Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 4. szám
új ifjúság 5 INDIA ÁLLAMUNNEPÉN Roppant birodalom, melyből hol remönyt keltő, máskor pe dig elszomorító hírek érkeznek Hosszú — és a nép sajőtos é letszemléletéböl fakadón — többnyire békés felszabadítást mozgalom után, ezelőtt húszon két esztendővel nyerte vissza függetlenségét. Lakosainak szá ma meghaladja az ötszáz mii Hőt. Szakértők véleménye sze rlnt csak intézményes születés szabályozás akadályozhatja meg hogy népessége a második ez redtordulölg el ne érje az egy mllllárdot, ennyi ember élelme zéséről pedig csak akkor gon doskodhat, ha egész mezőgazdaságát sikerül a legmagasabb szintre emelnie. 1^ Odern utakon Diesel-mo- toros autóbuszok kerülgetnek ökrösszekereket, Chan dlgarh városát Le Corbusier ter vezte, de az építkezésekhez nők hordták fejükön az anyagot Vízierőművek gátjai zárnak el széles völgyeket, de a falvak ban ma Is olyan mozsarakban zúzzák a gabonát, mint évezre dekkel ezelőtt. A nők viselete az ősi szári, a férfiak a sze getlen vászonból készült dhotl- t hordják, de atomtudősok kutatják modern reaktorral felszerelt Intézetben az új energia békés felhasználásának lehetőségeit. A tizennégy különböző fő- nyelvet beszélő területek között — bár hindu az állam nyelve —, az angol szolgál összekötő kapocsként. A különféle nyelvei beszélők közös erőfeszítésével az 1968 ban befejezett harmadik ötéves terv tiszteletreméltó e redménnyel zárul. Az eredeti leg 76 mllllö tonnás évi gabona termés a felével, az Ipari tér melés 94 százalékkal növeke dett tizenöt év alatt, öt millió hektár termőterület vált öntöz hetővé, 76 000 kilométer utat építettek. A szénbányászat évi 90 millió tonnát eredményezett, s az új acélművek kereken 8 millió tonna acélt adtak a fia tal gépiparnak. Közel négyezer éve ezen a földön született a brahmanlzmus vallásos Irodalma a véda, a két nagy eposz a Ma habaráta és a Rámájana évszá zadokon át hatott kt annak a népnek szellemi fejlődésére, a mely a terv-időszak folyamán szívós munkával érte csak el, hogy az iskolásgyermekek szá ma 23.5 millióról 43.5 millióra emelkedett. Több mint négyezer új kórház épült, s az egészségügyi szolgálat bővítésének kö szönhetó, hogy amíg az 1931 és 1941 között született gyermekekre mindössze 32 év átlagos életkor várt, addig a most születetteknél már 47,5 esztendős átlagos életkorral számolhat a statisztika. ^«odálatos barlangfestmé^*nyek, építészeti remekművek tanúskodnak a világ e- gylk legősibb kultúrájáról, de ugyanilyen’ ósl előítéletek állják el Időnként a haladás útját. Ezen a földön már ötezer évvel ezelőtt olyan városok é- pültek, amelyekből sohasem hiányoztak a népfürdők, szervezett egészségügyi szolgálat műkő dött, negyvenhat féle Ipart űztek és gyermekeik részére játé kokat készítettek. Hová tűnt ez a fejlett társadalomban élő nép? Olyan kérdés ez, amelyre a történelem csak feltételezésekkel tud válaszolni. Valószínű, hogy a Himalája észak-nyugati hágóin árja nép özönlött be, s ez az ősi preárja néppel keveredve olyan életformát teremtett, amely India falvaiban máig fennmaradt. A hódítók társadalmi szervezettségének öröksége — terhes öröksége — a kasztrendszer Is. A hindu társadalmi rendet az időszámításunk előtti VI. században Buddha tanai forradalmasították. Nagy Sándor hódító seregei India ajándékaként vitték el a Nyugatnak a tudományok, így a matematika számos eredményét. Az 1. e. III. században Asoka császárnak sikerült megteremteni az egységes, nagy Indiát. A kereszténység hajnalán indiai kereskedők, papok, művészek az Indiai vallást, életformát, filozófiát és művészetet elvitték Jávába, Szumatrá- ba. Kambodzsába, Thal-földre és Malayába. Az újra széthullott birodalom a IV. században a Gupta-dinasztla alatt másodszor is egyesült. Ez az Időszak India művészetének és Irodalmának aranykora. A VIII. században előbb arab kereskedők érkeztek, majd betört és hódított a mohamedán szultánok sora. Templomok és paloták tanúskodnak hivalkodó művészetükTáncoló Isten csodálatosan szépen faragott szobra Delhi világhírű, hetvenkét és fél méter magas minaretje Az Űf India felképe: atomreaktor Bombay közelében ről. A nagymogulok birodalma végétért — és az angol uralom századai után végre újra független és szabad lett India. V allási és nyelvi különbségek — néha ellentétek — nehezítik meg az új életforma gyors fejlődését, de India népének nagy többsége helyesli a haladás útját. Hat év alatt, 1956 és 1961 között, az állam három, a magánkezdeményezés két nagy acélművet építtetett. Alumínium-, cement-, papír-, gép- és vegyipar született, India óceánjárókat bocsát vízre, autókat gyért és repülőgépeket szerel. A vízierőművek már 18 000 várost és falut látnak el árammal, az Idegenforgalom jövedelmező Iparág lett, amelyet kitűnő propaganda és fejlett vendéglátás szolgál. Az Indiába látogató turista a kettősség nagyszerű élményével tér haza. A piramis alakú hindu templomok, Buddha szentélyeinek 6- riás szobrai, az iszlám építkezés remekel együtt és ilyen nagy számban sehol a világon nem találhatók. Milliós nagyvárosokon dzsungeleken át száguldanak a légkondicionált vasutak a Himalája 3220 kilométeres bófödte hegylánca felé. Délén karcsú pálmák erdejében vezetnek a kitűnő autóutak. As- samban 400 négyzetkilométeres rezervátumban figyelheti meg az utas orrszarvúak, vadblva- lyok és elefántok életét. Delhi 72,5 méteres minaretje a világ legmagasabb kőépítménye, az Ágra közelében épült Tadzs Ma hal húszezer munkás huszonkét évi munkájának csodálatos e- redménye. ... ötszáz millió ember mindennapi élelméért is küzdenek most Indiában, az évezredes műemlékek árnyékában. H. Gy. Rómeó és az utcalány IV. Helena rágyújtott, néhány slukkot vett, aztán a cigarettát idegesen elnyomta kövérkés ujjaival. Majd rámnézett s átszellemülten mondta: — rómeó az őrangyalom. Rendes srác. Nem akármilyen jöttment. Ha látnád a világos szar- vasWr kabátban. A haja fekete, mint a korom, és a szeme, a szeme kék, akár a nefelejcs. A Moldva bal partján minden vendéglőt Ismer, ftmichovtól a Hradőlnig ott megtalálod. 0 az egyetlen, aki móresre tanítja azt az alávaló pincért. Csak szólj neki. Ki sem állhatja az ilyen mandrókat. De legjobb lesz, ha előtte elmész a Regenshez. Doják minden este ott ül. Ügy fest, mint egy gyászvítéz, könnyen megismered a kopott, bő pulóveréről, de ő is rendes srác. Lehet, hogy kezdésnek kapsz tőle egy kis dohányt, amíg megtalálod Rómeót. Ez tőled függ... Helena majd egy óra hosszat beszélt Rómeóról. Közben állandóan a szemébe nézett mintha attól tartana, hogy eljár a szám. lA pszichológussal folytatott beszélgetésből! Az Intézett lányok előszeretettel ábrándoznak és gyakran beszélnek egymásnak kiagyalt történeteket. Ennek az oka a nemi érésben és a fiatalok romantikus hajlamában keresendő. Mióta Prágából visszatértem, egész héten át jóformán két órát sem aludtam. Állandóan a bosszűálláson törtem a fejem. Szinte magam előtt láttam a pincért, amikor megjelenik a borozó ajtajában Rómeó, egész biztos elfehére- dik az a ripacsos, vörös pofája, ha Rómeó megfogja a gallérját. A szökés nem okozott különösebb gondot. A szolgálatos lány egy kis rábeszélés után kinyitotta az ajtót. Csak akkor kezdődik a tánc. ha felhívja a rendőrséget, és jelenti a szökésem. De erge már nem gondoltam. Megint autóstoppal érkeztem Prágába, estig az utcán csavarogtam, nyolc óra tájban bementem a Regenshez. Egé,sz Idó alatt az járt a fejemben, megtalálom-e Rómeót, és hogy a- dom neki elő a problémámat. Valóban egy csapat fiú 01 a két összedobott asztalnál, ahogy Helena mesélte. Nem sok szót váltottak, és első pillantásra látszott, hogy az Ivást sem sürgetik. Az asztal végében ült egy szőke, kopott pulóveres fiú. Olyan keserves arcot vágott, hogy azt hittem, bármelyik pillanatban sírva fakad. Pontosan ráfilett Helena személyleírása. Megálltam tehát az asztal végénél és Igyekeztem fesztelennek tűnn': — Doják, nem jön be ma véletlenül Rómeó? — Meglátjuk — válaszolta és végigmért, a- lighanem azon töprengett, kl vagyok, mert megkérdezte! — Kl küldött Ide? Mpndom neki, Helena, az a kövérkés, és röviden leírtam, hogy néz kl. Erre megkérdezte, hogy én Is Kostonlaton savanyodom-e. Bólintottam és mindent elmondtam magamról. Mikor befejeztem, észrevettem, hogy untatom. Vagy egy jő óra múlva megszólalt: — Látom, egész oda vagy Rómeóért. Legjobb lesz, ha körülnézel a többi vendéglőben. Most ellene óra van. Elhárította homlokára hüllő hajkoronáját, a társaság felé fordult, és félválről odavetette: — Legubázom a söröd I Aznap este a Malá Stranán és a Smíchovon legalább tizenöt vendéglőt bejártam. Már azt hittem, összeesem a fáradtságtól. Reggel óta semmi sem volt a számban, kutyául éreztem magam. Mindenütt csak a vállukat vonogat- ták; — Bejár, de hogy mikor jön legközelebb, azt csak ő tudja... Az utcán leültem egy padra, hogy megpihenjek, de egy ficsúr alkalmatlankodni kezdett, ezért elhatároztam, hogy még egyszer megnézem Dojákot a Regensnél. Leültem mellé, mire Doják felém fordult és rám förmedt: — Kopj le, mit mászkálsz utánunk! Láthatod, hogy egész este egy sör mellett virrasz- tunk. Nincs dohányunk... Meg se mukkantam, csak jobban összehúztam magam a széken, az ajtót lestem és a kézitáskám szorongattam a Rómeónak címzett üzenettel. Gondoltam, talán éjfélig megjön. Tizenhét évig nem voltam olyan türelmetlen, mint akkor. Egykor kidobtak bennünket, a társaság szétrebbent, én tovább róttam az utcákat. Vártam, hogy kinyissák a pályaudvari várótermet. Egy ügyes lány valószínűleg másképp cselekedett volna. De megfogadtam, hogy reggelig valahogy kibírom. Feltétlenül meg kell talál nőm Rómeót, és ez a gondolat újabb erőt öntött belém. A táskában találtam egy cigarettát. Reggel felé rágyújtottam, aztán szörnyű éhség fogott el. Utoljára tegnap reggel volt étel a számban; •gy csésze t«j és fonott kalács, mielőtt még leléptem volna. A Vencel-téren sóvárogva lestem be a büfékbe. Mind tele volt vidéki utasokkal, hivatalnokokkal, az asztalra támaszkodva furcsa semmitmondó tekintettel szürcsölgették a bort. Beléptem és megálltam az egyik bejárat melletti asztalnál, mintha a trolit várnám. Gondoltam, hogy körülnézek egy kicsit, talán felfedezek valakit Rómeó bandájából, vagy kikanalazom valamelyik tisztességesebb ember u- tán a levest. Eszembe sem jutott, hogy kócos vagyok, a cipőm sáros, és az arcom valósággal óhajtja a meleg vizet meg szappant. Valószínűleg úgy nézhettem kl, mint egy közönséges rlngyó, mert legalább vagy három vén pasas figyelt kitartóan. Egy pillanattal később, amikor valaki eltávozott az asztaltól egy kiszáradt vén fater „körülstlrolt.“ Rámszegezte vizenyős tekintetét, és miután nem fordítottam el a fejem, szó nélkül a pulthoz ment, egy feketét hozott, letette mellém és hangosan szürcsölte. — Dohányzol? — kérdezte és egy csomag lipát húzott elő. Majd kérdezősködni kezdett, hogy honnan lőttem, meg hogy ő egyedül van Prágában. Mikor Ismét az orrom alá dugta a kiszóródott lipáít, mondom neki, hogy dohányzom, de valami rendes cigarettát. — Annyi baj legyen — válaszolta. — A szomszédban a trafikban kapni amerikait is. Csak megiszom a kávém, és benézünk oda — és a szája kerekre tágult. Mosolyt erőltettem én is az arcomra, és mondom neki: — Ha akarja, elfuthatok magának a cigarettáért. A pasas sző nélkül benyúlt a zsebébe, és míg egyik kezével átnyújtotta a huszonötkoronást, a másikkal megszorította a combomat. Világos, hogy az utcán gyorsan eltűntem a pénzzel együtt a járókelők között. Ez csak a bosszúállásnak egy parányi része volt, a pincér miatt... (Befejezés következik)
