Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-20 / 16. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR XIX. évf. 1979 .április 29. FIATALOK LAPJA Ara 1,— K5a „Lenin etet^en az ügy iránt 'való törhe­tetlen odaadást látjuk, mellyel elkerülhe­tetlenül együtt jár a könyörtelenség min­denkivel szemben, aki ennek az ügynek út­jába áll. l^nin nem kevésbé szerette áz embereket, mint az ügyet, amelyért har­colt, ezért volt oly nagy alkotó tevékeny­ségében.“ ’ ■ Heinrich Mann (1924) ft célt i l««dasáffi r^et mimkia tF *^MiBMÉngk.>ai' ' á. * SCHMALL KÁROLY „LENIN" PLAKÁTJA KORUNK GENIUSZa' Április 22-én tetőfoácát érik el a Lenin-centenóriiua ünnepségei. Ezen a napon múlik el száz esztendő at­tól a pillanattói, amikor a Volga menti Szimbirszk vá­ros tanfelügyelőjének, Hja Nyikolajevics Uljanovnak családjában napvilágot látott 'Vlagyimir Mjics, akit ké- 5^>b a világ mozgalmi nevén mint Lenint ismert meg. A történelem minden nagy alakja körül óhatatlanul is kivirágzanak a legendák. A hétköznapok emberének ön­kéntelen adója ez a kiváló, a rendkívüli, „az ember- feletti“ produkáló személyiségnek és mindazoknak) a- kik önmagukat sem kiméivé, kimunkálták magukban az emberi képességek maximumát. A legenda természete­sen sziücségszerűen torzít. Az ellenség a jellem hibáit növeszti óriásira, gyűlöletének dühös indulatával fröcs­kölve be az egész embert, a barát a jó tulajdonságo­kat nagyítja fel, szeretetének eifogukságával védve a hőst a külvilág támadásaival szentben. E)z a legenda­teremtő Indulat behatol a nagy ember életének min­den pórusába, átjárja magánéletét, felöleli gyermekko­rát, ifjúságát is. Lenin esetében a mítoszoknak racio­nális magva van. Ellenségei a forradalmárt gyűlölték benne, elvtársai mint forradalmárt szerették ót. Lenin egész életét, forradalmár tevékenységének min­den pillanatát áthatotta az alkotás, a teremtés moz­zanata. Még fiatal korában felismerte a forradalmi el­mélet alkotó továbbfejlesztésének szükségességét. így vall erről egyik fiatalkori munkájában: „Marx elméletét egyáltalában nem tekintjük befejezett és érinthetetlen valaminek, ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak minden irányb^ tovább kell fejleszteniük, ha nem akarnak elmaradni az élettől. Ügy véljük, hogy az orosz szocialistáknak különösen nagy szükségük van arra, hogy önállóan dolgozzák fel Marx elméletét, mert ez az elmélet o&ak általános út­mutató tételeket nyújt, melyeket részleteikben máskép­pen alkalmaznak Angliára, mint Franciaországra, más­képpen Franciaországra .mint Németországra, máskép­pen Németországra, mint Oroszországra." Ennek az életprogramnak megfelelően szüntelenül a- zon munkálkodott, hogy a proletariátus ideológiai fegy­vertárát saját műveivel is gyarapítsa. Nem egy olyan periódusa volt elméleti munkásságának, amely különö­sen kitűnt termékenységével. Feljegyezték például, hogy amikor 1917-ben hazatért az emigrációból, három hónap alatt több mint hatszáz nyomtatott oldalnyi szö­veget írt. Volt olyan nap, amikor egyszerre hét cikke is megjelent a Pravdában. Ugyancsak Lenin alkotó géniusza mutatkozik meg ab­ban a harcban is, amelyet az igazi forradalmi élcsapat, az igazi proletárpárt megteremtéséért vívott. Enélkiil az alkotó erőfeszítés nélkül nem győzhetett volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nem születhetett volna meg a világ első proletárállama. A Kommunista Internacionálé létrehozása, amely szintén Lenin nevé­hez fűződött, megteremtette valamennyi kommunista párt megalakulásának szervezeti, ideológiai előfeltéte­lét. Nem egyszerű jelkép tehát, ha Lenint a világ va­lamennyi kommunista pártja alkotójának tekinti. £s ha Lenin, a forradalmár, tudott alkotni az illega­litás körülményei között, a száműzetés és emigráció ólomszUrke napjaiban, annál iidcább kivirul alkotó te­hetsége a Nagy (Hctóberi Szőcialista Forradalom után. Vllágtörténetileg ekkor derült fény először arra, hogy a proletár forradalmlság lényege nem.a rombolás, hanem az építés, az új társadalom alkotó létrehozása. Lenin minden forradalmi energiájával részt vett az új tár­sadalom megteremtésében, példát mutatva korunknak, hogyan Is kell értelmeznünk az igazi forradalmiságot. Napjainkban is rendkívüli hordereje van mindannak, amit Lenin a proletár internacionalizmusról tanított. A töke nemzetközi erő — figyelmeztetett Lenin —, hogy legyőzzük, ahhoz a munkások nemzetközi szövetsége, internacionalista testvéri összefogása szükséges. A nemzeti és nemzetközi elemek helyes összekapcso­lása döntő fontosságú minden párt, minden szocialista ország politikájában. Lenin a forradalom ügyének halálos ellenségeként je­lölte meg a nacionalizmust. Ugyanakkor világosan meg­mutatta, hogy éppen a szocializmus megteremtéséért, majd megvédéséért folyó harc szolgálja egy nemzet igazi érdekeit. A proletár nemzetköziség és a szocia­lista hazafiasság egybefonödására utaltak Lenin sza­vai: „Valóban csak egyetlenegy nemzetköziség van; önfeláldozó munka, a forradalmi mozgalom és a forra­dalmi harc fejlesztése érdekében saját országunkban és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonal­nak csakis ennek a támogatása (propagandával, együtt­érzéssel, anyagi esdtözökkei), kivétel nélkül minden országban." Napjainkban változatlanul nagy jelentőségűek Lenin­nek a kispolgári nacionalizmus veszélyes voltáról szó­ló tanításai. A szocialista országokban élő emberek a múltból különböző nemzeti előítéleteket örököltek. E- zeknek az előítéleteknek a felszámolása hosszú, szívós eszmei harcot, poIitUcai nevelőmunkát igényel, de a nemzeti előítéletek elhalása a szigorú elvi küzdelem és alapos munka nyomán is csak igen lassú lehet — fej­tette ki Lenin. A kispolgári nacionalizmus akkor válik veszélyessé, ha a munkásosztály forradalmi pártjában is teret hódit, és ha a pártot az internacionalizmus a- lapjáról a nacionalizmus talajára sodorja. Erről a ve­szélyről irt Lenin már 1920-ban. Otven év múltán, ami­kor a szocialista világrendszer országaiban kialakult a munkáshatalom, a nacionalista nézetek elleni politikai harcnak különös jelentősége van. Nem szorul bizonyításra — van elég saját példánk is —, hogy mekkora kárt okozhat a szocialista világ- rendszernek, ha egyik-másik szocialista országban a nacionalista irányzat érvényesülése akadályozza az egy­séges politikai-diplomáciai fellépést, a közös védelmi erőfeszítéseket vagy a szocialista országok gazdasági munkamegosztását. Egység szükséges a forradalom alapvető, legfonto­sabb, leglényegesebb kérdéseiben — hangsúlyozta Le­nin —, a részletekben, a helyi adottságok figyelembe­vételével, a megközelítés módjában viszont a sokolda­lúság. Ez jellemzi ma is a szocialista közösséget és a nemzetközi kommunista mozgalmat. lavaly a kommunista pártok moszkvai tanácskozása a Lenin-centenáriummal kapcsolatban a világ ifjúságá­hoz is szólt. A felhívás egy mondata így hangzik: „Ta­nulmányozzátok Lenin műveit, megtaláljátok bennük az ihlet kimeríthetetlen forrását a reakció és az elnyo­más ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harchoz. Lenin műveinek megismerése segítséget nyújt a fiatal nemzedéknek, hogy jobban lássa konmk forra­dalmi távlatait."

Next

/
Oldalképek
Tartalom