Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-16 / 24. szám

Az USA rendőr­állammá alakul át „Az utca forrong. Diákzavargások van­nak az egyetemeken. A Köztársaságot veszély fenyegeti belülről és kívülről. Törvényre van szükségünk és rendre“. (Adolf Hitler, 1932.) A ..törvény és rend“ Iréntl h«- sonlö gonddal (télce ei Julius Hoff­man bíró nemrégiben Amerikában Oavid Oellingen. Rennard Dablst. •Abbie Hoffmant. Jerry Rubint és Thomas Haydent öt-öt évi börtön­re és 5000-5000 dollár pémblinte- tésre, mert — állltölag — ..lendü- lésre valö bujtogatás céljáböl" át­lépték Illinois állam határát. Két más vádlottat fölmentettek. A pert egyébként — mint közismert — azért indították ellenük, mert 1968 augusztusában, a Demokrata Pärt chikágói konvenciója Idején „élet- foizttvalt" rendeztek, amelynek so­rán több ezer békés szándékú fia­tal türntetett a vietnami háború ellen és az amerikai politikai élet dekadenciája miatt. Noha a tün­tetők minden megmozdulása békés jellegű volt. a rendőrség durván közbelépett (több száz sebesülés történt), s ez megdöbbentette A- merikát. UGYANILYEN MEGDÖBBENTŐ voH a hét chikágói pacifista 2l' hétig tarló bünpere. Julius J. Hoff­man bíró Ubu királyhoz méltó módon viselkedett: az egyik vád­lottat a székéhez kötöztette, szá­ját betömette, a védelem több ta­núját, köztük az eseményekben közvetlenül érdekelt Ramsey Clark vgJt Igazságtigyminlsztert nem volt hajlandó meghallgatni, s olyan sú­lyos büntetéseket osztogatott, ami már önmagában is fordulatnak szá- mttott az amerikai Igazságszolgál­tatási rendszerben. A chikágöi pa­cifisták pere, akárcsak a bostoni „tök“ 1968-ban letárgyalt bünpe­re (mint Ismeretes, a vádlottak­nak, köztük dr. Spock világhírű gyermekorvosnak azt vetették a szemére, hogy a bevonulás ellen bujtogatták az amerikai fiatalokat), lényegében ugyanolyan jellegű po­litikai per volt, mint az, amely villamosszékba juttatta a Rosen­berg házaspárt a rossz emlékű McCarthy idején. A legnevesebb amerikai jogtudö- sok szerint alkotmányellenes, és ezért hatálytalanítani kellene Lyn­don Johnson vólt elnök 1968 má­jusában kiadott törvényerejű ren­deletét. amely szerint ötévi bör­tönnel és 10 000 dollár pénzbünte­téssel sújtható bárki, aki „bujto­gatás szándékával" átutazik egyik szövetségi államböl a másikba. Még emlékezetes, hogy a Rosenberg házaspárt sem kémkedésért, ha­nem állltölagos szándékáért ítél­ték halálra, márpedig világos, hogy milyen bírósági visszaélésekre ad lehetőséget, ha a törvény nem BIZONYÍTHATATLAN „szándékát" a bűncselekményt, hanem annak bünteti. ESZTENDŐK ÓTA állandóan nyirbálják az egyéni jo­gokat az USA-ban. A kongresszus 1968 májusában jóváhagyta az úgy­nevezett Omnibus Crime Control Act-et, amely gyakorlatilag a Leg­felsőbb Bíróság több nemrégi ha­tározatát hatálytalanítja. .Az „Om­nibus" szerint a letartóztatottat nem feltétlenül szükséges tájékoz­tatni jogairól (mint Ismeretes, az amerikai alkotmány értelmében jo­ga van ügyvéd jelenlétét kérni), ettől eltekintve pedig korlátlan ideig fogva tartható a rendőrsé­gen. ahol köztudomásúlag verik az embereket. Hol van már a Legfel­sőbb Bíróság 1966. június 13-i ha­tározata, amely szerint a rendőrök­nek tilos erőszakkal kikényszerí­teni — értsd: télholtra vert em- berroncsoktól kikényszeríteni — a vallomást? Az „Omnibus“ leszögezi továbbá, hogy a vádlottnak nem szabad meg­tagadnia a feleletet a bíró kérdé­sére, mert ez esetben a „bíróság megsértése" elmén 3 évi börtön- büntetéssel sújtható. Pedig az a- mérikal alkotmány 5. függeléke le­szögezi, hogy senki sem köteles olyan kérdésre válaszolni, amelyre ha válaszolna — „önmagát vádol­ná". A Kongresszus 1803 óta most először ezzel az ,.Omnibus“ tör­vénnyel merészelte magának köve­telni a Legfelsőbb Bíróság kilenc birájának, az alkotmány legfőbb örizöinek hatáskörét. Ramsay Clark volt Igazságügyminiszter, aki maga Is egy legfelsőbb bírósági bíró fia. a saját hivatali idejében éppen ez­ért nem volt hajlandó alkalmazni az Omnibus Act-et. John Mltchell- nék, a jelenlegi főügyésznek azon­ban nincsenek ilyen aggályai. Jog­arként tartja kezében az „Omnl- bust", amelyet joggal nevezhetnénk az emberi jogok eltörlésének. Né­ha már úgy törvénykezik. hogy még csak nem is hivatkozik a Kongresszus vonatkozó határoza­taira. „Nemzetbiztonsági meggon­dolásokból" nem engedélyezte pél­dául a chikágói per védőügyvéd­jeinek, hogy ellenőrizzék, vajon a kormány legális mödon szerezte-e be „bizonyítékait." A KO.NGRESSZUS egyik legutóbbi határozata szerint a rendőrök minden felhatalmazás nélkül beléphetnek bárki magán­lakásába. és házkutatást tarthat­nak. Ez Is sérti az amerikai al­kotmányt. Erwin szenátor, a Kong­resszus egyik alkotmányjogi tekin­télye, ennek a határozatnak, az úgynevezett „no knock“ határozat­nak a megszavazása után így nyi­latkozott: „Határozott lépést tet­tünk a rendörállam kialakítása fe­lé". John -Mitchell főügyész mellesleg Igencsak tágasan értelmezi az al­kotmány 2. szakaszát, amely sze­rint az elnöknek kötelessége őr­ködni a nemzetbiztonság felett. A- mlöta elfoglalta helyét az igazság­ügy-minisztériumban, mindenek­előtt arra fordította a figyelmét, hogy polgári ruhás rendőröket és titkos ügynököket építsen be a diákszervezetekbe, a négerek és a nők szervezeteibe. A konzervatív Daily News szerint csupán Chiká- gő környékén az FBI és a rend­őrség ezer ügynöke teljesít ilyen szolgálatoL , . . ' Jellemző az- alábbi eset: Amikor a New York-I közvélemény meg­döbbenéssel értesült róla, hogy négy fiatalembert megöltek a l«ő- bltöszerek. és követelték a rend­őrségtől. hogy lépjenek fel hatha­tósabban a kábítószer-csempészek ellen, Leary rendörfelügyelö beis­merte, csaknem valamennyi embere a diákok és a négerek szerveze­teiben teljesített megbízást, és nem maradt, aki beépülhetett volna a kábítószer-csempészek közé. MITCHELL FŐÜGYÉSZ további lépéseket is tett. Meg­győzte Thurmond, Eastland és McClellan szenátorokat (a régi bo- szorkányüldözések veteránjait), ta­nulmányozzák az ..Omnibus" kie­gészítésének lehetőségeit olyan ér­telemben. hogy csökkentsék mini­málisra a „gyanúsak" és a vád­lottak jogait. Rendre fogják utasí­tani egyébként a polgárjogi ügyek­ben ..tűlbuzgö" ügyvédeket Is. Hoffman bíró, amikor a csikágói hetek perében az egyik ügyvédet .,a biröság megsértése" miatt négyévi börtönbüntetésre ítélte, voltaképpen figyelmeztetni kíván­ta az összes védőügyvédeket. Mitchell tehát „a törvény és s rend nevében“ kampányt indított a mindkét nembeli, fehér és színes bőrű békeharcosok és tüntetők el­len, de más, egyébként a törvény és a rend védelmében feltűnően ,.szelektív" módszereket Is alkalmaz. -Megszüntették például a bűnvádi eljárást a Vietnamban egy ügynö­kük hidegvérű meggyilkolásával vádolt „zöldsapkások“ ellen. Mit­chell elgondolkoztatö körülmények között menesztette Morgenthaut. New York főügyészét is. .Morgen- thau egy éven át leleplező bizonyí­tékokat gyűjtött több nagy bankár (köztük a Republikánus Pért pénz, alapjainak kezelői) ellen, és kü­lönféle visszaélések címén vádat akart emelni ellenük. Egy neves amerikai kriminológus, Edwin Schurr szerint a törvények harci eszközei a szegényekkel, a nége- az idős konzervatívok harci esz­közei a szegényekkel, a négerekkel, a fiatalokkal szemben. A Legfelsőbb Bíróság csaknem 15 esztendőn át liberálisan értelmez­te és magyarázta az amerikai al­kotmányt, hozzálátott a faji elkü­lönítés megszüntetéséhez áz isko­lákban (amit a Kongresszus egyet­len tollvonással keresztülhúzott), s általában védelmezte az egyéni sza­badságjogokat. .Nixon elnök azon­ban két liberális bíró helyett két konzervatívot nevezett ki a Leg­felsőbb Bíróságba, a közeljövőben pedig valószínűleg távozik még két liberális — idős és beteg — bírd is. ami után s reakciós, vagy leg­alábbis a törvény betűjéhez kon- zervatlvan ragaszkodó bírók marad­nak többségben. Elmondhatö egyéb­ként, hogy ezzel végül is csak fel­gyorsult egy olyan folyamat, amely szervesen az amerikai társadalmi fejlődés belső logikájából fakad.-A termelési folyamat nyilvántartását és ellenőrzését szolgáló berendezést a közelmúltban mutatták be Bratislavában, az NDK automatizációs berendezéseket gyártó iparának kiáliitá- sán. í\ képen látható elektronikus számítóberende^és a ná­lunk is ismert Fertodata 1100, illetve a Prozessograph töké­letesített változata. A berendezés képes a hozzá érkező opti­kai, akusztikai vagy egyszerű mechanikai úton történő „be­táplálás“ alapján egy közepes üzem termelési folyamatának teljes ellenőrzésére. A gép bármikor kimutatja az egyes gép vagy Uzemrészlep munkavégzését, az üresjáratot, sőt megfe­lelő áttételek beiktatásával a hibásodásra is felhívja a fi­gyelmet Néhány évvel ezelőtt világszerte nagy feltűnést keltett db L—29 védjegyű csehszlovák gyártmányú lökhajtásos gyakorló repülőgép. 1968-ban a Vodochody AERO gyárban elkészült az L—39-es első prototípusa, amely a szakemberek véleménye szerint a világ egyik legjobb gyakorló repülőgépe. Pedig az új gép születése nem ment simán, és a tervezők kénytelenek voltak eredeti elképzelésükkel szemben bizonyos engedmé­nyeket tenni. Először nem találtak megfelelő motort, mivel nálunk Ilyen motorokat nem gyártunk. Végül is a JAK—40 mintájú szovjet utasszállító gép motorjára esett a választás. Persze, ez nem a legjobb megoldás, mivel a gyakorlógép lé­nyegesen nagyobb megterhelésnek van kitéve, mint az utas- szállítógépé. Ezért az eredeti AI—25W motort módosították, a módosított változatot Walter Titan névre keresztelték Műszaki adatai; két lökhajtásos motorjának teljesítménye; -AI—25W változat 1470 lóerő, Walter Titan Változat 1800 ló­erő. Fesztávolsága 9,11 méter, hossza 12,11 m, magassága 4,38 m, szárnyfelülete 18,80 m^. startsúlya 3800 kg, maximális sebessége 600 km/óra (Walter Titan 750 km/őra). Maximális emelkedése 27 m'másodperc. Az L—39-esnek egyelőre csupán néhány prototípusa készült el Japánban áprilisban 235 661 új személygépkocsit vettek nyil­vántartásba, '23,9 százalékkal kevesebbet, mint márciusban, de 1,8 százalékkal többet, mint 1963 áprilisában. A szarvasi arborétumban található Magyarország leg­nagyobb bazsarózsa gyűjte­ménye. A pompás viránok közül 3/ idén először a Me­xikóból származó tűzpiros virái/i'. kaportevelí) bazsa­rózsa biinlolta ki szirmait. újiijtiság ^ „A virágok gyermekei^ Nem minden Hippi-kommuna lépett a bűnözés út Iára, mint a Manson család., amely — mint emlékezetes — meggyilkolta Sharon Tate ftlmszínésznOt és társaságának tagjait. A hippik túlnyomó többsége megmaradt „vlrággyermeknek“, aki a légy­nek sem árt. Egyetlen „bűnük“ hogy szabadabban akarnak,élni szüleiknél, és elpetik a polgári erkölcsöt. Legtöbben nem hippinek, ha­nem freemannak vagy new frontiers mannak nevezik ma­gukat. Ez utóbbi megnevezést azzal magyarázzák, hogy a ré­gi, elavult társadalom és az üj életforma határán élnek. Lehetetlen megállapítani az amerikai hippi-kommunák szá­mát. Becslések szerint ezernél Is több kommuna van, és-zi leg­több az enyhe éghajlatú Kali­forniában ütötte föl tanyáját. Nehéz őket számon tartant, mert csak kevés bizonyul tar­tósnak: télen számos közösség széthullik, tavasszal pedig nem újítják fel a régieket, hanem újak alakulnak, esetenként csak néhány hónapos Időtartamra. A hippi-családok több szem­pontból is nagyon különböznek egymástól. Vannak kis létszá­mú csoportok, amelyeket erős egyéniségek tartanak kordában, s vannak húsz-harminc főnyi kommunák Is, amelyeknek tag­jai minden szabadságot, azaz szabadosságot megengednek maguknak. A new frontiers manek sze­rint ez utóbbi kommuna-típus az eszményt. Tévedés a hippit forradal­márnak tekinteni. Nem akarja megdöntenl a fönnálló rendet, sőt már nem is bírálja: az ilyesmin túltette magát, mert a társadalom szerinte ennyit sem érdemel. Egyszerűen nem vesz tudomást róla. Valamilyen sejtelmes, új életforma után vágyik, amely mentes az anya­giasságtól, a pénzszerzést haj­szától, a szülőkkel való együtt­élés gyötrelmeitől, a politiká­tól tés az erőszaktól. AZ EMBER CSAK MEZTELE­NÜL SZÉP A Wheéler-ranchon egy kö­zepes nagyságú kommuna él. San Franotskótól északra, nem messze a Csendes-óceán part­jától, gyönyörű erdős vidéken terül el a négyszáz hektárnyi birtok. A hippi-család jól „át­telelt“, senkt sem szökött visz- sza a „szabad életből“ a polgá­ri kényelembe, a városba, a szülőt otthonba. Mintegy húsz felnőtt és néhány gyermek al­kotja a közösséget. A kommuna alapítója, Bili Wheeler, a harminc-egynéhány éves hippi festőművész, a bir­tokot örökölt pénzen vette. Miután kihirdette, hogy házá­ban szívesen látja vendégül az új életforma híveit, nem kel­lett sokáig várnia, hagy a meg­felelő társaság összegyűljön. A csoport tehát megalakult és a paradicsomi környezetben boldogan éldegélt. A hippik Igyekeztek megfeledkezni az olyannyira utált- társadalomról, csakhogy a társadalom ezt nem engedte meg nekik. Wheelee szomszédja, egy jómódú ír származású üzletember bepe~ reite őket, medt szerinte köz- erkölcsbe ütközó módon visel­kednek: meztelenül járnak­kelnek, nem ügyelnek a tisz­taságra, csoportos nemi életet élnek, s mindezen felül még lopnak Is, és gyermekeiket nem járatták Iskolába. A bíróság azonban nem mél­tányolta az üzletember felhá­borodását, és a hippiket — bi­zonyítékok hiányában — föl­mentette. Mellesleg a hippi-felfogás szerint a mezítelenség a leg­természetesebb dolog, az ember csak meztelenül szép, a szabad szerelem pedig isteni adoviány. A kábító szer-fogyasztást sem tartják bűnnek, mert szerintük ezek a vegyszerek sokkal ke­vésbé ártalmasak a szeszes ita­loknál. DOLGOZNAK, HA KSDVÜK ' TARTJA San Dtego környékén egy Pat nevű, 18 éves lány alapított kommunát. A barátjával, Jim- mel, kibérelték egy tízhektáros birtokot, és vállalták, hogy lak­hatóvá teszik az elhanyagolt épületeket. Hamarosan társaik Is akadtak: 15 felnőtt és né­hány gyerek. Patnak „polgári“ foglalkozása is van: újságíró egy San Dtegó-i szerkesztőség­ben és csak a hétvégét tölti a csoporttal, fim is állást vállalt egy falusi iskolában. Pat egy úf vallás rajongó hí­ve. Minden reggel imádkozik. Hite megköveteli, hogy kivétel nélkül mindenkit szeressen, de azt is, hogy tisztelje testét, is­tene adományát, és ezért rend­szeresen tisztálkodjék. Korábban a radikális diák­mozgalom tagja volt, s az el­nökválasztási hadjáratban Mc­Carthy híveként harcolt. A vé­res zavargások, a rendőrökkel való összecsapások azonban végleg elvették a kedvét a tár­sadalmi élettől. Elhatározta, hogy „mindennel“ leszámol, és ÚJ életet kezd. Több kommuná­ba ts betársult, de sehol sem érezte jól magát. Végül is Jlm- mel megalakította a maga cso­portját. A kommuna tagjai között van zenész, diák, exmanöken és villanyszerelő. Mindnyájan dol­goznak, de csak ha kedvük tartja. Kertészkednek és ba­romfit tartanak, ám kizárólag a tojás kedvéért: húst ugyanis, mint a legtöbb htppt, ók sem esznek. Amit keresnek, a közös kasz- szába teszik. Hetente egyszer összeülnek, hogy megbeszéljék ügyeiket és elsimítsák a nézet- eltéréseket a csoport tagjai kö­zött. Beszámolnak tapasztala­taikról Is, amelyeket az üj életforma kialakításában sze­reztek, és végezetül számba ve­szik kiadásaikat és bevételei­ket. Furcsa ellentmondás, hogy pénzügyeikről pontos nytiván- t'aríásuk van, ezen a téren te­hát még mindig nem tudtak megszabadulni a „társadalmi“ szokásoktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom