Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-11-25 / 47. szám
Mindenről ítéletet akarunk mondani, de mindig rossz a nézőszögünk. Meg akarjuk ítélni önnönmagunkát, de túlságosan közel esünk hozzá; meg akarjuk ítélni a többieket, de túlságosan távol esünk tőlük. Ha helyesen akarnánk megítélni mindazt, ami a világon történik, ahhoz az kellene, hogy csak szemlélői legyünk, nem pedig lakói. Fontanelle A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK LAPJA XVIII. 6vf. 1969 November 25. Ara xkís Néhány szó a kis rokon nemzetről Az észt kultúra napjai élénk érdeklődést váltottak ki hazánkban. Aránylag idáig keveset tudtunk, nemigen ismertük e fiatal szovjet köztársaság életét, népének történetét és jelenkori színvonalas kultúráját. Pedig ráadásul még esetünkben rokon nemzetről van szó, hiszen az észtek is a finnekhez hasonlóan a finnugor nyelvcsaládhoz tartoznak. Az évszázadok során nehéz utat tett meg ez a kis nemzet. Fejlődésének főiránya: törekvés a szabadságra, minden elnyomás mélységes gyűlölete. A többi balti néppel együtt az észteket is sokan akarták a múltban elnyomni. A tengerre nyíló út, a kikötők és a kereskedelmi utak felkeltették a külföldi hódítók mohóságát, betörtek a balti népek földjére, rabságot és halált hoztak magukkal. A XVII. század egyik évében, amikor rossz volt a termés, a svéd uralkodók minden gabonát kivittek a le- igázott Észtországból. Ugyanebben az évben a helyi lakosság egyötöde pusztult el az éhínség és a betegség következtében. Olyan tragédia volt ez az észt nép életében, hogy több mint egy évszázadon át ettől „a nagy éhségtől“ számolták az éveket. De a kivégzések és a kínzások sem tudták kiegyezésre bírni a baltiakat az idegen megszállókkal. Felkelések rengették meg a földet a hódítók lába alatt. Ekkor jelentkezett a történelmi fejlődés egy újabb bonyolult és ellentmondásos tendenciája. Ennek forrása az a vérrel megpecsételt barátság volt, amely a velük sokszor vállvetve harcoló orosz szabadság- harcosokhoz fűzte az észt és a többi balti népet. Oroszország haladó körei évtizedeken át segítették a balti népeket az idegenekkel vívott igazságos harcukban. 1917-1918-ban itt is létrejött a szovjet hatalom, melyet német szuronyok segítségével döntöttek meg. Végérvényesen 1940- ben győzedelmeskedett a népi mozgalom. Ebben az évben az egész ország területén kikiáltották a szovjet hatalmat. Ez azonban már a közelgő háború előestéjén történt. A német megszállók a háború éveiben szörnyű pusztítást végeztek Észtországban. A köztársaság lakossága 1941-45 között egvharmadára csökkent. A háború után a sebek azonban gyorsan behegedtek, a városokban több százezer iakás épült, a falvakat sok helyütt egészen fel kellett újítani. Ma bármely fejlett orszáa megirigyelhetné a Kalev sportegyesület négyezer személyt befogadó kitűnő fedett teniszpályáját, bármelyik város megirigyelheti a tallini szabadtéri színpadot, ahol százezer néző előtt 25 ezer énekes léphet fel egyszerre. A balti államokban a szovjet hatalom nem elégedett meg a politikai és állampolgári szabadság puszta deklarálásával, hanem azonnal hozzálátott a gyökeres szociális és gazdasági átalakítások megvalósításához. Észtország az egy lakosra jutó termékek termelésében meghaladja a Szovjetunió átlagát, a kötött áru, a lábbeli, a vaj, a hús, a hal és a kon- zervek terén. Az észtek szorgos munkája és meglepő eredményeik valóban megérdemlik nve''-,'u A"toi;Iődésünket.-»Áz észt kultúra napjainak' keretén belül megismerkedhettünk az ottani tánczene kiváló előadóival. Eheti számunkban: • A CSKP és az ifjúsági mozgalom • A VLTAVA kávéházban • Kétértelmű tragédia • Tarka jegyzetek • Ötven éve a haladás szolgálatában • Interjú: Egy moszkvai „öregdiákkal" • Korunk diákmozgalmai • Kék tó, tiszta tó • Az olasz Papp László • Grosics levele szerkesztőségünkhöz • „Kivétel a tiszteletnek" • Aki harmadszor kezd • A divatnak nincs határa • A sivatag zsoldosai • A gyilkos • A különítmény — Hernádi Gyula novellája • Versek • Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe! • Csúzli O Fiatalok önmagukról • IV-műsor • Keresztrejtvény • Veronika válaszol
