Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-23 / 25. szám

10 új ifjúság TEKIRDAG-RODOSTÖ Xekirdag városa másfél száz méternyi távolságra van Isztambult^. A neve magyarul így hangzanék; Csíkos- hegy vagy Foltos-hegy. Ez így nem sokat mond. A régi neve annál többet: Rodostö. Valaha szép város le­hetett, Mikes Kelemen írja róla: ,fia tréfa nélkül, édes néném. mt Itt lijen szép kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép, a len gerparton leoO kies és tágas oldalon fekszik. Az Is való, hogy Európának éppen a szélén vagyunk. Lóháton Innét Constanetnápolyban két nap könnyen el lehet menni; tengeren pedig egy nap. A bizonyos, hogy suhult a fe­ledelemnek főbb lakóhelyt nem adhattak volna Akár- mely felé menten az ember, mindenütt a szép mező, de nem puszta mező; mivel Itt mindenütt o földet lót meg- mtvellk, a faluk mellett levő mezők nem puszták, és ennek a városnak a földfe olyan miveit. valamint egy tói megmívelt kém — kivált mostanában gytinyö’-üséggél nézi az ember itt a szántóföldeket és a sző’iöket és a sok veteményes kerteket. Itt pedig annyi szOllőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna — azokat pedig Igen 161 mívelik, és azokban a sok gyű- mölcsféc úgy tetszenek, mintha mind kertek volnának... A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön el­mondhatni egy szép városnak, amely nem olyan széles, mint hosszú. De akármlly szép házak legyenek itt a vá­rosokon, nem tetszhetnek szépeknek; mivel az utcára nem hadnak ablakokat, kivált a törökök azért, hogy a feleségek ki ne láthassanak — micsoda szép dolog az Irigység!“ A FEJEDELEM ÉTKEZÖHAzAB.AN A mai Tekirdagban nem találtunk ennyi gyönyörű­séget. Igaz, hogy nem is volt annyi időnk szemügyre venni, mint Mikes Keiemennek — de nem is várost szemlélni mentünk oda, nem is Tekirdag vonzott, ha­nem Rodostó. Isztambulból indultunk gépkocsival, egy t'orró reggelen. Az autóút 3 smaragdszinü Márvány-tenger partján visz. végig Rodostóig. Rákóczi egykori étkezóháza is a part fölötti magaslatról ugrik ki. Már mesziröl észre­venni Kivált, ha az ember szívdohogva várta, hogy feltűnjék a képről oly jól ismert épület, amely való­ban kitűnik a dUledező taházak szürke tömegéből No­ha ebben az évben restaurálták, törokös stílusa nem sokban tér el a többitől. Friss, fehér-zöld és barna színei láttán azt gondolhatná az utas — kinek ez az épület mást nem mond —, hoqv jómódú ember lak,ja. Egy darabig tétován álldogáltunk bezárt kapuja előtt, aztán megdöngettük egy kicsit, de senki nem vála­szolt. Megtudtuk, hogy a ház gondnoka, egy Pietro Aslan nevű olasz ember a közelben lakik; fel is ke­restük, de csak a feleségét találtuk, ö jött velünk az­tán, s hozta a kapukulcsot. Megilletödötten léptük át a Fejedelem egykori étke- zOházának küszöbét, amelynek ugyancsak viszontagsá­gos sors jutott osztályrészül. Az épület az első világháború utáni időkig egy gö­rög kereskedő tulajdonában volt, akit később a görög- török népességcsere során kiutasítottak, és a ház a tö­rök állam birtokába került. Ettől kezdve lakatlanul ál­lott. Használható faanyagát a lakosság jórészt szét- hordta, s amikor 1928-ban 500 török fontért a magyar államnak átengedték, már teljesen romos állapotban volt A korabeli berendezést, a Fejedelem emléktár­gyait. még Rákóczi hamvainak hazahozatalakor Kassá­ra szállították, de magából az eredeti épületből is csak kevés maradt meg, mire 195l-32-ben restaurálták. Ha­nem az építési vállalkozó nem lehetett valami buzgó hazafi; alig húsz év múltán a homlokzati részt le kel­lett bontani, s újjáépíteni ismét. Az elocsarnoki bejárattól jobbra egy boltíves helyi­ségben áll a kovácsoltvas szerkezetű régi kút, ez még Rákóczi-korabeli. Az emeletes házban mindössze öt szoba van, négy kisebb és egy nagyobb; napközben eb­ben tartózkodott a Fejedelem. Egyik szegletében meg­pillantjuk a Mányoki festette híres kép másolatát. A gyalult deszkapadlózatú nagy szoba mai formájában is megőrizte puritán jellegét, de hangulata, színei, derű­sek. A falat barna faburkolat fedi embermagasságig, a mennyezet zöldre Jpstett fából készült, s fehér lécek díszítik. A szoba közepén hosszú asztal, hat magyaros íaragású székkel. .A zöldkeretes, erős rácsű ablakon át dombra futó ut­cákra, egy másikon az autósztrádára és a tengerre fu­tó széles mólóra látni. Szemközt kis faházak sora, lent az utcán, a kapu elótt, iskolából hazatérő gyerekek zsi- vajoznak Feltűnően sok köztük a szőke hajú. ECY ISMEKOS NÉV ÉS AZ OLASZ GONDNOK .Az ablakok fölött a keleties stílusú ablakocskákat halványszinú, homályos üveg borítja E díszes üvege­ket a ház restaurálásakor különböző szervezetek aján­lották fel Rákóczi, Bercsényi. Eszterházy Antal emlé­kére. Az egyik ilyen ablak alatt, kis táblán a követke­ző felirat áll; „Köszeghy Teréz emlékezetére emelte Aslan Arthur“ Koszeghy! De hiszen ez a név nagyon ismerős Kö­szeghy Pál poéta Bercsényi titkára volt Zsuzsa lánya meg kétszer is kikosarazta Mikes Kelement. A korán A fehér ház. ahol egykor a Fejedelem dolgo­zott, messziről kiemelkedik a tengerparti há­zak közül árvaságra jutó Zsuzsát Bercsényi nevelte, magával vit­te az emigrációba is, majd felesége, Csáky Krisztina halála után nőül vette. Mikes panaszkodott is „édes nén- jének“ emiatt, meg vigasztalja is magát fanyarul, hogy hát többre vágyott a Zsuzsa nálánál. .,Mt fól vannak az olyanok, akiknek elég vagyon a ládátokban, mert Bercsényi úr nem annyira a szükség­ért házasodott meg, mint azért, hogy vagyon módja ben­ne. Mert üsmerek én olyat, kéd Is üsmert, hogy nagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi úrnak, de non habet pecuniam fnincs pénzel. És nemcsak a bú­csút tárták pénzzel, hanem a menyasszony táncát is. — így nyugtatgatja magát Mikes. Még három esztendeig élt Bercsényi. Halála után a fiatalasszony Lengyelországba ment, ahol magányosság­ban élt és húnyt el 1750-ben, 46 esztendős korában. Nyilván ebből a családból származott Köszeghy Teréz is. Fagattam is ez ügyben az Időközben hazatért Pietro Asiant, a gondnokot, mit tud a történetéről, de ö csak annyit mondott, hogy Köszeghy Teréz anyai részről dédanyja volt az édesapjának, Arthuro Aslannak. Töb­bet erről nem tud. Édesapja kegyelettel őrizte a déd­anya emlékét, de beszélni nem beszélt róla. Nem volt jelentős személyiség Köszeghy Teréz a Fe­jedelem kis rodostői udvarában. Mikes sem említi a nevét, mégis megdobbant a szívem a felfedezéstől, no­ha másoknak is szemébe ötlött már bizonyára az a színes ablakocska, a felirattal. De lapozgatván később az .Aslan család örzötte látógatókönyvben, kiderült; nem sokan jártak Rodostón Magyarországról. .A háború utá­ni időkből éppenséggel néhány bejegyzést találtam csu­pán, köztük kutas Imre követünk és kíséretének írá­sát, Rodostó, azaz most már Tekirdag és környéke u- gyanis katonai körzet, és mindmáig csak hivatalos en­gedéllyel lehet odautazni. Pietro Aslan már közelebb jár a 70-ik életévéhez, mint a hatvanadikhoz, igen tartózkodóan és szűksza­vúan beszélt. Azt megjegyezte, hogy családja már jó­val több mint száz esztendeje gondnoka Rákóczi házá­nak, és édesapja, .Aslan Arthur ismert 'kereskedő, az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia kon­zulja volt — de többet a témáról nem szólt. Fel akar­tam venni hangját magnetofonszalagra is. de ezt el­hárította. Szívesebben kalauzolt végig a szomszéd dombra futó meredek utcán, s megmutatta Rákóczi egykori hálóházát is. Nagyobb formájú, meglehetősen rossz állapotban levő hasas faépület. Egy török em­ber tulajdona. .A szomszédos házakban is mind ma­gyar menekültek, bujdosók laktak akkor ■A Maovarországon kesziiló Ikarusz autóbuszok nagy tiszte­letnek örvendenek világszerte. A MAN és a VOf VO gyá rakkal való együttműködés nyomán a világhírű jármű ké­szítői most emeletes autóbusz gyártásával kísérleteznek Képünkön az első emeletes Ikarusz látható. Hogy az utas feleslegesen ne „strapálja' magát, a földszinten fénvtáWe jelzi, hány üres Uló-. illetve állóhely van az emeleti rész ben. Mindössze másfél kilót nyom a drezdai VEB Elek- troschaltgeräte Ladefix jel­zésű félvezetős egyenirányí­tó akkumulátortöltője. A 6. illetve 12 voltos akkumulá­torok töltésére alkalmas be­rendezés önműködően sza­bályozza az áramtöltés e- rősségét attól függően, mennyire merült ki az ak­kumulátor. Acélszílárdságü műanyagot állítottak elő a Japán Atom- energiai Kutató Intézetben. Alapanyaga egy kristálycukor­ra emlékeztető, színtelen és átlátszó vegyület. a troxán. Ezt az anyagot besugározzák, majd három órán át 50 C fokos hőmérsékleten tarifák. Ekkor poltoxímettlén képződik belő­le, amely éppen úgy dolgozható fel, mint a többi műanyag, de mivel olyan kemény, mint a vas és feldolgozáskor nem zsugorodik, igen pontos kidolgozású alkatrészek, pél­dául fogaskerekek stb. előállítására használható. A szverdlovszki Elektro­technikai Tudományos Kutató intézet konstruk­tőrei elkészitették egy 110 kilovoltos olajkap­csoló kísérleti példá­nyát. amely 10 millió kilovoltampernéi erősebb áram esetén is pillanat alatt meg tudja szün­tetni a zárlatot. Az LSD kábítószer fo­gyasztása felébreszti az em­berekben a gyilkolást ösz­tönt, állapították meg az angol és kanadat orvosok. A szer beszedése után né­hány órával az emberen el­hatalmasodnak az erőszakos ösztönök, s 0 pánikba eső, vagy paranoiás emberek megtámadnak másokat, vagy kárt tesznek önmagukban. Különleges naperömüvet terveztek a szov.jet Krzsi- zsanovszkij Energetikai In tézel munkatársai Az Ara- rái vö!g.yében állítják tel Az erőmű turbogenerátoré- ban keletkezett gőz ab- szorbclós hűtőberende­zést működtet maid. amely- lyel eqv őre aiall 20 tonna .jeget állíthatnak elő. Csodaszer a citostop? A világsajtót bejárta a hír egy magyar rákellenes szerről, a citostopról Sváj­ci vélemény szerint az új készítmény nem is gyógy­szer hanem csodaszer f- gyesek szerint nem minden esetben hat más vélemények szerim minden rosszindulatú daga­natra. sőt még a leukémiá­ra is többé-Uevésbé hatá­sos, viszont az adagolás e- lött gondosan meg kell vizs­gálni a beteg vérképét cs aszerint kell a szert hasz­nálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom