehát a Magyar Területi Színház kassal részlege különösen Ibsen Kísértetek című drámáját csaknem maradéktalanul megoldotta. viszont a másiknál is meg vannak azok a lehetőségek, amelyek megtevése után az előadás legalább a közelébe kerülhet az előbbinek. A színház mindenképpen jelentős lépést tett előre, amikor nemcsak saját fialnak, hanem hazai kis Irodalmunknak ts lehetőséget adott. NénwtH István Olga Schoberová és Katka Sidonová Viszontlátásra barátaim a pokolban! Juraj Jakubisko, a nemzetközileg is nagy sikereket arató szlovák filmrendező, újabb filmet forgat. A film csehszlovák olasz koprodukcióban készül Karol Sidon forgatókönyve alapján. Témája az emberek közötti kapcsolatok elferdüléseit boncolgatja, főszerepekben a főleg nyugaton forgató cseh „sexsztárt“ Olga Schoberovát és Nino Besozzi, valamint Carlo Campanello olasz színészeket láthatjuk majd. A legfiatalabb főszerepet a négyéves Katka Sidono- vé alakítja. JEAN LUC GODARD: „Kutatói szélhámos És ZSENI VAGYOK“ — Nevezték Önt már dilettánsnak, sőt szélhámosnak, aztán az európai film zsenijének. Mit gondol ön erről? — Mindenkinek igaza volt, mmrt egy kiesét mindegyik vagyok: dilettáns, szélhámos és zseni is. De én azt mondanám, hogy mindenekelőtt kutatő vagyok. Minden filmben újra és újra kutatóvá válók, egyre teljesebben ts egyre'komol.yablnn. — Eddig 11 filmet forgatott. Nem gondol-« arra, hogy nagyon gyakran jelentkezik újjal? — Mozart egy évben 18 szimfóniát komponált és ahogyan én tudom, ezek a müvek nem maradtak befejezetlenek, és nem is voltak gyengék. — Összehasonlítása nem szerény. — Sokan azt mondják, hogy csendes és különös vagyok, sokan pedig arról beszélnek, hogy el vagyok ragadtatva magamtól, hogy romantikus vagyok. így van ez a szerénységemmel és az öndicséretemmel. Menekülök a sablonoktól és igyekszem, hogy magánéletemben akárcsak tUmjeimbea mindenáron megszabaduljak tóIUk. — Első filmjétől, a Kitulladaslg-től ami a filmművészetet Uleti, hosszú út vezetett utolsó filmjéig, e Bolond Pierotlg. — Igen. Igyekeztem, filmjeimet készítve mindig kritikai szellem maradni. A Kifulladásig-ban meg akartam mutatni, hogy a filnunű- vészetbea mindent szabad. A Bolond Plerotban pedig éppen fordítva: azt akartam bebizonyítani, hogy semmit sem szabad. Örülök, hogy szándékomat mindkét helyen sikerült megvalósítanom. A Kifulladásig- ot készítve soha nem gondoltam arra, hogy a közönaég megérti-e majd müvemet. A BMond Plerottal az ellenkezőjét akartam elérni. Első filmem készítésekor gyakran mondtam magamnak: „Ezt i közönség nem érti meg. de nem fontos.* Utolsó filmemnél megtanal- tam. hogy ez mégis mennyire fontos és ezért ezt a filmemet szeretem a legjobban. Jobban mint a Férjes asszonyt, A nő, az nő-t, a Megvetést, a Kis katonát. A Kifulladásig című filmemet nem számítom. mert az az első filmem. — Meddig ért el « kutatásaibsn d fünunűvészet terén? — A legérdekesebb kutetásaimböl sobs sem lettek ttknek. Ezek azok a filmek, amelyeket a BMond Plerot és a Férfi, nő között'Jion- doltam el. Ha ezeket a filmeket forgattam volna, fenomenális sred- ményeket érek el. — Forgatás közben tartJa-e magát a szövegkönyvhöz vagy improvizál? — Egy órával a forgatás elótt beszélek meg mindent a csoport tagjaival, f.egiöbbnylre már hmerJUk egymást, úgyhogy nincs közöttünk félreértés. A s.-ö. ..„„juyveket gyűlölöm. Miniaaléria Elisabeth Knight, angol filmszínésznö
