Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-07-15 / 28. szám
[ heti számunk• Cseh lapokból ® Az Ifjúság és az európai biztonság ® Egy ember védelmében @ Üvegpalota a Duna partján 9 Politika mindenkinek: ® A „legnépszerűbb“ betegség 9 A sivatag rejtélye ® Sport O Pipacs, a fenegyerek 9 Irány a Hold 9 öljen a tervezés 9 lohn Rowley 0 Armando Lopez Salinas: A bukás • Versek ® Apasági kereset • A szerelem buktatói ® Csúzli ® Divat ® Kézimunka ® Veronika válaszol • Receptek A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR — XVIII. évf. 1969 Július IS. FIATALOK LAPJA Ära 1.— Kcs Tudnunk kell tétlennek lenni, ami korántsem lustaság. Az álmodozás .felüdíti a fáradt gondolatokat, akárcsak az éjjeli eső az út letaposott füvét... Az álmodozás a gondolkodás vasárnapja. Amiéi ÖRKÉNY ISTVÁN A MEGVÁLTÓ Délelőtt tiz óra volt, amikor az író befejezte új drámáját. Este még két nehéz jelenete volt hátra. Átírta az éjszakát — közben legalább tíz feketét főzött magának, és legalább tíz kilométert gyalogolt a szűk szállodaszobában. Most mégis o- I lyan frissnek érezte magát, mintha nem is volna teste. Még egy kávét főzött. Lesétált a partra. Megkereste a csónakost. — Kivisz-e a vízre egy kicsit, Vo- lentik bácsi? — kérdezte tőle. — Tessék beülni — mondta a csónakos. Borús volt az ég, de szellő se I rezdült. Mint egy óriási máriaüveg- lap, olyan sima és szürke és csillogó volt a tó. Volentik bácsi gyors, de rövid csapásokkal evezett, ahogy a Balatonon szokás. — Mit gondol? — kérdezte az í- ró, mikor már jó darab utat megtettek. — Idelátni még a partról? — Még ide — mondta a csónakos. Továbbmentek. Az üdülő piros cseréptetejét lassan elborították a fák. A partnak csak zöldje, a vonatnak csak a füstje látszott. — Még most is? — kérdezte az író. — Még most is -L mondta a csónakos. Csak az evezők csobbanása hallatszott; a partról már nem ért i- dáig a hang. összemosódtak a házak, a kikötők és az erdők. Már csak egy ceruzavonás látszott, ahol véget ért a tó. — Még most is idelátni? — kérdezte az író. A csónakos körülnézett. — Ide már nem. Az író lerúgta lábáról a szandált és fölállt. — Akkor huzza be az evezőt, Volentik bácsi — mondta. — Megpróbálok egy kicsit a vízen járni.
