Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-10 / 6. szám

Hotel Panorama A világbajnokságnak kö­szönhető, hogy a Csorba-tí környéke új, impozáns épü­lettel gazdagodott; a Pano­ráma szállóval. Azonnal hozzá kell azt is tennünk, hogy ez az új épület a leg­szebbek közül való. Már az alapanyagok; a vasbeton és a la is olyan technikával öt­vöződtek, amilyennel a leg­ragyogóbb külföldi szuper­szállók készülnek. A Panoráma egész archi­tektúrája pedig nemcsak hazai, hanem külföldi vi­szonylatban is az egyedül­állók közé tartozik, nyoma sincs rajta a sablonos, min­dennapi megoldásoknak. Csupa új ötlet érvényesüli építésénél. A szálló tizennégy eme­let magas. Szobáiban 26S ágy várja a vendégeket, a- kik egytől egyik külföldi sportolók és vezetők lesz­nek. A szobák úgy vannak elhelyezve, hogy belőlük jó kilátás nyíljék a Va£ecra, de a Tátra csúcsaira is. A szálló természetesen korszerű, közszükségleti, szórakoztató és egyéb ré­szekből is áll. Szép megol­dású étterme, kávéháza, bárja és klubhelyiségei, va­lamint játékterme van. Érdekli talán még olvasó­inkat, és azokat különösen, akik maguk is megtekint­hetik a Panorámát, hogy ki építette ezt a szép épüle­tet? A Tátrai Szállodák Igaz­gatósága a poprádi építé­szeket bízta meg a feladat­tal. A 04-es számú tátrafü- redi üzemegység dolgozói láttak neki a munkának. Az acélkonstrukció szerelését vitakovlceiek végezték, a szálló tervét brünni mérnö­kök készítették.-0­ESfyik glosszánkban szóvá tettük már, hogy még in­tenzivebben lehetett volna a közelgő világbajnoksággal foglalkozni. A köztudatba csak most jutott be igazán a nagy esemény létrejötte, pedig napok múlva kezdetét Is veszi a versenysorozat. Tavaly nyáron ízléses ké­peslapot kaptam egyik élvo­nalbeli labdarúgóbarátom­tól. Együttesével Nyugatné­metországban járt, s Mün­chenből küldte szívélyes üdvözletét. A lapon olimpiai kariká­kat fedeztem fel és a ren­dező város címerét. A mün­cheni olimpiát 1972-ben rendezik. De a rekiámozást már tavaly, sót, tavalyelőtt elkezdték! Azt hiszem, a Tátrát még várja néhány nagy verseny, sőt világbajnokság is talán. Még bensőségesebb lehet m.jd a hangulat, és még nagyobb az anyagi haszon, ha a hírverést ügyesebben, rugalmasabban „csinálják" ”b­A magyar nyelvben is megho­nosodott a „hostess" kife-; jezés; pontosan érezzük, mit értünk alatta, -de ,ha szavakbal kellene foglalnunk Jelentését, nemi-! gén úsznánk meg a feladatot tőmon­dattal. Hostess alatt tiatal, csinos, rokonszenves és műveit lányokat ér­tünk; szerepük egy-egy nagyszabá­sú rendezvény alkalmával szinte néi-j kUlözhetetlen. Nemcsak tolmácsok ésj tájékoztatással szolgálók, hanem mo­solyaikkal, finom modorukkal emlé- keztesebbé teszik a résztvevők szá­mára az eseményt. A hostess tehát olyan házigazda, aki főlkédésre vál­lalja ezt a munkát. A tátrai világbajnokságon nyolcvan fiatal lány, nyolcvan fiatal hostess működik közre. Tíz tartalékként s ár­ja bevetését. A nyolcvan közül kettőt kerestünk föl jegyzetfüzettel és fényképezőgép pel. Mindketten kassaiak, mindketten a FIS-szállő tájékoztatási központjá­ban nyernek elhelyezést. Az egyik, Nyulászi Mária, a Sta- voprojekt nevű vállalat technikusa. A másik, Aya FrankoviSová, elsős e gyetemista. Orvos szeretne lenni. — Honnan tudták meg, hogy a tát­rai világbajnokságra hostesseket ke­resnek? Marika; Valamelyik napilapból, azt hiszem a Pravdából szereztem ró­la tavaly tudomást. Jelentkeztem, majd értesítettek, hogy próba­képpen a tavalyi hagy esemény­nek, 8 Tátrai serleg-nek leszek az egyik közreműködője rendezési vonalon. A francia csapatot bízták a gondjaimra. Aya; Én nem tudtam résztvenni Tátrai serleg eseményein, mert az érettségire összpontosítottam min­den erőmet, de így sem feled­keztek meg rólam. — Hányán jelentkeztek, és hányán] jutottak be^ a „szűkebb keretbe?"] Nehéz volt a felvételi? Marika: Hatszáz jelentkező közül vá' lasztották ki ezt a nyolcvanat, U- letve kilencsenet. Azokat részesf tették előnyben a felvételin, akik lehetőleg több nyelvet aránylag jöl beszélnek. Én az angolon és a francián kívül szlovákul, és ter­mészetesen magyarul is beszélek. Aya: Nekem még középiskolában mondták, hogy van érzékem a francia nyelvhez. Magánórákat is vettem, s a felvételin aránylag jöl szerepeltem. — A Tátrai Serleg óta hányszor jöttek össze összpontosításra? Marika: Kétszer. Egyszer a Tátrában, egyszer Sviten. A sisportröl és a világbajnokságról esett szó, vala­mint a ruhát próbáltuk. ES A I A Aya: Én azóta szorgalmasan figyelem a tévé közvetítéseit, legutóbb még 8 alversenyzők neveit is felje­gyeztem, hogy minél tájékozot­tabb legyek. Szeretem ezt a spor­tot, szívesen űzöm magam is. — És most jön a legizgalmasabb kérdés: milyen lesz a ruha, mennyi­be kerül és ki készítette? Marika: Öltözékünk piros-fehér-kék színekből, tehát nemzeti színekből lett összeállítva. Ruhatárunk több részből áll, coctail és sportos öl­tözéket is kapunk. Leggyakrabban a piros lastex-sinadrágot, a kék kabátot viseljük majd. A kék ka­bát fehér szörméael díszített, s fehér a sapka is és a hócipő. Vi­lágbajnoki ruhatárunk 5500 koro­nába kerül, ebből az összegből ml fizetünk 1600-at, és a világbajnok­ság után megkapjuk örökbe vala­mennyi darabot. A szép munka a pűchovl Makyta üzemének „mű­ve“. Aya: Csak egyszer próbáltunk, és én nagyon Izgatott voltam, vajon 11- llk-e majd rám a ruha, de nem csalódtam, mert remekül szabott a nadrág és a kabát is. — Az újabb kérdés is anyagi ter­mészetű: mit tizet a rendezőség hostesseinek, illetve mit szól az üzem és az egyetem a több mint kéthetes hiányzáshoz? Marika: Fizetség nem jár a munkánk­ért. viszont ottlétünk alatt ingye­nes ellátásban részesülünk, és in­gyen tekinthetjük meg a rendez­vényeket. Azt hiszem, megéri. Vállalatom igazgatója nagyvona­lúnak bizonyult, és rendkívüli, fi­zetett szabadságot szavazott meg részemre, amit ezúttal is köszö­nök. Aya: Mindkét vizsgámat még ja­nuárban megcsináltam, a február tehát gondtalan lesz és szabad. Alig várom, hogy utazhassak és lássam a Tátrát. Az interjú hivatalos része ezzel vé­get is ért volna. Az olvasó várja még a „Jár-e valakivel?“ és hason­ló jellegű kérdéseket, ám ezeket, miután Aya elpirult, tapintatosan mel­lőztem. Befejezésül, éppen e két lány példájának kapcsán azonban szívesen szólnék valamiről: tanuljunk minél többen. Idegen nyelveket. Lám, ez a lány milyen ügyes volt, és milyen ér­dekes rendezvényen nyílik Így alkal­muk résztvenni! Mindketten levelez­nek, évek óta, franciákkal, hollan­dokkal, s most módjukban áll kipró­bálni, mit tudnak Villon vagy Sha­kespeare nyelvén. Kövessük minél többen példájukat, nekik pedig kívánjunk jó munkát, jó szórakozást a Tátrában! (bt) AIAIRAIVB EGY KICGITAMlElinG! Petőfi méq azt írta a „zordon Kárpátokrór, hogy „tán csodál­ta, ámde nem szereti Okét“, 6s ehhez a síkságon élO embernek van Is némi foga. Pordítoa ts érvényes lehei a tétel: a he­gyek kOzOtt és a hegyek alatt éle ember vafml kevés szépsé­get fedez fel, ka kiruccan —az Alföld rónáin. A csehszlovákiai magyarok nagy része azonban nem tarifa zordonnak a kO és szikla ren­geteget a Tátrát, szereti és vá­gyik rá. Emlékszem, az elsO si- tárán milyen Izgalommal néz­tük, mikor rafzolódnak már ki a távolban a Tátra csúcsai, s kl-ki azzal mutatta fártasságát és táfékozottságát a fOldrafz- ban, hogy megpróbálta eltalál­ni, melyik lehet a lomnlct csúcs. Pedig akkor szinte mindegyi­künk először fárt Szlovákia e- me részén. A Tátra most Ismét az érdeklődés kOzéppontfában áll: ezúttal a sportvilág tekint várakozóan felé. Mi, csehszlovákiai magyarok. fÓlesOen vesszük tudomásul, hogy némi — szerény — kép­viseletünk nekünk ts volt és lesz a vllágbafnokság küzdelmei során. Számos magyar, nemzeti­ségű munkás és szakember dol­gozott ugyanis az épülO szállo­dák, utak, versenypályák mun­kálatainál. Egyik cíkkürtkben magyar nemzetiségű hostess! mutatunk be, és anélkül, hogy túlzásba bocsátkoznék — leszö­gezhetem azt Is, egész bizonyo­san, még többen működnek mafd közre Itt, ott, vagy amott, mint akikről tudomásunk van. A Tátra tehát egy icl-plctt a miénk is, a vllágbafnokság egy kicsikét a miénk ts. Nincs ebben a megállapítás­ban semmi elfogultság. Józan­ság van benne, s annak a tu­domásul vétele, hogy munkánk­nak egy bizonyos értékét és si­kerét mérhettük és mérhetfük le e nagy rendezvény kapcsán. Szívből kívántuk, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vendé gek fOl érezzék magukat, hogy a béke és barátság legyében bonyolódfanak az események, hogy mindenki föl érezze ma­gát KOzép-EurOpa eme csodála­tos helyén. f-t-J Az üzlet is felkészült A tátrai világbajnokság szervezőinek egyik alapvető feladata a zökkenőmentes kereske­delem biztosítása. Mennyire készült fel a ke­reskedelem erről tárgyalt a közelmúltban az SzNT kereskedelmi bizottsága. Megállapították, hogy az üzlet lelkiismeretesen felkészült a várható nagy forgalomra. Tizenhét üzletet át­építettek és korszerűsítettek. Mindegy 37 üz- letheljriség belső berendezését pedig felújítot­ták Az üzletek alaklamazottjainak állomá­nyát a bajnokság idejére 30 százalékkal nö­velik és 250 alkalmazott nyelvtanfolyamon vett részt. A világbajnokság látogatói 330 féle em­léktárgyban válogathatnak. A kereskedelem Is hozzájárul tehát, hogy a tátrai világbajnokság látogatói jöl éressék ma­tátrai világbajnokság látogatói jM áraasék magukat hazánkban, (r.)' \ MARIKA AYA Kolár Péter felvételei A vilAgbajnoksAg PONTOS PROGRAMJA: L970. február 14 szombat 12,(K* Ünnepélyes megnyitó 13.00 Síugrás Február 15 — vasárnap 9.30 30 km-es sífutás. (férffaícT 13.00 Az összetett versenybe tartozó ugrások Február 16 — hétfő. 9.00 5 km-es sífutás (nSk)' 10.00 A férfiak 15 km-es sífutása TOssz. ver­senybe) Február 17 — kedd. 9.00 15 km-es sífutás (férflaJc) Február 18 — szerda 9.00 10 km-es sífutás <nók$ Február 19 — csütörtök 9.00 4X10 km-es staféta (férfiak)' Február 20 — péntek 9.00 3X5 km*es staféta (nók) Február 21 — szombat ( 13.00 Síugrás (nagysánc) Február 22 — vasárnap 8.30 50 km-es sífutás (férfiak)' 13.00 ünnepélyes befejezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom