Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-07-01 / 26. szám

grádra (duna-kanyari hajóút). KODÁLY A Mester nagy álma: a galán- tai szabadtéri színpadon szá­zak dalolnak — zeng a nagy Harmónia. „GALÁNTAI NÉPISKOLA, MEZÍTLÁBAS FAJTÁSAIM, RÄTOK GONDOLVA ÍRTAM EZEKET A TI HANGOTOK CSENG FELÉM ÖTVEN ÉV KÖDÉN AT. HA.11GÁLÓ VEREKEDŐ, FÉSZEKKISZEDŐ, SEMMITŐL MEG NEM IJEDŐ, TALPIG DERÉK FIÚK, DALOS, TÁNCOS, ILLE­DELMES, JÖDOLGÜ LEÁNYOK: HOVÁ LETTETEK? HA MINKET AKKOR EFFÉLÉKRE (S MÉG EGYRE MÁSRA) MEGTANÍTANAK; BE MÁS ÉLETET TEREMTHETTÜNK VOLNA EBBEN A KIS ORSZÁGBAN. ÍGY AZOKRA MA­RADT. AKIK. MOST KEZDIK TANULNI, HOGY NEM SOKAT ÉR, HA MAGUNKNAK DALOLUNK, SZEBB, HA KETTEN ÖSSZEDALOLNAK. AZTÁN MIND TÖBBFN, SZÁZAN, EZREN, MÍG MEGSZÓLAL A NAGY HARMÓ­NIA, AMIBEN MIND EGYEK LEHETÜNK. AKKOR MONDJUK MAJD CSAK IGAZÁN; ÖRVENDJEN AZ EGÉSZ VILÁG.“ A Magyar Ifjúság Központi Tanácsa és a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok meg­rendezik az V. Nyári Ifjúsági Találkozót Kéménden, az ér­sekújvári járásban 1969 július 17-től (csütörtök) 27-ig (va­sárnap). A táborozás szervezési kia­dásainak fedezéséhez (sátor­kölcsönzés, autóbusz, stb.) a jelentkezők 20 Kés összeggel járulnak hozzá. Étkezési díj naponta 15 Kcs, elszállásolás sátrakban. A jelentkezéseket 1969. július 10-ig küldjétek a következő címre; Magyar Ifjúság Köz­ponti Tanácsa, Bratislava, Kar- patská 2^214. A TÁBOROZÁS MŰSORA: 1969. július 17, csütörtök Érkezés. Július 18, péntek A táborozás ünnepélyes meg­nyitása Ing. Róbert Harencára SZGYISZT KT elnökének rész­vételével. Általános helytörténeti elő­adás, néprajzi kiállítás meg­tekintése, helytörténeti séta, környéklátogatás. Július 19, szombat Néprajzi szakszeminárium többszöri gyűjtőúttal egybe­kötve. Meghívott; Dr. Kosa László néprajzkutató. Beszélgetés Dobos László miniszterrel. Esti tábortűz. Július 20, vasárnap A költészet napja; a mai ma­gyarországi, erdélyi, vajdasági és csehszlovákiai magyar líra. Előadások és vita a mai ma­gyar költészetről. Rövid összeállítás a mai ma­gyar költők verseiből. „Kilencek Társasága“ fiatal magyarországi költők bemu­tatkozása. Július 21, hétfő Előadás és vita a csehszlo­vákiai magyar humán és reál (műszaki) értelmiségiek tár­sadalmi feladatáról. Előadás a Duna-kanyar és Esztergom kultúrtörténeti és történelmi nevezetességeiről. Július 22, kedd Hajókirándulás Magyaror­szágra, Esztergomba és Vise­Július 23, szerda Közgazdasági szakszeminá­rium; előadók Ing. Németh Je­nő az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszterhelyet­tese és Mihály Géza a Nemze­tiségi Titkárság dolgozója. A csehszlovákiai magyar fő­iskolások vitadélutánja; meg­hívott: Rácz Olivér az SZSZK Iskolaügyi miniszterhelyettese. Július 24, csütörtök A csehszlovákiai magyarság a szociológia tükrében; előadó Kardos István, a nyitrai PF adjunktusa. Szabadtéri előadás (kultúr­műsor) a falu részére. Július 25, péntek Ifjúsági nap; vita az ifjúsá­gi mozgalomról a csehszlová­kiai magyar fiatalok társadalmi mozgásáról, a csehszlovákiai magyar fiatalok feladatai és programja. Július 26, szombat Vita — kis népek együttélé­se Közép-Euröpában, különös tekintettel a szlovák-magyar viszonyra. A táborozás ünnepi befeje­zése, ünnepi búcsú, tábortűz. Július 27, vasárnap Táborbontás. Felhívjuk a jelentkezők fi­gyelmét, hogy a megjelölt idő­pontig okvetlen küldjék be je­lentkezésüket, lakhelyük pon­tos megjelölésével. Kérjük a jelentkezőket, hogy igyekezze­nek maguknak sátrat biztosí­tani. A magyarországi kirán­dulásra az érdeklődők készít­sék elő utazási irataikat. E gyönyörű idézet nélkül Kodály Zoltán emlékének már nem is adózhatunk. Főleg Galántán nem. Egy olyan kisváros, amely­nek többezer párja van a Föl­dön — és mégsincs párja. Itt élte le gyermekkora hét leg­szebb esztendejét Kodály Zol­tán, legszebb emlékei egész életén keresztül ide kötöt­ték a Mestert. Egyik legna­gyobb müvének címében benne foglaltatik a város neve — ezért kereshetnénk hiába pár­ját. A mű, a Galántai táncok — Galánta s a környék dalait, hagyományait, életét dolgozza fel — és ismeri az egész világ. Régi, nagyon régi adósságot törlesztett a város. Kétnapos ünnepségsorozat keretén belül végre megemlékeztek Kodály Zoltánról, megrendezték az el­ső galántai Kodály Napokat. Nemcsak régi adósság, régi álom is volt ez. Azok, akik olyan sokat dolgoztak, fára­doztak, hogy az ünnep a mes­terhez méltó legyen — azok valahányan régi ismerőseim. Tudom, őszintén mondom, hogy régi álmuk volt régen, és sok­szor beszélgettünk róla. És jött az első lehetőség, amellyel a- zonnal éltek, s olyan országos méretű szép és színvonalas rendezvényt készítettek elő, amelyre a résztvevők mindig emlékezni fognak, mert méltó volt a nagy mester emlékéhez. Régi álma volt a galántaiak- nak az, ami éveken keresztül nem sikerült, nagy öröm és örök emiék marad az, ami annyi munka és igyekezet árán mégis valóra vált. Galántának nincs kultúrhá- za. Még egy olyan régi és használható épülete sincs, a- mely valaha, kissebb igények­nek megfelelően a kultúrát szolgálta volna. A város mégis képes volt egy többezer em­bert befogadó és megmozgató rendezvény előkészítésére. Alig egy éve annak, hogy szabad­téri színpad építésébe kezdtek. A Kodály Napok szombaton kezdődtek, pénteken még kő­művesek dolgoztak a szabad­téri színpadon. Elkészült. De szabadban nem az emberi erő, hanem a természet dönti el, az előadás sorsát. Szombaton esett az eső, pe­dig már közel hatszáz lelket számláló tömeg várt a fellé­pésre. Szlovákia magyar isko­láinak gyermekkórusai. Izgatott várakozással teli órák voltak, de az eső nem hagyott alább. A kényszer a mezőgazdasági tanonciskola éttermébe szorí­totta a Kodály-nyakkendős, matrózruhás fiatalokat — és énekeltek. Külön-külön a ti­zennégy gyermekkórus aztán együtt, közel hatszázan, Ko­dály Zoltán elképzeléseihez hí­ven. Estére a felnőtt énekka­rok is megérkeztek. A kör­nyékbeli falvakban léptek fel, ki itt, ki ott. Olyan kultúrát vittek a vidéki színpadokra, amely már majdnem idegen ott, de tömeghatása felbecsül­hetetlen. S ez érthető. Meg­győződésem. hogy akik hallot­ták, azok követelve igénylik majd újra és újra. És ez a legnagyobb eredmény. Másnap szerencsére kiderült. óriási szerencse. Különben el­képzelni is rossz, mi történt volna másnap, ha esik az eső. Sötétedésig zengett a dal s a közönség nem hagyta el a nézőteret. Felvonultak a hazai magyar felnőtt énekkarok, a szeredi tanítók kiváló szlovák énekkara, a budapesti Vasas énekkar, összesen tizennégy. Aztán a végén közösen. Le­gyen szabad Kodály Zoltán szavaival élnem: „aztán mind többen, százan, ezren ...“ Kö­zel ezren énekeitek egyszerre a színpadon, — megszólalt a nagy Harmónia, amelyben úgy, ahogy a Mester megálmondta, mind egyek voltak. Az első galántai Kodály Na­pok jelentősége nagy. Sikere­sen, színvonalasan megrende­zett ünnepség volt, nagyon so­kat pótolt abból, ami a korábbi esztendők folyamán elmaradt. Szép álom vált valóra, nagy küldetést teljesítettek. Köszö­net érte mindenkinek. Kodály Zoltán nevében, a közönség nevében, a csehszlovákiai ma­gyarok nevében. Az ünnepségen részt vett Kodály Zoltán özvegye. Rövi­den, így nyilatkozott: „Na­gyon, nagyon boldog vagyok, nagyon szép minden“. Mi is boldogok vagyunk. Tudjuk, az időjárás jövőre is veszélyeztetheti a második Ko- dály-napokat, de reméljük, két-három év múlva Galántá­nak már lesz kultűrháza. mert azok, akiktől függ, ott voltak, látták az ünnepséget. RESZELI FERENC A VILKEI IFJÚSÁGI VETÉLKEDŐ A vilkei ifjúsági klubról már több ízben hallottunk. Most azonban olyan jelentős rendezvényre készülnek, hogy megragadtuk az alkalmat és elbeszélgettünk Petro György- ayel, a klub elnökével a készülő rendezvény­ről. a vetélkedőről és természetesen a klubról is. Elmondta, hogy a klub — mint erről már hírt ts adtunk — még tavaly május­ban alakult, és hogy van egy remek klub­helyiségük, amelyet annak idején még a volt CSISZ-szervezet alapított, és utólag a HNB, a CSEMADOK helyi szervezete, va­lamint a szövetkezet és saját pénzükből qyarapítoVak úgy, hogy jelenleg a járás egyik legjobban berendeztt és legszebb klubhelyisége. A klub a kultúrház külön­böző célra felhasznált, de mégis legtöbb- nyire elhagyatott helyiségében jött létre, jelenleg szép asztalaik, székeik vannak, a falon képek és kovácsolt, hajlított vasból készített díszek lógnak; van könyvszekré­nyük, magnetofonjuk, lemezjátszójuk, tv- készülékük, rádiójuk, egy sereg társasjáté­kuk. A fiatalok szívesen járnak a klubba. A teadélutánok rendszeresekké váltak. Az előadások legsikeresebbjei Berkesiről, Rej­tő Jenőről szólók voltak, és főleg emléke­zetessé marad számukra az a beszélgetés, amelyet egy idős kommunistával folytattak az egykori nehéz illegális munkáról, moz­galmi tevékenységről. Rendeztek színdara­bot is, nemrég pedig egy esztrádmílsort ad­tak elő. A legsikeresebbnek eddig azt a Járást vetélkedőt említette Petro György — és egy másik beszélgetésben a járási vezetők is —, amit a tavasz folyamán rendeztek. Most ennek a mintájára egy újabb vetélke­dőt rendeznek július 4—5—6-án. A hír már most fellelkesített bennünket. Az említett napokon sátortábort állíta­nak fel a község határában az Ipoly part­ján, és meghívják a losonci, a nagykürtösi és rimaszombati járás fiataljait, valamint Magyarországról az endrefalvi KISZ-klub képviselőit. A losonci járásból a csákány­házi és a ragyolci, a nagykürtöst járásból a csábi és tpolyfalvi ifjúsági klubok képvi­selői jönnek el vetélkedni. A rimaszombati járás képviselőit még pontosan nem tudta megneveznt, de a jelentkezési határidő még június derekán nem járt le, tehát bi­zonyára nem fognak hiányozni a vetélke­dőről. Azt mondtuk az imént, hogy fellelkesí­tett már most a találkozó. Ezt azért mond­tuk, mert úgy érezzük, hogy az eddigi já­rási, Illetve tájegységek találkozóihoz mér­ten egy lépést előre is jelent: konkrét és fiatalos tartalommal tölti meg a három együtt töltött napot. Figyeljük csak meg elképzelésükett Péntek: érkezés, táborve­rés, Ismerkedés. Este tábortűz, a klubok bemutatkozása. Szombat: délelőtt fürdés, is­merkedés az Ipoly partján. Ebéd után 14.00 órakor kezdődik a vetélkedés. Körülbelül másfél—két km távolságban 15 kérdést he­lyeznek el, és ezeket a klubok képviselői­nek a séta folyamán meg kell találniuk és úgy megoldaniuk, hogy a séta végén papír­ra vetve le tudják adni. A kérdések a ma­gyar irodalomból vannak összeállítva és így sétával, kis turisztikai terepjárással egybekötve jó szórakozást, és talán tanu­lást is jelent majd a fiataloknak. Ezzel a tulajdonképpeni vetélkedő be is fejeződik, mert a második részét, a sport-vetélkedőt már nem számítják közvetlenül a vetélke­dő eredményeibe, bár véleményünk szerint azt is nyugodtan beleszámíthatnák. Azt ter­vezik ugyanis, hogy a 17.00 órakor kezdő­dő sportvetélkedőn inkább amolyan fur­fangos, mulatságos számokban fognak ve­télkedni, mint a kötélhúzás, zsákfutás, ka­lácsevés, kötélmászás. A vetélkedő résztve­vőinek oklevelet, háromszögű szép hímzett emlékzászlót adnak és az első három győz­test pedig tárgyi emlékkel ajándékozzák meg. Este közös szórakozásban, mulatság­ban lesz részük, hogy most már ne csak a táborozók ismerkedjenek egymással, ha­nem hogy a vükéi fiatalok is megismer­kedjenek a táborozókkal, illetve a táboro- zók a község fiataljaival. Az esti táncmu­latságon a vilicei klub zenekara, az Ipoly beat-zenekar játszik. Vasárnap reggelre hagyták a pihenést és a sétákat. Ügy gondolják, hogy elvezetik a vendégeiket a falu határába, azokra a he­lyekre, amelyek szépek és amelyekét ők maguk is nagyon szeretnek. Délután termé­szetesen táborbontás és búcsú, hogy hétfőn frissen és jókedvűen kezdhessék a napot, a munkát. Ennyi a tény. Mit is mondhat még hoz­zá a krónikás? Semmit, mert a tények ma­gukért beszélnek! ha mégis hozzáfűz vala­mit, akkor annyit: a vendégek ne feledjék el megnézni a szépen és jól berendezett klubot, hogy példát vehessenek róla, és hogy mások ts rendezzenek a nyár folya­mán hasonló vetélkedőt, mert hiszen a nyár szép és szórakozni, barátkozni, is­merkedni nagyon kellemes dolog. A vilkeieknek, de a vetélkedő vendégek­nek is jó időt, és sok sikert kívánunk. (németh) Szőke József a Csemadok Központi Bizottságának főtitkára átadja Kodály Zoltán özvegyé­nek a galántai Kodály Napok emlékplakettjét. Prandl Sándor felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom