Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-10 / 6. szám
8 új ifjúság „Légy oly boldog, hogy én soha eszedbe ne jussak!^ A múlt hét végén Komáromban jártam, a régi Csokonai utcában volt dolgom és öreg barátom, Milán jutott eszembe. Még a nyáron, az ö társaságában emlegettük Vitéz Mihályt és Vajda Péter uram Juliskáját, kiről a költő 1797 tavaszán Így énekelt; „Megláttam és azonnal — látnom, szeretnem egy volt!" Nem annyira a lány, mint inkább a lány büszke, rátarti apja miatt menekül a városból s levélben, óh nem átokkal, csak keserű lemondással búcsúzik Lillájától emigyen: „Légy oly boldog, hogy én soha eszedbe ne jussak.“ Szertefoszlottak hát Ko- rriáromban is Csokonai álmai, s reraénytreesztve kél vándorútra Tihany, Füred, Csököl, Kaposvár, Pécs felé. A nagy távolságot valósággal futva teszi meg, s meg sem áll Csurgóig, ahol a somogyi alispán jóvoltából elfoglalhatja a neves iskola egyik megüresedett tanítói helyét. S most gondolatban tegyük meg mi is ezt az utat, s meg se álljunk Csurgóig. Milán barátommal — tavaly nyáron múlt kerek ötven esztendeje, hogy maturan- dusza volt e gimnáziumnak — itt idézgettük a költőt, emlegettük hányatott életét. Megálltunk illően a régi barokk kapu előtt, melynek főhomlokzatán idörágta betűk hirdetik: „Oj tanuló lépj át e kapun, melyen egykor az ősi iskola régi fia s régi tanára bejárt, s ezen át lépj élet- utadra te vén maturan- dusz.“ A felirat a kapura több mint kétszáz évvel ezelőtt került. Ezen át lépett be 1799. májusában Vitéz Mihály is. Reménnyel? Bizonyára, hisz hajszolt volt addig minden napja, órája. A vöröstéglás épület. meg a sok tanulni vágyó nebuló, a nagy gyereksereg kedvesen fogadta, reményt- keltöen. Csak a mogorva arcú öreg professzorok sze- mevillanásai sejtettek ivala- mi risszatt ml rosszat: kíméletlen reménységet. Egy esztendőbe sem telik, s Csokonainak 1800. február 17-én mennie kellett. Az ö- regek tanácsa pálcát tört a diákokkal „cimboráló" fiatal kolléga feje felett. A csurgói iskola falán a márványtábla szomorú emléket idéz: „Huszonhat é- ves volt s mindössze öt éve volt még hátra“. Az iskola parkjában égbenyúló százados fák és hajló rózsa bokrok közt József, Ady Petőfi, Arany, Berzsenyi társaságában a szomorú sorsú, a nteg nem becsült költő, Csokonai Vitéz Mihály kőbe vésett mellszobra áll. „Kerek 170 éve, hogy a csurgóiak közt élt, s ha az akkoriak meg nem becsülték, mi magunkénak tartjuk öt, és büszkék vagyunk rá“ — mondta halkan Milán, a volt csurgöi diák, aztán csendben, gondolataiba merülve, kalapvég rülve, kalaplevéve megállt Vitéz Mihály szobra előtt. Vajon minn is tűnődhetett?... Csokonain, vagy az ötven év előtti nyár emlékein? Mert viharos idők (voltak azok is, — igen, a Tanácsköztársaság napjai, a- mikor Milán barátom társaival, a vén diákok dalát énekelve búcsúzott a vö- röstéqlás csurgói Alma métertől. Én is tűnődöm. — Hogy min? A költő a mi Duna menti városunkban is megfordult. Itt születtek, és Komárommal kapcsolatosak legszebb költői gondolatai, s e városban még csak egy utca, egy márványtábla sem idézi emlékét! SAKKOZIK A humorista — Magyarország felenleg élő legismertebb — és túlzáji nélkül állilhatö az Is, hogy legnépszerűbb humoristája: sakkozik. Szenvedélyesen. Vajon miért? — Több oka is lehet. Az egyik például az. hogy nagy és felül múlhatatlan eszményképem — Karinthy Frigyes Is szenvedélyes .sakkjátékos volt és ennek a nemes elmesportnak hódolt Aszlányl is. Lehet, hogy van valami titkos biológiai összefüggés a humor és a sakk között, csak a tudósok még nem fedezték tel. — Mikor jelentkezett először a nyilvánosság előtt? — 1930-ban — húsz éves koromban, humoros tárcákkal. — És azóta? — Tizenkét kötet könyv és 17 színdarab. írtam két évvel ezelőtt egy szatirikus filmet is, de valahogy idegenkedem a film- tói, mert véleményem szerint a filmalkotás „a rendező gyermeke“. Azzal kezdtem, hog,? Tabi László; humorista. De valóban ..csak' az? A humor csakúgy mint a szatíra a komikus esztétikai minőség egyik fajtája, csak éppen az utóbbi élesebb, fokozott intenzitású művészi ábrázolás. A humor a fejlődést gátló negatív tényezőket legfeljebb eltorzítja, kigűnyolja, a szatíra egyértelműen, szigorúan elítéli. E'zért tettem fel a kérdést, hogy hol végződik -a humor és hol kezdődik a szatíra, hiszen Tabi Írásaiból soha nem hiányzik a felfokozott induiati töltésű társadalmi mondanivaló. — Nehéz kérdés, amire csak úgy tudnék válaszolni, hogy véleményem szerint a szatírának is nélkülözhetetlen feltétele a humor, még akkor is, ha az a humor — keserű. — Vaii-e sajátos alkotó módszere, úgynevezett „írói műhelye“? — Igen, van. Azok közé tartozom, akik nagyon könnyen írnak. Talán hihetetlen, de egy-egy színdarabot két hét alatt írom meg. többnyire a Szigligeti Alkotó Házban. De ezt megelőzően hónapokig a témával és a témában élek, alakítom, formálom, vésem az utcán, a kavéházban, villamosra várva, mert van egy elméletem: gyorsan, de nem sokat — és — többet a fejben, mint az Írógép előtt. — Véleménye szerint mi a műfaj elsődleges követelménye? — A közérthetőség: G.yülölöm a homályt. A verbális alkotás legyen világos, mindenki által érthető. — A következő kérdésért ne haragudjon: a csehszlovákiai magyar olvasók és tévénézők véleménye szerint valami baj van a magyarországi humorral, valahogy... sok benne a selejt. — Sajnos ez Igaz. De kérem, ma az a helyzet, hogy a humor az egész világon a hivatalos kultúrpolitika perifériájára szorult. Ez az eoyik baj. A másik ok az, hogy az olvasók igénye egyre nő mennyiségileg és minőségileg Is és hát — egy közismert kifejezéssel élve: a termelés képtelen kielégíteni a keresletet. Élvezettel olvastam végig Tabi László ,,Daliás idők“ című kötetét, amit 1969-ben adott ki Budapesten a Szépirodalmi kön.yv- kladó (Pusztai Pál kiváló illusztrációival). A kötet olvasása közben. arta gondoiltam hog.v déli szomszédaink hozzánk hasonlóan a leiszabadulás 2f-. évfordulóját ünnepük és. véleményem szerint nagyon helyes ha 3 humorista, a szatiralró a maga különleges alkotó eszközeivel megmutatja honnan indultunk, hogyan kezdtük, ha rámutat arr<t, hogy huszonöt évvel ezelőtt bizony nem az volt a legnagyobb problémánk, mikor utalják már ki az any- nylra várt és óhajtott gépkocsit. Szellemes, művelt, eszmeileg keményre ötvözött írások gyűjteménye ez a kötet. Nemzedékem, amely átélte azt a korszakot, mosolyog, nevet — de néha... egykét csepp könny isJepereg az arcén. Tabi László müveiről, alkotó tevékenységéről, a társadalmi tuda- • tot különleges módszerekkel befolyásoló művészi eszközeiről eddig még nem jelent meg az életműveit adekvát elemző értékelés. Talán az idei könyvnapon, amikor az író hatvanadik születésnapja alkalmából „Szinem-java" cím alatt jelennek meg két kötetben válogatott művel, ezt a múlasztást is pótolják. Beszélgetés közben arra gondoltam, hogy eddig két szlndarab- |át mutatták be Pozsonyban és olyan szeretettel beszél városunkról, hogy — jó lenne, szép lenne egyszer Itt elbeszélgetni Tabi I ászlóval. a mosolyról, a humorról, amire e feszültségektől terhes világban olyan nagy szüksége van az emberiségnek. Aki nemes céllal, művészi eszközökkel varázsol mosolyt embertársai arcára, az: humanista. Rí a Jyini még a lexikonokban nem szerepel a neve mellett, de oLasól.már így emlegetik. Megérdemelten! Gyafta 410 évvel ezelőtt.' Londonban mutatták be először Rómeó és Júlia szerelmének tragédiáját. Azóta a darab úgyszólván nem kerül le a színházak repertoárjáról — többször meg is filmesltettéh. .A fiatal szerelmesek megformálása csaknem minden színész és színésznő vág.yálma közé tartozik Az Igényes szerepek eljátszása azonban kiforrott művészeket kíván Így mfg a színészek Idáig jutnak pályájukon. életkoruk több mint kétszer annyi, mint az alakított szerelmeseké De tavaly megtört a hagyomány. Franco Zeffirelli olasz filmrendező, jóformán gyerekekre bízta a szerelmespár szerepét. Rómeó alakítója. Léonard Whiting 17. Júlia pedig, akit Olivia Hussey alakit. 15 éves volt a Hím forgatásakor. Léonard Whiting így nyilatkozik saját magáról: ..Hogy okos, tehetséges, jóképű fiatalember lennék? Lehetséges. Mindenesetre, egy kicsit hasonlitok Rómeóra, különben nem kaptam volna meg a szerepet. A színjátszást mindjárt kezdetben megszerettem. Ügy vélem, nagyon kellemes módja a zsebpénz szerzésnek. A jövőt illetően nemigen tervezgetek. Amikor 12 éves voltam, fogalmam sem volt róla. mi lesz belőlem — most IS éves vagyok, és tulajdonképpen most sem tudom Az iskolában a történelmet, az irodalmat és a hittant szerettem a legjobban Bevallom, nagyon örülök, hogy már nem kell iskolába járnom Meglehetősen unalmas volt, és nem sokat tanultam. A néhány hét alatt, amig Rómában a Rómeót forgattam, többet tanultam meg a történelemből mint iskolai tanulmányaim alatt együttvéve. Először a IV-ben Játszottam kisebb szerepeket, majd egy Wall Disney film forgatá.sánál egy dalt énekeltem Sir Laurence Olivier e- lőtt. Fgy percig hallgatott csupán, s szerződtetett egy komédiába, énekes szerepre. A komédiával Moszkvában és Berlinben turnéztunk. Moszkvában voltam a Lenin mauzóleumban, máshol nem. mert többnyire nagyon fáradt voltam és rengeteget aludtam. így történt az Is. hogy amikor színjátszó csoportunk Nyugat-BeMlnből átrándult a demokratikus Berlinbe, én sajnos elaludtam az indulást. .Amikor megkaptam Rómeó szerepét, a szüleimnek kellett aláirnlok a szerződést; Igen izgatottak és rendkívül büszkék voltak. Két kistestvérem is dagadt a büszkeségtől, az egyik azonnal megajándékozott egy autogram füzettel. Mindenki azt kérdezte mit csinálok majd a sok pénzzel — mél- léke-sen megjegyzem, nem is olyan sok — amit majd a filmezésért kapok Annak Idején Őszintén azt teleltem, hogy nem tudom. De ma már tudom: szeretnék egy jó márkájú, gyors, drága autót. Ha három kívánságom tel.iesUlhetne. először is azt kívánnám hogy jó színész váljék belőlem, A második, hogy egy szép. nagy. kertes házai vehessek a szüleimnek. Harmadik kívánságom pedig az lenne, hogy az életben mindig szerencsém legyen, különösen a szerelemben.' Ann Heywood, angol színésznő „Rómeó" és ,,Júlia“ civilben (mk) Rómeó szerencsés akar lenni a szerelemben A HUMORISTA
