Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-30 / 26. szám
4 új ifjúság A SÄRGA NEDli DICSÉRETE A gyár kapuja, a pilzeni diadalív legalább olyan patinás, mint a sajátos hangulatú gyárudvar. Régi rézkarcok idéznek csupán hasonló képet. kapu melletti főépület emeletein van a két világhírű pilzeni sörgyár igazgatósága, pincéjében a híres és páratlan Prazdroj étterem, ahová elég egyszer betérni, és soha többé nem mulasztja el az ember, ha ismét lehetősége nyílik rá, hogy jót egyen a remek, tényleg eredetien elkészített cseh ételekből, s megigyon rá néhány korsó hideg pllzenit — ilyent, vagy olyant, vagy amolyant. Sőt, nem is mindegy, milyen ételre melyik fajta sörből iszik az ember íratlan törvények „írják elő“, milyen étel után milyen sör a legjobb. Komoly törvények ezek, s a legnagyobb szomjúság sem cáfolhatja meg azoknál, akik ismerik az étel és ital helyes párosítását. Nem könnyű megtanulni, ezért legjobb, ha az ember a pincérekre hallgat. KI E FŐKAPUN BELÉPSZ — ELŐBB NAGYOT EGYÉL S 1GYÄL A PRAZDROJ ÉTTEREMBEN! — súgta a mennybéli reklámügynökség egyik megtermett szárnyas ügynöke. Meg sem lepődtem a látomáson, hiszen természetesnek tartom, hogy e seritalnak sem földön, sem pokolban, sem a mennyek szent tájékain nem lehet ellene mondani. Betartottam a hízelgő parancsot, s ezután léptem csak által a gyárkaput. A sörgyár egyik kitűnő vezető szakembere, ívó Hlavácek mérnök fogadott. Aztán telefonon az irodába hívta a gyár másik főmérnökét. Vladimír Konecnyt — Most már beszélgethetünk — mondta —, de nem itt, hanem átmegyünk az üzemi sörözőbe. F elszedelőzködtünk. Jómagam nem szívesen. Remekül éreztem magam a főmérnök kriglikkel, sörösüvegekkel, márkás sörvignettákkal és fényképekkel díszített irodájában, amelyről könnyen elhitethették volna velem, hogy ez az a híres pilzeni sörmúzeum. Az üzemi söröző hivatalos neve Rudy koutik, azaz Vörös sarok, a gyár kultúrközpontja. Valóban ezt a célt szolgálja, de nem lehet egyúttal tipikus cseh sörözőnek is nem nevezni, hiszen berendezése, hangulata tökéletesen ezt igazolja-A pincér azt kérdezi, mit parancsolunk, Prazdrojt vagy Rudokoutskyt. A mérnökök mosolyognak s a Ru- dokoutsky mellett döntenek. Engem meg sem kérdeznek, nekem is ezt rendelik. Ez már csak természetes, hogy Csehszlovákia legjobb söripari szakembereinek egyikére bízom, milyen sört igyam. Azt persze kénytelen vagyok megkérdezni, mi a különbség a Prazdroj és a Rudokoutsky között, miféle sör az a Rudokoutsky, én még sosem hallottam róla. Mosolyogva mondják, semmi különbség a keltő között, csupán tréfából nevezik ígv a másikat, illetve a Prazdrojt, mivel a Vörös sarokban, azaz a Rudy koutikban árulják. Szerintem mégis van különbség — álapitom meg, miután egy szuszra kiiszom az első korsó Rudokoutskyt így ugyanis talán sehol a világon nem tudják a sört lehűteni. A pincér már hozza is a második kört, ő tudja legjobban, az elsó korsót nagy sörivók, kis sörivók, nők és férfiak, antialkoholisták egyaránt úgy isszák ki, hogy a korsót le sem veszik szájukról. Ä beszélgetés persze a sör szeretetévei indul; ki ^ mennyit iszik meg naponta; igaz-e, hogy a cseh emberek között tucatjával akadnak olyanok, akik egy ültükben negyven-ötven sört is képesek meginni, s ezt nem is versenyszerűen teszik? — Igaz volt — mondják a szakemberek. — Ma már erre nagyon ritka a precedens, de annál gyakrabban fordult ez elő valamikor régen. — A tizenharmadik században — veszi át a szót Ko- necny mérnök — Pilzen királyi város többek között sörfőzés! jogot is kapott, miszerint a város polgárai odahaza házilag főzhették a sört. Idő múltával tömörülni kezdtek, közös sörfőzdét nyitottak, amelyet felváltva használtak, s végül pedig közösen főzték benne a sört. .A betársulni akaró a sörfőző polgárok pénztárába befizette a megfelelő összeget, s tagja lehetett a társulásnak •A mérnök közben kollégáját. Ivó Hlavácekot kezdi unszolni: — Rólad köztudott, hogy te szinte mindent tudsz a sörről, beszélj te. őt kérdezze! — fordult felém. — A tizenkilencedik század elején kétféle sörfőzés! módot ismertek, a felső és az alsó élesztési módot. 1841-ben, amikor a pilzeni Polgári sörfőzde felépült, Csehországban 1052 sörfőzde üzemelt, s mindegyikében csupán az alsó élesztési módszerrel dolgoztak. Az 1053. sörfőzde, a pilzeni kezdettől fogva a felső élesztőst alkalmazta. Olcsó módszer volt, s nem élt vele szemben semmiféle konkurrencia, csak később jelentkezett, amikor a környező városokból kezdték Pilzenbe szállítani a sört. Ekkor a gyártási módszer megváltoztatását fontolgaták. Így jött az a gondolat, alapítsanak egy modern termelési folyamattal dolgozó városi sörfőzdét. 1839-ben megkezdték az építkezést. Miközben épült a gyár, leendő szakemberei a bajorországi sörgyárakba mentek tanulni. Két évvel később már főzték is benne a sört. Ekkor még igazi sörfőző szakembere nem volt a városnak. A bajor Josef Grollt hívták el, ő vezette a termelést a kezdeti időben Már ő is zateci komlóval dolgozott. De nemcsak a jó nyersanyagra adtak, hanem arra is, hogy az általuk főzött sört csak a legnevesebb vendéglőben árulják. Még ug.yanebben az évben a híres mártoni vásáron ezrek megkóstolhatták az új pil- zenit. Ezzel indult el világhódító útjára. M indhárman nagyot húzunk a korsókból, aztán a mérnök folytatja. Egyre lelkesebben beszél. — Három év múlva egy prágai vendéglőben is mérni kezdték a pilzenit, s 1833-ban már 35 prágai sön- tés, kávéház, étterem növelte vele a forgalmát. Ugyanebben az évben már Bécsben is árulták, három évvel később pedig Párizsban. 1861-ben, amikor befejezték a nyugat-csehországi vasútvonal építését, teljesen megnyílt a pilzeni sör útja egész Európa és .Amerika felé. Ekkor már olyan közkedvelt volt, hogy hamisították is, s a „Pilzeni sör“ elnevezés alatt más söröket is árulni kezdtek. Rájöttek persze a turpisságra. Így lépett érvénybe 1859-ben a pilzeni sör védjegytörvénye. Am később — mindennek ellenére — is tovább használták más pilzeni sörgyárak a márkás sör védjegyét. 1898- ban aztán új nevet kapott. URQUELL — PR.AZDROJ. és ez be is vált. Igaz, később is megtalálták a módját annak, hogy kihasználják a világmárka jó hírnevét, s nemzetközi pert ért De hát nem is volt ez rossz reklám. Igaz, reklámozni ma sem kell, akkor sem kellett a világ egyik legjobb sörét. Az első világháború komoly károkat hozott magával, nagyban sújtotta a pilzeni sörgyártást is. Persze a második világháború sem volt kivétel. A sörszerető németek, a nácisták rögtön a megszállás első napjaiban befészkelték magukat a gyárba, 5 uralták is azt. A második világháború alatt is komoly volt a nyersanyaghiány, s természetesen jelentősen csökkent a termelés, csökkent persze a minőség is. .A háborúnak is vége lett, s új fejezet kezdődött a pilzeni sör történelmében. .Azóta jó néhány komoly rekonstrukciót ért meg a g.yár. s ma a legmodernebb technológiával dolgoznak. Évente egymillió százezer hektoliter sört gyártanak, s ennek az óriási mennyiségnek 38 százaléka üvegekben kerül forgalomba, .35—37 százaléka pedig hordóban és üvegben világpiacra kerül, így jut el minden földrészre, mindegyik nagy világvárosba, pontosabban; 54 országba. Persze a legnagyobb, piac a nyugat-csehországi kerület. Itt az emberek talán meg sem innának más sört. 1980-ban másfél millió hektoliterre emelik évi termelésünket. Óriási szám ez. A Prazdroj gvártási technológiája ma is a világ híres szakembereinek érdeklődési középpontjában áll. Pedig ez nem titok. Sokat jelent a tradíció, a nyersanyag, de a víz is, amelyből főzik a sört. Ugyancsak sokat jelent a pilzeni sörgya' kitűnő szakembereinek képessége. N em százötven év — mert ennyi ideje áll fenn a gyár —, egy röpke évtized is elég volt ahhoz, hogy 8 pilzeni sör világhírűvé váljék, s nem százötven, de ezerötszáz év sem lesz elég, hogy szerte a világon elszokjanak tőle, mert egyre jobb, egyre hatalmasabb és hódítóbb. Búcsúzom a gyár mérnökeitől. A kapuig kísérnek. A Prazdroj étterméből egy férfi lép ki, aztán beül egy fehér Mercedesbe. Nagyon sietős az utam, megkérdezem, merre megy. — Prága. — Remek, én is oda sietek, ha elvisz, még elérem a repülőgépet Prágából Bratislavába. Mert a vonatot Pil- zenből Prágába — bizony elkésették velem. Két mérnök érdekes meséje és öt korsó sör az oka. ■A nyugatnémet úr egész úton beszél. Nem értem, mit mond, csak annyit érzek ki szövegéből, hogy szuper! atívuszokban dícsér, meg annyit, hogy pivo, bier, Pilsner Urquell — Prazdroj. KESZELI Ferenc EGY LEVÉL — TÍZ GIMNAZISTA VÉLEMÉNYE „Szerelmem, várlak ötkor a jégen. Nem íud- hatod, kiről van szó, de én már régen figyellek és megkívántalak. Gyereket szeretnék tőled, kettőt, nem veszekednénk, mint mások, csak éjjelnappal szeretnénk egymást. Rettenetesen kívánlak, nem tudok másra gondolni. Gyere el ötkor a jégre! A bejárat felőli saroknál várlak, lila sál lesz a nyakamban, arról megismersz. Ha szeretsz, eljössz.“ .A levél tizenhat éves lánynak szólt, gimnazistának. A lány egyelőre tipikus bakfis. bár úgy-ahogy túljutott ezen a korszakon. Olyan nőtípus, aki beérik, mint az őszibarack, és két-három év múlva illatos lesz, kívánnivaló, zamatos. A feladó tizennyolc esztendős fiú. Nem kell körvonalaznunk, sorai jellemzik. Személyesen nem ismerték egymást, vagy talán ma sem ismerik, mert a levél a tantestület kezébe került, s a címzett talán sohasem tudja meg. hogy akadt az emberek között egy fiú, aki két gvereket szeretne tőle, és éppen ezért lila sállal a nyakában várja ötkor a jégen. Mi sem kommentálunk. Egy gimnázium érettségiző osztályának diákjai teszik ezt helyettünk, elvégre ők is illetékesek ebben az ügyben — vagy talán a legilletékesebbek. 1. „Az ilyen tartalmú levél, ismeretlen valakitől, mindig és mindenkor elítélendő. Aki ilyen módon kívánja megalapozni sorsát, búcsút mondhat a tisztességes polgári é- letnek. Ha egy fiú jó szándékú levelet fr ismeretlenül egy lánynak, ilyen kéréssel nem állhat elő.“ 2. „Nem ilyen formában kellett volna írnia. Nem tartom helyesnek, hogy levelében ily nyíltan kifejezze érzelmeit. Először is meg kellett volna ismernie a lányt, s aztán több idő eltelte után gondolnia a családalapításra.“ 3. „Egyszerre a lényegre térni? Elítélem! Nem értem azokat a fiúkat, akiknek mindegy, milyen és melyik lány, csak odaadja magát. Nem tudom, mi jó lehet ebben. Szerintem az ilyen nagy dolgot csak alapos ismeretség u- tán és nagy szerelemre lehet alapozni.“ 4. „Elítélem a fiú cselekedetét, mert egyszeri látásra szeretett bele a lányba, és mindjárt házasságot akar vele kötni. Biztosan elbűvölte a lány szépsége, fejlettsége. Nem lettek volna boldogok, mert olyan gyorsan kiábrándultak volna egymásból, amilyen gyorsan egymáséi lettek.“ 5. „Elismerem, hogy egy tizennyolc éves fiú már gondolhat a szexuális életre, de nem ismeri eléggé a lányt ehhez. Ez a fellángolás valószínűleg meggondolatlanság volt, verje ki a fejéből, tanuljon, sétálgasson, szórakozzon inkább!“ 6. „Megértem, ha valakinek megtetszik valaki és levélben közeledik, de szexuális követelésekkel fellépni helytelen. Hogyan válhat így a társadalom hasznos polgárává?“ 7. „Tizennyolc éves korban még tapasztalatlanok az emberek, s ha szexuális problémákkal foglalkoznak, könv- nyen végzetes hibába eshetnek." 8. „Elítélem azokat a lányokat és fiúkat, akik, ha arra a legkisebb alkalom adódik, vonzalom nélkül is élnek az alkalommal, a jelszavuk pedig; Hisz úgysem lesz gyerek!“ 9. „Teljesen normális ember nem írhat ilyesmit egyszerre egy lánynak, akit még nem is ismer Ha személyesen nem tudta vagy nem merte elintézni a dolgot, akkor inkább ne csinált volna semmit.“ 10. „ízléstelenség, akár 18. akár 40 éves írta volna, és durva eltiprása a szerelemnek, lealacsonyítása a lánynak, mert többek között abban különbözünk az állatoktól, hogy szeretni tudunk.“ A levél télen íródott, télen érkezett meg. .A jég azóta elolvadt, itt a nyár, ne, nem is a randevúhely a fontos, hanem a tartalom, az elv. Gondolkodni, vitatkozni nyáron is lehet róla! (bt) KEZRE KERÜLT... Szombaton, e hó hatodikén délelőtt az egyik vereknyei lakos. N. Z. csak úgy tett-vett a szobában, amikor hirtelen megjelent előtte a Tv-híradőban látott arc. az alak és a jellegzetes fehér cipők. Önkéntelenül is az ablakhoz ment, elhúzta a függönyt. Első pillanatra még nem volt biztos, de ahogy rendezgette a gondolatait és felelevenítette a híradó kísérő- szövegét. már majdnem teljesen világosan látta, hogy az az illető, az az elmegyógyintézet! szökevény megy el a háza előtt, akit az este mutattak a tv-ben. Gyorsan leszaladt a lépcsőkön, átszölt a szomszédjához. K. l.-hoz. hogy nézze meg azt az embert. Ugye. őt mutatták a tv-ben? A szomszédja nem emlékezett rá. mert ö az este a budapesti adást nézte. Persze nem volt idő a tétovázásra, hiszen a fehércipös illető már majdnem elhaladt a házuk előtt, és cselekedni kellett. Ők így tettek: Először utánaszóltak. hogy nem lenne-e kedve valamit segíteni a ház körül. De igen! Gyorsan sarlót kerítettek. és máris sarlóztatták vele az árokparti füvet. N. Z. közben visszament a lakásába, hívta a rendőrséget; itt és itt. Vereknyén, a házunk előtt van az illető, akit este a Tv- híradóban mutattak; felismertük. Kérem, jöjjenek, vigyék el' Talán sikerül öt feltartóztatni Közben a fű is fogyott az árok szélén, és a szökevény mintha gyanút fogott volna, mert azt mondta K. I.-nak, hogy 6 tudja, mit akarnak. — Hogy valóban sejtette-e, vagy csak a munkára értette, nem tudni, mert az országúton máris megjelent a rendörkocsi. Igazoltatták — részéről sikertelenül. Bár volt egy vadonatúj seemélyazovosságí igezolványa, de hiányzott róla a fénykép. Föltehetöleg nem a nc;Utja veit- ezért «akltotta I* -óla a fényképet. Mire összegyűltek volna a járókelők, már indult is az autó, vitték a szökevényt. Még kis mesélés, csodálkozás, és vége... Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a tv-körözvény- nek sikere volt, mert ügyes, ötletes • figyelmes nézőkre talált az adás. —n— 7
