Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-11-25 / 47. szám

m jE^emenyiSíítár 2 új ifjúság — November 25: 1562-ben szü­letett Lope de Vega spanyol drámaíró és költő. 1895-ben született Ludvlk Svoboda, köz­társaságunk elnöke. November 26: 1820-ban lé­pett föl először Pozsonyban Liszt Ferenc: mindössze tíz éves volt. 1855-ben halt meg Adam Miczklewicz, a legna­gyobb lengyel költő. November 27: 1701-ben szü­letett Anders Celsius, svéd fi­zikus. 1895-ben halt meg II]. Alexander Dumas, francia író. 1916-ban halt meg Emil Ver- haeren, belga költő. 1955-ben halt meg Arthur Honegger mo­dern svájci zeneszerző. November 26: 1643-ban halt meg Claudio Monteverdi olasz zeneszerző. 1820-ban született Fridrlch Engels. 1829-ben szü­letett Anton Rubinstein orosz zeneszerző és zongoraművész. 1881-ben született Stefan Zweig. 1880-ban született Alekszander Biok, szovjet költő. November 29: 1763-ban halt meg Antoine Francois Prévost, francia írő. 1797-ben született Gaetano Donizetti, olasz zene­szerző. 1834-ben született La- dislav Celakovsky, cseh bota­nikus. 1861-ben halt meg Nyi- kolaj Dobroljudov, orosz Iro­da lomkritlkus. 1924-ben halt meg Glacomo Puccini, olasz zeneszerző. November 30: 1887-ben szü­letett Jonathan Swift, angol írő. 1835-ben született Mark Twain, haladó amerikai író. 1900-ban halt meg Oscar Wil­de, angol költő és író. 1939- ben halt meg Kun Béla, a Ma­gyar Tanácsköztársaság kie­melkedő alakja. December 1: 1847-ben szüle­tett Antonín Chtttussi, cseh festő. A kassai Oj Nemzedék Ifjú­sági Klub műsorából: 1969. no­vember 26-án hanglemez est. November 25-én, szerdán a József Attila Ifjúsági Klubban felolvasó-estet tartanak a Ma­dách Könyvkiadónál jövőre megjelenő fiatal költők anto­lógiájának szerzői: Aich Péter, Reszeli Ferenc, Kulcsár Ferenc, Kmeczkó Mihály, Németh Ist­ván, Mikola Anikó, Szitási Fe­renc* Tóth László és Varga Im- ra. _______________________________ Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja @ Megjelenik minden kedden @ Kiadja a SMENA kiadóvállalata © Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Prazská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 © Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztöhelyettes és kultúra: TŐTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÄ- GYI LAJOS. Riporterek: ZÁ- CSEK ERZÍÉBET, RESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaőiarne 01 @ Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 26.— Kés, negyedévre 13. — Kcs © Terjeszti a Posta Hír­lapszolgálata, előfizethető min­den postakézbesítőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza ® A lapot kül­földre a PNS Ost.redná expe- dícia tlaöe. Bratislava. Gott- waldovo nám. 6. 48 útién le­het megrendelni. Egy este a pozsonyi V-klubban (az Uragany együttessel) AZ URAGANY EGYÜTTES Amióta megnyitották Po­zsonyban a Művészetek Házá­ban a főiskolások Klubját (V- klub), azóta sokan látogatják. A hét végén pedig többen re­kednek kint, mint ahányan be­férnek. Mostanában így van ez már néha a hét elején is, fő­leg azért, mert egy ismert ju­goszláv beat-zenekar, az Ura- gany játszik a klubban. Ha mégis szerencsés vagy és bejutsz, akkor nemcsak jól érzed majd magad, hanem nagy élmény részesévé is válsz. Mielőtt ugyanis a táncparkett­re kerülnél, önkéntelenül is megakad a szemed a fiatal táncosokon és aztán pedig már nincs is táncolni kedved, in­kább nézed őket. Olyan képtá­rul eléd, mintha a tánctörté­netet akarnák feleleveníteni e- zek a fiatalok. Egy egészen fiatalka, ke­cses lány és egy szakállas, u- gyancsak fiatal fiú (az álla in­kább pelyhes, mint szakállas) kötélen ugrál, akár a legfiata­labb elemista lányok... Ama­zokban is a gyerekkori emlé­kek elevenedtek fel: Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske... jár­ják egymás keze alatt a tán­cot. Amott a féktelen cigány­tánc elemeit fedezheted fel. No, no, ne ilyen gyorsan, mert lecsúszik a nadrágom — mondja a fiú és megigazítja, följebb húzza. Ez Is a tánchoz tartozik. Felszabadult, vidám és bohókás a hangulat. A zene­kar hosszan játszik, már a fia­talok is alig győzik. Amaz a lány, olyan mint egy váza. Kecses és hajlékony, a- kár egy megelevenedett nád­szál. A másik viszont csak sé­tál... Emez polkát vagy angol- valcert jár. De a magyar pa­lotás vagy csárdás elemeit is felfedezheted a beat-zenére járt tánc elemei közt. Hogy mit csinál közben a ze­nekar? Természetesen játszik és énekel. Nemzetközi hiteket és saját számait, mint az Ako kisa obrise suse, Radi moje Ljubau, Deborah, Okrutne Mo­re. Ez az utóbbi egyébként is jellegzetes és fontos számuk. Odahaza ugyanis leginkább a tengerparti üdülőkben szeret­nek játszani. Háromszor vet­tek részt hazai beat-fesztivé- lon és mind a háromszor di­jakkal tértek vissza otthonuk­ba Riekába. A zenekar alapí­tója, háziszerzöje és vezetője: Ottaviani Barié. Rendkívül fegyelmezetten játszanak. Nem csoda, hiszen a zenekar nem fiatal. Időközben ugyan néhány tagja kicserélő­dött, de 1961-től játszanak együtt. A legfiatalabb, 1950- ben született énekesük olykor­olykor belerikolt a dalba, a többiek nyerítenek, susognak. Pillanatnyilag ütemesen tapsol­nak. A gitárok elhallgatnak, csak a dob és zongora „üze­mel“. Nagyszerűen csinálják. De nemcsak ők, hanem a fia­talok is a táncparketten. Most egy kötött ruhába öltözött viaszbaba táncol elénk. Ponto­san tudja magáról, hogy az és szinte előírásosan hajlong. A fiú a cirkalmas balettet figu­rázza ki. A másik pár összebo­rul, mint két árva. Fejük, ha­juk, kezük lekonyul. Csúsznak, csoszognak a parketten. Ami­kor a zenekar hirtelen ütemet vált, ők is egészen megváltoz­nak. A fiú talán még az any­ját is szidja, olyan dühösen rázza a kezét. Mérget hány a világra, karját lengeti, mint egy boszorkány. Ha a zenekar lassúra vált, megint megvál­toznak: úgy bújnak össze, mint két árva fűzfa. Gyorsul az iram, fölfelé hág a szenvedély, mint cigánytán­cok örök időkig tartó forgata­ga. Hastáncosok, kígyók ráz­zák a testüket. Emezek a lá­nyok mintha kán-kánt járná­nak, úgy dobálják a lábaikat, csak éppen a fodros, térdig érő bugyogó hiányzik és ezért nem viszik túlzásba... (n) A Vltava kávéimban Ha a hét elején tévedsz be, akkor találsz szabad asztalt, széket, leülhetsz; ha viszont a hét végén szeretnél szórakozni, akkor a te­rem zsúfolásig megtelt, alig férsz be. Be is csak azért engednek, mert megúnták az örökös vitát és igazat adnak a kollégáiknak: Ho­va menjenek szórakozni a főiskolások, ha nem ide. Prágában jelen­leg kevés az olyan hely, ahol szórakozhatnak, táncolhatnak a fiata­lok. A földszinten asztalok, székek, bárpult, pódium és egy kis tánc­parkett. A félhomályban megszólal a zenekar és rögtön megtelik a parkett. Az egyik fiún bőrzeke fityeg, a másik szvetterben, pul­csiban rázza a testét. A vastag, gombozott vassal kivert derékszíja­kat a lányok is szívesen viselik. Az ő öltözékük egyébként változato­sabb és még modernebb. Az egyik rövidke bőrruhát visel rikító sár­ga pulcsival, lila kendövei. A másik kék, bordó, lila vagy fehér ruhát népi hímzéssel a szegélyein. Természetesen az alja alig takar vala­mit. Tánc közben szinte mozgó szőnyeggé válik a parkett, lengnek a ruhák, vonaglanak a testek. Jelenleg a Soul Generation zenekar szolgáltatja a zenét. Fönt az emeleten ugyancsak asztalok- és bár­pult, de főleq biliárdasztalok és asztalfocik. A kártya sem ritka dolog. Sőt, még pénzre is játszanak, — meg van engedve. A főis­kolás, ha tagja a kluhnak. két korona belépődíjat fizet. Tíz koro­nát, ha vendéget hoz. Ha nem tag, akkor tíz és tizenöt koronát. A' tagsági díj egy évre 50 korona. Hogy miért van a klub épp a Vlta- vábari? Erre talán leqinkább a kávéház sorsa, korábbi gyakorlata ad­hatni meg a választ. Ugyanis itt már akkor is rendeztek klub-es­teket, amikor méq az országban senki sem beszélt klubokról. Az ötvenes évek elején például híresek voltak a Horniíek féle kedd esti találkozók. Bárki kérdezhetett és a művész szintén kertelés nélkül felelt. Válaszai sziporkáztak. Már akkpr alig lehetett bejutni a ká­véházba. Amikor aztán felfedeztük a spanyolviaszt, klubokat alapí­tottunk és klubhelyiségek hiányában kávéházakat adtunk át az ifjú­ságnak, — természetes volt, hogy a Vltava kávéház is erre a sors­ra jutott. Az igazgatóság nem bánta meg, hiszen a látogatottság nóv.kedett és azóta is önellátók. Sőt. jelenleg még „függetlenek“ is. mert a cseh főiskolások szervezete még csak kezdeti stádiumban van. tehat csak a klub diákvezetősége „uralkodik". A kávéházhoz, jobban mondva a főiskolai klubhoz még egy nem­rég vásárolt üdülő is tartozik a sumavai hegyekben. Pénteken* szombaton, vasárnap ck-só pénzért birtokba vehetik a klub tagjai. A kávéház — a klub — műsora nem változatos: kedden, szerdán diszkotéka (lemez-estek), csütörtök, péntek, szombat és vasárnap pedig zenekar szórakoztatja a fiatalokat. Már délelőtt tíztől nyitva van, de a fiatalok főleg délután és este látogatják. Hétköznapokon éjfélig, szombaton pedig éjfél után egyig tart nyitva. NI Az érsekújvári beat a legjobbak között Nagyméretű beat-show-al fejeződött be az I. szlovákiai beat• fesztivál. A fesztiválnak tizenkét szlovákiai résztvevője volt. Közülük az érsekújvári THE GATTCH-t múlt heti számunkban mutattuk be olvasóinknak. Bebizonyosodott, hogy tippünk nem volt a legrosszabb, mert az érsekújváriak a fesztivál három legfőbb együttese között végeztek. A. másik két kiemelkedő beat együttes a THE GENTLEMEN, és a MODUS Pozsonyban működik. A The Gentlemen 196? ben alakult. Egy év múlva már Er­furtban vendégszerepeitek. Hazatérésük óta a pozsonyi főisko­lások klubjában működnek. Itt alkalmilag olyan sztárokat kí­sérnek, mint Karel Gott, Václav Neckáf, fosef Läufer, Miroslav HorníCek, stb. 1969 ben hosszúlejáratú vendégszereplésre hív­ják őket Svájcba, Nyugat-Németországba és Ausztriába. Szep­temberi visszatérésük után a The Gentlemen két tagja helyett újakat kell keresni. Mire megtalálják fán Lehockt) és Miroslav Sebő személyében, a fesztivál megnyitásáig már csak egy hó­nap van hátra. Nap mint nap gyakorolnak. Főleg saját szer­zeményekkel próbálkoznak, de szívesen játszanak soul és pop­zene oilágslágereket is. A másik győztes pozsonyi együttes a Modus, jóval fiatalabb. Ez év februárjában alakult. Sok viszontagság után, amelyet főleg házilag gyártott hangszereik, hangerősítőik okoztak, megszületett az első siker. Az I. szlovák beat fesztiválon a három legjobb együttes között ott volt a Modus is. Tagjainak ismertető jele az, hogy mindnyájan énekelnek és ezt kellő­képpen igyekeznek is kihasználni repertoárjukban. Az együttes tagjai: Eugen Kratochvíla, Gábriel Wertlen, Uubomir Stankovskij, fán Bálái, Oldrich Hoppe, Peter Krutek és Mekky Zbirka. A fesztivál második napja minden tekintetben értékesebb volt az elsőnél. Egyrészt azért, mert az éjfélig tartó beat- show-ban valóban csak a legjobbak szerepeltek, másrészt az­ért, mert este tartották bemutatójukat olyan beat-együttesek, mint az angol CRESSWA, a jugoszláv URAGANl, a prágai THE BLUE EFFECT és a brünnl THE PROGRESS ORGANISATION. Azt amit produkáltak, kitűnő volt, csak sokáig tartott, míg fel­szerelték minden hangszerüket. De sajnos, ez már velejár. —ze—­és az ifjúsági mozgalom ■ Dr. Eugen Hanisko: I Az ifjú nemzedék és a szerve- zett ifjúsági mozgalom kétségte­lenül ahhoz a problematikához g tartozik, amelyről a legutóbbi j években talán legtöbbet vitáztak. Ez egészen érthető és természe­tes, mert az ifjú nemzedékben gyökerezik minden ország jövő­je, további fejlődése. Emellett ez i a problematika különösen kényes, mert még nem ismertük meg tu­dományos alapon mindazokat az új jelenségeket meg folyamato­kat, amelyek az ifjú nemzedék­ben, ennek szociális, hivatásbeli és életkor szerinti csoportjaiban lejátszódnak. Az Ifjúsági Szövetség egyesítő folyamatának belső feltételeit kü­lönböző szempontok szerint ele­mezhetjük. Ezek a szubjektív, de mindenekelőtt objektív tényezők nek egész komplexumát vetik fel, amelyek jelentőségükkel és köl csönös kapcsolatukkal különböző módon befolyást gyakorolnak er­re a folyamatra. VISSZAPILLANTÁS A MÚLTBA Az Ifjúsági Szövetségnek ré­gebbi, hosszú éveken át dolgozó | funkcionáriusai nagyrészt bosszú­sággal bírálják az ifjúsági moz­galom mostani helyzetét. Nemrég az egyik velük folytatott közvet len hangú megbeszélésen arra a következtetésre jutottam, hogy az okok kutatásában elsősorban a szubjektív momentumokat, azok­nak negatív személyes és jellem­ACSKP beli tulajdonságait emelik ki. Olyanokat, amelyek nemcsak hogy nem gátolták meg a CSISZ fel­oszlatását, hanem szinte kezde­ményezték az ifjúsági mozgalom felbomlását. Ezeket a szubjektív tényezőket gyakran úgy emelik ki. mint azoknak az új deformá­cióknak döntő okait, amelyek fő­ként a január utáni fejlődésben következtek be. Egyes dolgozók szubjektív tulajdonságai és egyé­ni, jellembeli fogyatékosságai bi­zonyára szerepet játszottak e de­formációk kialakulásában és kon krét alakjuk megformálásában. Csak így magyarázhatjuk meg a tényt hogy a CSISZ KB-nak és a CSISZ Szlovákiai KB nak egyes vezető funkcionáriusai olyan jo­gokat is kisajátítottak, amilyené két a CSISZ alapszabályzata sze­rint nein igényelhettek, például azt a jogot, hogy dönthessenek annak a szervezetnek a megszüli intéséről, amelynek megszilárdí­tása érdekében nemcsak mint ta goknak, hanem mint a szervezet hivatásos dolgozóinak is latba kellett volna vetniük minden ere jü két.-O­A CSKP már megalakulása óta igen nagy figyelmet fordított az ifjúság kérdéseire. Állandó har­cot folytatott az ifjúságért, fon­tosnak tartotta eszmei és poli­tikai tájékoztatását. Mindig telje­sen tudatában volt annak, hogy az a kérdés, kivel haladnak egy sor­ban az ifjúság széles tömegei, milyen politikai mozgalom mel­lett törnek lándzsát; az osztály­harc, a politikai-hatalmi harc közvetlen problémája. Ez különö­sen a felszabadítás utáni idő­szakban mutatkozott meg, midőn a párt a kapitalizmusból a szó cializmusba való átmeneti idő számos súlyos problémáját oldot­ta meg, amelyek egybeszövödtek a munkásosztály végleges győ­zelméért vívott harccal. Nézetem szerint ez a rövid visszapillantás a múltba igen szemléletesen mutat rá arra a folytonosságra, amellyel tavaly a január utáni időszakban szembe találtuk magunkat. Áz ifjúsági mozgalom egysége megbontásának feltételeit objektiven mindekelőtt a társadalomban és a pártban el­harapódzó válságos jelenségek te­remtették meg, de az ifjú nem­zedék egy része állásfoglalásával szintén hozzájárult e jelenségek kialakításához. AZ ÖSZTÖNÖSSÉG KÖVETKEZ­MÉNYEI A párt vezető szerepének ér­vényre juttatásában alkalmazott egyes helytelen módszerek jogos megbírálása az ifjúság körében lényegében e lenini elv nyílt bí­rálatát ás elutasítását eredmé­nyezte. A párt vezető szerepének jobboldali opportunista bírálata a szocialista társadalomban általá­ban, az ifjúsági mozgalom kere­tében pedig különlegesen kifeje­zést nyert azáltal, hogy a moz­galom elutasította az Ifjúsági Szö­vetségnek a kommunista párt ál­tal valé közvetlen irányítását és durván megtámadta a CSKP-nak e téren folytatott politikáját. Ezt nemcsak egyes ifjúsági folyóira­tok cikkeivel bizonyíthatjuk, ha­nem külön közzétett gyűjtemé­nyes munkákból vett számos érv­vel és ellenvetéssel. A CSISZ tevékenységében a CSKP KB számos helyes, ha nem is tökéletes az Ifjúság kérdéseire vonatkozó határozata ellenére, olyan helyzet alakult ki, amely­ben a pártszervezetek és szervek a társadalom és a párt bonyolult problémái miatt eltűrték, hogy az ifjúsági mozgalom megrekedjen ösztönös fejlődésében. Meggyön­gült a párt káder és eszmei-poli­tikai- hatása az ifjúsági mozga­lomban. Ez a helyzet fokozatosan jóval a tavalyi január előtt sar­jadt ki, amit sok tapasztalattal, ténnyel lehetne igazolni. Ámbár érvényre kellett volna juttatni az elvet hogy a CSISZ-t közvetlenül a pártnak kell vezetnie, a párt­szerveknek és szervezeteknek el­sősorban a tagok eszmei-politikai befolyására kellett volna támasz­kodniuk. A pártszerveknek min­denekelőtt a párt fiatal tagjait kellett volna tevékeny munkára serkenteniük, konkrét feladatok­kal kellett volna őket megbízni­uk, ezenkívül a CSISZ aktív tag­jait állandóan oktatásban kellett volna részesíteniük, majd ki kel­lett volna választaniuk a legér­demesebbeket, hogy a pártba lép­jenek. jóllehet a pártszervek in­tézkedéseket fogadtak el és fo­ganatosítottak, mégis az egész irányzatnak általános jellege volt, amint éppen a szükségletek meg­követelték. Míg 1962-ben az Ifjú­sági Szövetség tagjai közt t2 szá­zalék volt párttag, 1966-ban már csak 6 5, 1968 ban pedig 5.2 szá­zalék. Ámbár a legutóbbi évek­ben a 28 éven aluli, új ifjú párt­tagok száma 1—1,5 százalékkal gyarapodott, a visszaesés egész­ben véve nagyfokú volt. Fokozatosao csökkent azon párt­tagok száma, akik az ifjúság kö­rében propagandát fejtettek ki, vagy az érdekkörök és együttesek vezetőinek munkáját végezték el. A párttagok száma a pionirveze- tők közt az említett időszakban mintegy 30 százalékkal lett ki­sebb. És így sorolhatnánk tovább. Jóllehet n pártszervek az ifjúság közt végzendő munka egyes prob­lémáinak megoldásáról határoza­tokat fogadtak el, kevés figyel­met fordítottak az eszmei, politi­kai és káderkérdések biztosításá­ra. így újra igazolást nyeri a rég­óta ismert igazság, hogy az op­portunizmus ártalmas, nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat terén is. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom