Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-07-08 / 27. szám

4 őj ifjúság 111 Ili Ill Hl Az ifjúság és a január utáni folyamat A Cseh Kommunista Párt Központi Bizottsága Bürójának el­méleti folyóirata, a Tribuna a közelmúltban közölte Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, Jirí Neubertnek a cikkét az ifjúság szerepéről és állásfogla­lásáról a január utáni megújhodási folyamatban. A felvetett problémák olvasóinkat is bizonyára érdeklik, ezért alább ki­vonatosan ismertetjük a terjedelmes cikket: „A társadalmunkban 1968 ja­nuárja után végbement politi­kai mozgásban az ifjúság sem játszott jelentéktelen szerepet. Ez az ifjúság egy részének tár­sadalompolitikai fejlődésünk egyes alapvető kérdéseiben ki­nyilvánított állásfoglalásában és rendkívüli kiállásában nyil­vánult meg: az erélyes követe­lésekben, hogy a társadalom tartsa tiszteletben és rendezze az ifjúság sajátos problémáit; s végeredményben az addigi egységes politikai-érdekvédel­mi szervezet megszüntetésében és új szervezetek kialakításá­ban, melyek szervezeti struktú­rájukban és tevékenységük tar­talmi összetételében jobban visszatükröznék a jelenlegi helyzetet és szükségletet.“ A továbbiakban Jirí Neubert le­szögezi, hogy az ifjúság pozitív szerepe mellett, melyről sok sző esett, nem szabad megfeledkez­nünk a hibákról és tévedésekről sem. A hibák és tévedések — vé­leménye szerint — nem csupán a január utáni társadalmi fejlődés­ben uralkodó zűrzavarból erednek, némely esetben bizonyos politikai irányzat szándékos nyomására ke­letkeztek. Az ifjúság megnyerése a h s,Az antiszocialista erők tak­tikája, mely objektív teret biz­tosított a jobboldali opportu­nista irányzatok és elemek te­vékenységének, az volt, hogy fokozatosan bomlassza az ál­lamhatalom pilléreit (elsősor­ban a közbiztonsági szerveket és a nemzeti bizottságokat). Nem kis jelentőséggel bírt e taktikában az ifjúságra gyako­rolt befolyás, az ifjúság meg­nyerése olyan tevékenység ki­fejtésére, mely objektiven szol­gálná az opportunista és anti­szocialista erők szándékait. Egyik fő fegyverük a fiúk és lányok elméleti megdolgozása volt. Az ideológiai befolyás fő fegy­vertára elsősorban az volt, hogy tagadták és elködösítet­ték a munkásosztály és a kom­munista párt forradalmi osz­tályharcának történetét a cseh, a szlovák, illetve a nemzetközi burzsoázia ellen, mely létre­hozta szocialista jelenünket. Azzal számoltak, hogy a mai ifjúság nem ismeri a nyílt osz­tályharcok korát, nem emlék­szik 1948 februárjára stb. A Masaryk-féle demokrácia idil­likus leírása, a fejlett nyugati országok életének egyoldalú, osztályszemléletet nélkülöző ecsetelése mellett már csak egy lépés hiányzott ahhoz, hogy az ifjúság egy részének lelki­világában kétely támadjon a szocializmussal szemben, vagy esetleg a szocializmus fogalma merőben más értelmezést kap­jon. Az ideológiai befolyás jelen­tős részét jelentette továbbá a legdurvább jellegű szovjetelle- nesség. Ez esetben ismét azzal számoltak, hogy a fiataloknál bizonyos helyzetekben az ér­zelmek az ész fölé kereked­nek.“ Itt megemlíti, hogy számtalan példával igazolhatjuk az iménti ál­lítást. Többek között az iskolaügy­ben felmerülő jelenségekkel, kü­lönféle politikai akciók szervezé­sével. .Szeretnék rámutatni a szov- jetellenesség rejtett — talán nem is tudatos — megnyilvánu­lására abban az állításban, hogy .......különösen a január utáni politikai fejlődés és az 1968-as augusztusi dramatikus események felfedték az ifjúság rejtett energiaforrásait, elkö­telezettségét egy jobb, erköl­csileg tisztább, virágzó és bol­dog szocialista társadalomért folyó küzdelemben.“ (Libuse Silhanová: MIádeí, vázná otáz- ka politiky strany — Nova mysl, 1969. 5. szám.) Az ifjúság elkötelezettsége az első időszakban, 1968 janu­árja után, illetve 1968 augusz­tusa után merőben más és más jellegű. 1968 januárja után az ifjúság túlnyomó részének el­kötelezettsége megegyezett a 4 párt politikájával és irányvo­nalával. Ellenben később, főleg augusztus után, amikor már csak az if júság elenyésző része, elsősorban a főiskolai diákság fejtett ki politikai aktivitást, az elkötelezettség objektiven a párt politikája és szándé­ka ellen, különösképpen a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és együttműködés normalizálására tett igyekezet ellen irányult.“ Felteszi a kérdést hogy a sztráj­kok és tüntetések nem irányui- tak-e a párt politikája ellen? Nem kimondottan szovjetellenes jellege volt-e a márciusi eseményeknek, melyekben az ifjúság játszotta a vezető szerepet? „Az ideológiai befolyás egyik fontos fegyvere volt — főleg a fiatal értelmiség irányában — a munkásosztály vezető szere­pének tagadásáról hirdetett el­mélet. Eszerint a munkásosz­tály szerepét az intelligencia, a „nemzet ún. szellemi kivá­lasztottjai“ vették át, akik kö­zött jelentős helyet foglal el a főiskolai diákság. Ennek az elméletnek az al­kalmazása a fiatal értelmiség felé az egyes nyugati orszá­gokban divatos nézeteknek egyik változata, mely szerint a radikális diákmozgalom átve­szi az úgynevezett klasszikus forradalmi erők szerepét, mivel azok különböző okokból már nem képesek hatásos forradal­mi harcot folytatni.“ Ezrei kapcsolatban rámutat, hogy az említett elméletek hatására a diákság álláspontja bizonyos nega- tivista radikalizmusra épült, de a főiskolások jelentős részének be­csületére válik, hogy hovatovább elhatárolja magát e veszélyes po- litkia) irányvonaltól és kétes hírű vezéreitől. A sajtó hatása „Az erős szocialistaellenes hatás (helyesebb lenne talán politikai-elmélet felforgatás­nak nevezni) a többi között el­sősorban azért érvényesülhe­tett, mert szószólói nagyon erős pozíciókra tettek szert a tömegtájékoztatási eszközök­ben. A történelem bizonyára érté­keli majd magának az ifjúsági sajtónak a szerepét a fiatalok félrevezetésében. Különösen a Student (később Studentské listy) MY—69 és az ifjúsági na­pilap, a Mladá fronta szerepét, volt főszerkesztője, Miroslav Jelinek vezetése alatt'.“ Felsorolja a Mladá fronta vét­keit. Szembeszáll azzal az állitás- sal, hogy az ifjúsági sajtó január után kiadója, a CSISZ KB utasítá­sára cselekedett, tehát semmiről sem tehet. Véleménye szerint a lapokban közölt politikai állásfog­lalások az egyes szerkesztőségek­ben . uralkodó szerkesztőségi cso­portok“ vagy főszerkesztők állás- foglalását tolmácsolták. „Klasszikus példája ez annak a jelenségnek, amikor — kép­letesen kifejezve — a sajtóval korlátlanul rendelkező egyén szubjektív nézete és állásfog­lalása szerint meghatározza an­nak mindennapi irányvonalát és hatását a fiatalok százezreire.“ Az ifjúsági szervezetek politikai felelőssége „Január egyik legpozitívabb vívmánya az a tény, hogy a párt megteremtette az ifjúság rész­vételének feltételeit az ország politikai életében, hogy a fia­talok teljesen nyíltan kifejthe­tik nézeteiket és állásfoglalá­sukat. Nem titok, hogy több esetben mind tartalmukban, mind formájukban ellentétben állnak az állam érdekeivel. Nem látok ebben semmi tragédiát, ez olyan szélsőség, mely fel­merülhet a hosszú folyamat so­rán, mikor az ifjúság megta­nulja a helyes politikai tájéko­zódást. és felkészül arra, hogy átvegye a felelősséget az or­szág további sorsáért és fejlő­déséért. Bizonyos dialógusnak nevezném ezt az ifjúság és a társadalom között, mely teljes mértékben szükségszerű. A tár­sadalom megismerheti a fiatal generáció nézeteit, vágyait, s levonhatja belőlük a következ­tetéseket a párt és az állam politikájára nézve. Ám, hogy a dialógus dialó­gus legyen, az ifjúságnak is meg kell hallgatnia a „másik“ fél véleményét és levonni belő­le a következtetéseket, még ha néha kellemetlen is. E dialógus azonban csak szi­lárdan megszabott keretek és normák között folyhat, a poli­tikai rendszer és az érvényes törvények figyelembevételével. Ha ezt nem tartom szem előtt, magam zárom ki annak a lehe­tőségét, hogy aktívan bekap­csolódjam az ország politikai életébe. Politikai rendszerünkben a politikai tevékenység helye a Nemzeti Front. Ha saját elha­tározásomból távol maradok a ■■mm Nemzeti Fronttól és különféle akciókat hajtok végre a Nem­zeti Front keretein kívül, úgy nem vádolhatom a pártot, a társadalmat, hogy nem biztosít teret az ifjúság politikai akti­vitásának.“ A cikk e részében kitér az Ifjú­sági szervezetek felelősségére. Le­szögezi, „az ifjúsági szervezetek nem lehetnek pusztán tagságuk ér­dekeinek, szükségleteinek és áláspontjának a tolmácsolói. Programjukban, a konkrét po­litikai gyakorlatban és tagsá­guk politikai állásfoglalásának és cselekedeteinek formálásá­ban tiszteletben kell tartaniuk bizonyos alapelveket, melyek a társadalom alapját és politikai rendszerét alkotják.“ Szemére veti az ifjúsági szerve­zeteknek, hogy több esetben a párt- és államellenes akciók élére álltak. Hová vezet ez a politikai kalandor-tevékenység, bizonyítja a cseh és morva főiskolások szövet­ségének sorsa. Kifogást emel az egységes szer­vezet széthullása ellen. Elemezve az azóta eltelt időszakot, átlátja, hogy a kor- és szociális illetve ér­dek szerint differenciálódott szer­vezetek nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. A diffe­renciálódás ellenkezőleg az erő, az eszközök szétforgácsolódásához ve­zetett. Oldjuk" meg pz ifjúság problémáit „Fontosnak tartom, hogy a következő időszakban a fiata­lok problémáinak megoldása közben a figyelem a következő kérdésekre összpontosuljon: — Először: a párt sürgősen dolgozzon ki az ifjúság problé­máinak megoldására egy egy­séges tervezetet, afféle progra­mot. Az ifjúsághoz való köze­ledést, mint az egész ifjúság­hoz való közeledést kell értel­mezni, s nem pedig az egyes ifjúsági szervezetekkel való kapcsolat megteremtését, mivel azok csupán az ifjúság egy ré­szét tömörítik. Ez a feladat nem csupán a társadalom és az ifjúság szempontjából szük­séges, a párt szempontjából is elengedhetetlen. Mert ha a párt eleget akar tenni vezető szere­pének, akkor a többi között a lehető legnagyobb számban so­raiba kell tömörítenie azokat, akik a közeljövőben átveszik az ország irányítását, illetve igaz­gatásával járó felelősséget — a fiatal generációt. — Másodszor: az egységes tervezetet — programszerűt és végrehajtót — először is az államhatalmi és törvényhozó szervek részéről kell kidolgoz­ni. Fokozatosan megoldjuk a nők, a nyugdíjasok, a népgaz­daság egyes ágazataiban alkal­mazott dolgozók stb. problé­máját, ám a lakosság egy fon­tos szociális és korbeli réte­géről mindmáig megfeledkez­tünk. E feladat az ifjúsági és sportügyek minisztériumára há­rulna. — Harmadszor: komoly meg­oldásra vár az ifjúság ídeolő-1 giai és politikai tudatának for­málása. A fiatalok gondolko­dásmódjában helyre kell állíta­ni a szocializmus igazi értékét. Éppen e tekintetben történt a legtöbb káros befolyás. Ez va­lamennyi ifjúsággal kapcsolat­ban álló szerv és intézmény feladata, különösképpen érinti azonban az iskolaügyi szerve­ket. A feladatot azonban nem valósíthatjuk meg pusztán ideo­lógiai neveléssel, hanem meg kell teremteni az ifjúság aktív részvételének feltételeit az or­szág politikai életében. Egyéni tapasztalat és politikai gyakor­lat — konkrét felelősséggel — ez a legjobb iskola. — Végül helyénvaló lenne, ha az ifjúsági szervezetek ér­tékelnék az ifjúsági mozgalom eddigi fejlődését, mégpedig nemcsak szervezési, hanem ideológiai-politikai szemszög­ből is levonnák a megfelelő következtetéseket. Véleményem szerint szükségszerűen felül kell bírálni az ifjúsági mozga­lom ideológiai-politikai tartal­mát, elsősorban a január utáni politikai irányvonal és a janu­ár utáni folyamat közötti el­lentmondásból kiindulva. Szem előtt tartva az akcióegység megteremtésének a lehetősé­gét. ugyancsak értékelni kell az ifjúsági szervezetek integ­rációjának fokát, továbbá az ifjúság követeléseit és a jelen­legi bonyolult helyzet megol­dásához nyújtott hozzájárulá­suk közötti arányt. Arról van szó, hogy a kérdések reális megközelítésének érvényesíté­sével olyan tevékenység vegye kezdetét, amely lehetővé teszi az ifjúsági szervezeteknek, hogy olyan helyet foglaljanak el a társadalmi életben, ami joggal megilleti őket.“ (pi) Holdra ■ epm Néhány nap múlva új fejezet kezdődik a világmindenség történetében. Ami röpke néhány évvel ezelőtt még hitetlen­nek tűnt, most megvalósul: Edvin Aldrin (a képen) amerikai űrhajós, társával Neil Armstronggal az emberiség törté­netében első ízben lép idegen égitest felszínére. A belgrádi Ilustrovana politika interjút készített a Hold „felfedezőjé­vel". Válaszai bizonyára olvasóinkat is érdeklik. © Nagy különbség van bizonyára a Hold aránylag alacsony vonzóereje (a Földének egyhatoda) és a Hold-hajóban ural­kodó súlytalan állapot között’ • Természetesen. Óriási különbség. A Hold alacsony von­zóereje véleményem szerint közelebb áll a Föld vonzóerejé­hez, mint a súlytalan állapothoz, mert az ember bizonyos el­lenállást érez, ami arra készteti, hogy leküzdje. Súlytalan ál­lapotban ilyen ellenállás nincs. A Holdon könnyebben elvégez­hetjük a műveleteket, gyorsabban mozoghatunk, nem nehe­zedik ránk a súlytalan állapot okozta szörnyű tehetetlenség érzete, melynek következtében, minden mozdulatnál hatal­mas erőfeszítést kell kifejteni, ha meg akarunk állni. Ha súly­talan állapotban a legkisebb mozdulatot készül tenni valaki, nagyon lassan kell cselekednie. Ha mozgásba lendül, és ész­reveszi, hogy helytelen irányban halad, az egész testet meg kell állítani. Ha gyorsabban halad, nincs más választás, mint kézzel megkapaszkodni valamiben. A Holdon ez nem áll fenn. Ott az ember gyorsan mozoghat, és ha meg akar állni, elég ha lábát nekiveti egy nagyobb sziklának. Meg vagyok azon­ban győződve arról, hogy nem kell majd futnunk. • Mi okozza majd Önöknek a legtöbb gondot a Holdon? • Valószínűleg az űröltöny. Meg kell majd szoknom, hogy a lehető legprecízebb mozdulatokat tehessem és elejét ve­gyem a kellemetlenségeknek. © Talán az esésre gondol? • Nem, nem, inkább kisebb mechanikus hibáktól tartok. Valahányszor új öltönyt próbálunk, mindig valami meglepe­tés ér bennünket. Elővigyázatosnak kell lennünk. Ellenkező esetben az, ami egyébként simán mehetne, kellemetlensége­ket okozhat. Ha fel akarjuk például állítani az antennát, a drótot a megfelelő helyre kell illesztenünk. Feltételezzük, hogy ez nem sikerül, s akkor folytatnunk kell a munkát. ® Rengeteg nehézséggel állnak szemben? • Nemcsak a nehézségekről van szó. A Holdra való lee­reszkedés után olyan helyzetben találjuk magunkat, amelyben még ember nem volt. Az utazáshoz készült gépeket és beren­dezéseket a szakemberek szerint olyan körülmények között próbálták ki, amilyenek a Holdon uralkodnak. Csakhogy a va­lóságos körülmények között csak mi próbáljuk ki őket a hely­színen. S ennek sikerülnie kell. ® Mennyire távolodhatnak el a Hold-hajótól? • Körülbelül 50-60 méternyire. ® Már tudják pontosan, milyen sorrendben hajtják majd végre a feladatokat? • Igen. Először leereszkedem a lépcsőkön. Óvatosan, ü- gyelve minden mozdulatra. Aztán előkészítem a táskát, mely­ben a Hold felszínéről vett mintákat helyezem. A szükséges berendezés az öltöny egyik zsebében lesz elhelyezve. ® Nem okoz nehézséget a kesztyűben való munka? • Begyakoroltuk a mozdulatokat. Az öltöny is úgy készült, hogy karjainkat és vállunkat mozgathassuk. © Nagy erőfeszítést kell kifejteni, ha az ember meg akar­ja mozdítani a karját? • Nem. De néha egyszerűbb egész testünkkel elmozdulni. Az űröltönyben való mozgás nem olyan nehéz, mint az az el­ső pillantásra tűnik. ® Mennyit nyom az űröltöny, melyben a Hold felszínére lépnek? • Az öltöny körülbelül 15 kilót nyom, a műszerek, melye­ket a hátunkon viszünk közei 25 kilót. © Mi következik aztán, ha az első talaj-mintákat megszer­zik? • Alaposan ki kell próbálnunk a mozgási lehetőségeket. A Földre való visszatérés után be kell számolnunk arról, ho­gyan mozoghat az ember a Hold felszínén akkora teherrel. Ezen kívül meg kell állapítanunk, milyenek a látási viszo­nyok a megvilágított, illetve a homályos helyeken. Tudomást kell szereznünk arról is, milyen az egyensűlyérzék az ala­csony vonzóerőnél. ® Mikor kezdik meg a Holdon való tartózkodásuk tévéköz­vetítését? • Mikor a lépcső alsó fokára érek. Abban a pillanatban az egyik TV kamera a lépcsőkre irányul. Később a kamerával egy kört írunk le. Ha befejeztük a talajminták gyűjtését, megkezdjük a légáramlatok, a szelek vizsgálatát, aztán ala­pos megfigyelés alá vetjük a környéket. Közben természe­tesen egész sor felvételt készítünk. ® Meddig tart majd ez a kutatómunka? • Két-három óráig. Míg azonban kiszállhat a másik űrha­jós is, 20-40 perc eltelik. Aztán kettesben körüljárjuk a ha­jót, lefényképezzük a leszállási helyet, ellenőrizzük a hajó motorját, az üzemanyag továbbítását szolgáló csövet, hogy nem fagyott-e be vagy nem dugult-e el. Ezzel egy időben megállapítjuk, hogy milyen műveleteket végezhetünk a Hol­don. Majd átmegyünk a hajó túlsó oldalára és bekapcsoljuk a műszereket. ® Az említett műveletek alatt összeköttetésben lesznek egymással? • Igen. Az öltönyökbe be vannak építve a távösszekötte­tési berendezések is. A hajóban található műszerek segítsé­gével a Földdel is állandó összeköttetésben leszünk. Ha az űrhajó, melytől a Holdra való leszálláskor elváltunk éppen fölöttünk lesz, összeköttetést teremthetünk társunkkal is. Aztán folytatjuk a kövek és ásványok gyűjtését. Mindegyi­ket egy külön zsebben helyezzük el. Mielőtt azonban bárme­lyiket felemeljük, több oldalról és látószögből is lefényké­pezzük. Mérleget is viszünk magunkkal, hogy lemérhessük a gyűjtött mintákat, nehogy túlterheljük a hajót. © Mennyi ásványmintát gyűjthetnek? • Huszonöt kilónyit. ® Úgy véli, hogy a hajón kívül végzett műveletek idejét meg is hosszabbíthatják? • A Hold felszínén való tartózkodás hosszát egyelőre a tartalék készletek szabják meg, illetve korlátozzák. ® A hajón kívül tehát legfeljebb három óra hosszat tar­tózkodhatnak. Meddig tartózkodnak azonban a Hold felszí­nén? • Körülbelül húsz, esetleg huszonkét óra hosszat. ffi Ezek után a rendkívüli helyzetekre készített berendezé­sekre már nem lesz szükségük? 9 Nem. Mindössze a tartalék oxigén-készleteket hagyjuk meg arra az esetre, ha nehézségbe ütközne az alagúton va­ló átkelés a Hold hajóból az űrhajóba. © Tehát ha kénytelenek lennének sétát tenni az űrben, mennyi időre elegendő oxigénjük marad? • Harminc percre. © Mit érzett, amikor tudomást szerzett arról, hogy első emberként léphet a Holdra? • Ügy rémlik, hogy nagyon boldog voltam. HÁT AKKOR SZERENCSÉS UTAT! (agy);

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom