Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-02-25 / 8. szám

A NÉPMŰVELÉS BUKTATÓI mazását a kultúrmunka terén is. Ezzel magyarázható rész­ben a klubmozgalom fellendülé­se. Városainkban, de főleg fal- vainkon tömegesen alakulnak a különféle klubok. Az ifjúság aktivitását, tenniakarását fi­Örömmel töltött el az a tény -hogy az Oj Ifjúság vitát indí­tott a lap hasábjaint népmű­velésünk problémáiról. A kez­deményezés helyénvaló, szük­ségét már régebben éreztük. Most itt a lehetőség, hogy széles nyilvánosság előtt meg­vitassuk javaslatainkkal elő­segítsük népművelési problé­máink megoldását. • Élve a lehetőséggel, beveze­tésül egy-két megjegyzésem van Horváth Rezső vitaindító cikkével kapcsolatban. Horváth Rezső vitaindító cikkének bevezető részében rá­mutat ugyan, hogy az iskolai hevelőfolyamatban nagyon ke­vés helyet kap az esztétikai nevelés, a továbbiakban vi­szont ezt a népművelési mun­kára háruló nevelési területet ■másodrendűnek tartja. így jut el a szerző ahhoz a megálla­pításhoz hogy az eddigi nép­művelési munka jellemzője a műkedvelő kultúra. Ezt azzal indokolja, hogy a műkedvelő tevékenységnek tradíciója van, sőt még ma is önállóan él. Te­hát ezt lehet legkönnyebben szervezni, itt van legkisebb szükség szakképzettségre. A szerző állításának ellenkezőjét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a műkedvelő színjátszó csoportok, népi tánccsoportok, népi zenekarok — nem beszélve az énekkarök- ról — száma és művészi szín­vonala csökkenő. A hivatásos népművelési dol­gozók szakmai képzésé — saj­nos csak szlovák nyelven — szakközépiskolai és főiskolai szinten történik. Hogy ezen a téren vannak még hiányossá­gok az részben a hivatásos népművelési dolgozók alacsony fizetésével, napi 12—14 órás munkaidővel, a népművelés jelentőségének lebecsülésével stb. magyarázható. Ami pedig az anyanyelv tökéletes elsajá­títását illeti — amit Horváth Rezső kulturális magaslatnak nevez — megköveteljük ugyan minden kilencéves iskolát el­végző tanulótól, sajnos egye­lőre szakképzett pedagógusok­kal rendelkező iskola rendsze­rünk képtelen biztosítani. Ezeket és a cikkben felve­tett további problémákat köny- nyebben megértjük, ha tisz­tázzuk népművelésünk főbb feladatait és a népművelési munka struktúráját. A népművelés fő feladatai közé soroljuk a sokoldalúan fejlett szocialista embertípus kialakításának igényét, a sza­bad idő célszerű kihasználásá­nak biztosítását és végül de nem utolsó sorban nemzetünk és nemzetiségeink kulturális és történelmi hagyományainak ápolását Ezen fő feladatok szorosan összefüggnek és nem választhatók el egymástól. Te­hát helytelennek tartom bár­milyen fontossági sorrend fel­állítását Az eddigi tapasztalatok alap­ján leszögezhetjük, hogy a nép­művelő munka csak akkor le­het eredményes, ha azt egysé­ges struktúra alapján közpon­tilag szervezzük és irányítjuk. Szocialista népművelésünk érdekében 'gy jutót tu rá dolathoz, ho' tevékenység tóivá és sze a nemzeti bi közpon tételezi a tömegszer kűltúreigyésuiétekkel bokka! Való szoros együtt ködést Ezen egvenri mgú p art­nerek közti viszonyo k egy zös koncepcióban fc >gla1tal ;nak majd és nyernek melynek érti elmében nemze­ti bizottságé >k és i r ítéz nak a néprr iinfe lé sí séq erednie nyc szakkáder ' bi iért . Ezzel (tináció kérd ésrk°' További te >ny, hog müveiés* két nás ítél lé­nyegeson kü l.önböző szaka­szón törté n il <. Az cq vi k az is­kólán kívüli nevelés előad a­sok. tanfolv amok n épT egye­temek stb.) a másik Pí ?dig az esztétikai m ?velés (éi rdel kkörok. zene. tánc. ének, ki w “»művé­Meqkockaz tatom a; zV < tást, hogy; < i kőnkre jépmű­ve lést muaki i súlypon rasi és hely veken v4'éti k retnék közeli ebbrőí r? íme itatni a népművelés tkozású kérdéseire, \ noblem a i ra. munka módi f i ber» a \ a járási mu' vetődés! járási müvei "ódé sí ot mok ró feladata av ja írás ku lt !is éke­tettek szerve fzevSe, «t myi itása, a lesi dOTOOzö do« jTbfHt szji ■; tósa. A toqfeUe­lóén a m’íivf ct rfi onok — fbe t '< ci K-é jteza e~ v 4—4 immkak< TÚÍtl <*jran sok, színészek, zeneszerzők stb.) aktívái segítsége nélkül. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy egy ember a felsorolt terüle­tek mindegyikének tökéletes szakemberévé válhasson. Ter­mészetesen itt nem gondolok a szükséges szakképzettség le­becsülésére. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elért szép sikerek el­lenére vannak még hiányossá­gok Ez vonatkozik főképp a nemzetiségi népművelés terü­letére. A problémák leginkább a vegyes nemzetiségű járá­sokban érezhetők. Itt a hi­vatásos népművelési dolgozók gyakran megfeledkeznek arról, hogy a művelődési otthonok az egész járás kulturális életéért felelősek — tekintet nélkül a lakossáa nemzetiségére, szer­vezeti hovátartozásukra. Nem szólva olyan szélsőségekről, amikor a művelődési otthon alkalmazottjainak (Érsekújvá- rott) volt bátorságuk kiírni az ajtóra, hogy csak szlovákul be­szélünk. fÁz említett alkalma­zottak már más területen dol­goznak! ) Ezzel szemben a tö­megszervezetek — nem kivétel a Csemadok és sok esetben az ifjúsági klubok sem — több­nyibe saját szakállukra folytat­nak kultűrtevékenvséget és erre hivatott intézményhez. Ami a hivatásos népművelési dolgozók nemzetiséq megosz­lásának és a lakosság nemzeti­ségi összetételének arányát il­leti — az arány szó szerinti betartását helytelennek tartom. Ezzel ugyanis nem térnénk el lényeges javulást e téren. Ehelyett fontosnak tartom, hogy az ilyen járásokban a hi­vatásos néDtnűvelési dolgozók mindkét nyelvet beszéljék. Szintén szükségesnek tartom, hogy a művelődési otthonok módszertan! segítsége és a kiadott módszertani segéd­anyag — a lakosság nemzeti­ségi összetételének megfele­lően — kétnyelvű legyen. Csupán megjegyzésként em­lítem, hogy az iskolák érdek­köri tevékenysége — az isko­lán kívüli nevelés területén folytatott kultúrmunka — szintén szerves részét képezi az általánosan vett népművelési folyamatnak. Éppen ezért kö­telességünk. hogy ne csak evi- deáljuk — de szervezzük, irá­nyítsuk és hathatós segítség­gel hozzájáruljunk az iskolák kultúrtevékenységének fellen­dítéséhez. Ez azért is köteles­ségünk, mert az utánpótlás kérdése » népművelés terén sem hanyagolható el. Másrészt vitathatatlan, hogy az alkotó- versenyek résztvevőinek több mint két harmadát éppen a tanulóifjúság képezi. A társadalmi fejlődés tör­vényszerűen megköveteli új formák és módszerek alkal­izok A BEATLES-TÖRTÉNE 1 6. Mint valami felbőszült fenevad Anyja halála után szoros barátság fejlődött ki közte és Paul McCartney között, aki két évvel azelőtt maga is el­vesztette édesanyját Az akadémia növendékei azt mondják, hogy Julie halála után John még keményebb és durvább lett. „Minden dühét azokon a lányokon töltötte ki, akinek udva­rolt. Valamennyiük számára pokol lehetett az élet.“ Thelma Pickelis, az egyik lány. akinek udvarolt, még va­lamire visszaemlékezik: John mindennap kölcsönt kért. — Azt hiszem, hogy a mai nap is adós egy rakás pénzzel. Az utcán mindig kicsúfolta az öregeket, ha pedig rokkantat pillantott meg, föltétlenül megjegyzéseket tett a fogyaté­kosságára. Rettenetesen féltem tőle — meséli Cynthia Powell, John későbbi felesége. — Hihetetlenül goromba volt. Molly, a be­járónő, egyszer éppen akkor nyitott ránk, amikor John min­den erejéből püfölt. Mondta is később, hogy én vagyok a legnagyobb bolond a világon, mert nem hagyom ott rögtön. John is beismeri: — Két teljes évig úgy viselkedtem, mint valami felbő­Egy komáromi utcáról gyelembe véve, nagy jelentő­séget tulajdonítok az ifjúsági klubmozgalomnak. Félő azon­ban, hogy a klubmozgalom te­rén észlelhető központi koor­dináció hiánya kedvezőtlenül befolyásolja majd e mozgalom beilleszkedését a népművelés egységes struktúrájába. Az if­júsági klubok megalakulásáról, elnevezéséről. taglétszámáról — esetleg tevékenységéről és terveiről szóló beszámolók köz­lését az Oj Ifjúság hasábjain kevésnek tartom Szerintem a jövőben behatóbban kell fog­lalkozni a klubmozgalom spe­cifikus kérdéseivel, hogy a fel­merülő problémákat idejében orvosolhassuk. A főbb problémák másik csoportja anyagi eredetű. Tény, hogy az elmúlt évek­ben állami költségen és a la­kosság aktív hozzájárulásával szép számú modem kultúrház épült. Az eddigi felmérések mégis azt mutatják, hogy sok község még ma sem rendelke­zik a mai követelményeknek megfelelő kultúrházzal. Tekin­tettel hazánk anyagi problé­máira, itt az egyedüli kiút a községben lévő összes lehető­ségek — földmüvesszövetkeze- tek, helyi gazdálkodás, fo­gyasztási szövetkezet, posta — e közérdekű ügy érdekében történő kihasználása Több konkrét példával bizonyítható az említett pénzforrások egye­sítése által felépült épület­komplexumok helyes kihasz­nálása kulturális célokra is. Ezzel ismét egy újabb, égető problémát oldhatunk meg. Ha abból indulunk ki, hogy maga a népművelés az ember érdekelt szolgálja, nem érthe­tünk egyet azzal, hogy éppen ezen a területen nem tudjuk biztosítani a szervezők hozzá­mért jutalmazását. A közepes nagyságú községek népműve­lési dolgozója évi 800 koroná­tól 1200 koronáiq terjedő ju­talmat kap. Ehhez, azt hiszem, nem kell kommentár. Még ennél is rosszabb a helyzet az ér­dekkörök. tánccsoportok, ének­karok vezetőinek jutalmazása terén, őket sokszor még szó­beli dícséretve sem méltattuk. Tehát a kultúrmunka fellendí­tése érdekében minél előbb meg kell oldanunk a népmű­velésin dolgozók rendszeres, hozzámért jutalmazásának a kérdését. Csakis így oldhatjuk meg a népművelés eddigi any- nyira hiányolt szakkáderekkel való biztosítását. Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy nép­művelésünk terén vannak még hiányosságok, problémák — de ezek közös erővel, önzetlen odaadással, egészséges opti­mizmussal a közös ügy, a szo­cialista kultúra ügye érdeké­ben megoldhatók. RIGLER JÁNOS Szimpatikus gesztus volt a komáromi Prior áruház vezetőségétől, amikor a meg­nyitáskor a vásárló közön­ség kezébe egy kis prospek­tust futtatott. A kedves ve­vő ebből tájékoztatást nyer­het, hol mit lehet a Prior­ban venni, milyen szolgál­tatásokat nyúft az áruház a nagyközönségnek. A pro­spektus bevezetőjéből meg­tudtuk továbbá, kik építet­ték az áruházat, megismer­tük műszaki adatait és azt is, hogy a komáromi Prior áruház a Sztálin utca sár kán helyezkedik el. Nem. ez nem elírás, az illető utca még háromszor fordul elő a szövegben. Első pillanatban az emberben az a gyanú tá­mad, hogy a városi nemzett bizottság Illetékes *tényezői elaludtak és így még ma ts van Ilyen elnevezésű utca Komáromban. De nem így van. Személyesen meggyő­ződtem róla, hogy nem így van Az említett utcán ugyanis két elnevezés is ta­lálható, de mindkettő más. A hivatalos táblák a Pohra- nlöná nevet viselik fáz utca magyar elnevezését bizonyá­ra nem sikerült még meg­találni, ez Komáromban meg­lehetősen általános jelen­ség I a házszámok tábláiról viszont megtudhatjuk, hogy ez a Deák Ferenc utca. De a prospektusban feltűntetett nevet sehol sem találtam. Ezért a várost nemzeti bi­zottság elnézését kérem, hogy gondolatban konzerva­tivizmussal vádoltam. De hát ha ilyen utca nem létezik, hogyan került a prospektus­ba? Oknyomozó következ­tetéssel három lehetőséghez' futottunk. 1. A prospektus szerkesztője a közelmúltban reemtgrált Peklngből. Ha így van. akkor szükséges­nek tartjuk felhívni az ille­tékes politikai tényezők fi­gyelmét. hogy a nevezett szerkesztő sürgősen politikai oktatásra szorul. 2. Az áru­ház kedveskedni kíván az utolsó Időben hazánkban veszteqlő testvért látogató­inknak. Ez viszont az áru ház vezetőségének politikai tájékozatlanságára utal, mi­vel a testvért látogatók ha­zájában az illető bajszos urat már tizenhárom évvel ezelőtt egy Nyikita elneve­zésű másik úr ad acta tet­te, 3. A harmadik lehetőség, az egészet attrakciónak szánták, hogy így növeljék a közönség érdeklődését. Ha ez a helyzet, akkor ajánl­juk az utcát több szakaszra felosztani és különböző ex­kluzív elnevezésekkel ellát­ni, mint például Horthy Mik­lós, Adolf Hitler, Mehmed Sehu, Cár Nylkoláj vagy más egyéb. Kívánságra szívesen szolgálunk még további ne­vekkel. Ez esetben vtszont célszerű lenne az áruház ne­vét ts megváltoztatni, pél­dául így — Panoptikum. Persze, van még egy ne­gyedik lehetöséq is. Valaki egyszerűen csak provokálni akart. Jó volna tudni, ki vagy kik azok a valakik. Horváth Rezső szült fenevad. Vagy ittam, vagy vertem valakit. Mintha az ördög szállt volna belém. • Sehol nagyobb siker 1959-ben munkásotthonokban játszottak, olyan öltözékben, amilyet pocsék cowboy-filmek szereplői viselnek. Fehér-fe­kete ingük volt, fekete nyakkendőjük, zakójuk gallérján fehér szegély. John Lennon még mindig a képzőművészeti akadémián tengődött, George Harrison már örökre otthagyta az iskolát, és villanyszerelőnek tanult. Paul McCartney to­vábbra is kitartóan koptatta a padot a Liverpool Institute- ban. — Soha egy fillért nem adtam volna azért a zenéért, ame­lyért Paul lelkesedett — mondja a fivére, Jim McCartney. — Egy nap hajnali órákban érkeztem haza, s ott találtam őket, amint még mindig játszanak. Akkor éreztem meg, hogy ez a zene mégsem közönséges zenebona, hanem csakugyan ér valamit. Johnnak és Paulnak akkoriban már szép teljesítménye volt, — mintegy száz szerzeményt írtak közösen. Az egészből ké­sőbb csak egyet használtak fel, a Love Me Do címűt. A többinek nyoma veszett. De habár rengeteget dolgoztak, semmiféleképpen sem si­került nekik bejutniuk a hagyományokat ápoló liverpooli klubok egyikébe se, mint amilyen például a Cavern klub. Ebben a dzsessz fanatikusai gyülekeztek, akik lenézően, úgy­szólván gyűlölködve néztek a beat-együttesekre, mondván, hogy az ő stílusuk az alacsonyabb rétegeknek való. — Kezdettől fogva ellene voltunk a dzsessznek — mondja John. — A dzsessz-zenészek egy és ugyanazt játsszák min­dig, közben pedig hordószámra vedelik a sört. 1959 augusztusában (az együttes még mindig a Quarry- men nevet viselte) megnyitották a Casbah klubot, kizárólag tizenyolcévesek számára. Ez a klub egy Viktória korabeli épület hatalmas pincéjében volt. Ugyanebben az épületben élt akkoriban egy fiú. Pete Best — aki csakhamar fontos szerepet fog játszani a leendő Beatle-fiúk életében. John, Paul, George és Cynthia Powell rendbehozták és feldíszí­tették a pincét. A Quarrymen együttes pompás megnyitó előadást szervezett, és a klub hamarosan felvirágzott. Aztán vita kezdődött pénzügyekről, a Quarrymen együttest kirúg­ták, Pete Best pedig — aki addig valami ősrégi dobot pu-^ folt — új csoportot alakított, The Plackjack néven. • Megszületik az ötlet: BEATLES A képzőművészeti akadémián John legjobb barátja. Stuart Sutcliffe volt, egy igen távlatos művésziélek, egyébként a Quarrymen csoport lelkes hive. Egyszer néhány olajfestmé­nyét elküldte egy kiállításra, és hatvan font díjat kápott. John meggyőzte, hogy az a legnagyobb lehetőség az életé­ben: a pénzen basszusgitárt vehet, és csatlakozhat az együtt teshez. Hogyan kell játszania, arra már megtanították. — Stuart nem kertelt — meséli George —, egyszerűen felkapaszkodott velünk a pódiumra. Minthogy azonban jófor-’ mán fogalma sem volt a gitározásról, eleinte hátat fordított a közönségnek, hogy senki se lássa, mennyire nem ért a dolgához. Ekkoriban már komolyan gondolkodtak azon, hogy új nevet kellene adni az együttesnek. Egyiküknek sem volt már sem­mi köze a Quarry Bank iskolához, sem pedig Liverpoolnak ahhoz a negyedéhez. Volt egy másik együttes, amely a Crickets (tücskök) nevet viselte, s ez az elnevezés nagyon tetszett John Lennonnak. Folyton rovamevek jártak az eszé­ben, aztán az eszébe ötlött, hogy az együttest Beetlesnek (kukacoknak) lehetne hívni. — Mégis azt gondoltam, ravaszabb lenne ha egy kicsit másképpen imánk ezt a szót, így BeAtles. Emlékeztetne ugyanis a beat-zenére. Ügy éreztem, egész szellemes lenne — mondja John. Egyik barátja, aki másik együttesben játszott, ellenkezett vele, szerinte a szó visszataszítóan hangzik. Miért ne hív­nák így az együttest: Long John and the Silver Beetles (hosszú John és az ezüst kukacok)? Ezt az ötletet is elvetették. De mégis, amikor egy audí- cíón Larry Farnes, a brit rock'n-roll-király az együttes neve felöl érdeklődött, azt mondták. Silver Beatlesnek hívják őket. • A JW« Ijwry, a rockon-rot I “-király nem i ktifcaeoka**. de azért fölkínált nek valami áj énekést kísérjenek tartott. A pro tessz ion a fi / nws elvo Iá változtattak a nevüket. Pattiból Pa*. Carl Hamson, Sin Sutcliffe pedig A többiek t is*v/<te4ttlékeznek lioct keresztese e\ mag at Parti aztán küldött a vzületoeks Ez a diadalhrr „LEÍRTAM AZ KT-SO AE’TOCR A .V C.vaktiogv a sfcócfei ttimé titán nekik semmiféle munkál — amit szírből megbán! Így aztán az „ezüst kukacok" rrn liganokkal teli -r- klubokban ..konc harmadrendű strip-tease klubban j nica nevű énekesnőt' kísértek aki szerzeményett e nekel te, llát szóval lék, mert á kottáit nem tudták/o1v« va: .semmiféle kottát nem tudtak >1 tta nagyra az ..ezöM Skóciában oen (wows valan 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom