Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-02-18 / 7. szám
Mi lesz a világűr nyelve? Napjainkban, amikor űrhajók keringenek a világ- ürben, s egyre közelebbé válik a Hold ^örülrepülése, a tudósok már azon munkálkodnak, hogy milyen is lesz a bolygókra érkező ember és az ottani értelmes lények közös nyelve. A tudósok világszerte úgynevezett egyetemes világűr- nyelvről beszélnek, amelynek megválősitása ma még szinte lehetetlennek tűnik és sok tudományos problémát vet fel, amikor a világűr titkait kutató tudósok a nyelvészekkel egyetemben létrehozzák a történelemben először a linkos-t, vagyis a világűr egyetemes nyelvét. Mielőtt a világűr nyelvről bővebben beszélnénk, elsősorban vizsgáljuk meg az ezzel kapcsolatos tudományos problémákat, amelyek nagyon érdekesek és meglehetősen széles skálá- júak A világűrt kutató tudósok szerint az ismeretlen űrben sok olyan égitest van, ahol hozzánk hasonló értelmes lények élnek. Ezekkel a lényekkel nem kétséges, hogy egy napon, nem is olyan nagyon soká, rádióhullámok útján érintkezésbe léphetünk. Ezekről az égitestekről valószínűleg válasz is fog érkezni, amelyet a modern technika készülékei fel is fognak, a tudományos probléma az üzenetek megfejtésében jelentkezik. Nem tudjuk, hogy ezek a lények hogyan fejezik ki magukat — beszéd útján, vagy pedig teljesen más módon. Ma még azt sem lehet tudni, hogy ezek a lények érzékszerveik közül melyikkel közük gondolataikat. Az is lehet, hogy gondolataikat szaglószervükkel vagy tapintóérzékeikkel közük, mert látó vagy halló érzékeik nincsenek. E sokoldalú problémáknál fogva tehát ma még a téren több tudományos álláspont alakult ki. Rádióhullámok helyett fényjelekkel közöljük gondolatainkat? A világűr nyelvét kutató tudósok egy része azt állítja, hogy a rádióhullámok helyett fényjelekkel közöljük gondolatainkat. E kérdésnél tudnunk kell azt, hogy a korszerű rádiótávcsövek hatósugara ma már tízmilliárd fényév távolságra terjed, amely óriási. Egy fényév 9 480 000 000 kilométernek felel meg. A hatótávolság tehát a modem műszerekkel óriási. Természetesen a tudósok megállapításai szerint a nagy Tejút-rendszer közepéig még a legmodernebb rádióteleszkópok sem hatolnak el. A csillagok száma abban a térségben, ahová a modern műszerek hatótávolsága terjed — 150 milliárd. A kutatók feltevései szerint ezek közül minden tizediknek van bolygórendszere, vagyis ezek olyan csillagok mint a mi Napunk. Számuk tehát hozzávetőlegesen 10 milüárda rúg. Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legalább 10 milliárd olyan égitest van a világmindenségben, ahol az élet lehetséges. Tisztában kell lennünk azzal, hogy földkülön az első értelmes lény kb. 1 milliárd évvel ezelőtt jelent meg. A tudósok szerint feltehető, hogy ez a folyamat lejátszódott mäs égitesteken is. Lehetséges a megértés a világűr lakóival! A gondolatközlésnél nagyon sok tudományos probléma merül fel. Ezek között elsőként jelentkezik a fogalom megértése és meghatározása. Tudjuk, hogy még a Földünkön is egyes kontinensek lakóinál a fogalmak között lényeges eltérések mutatkoznak, sőt van olyan is, amit nem tudunk megérteni. Erre nagyon jellemző például, hogy egy távolkeleti néptörzsnél, a nivahoknál, az egy „szarva“. egy „ujj“, egy „labda“ teljesen különálló fogalom. Szerintük ugyanis, helyesebben az ő nyelvükön, a hosszú tárgyakat külön egységgel fejezik ki, míg a rövidet ismét mással. Ilyenformán a fogalmak eltérnek a mieinktől. Földünkön a fogalmak közötti eltérések még sok helyen megtalálhatók, de alapjában véve, az esetek döntő többségében megértjük egymást, ha nem beszéd útján, akkor -taglejtéssel rajzokkal, grafikai jelekkel, stb. E sok tudományos probléma még itt a Földón is talán olyan érzést kelt az emberekben, hogy nem lehet megvalósítani a világűr nyelvét. A tudósok többsége, akik a problémával behatóan foglalkoznak, úgy vélik, hogy sikerül megértetni magunkat az ottani élőlényekkel, ha a világűrbe érkezünk. Felmerül a jogos kérdés: a tudósok mivel magyarázzák tudományosan a megértés lehetőségét? A tudósok határozottan kijelentik, hogy az anyagi viiág törvényei egyformán érvényesek az egész Tejútrendszerben. A világegyetem építőkövei mindenütt ugyanazok az anyagi részecskék. A fény sebessége ugyanaz az az Androméda- ködben és a mi Tejút-rend- szerünkben is. A tudósok úgy vélik tudományos indokolásukban, hogy ha a természettudomány törvényei egységesek az egész világűrben, akkor felhetető, hogy a gondolatközlés jelei is egységesek, törvényszerű szabályokhoz igazodnak az értelmes lények között. A világ jeles tudósainak, köztük a szovjet, amerikai, svéd, nyugatnémet, francia, angol, norvég kutatóknak a fenti tudományos következtetése tehát azt jelenti, a gyakorlati életben, hogy el fog jönni az a nap, amikor a távirati irodák hírül adják: „Létrejött a megértés az egyetemes világűr nyelv alapján Földünk lakói és más bolygók értelmes lényei között.“ A világűr nyelvének alapja a matematika lesz? A kutatók szerint a matematika, egyetemes törvényszerűségénél fogva, a legalkalmasabb arra, hogy a világűr értelmes lényei és a Föld embere megértsék egymást. A tudósoknak nincs teljesen egységes véleménye a világűrnyelvet illetően, pontosan azért, mert ma még sok tudományos problémát kell megoldani. Nagyon érdekes megjegyezni, hogy a tudósok egy csoportjának az a véleménye, hogy az űrbeszéd, a linkos mégis rádiójelzésekkel történjék. Ezzel kapcsolatban a rádiójelzés a természetes számsort közölje: egy, kettő, három, négy ... Lényegében ennek az egyszerű és természetes fogalomsornak a jele, amit voltaképpen minden értelmes lény megért, alapja lehet a jövő, vagyis a kozmosz nyelvének, a lin- kosnak. A közös alap megteremtése azonban sok tételes kidolgozást igényel, amelyhez hosszú, alapos kutató munkára van szükség nemzetközi viszonylatban. Emellett nagyon döntő tudományos kérdés, hogy a más bolygokon élő szomszédunknak legalább olyan fokú képessége legyen, mint nekünk itt a Földön. A tudósok eltérő véleményt képviselnek a világűr nyelvének egyetemes megalkotásában. Ennek ellenére azonban a világ minden részén a tudósok teljesen egyetértenek abban, hogy az elkövetkezendő évtizedekben az ember el fog jutni naprendszerünk valamelyik bolygójára, ahol találkoznia kell majd az ottani értelmes lényekkel. Világosan kell látnunk, hogy a tudósoknak az egyetemes világűr nyelv, a linkos megalkotására irányuló nemzetközi törekvései az elkövetkezendő időkben komoly eredménnyel fognak járni. A jelenlegi időszakban a tudósok azon munkálkodnak, hogy a fennálló szakmai módok különbözőségét olyan egységes nevezőre hozzák, amelyek a legeredményesebbek a linkos megalkotásánál. új ifjúság 9 A „szív professzor” szívből élvezi az életet Miért nem kapta meg Barnard professzor a Nobel-díjat? Barnard, professzor Rómában Sophia Lorennél Foglalkozása a szívek átültetése, hobbyja — legalábbis úgy látszik — a szívek meghódítása. A neve: dr. Christian Barnard, az első orvos a világon, akinek — mint ismeretes, sikerült az 55 éves Louis Washkanskyba átültem a halálos katasztrófa áldozatává vált 25 éves Denise Darvall szívet. Washkansky ugyan később meghalt, de másik páciense, dr. Blaiberg. ma is jó egészségben él. A szenzációs műtétek óta a nők körülrajongják a kedves, mindig mosolygós fiatal professzort. Az aranykezű sebész immár egy éve járja a világot, s nemcsak orvoskongresszusokon vesz részt, hanem híres filmsztárokkal, hercegnőkkel, elnök-feleséggel szórakozik, állandó vendége a partyknak és éjjeli mulatóknak. Az 1968-as év folyamán Rómában Gina Lollobrigidával flörtölt, s fogadta őt — az akkor még nem terhes Sophia Loren t Barnard minkettőt elhalmozta bókjaival. Sophiátől el volt ragadtatva. „Csodálom önt — ön a legragyogóbb asz- szony, akit valaha láttam.“ Heidelbergben filmet forgatott Tina Sinatrával, Monacóban Gracia Patrícia nagyher- cegnö vendége volt. Barnard órákig táncolt az elragadó hercegnővel Egy baden-badeni mulatóban ismerkedett meg Uta Lev- ka csinos kis filmcsiüagocská- val Hajnalig táncoltak, összefonódva a már csaknem üres táncparketten. Később, Münchenben még egyszer találkoztak. A párizsi Grazy Horse Sa- loonban ismerkedett meg a professzor Gore St. Honoré sztriptíz táncosnővel. Felke- resta őt az öltözőjében és később a szállodában is meglátogatta öt. Egy müncheni bálon majd szétszedték a nők a fiatal professzort. Csurgott róla a veríték — a fotóriporterek ezt is lencsevégre kapták. És nem hiányoztak akkor sem, amikor segédkezett Heidi Brühl, a szőke szépség ruhája elromlott villámzárának megjavításánál. A világsajtó legtöbbet a Lol- oval való flörtöléssével foglalkozott. Barnard egy party alkalmával a filmsztár vendége volt. A szép Gina egy üveg pezsgővel keltette őt fel reggel az ágyban. Egy újságírónak igv jellemezte Barnard nőkhöz való viszonyát: „Amint meghódítottam egy nőt, otthagyom. Ez a gyengém.“ És mégis. Van egy asszony, akit huszonnégy évvel ezelőtt hódított meg és mégsem hagyta ott: Louwtije, a felesége. 1945-ben ismerkedtek meg és még abban az évben el is jegyezték egymást. A becsvágyó orvostanhallgató egy nagyon szép gyűrűt ajándékozott menyasszonyának, aki csak később tudta meg, vőlegénye az autóját eladta, hogy a gyűrűt kifizethesse. 1949-ben megtartották az esküvőt. A házasságból két gyermek született, a most tizenhét éves Deirdre és a tizenhat éves Andre., Amikor a nevezetes szívátültetés után Barnard megkezdte világkörüli utazását és a világ szépasszonyaival szórakozott, úgy látszott, hogy az eddigi ismeretlen szívspecia- lista házassága megrendült. A feleségét ugyanis csak egyetlen alkálmmal vitte magával, tavaly novemberben, európai útjára. Párizsban Louwtijenek eszébe jutott a jegyességük; férjétől egy meseszép kövekkel ékesített gyűrűt kapott ajándékba. Louwtije nem féltékeny a férjére. „Miért ne élvezhetné a férjem egyedül is az életet? Utóvégre elég nehezen dolgozott hosszú éveken keresztül. Részemre az a fontos, hogy útjairól gyakran felhív és mindig ezt mondja: „Legközelebb neked is velem kell jönnöd!“ Mi boldog házasságában élünk, szívesen szórakozunk. Azt hiszem, azoknak, akik annyira szemére vetik a férjemnek azt a néhány partyt, nagyon rossz tapasztalataik lehetnek a házasságban." ^ Louwtije Barnard nem féltékeny sem a híres szépasszonyokra, sem férje miniszoknyás titkárnőjére, Cathy Bil- tonra, akit minden útjára magával visz Nem, a Barnard házasság nem forog veszélyben. Louwtije modern asszony, aki férjének teljes szabadságot biztosít. Pontosan az az asz- szony, akire egy ilyen férfinek szüksége van. És a család? Barátaik szerint: „Boldog, vidám, bonyodalommentes család“. Louwtije asszony még hozzáfűzi: „Chris jó férj és jó apa. Első helyen ugyan a páciensei vannak, a család utánuk következik. Chris nem szent. És nagyon helytelen, hogy úgy kezelik, mintha az lenne. Akkor könnyen lehetetlenné válhatna. Az életvidám „szío-professzor “ két római szépség - Rosanna Schiaffino és Gina Lollobrigida — között. Rosauna férje, Alfredo Bini filmproducer meg akarja filmesíteni Barnard életét Az egész világ azt várta, hogy az 1968-as orvosi Nobel- díjat az első „szívátültető“- nek ítélik oda. A svédek azonban nem vették figyelembe Barnard professzor sikerét. A stockholmi díj odaítélöi nem tartották elég komolynak a fokvárosi „hódítót“. Rossz néven veszik tőle szerelmei in- termezzóit a filmsztárokkal, táncosnőkkel. Szerintük az életvidám délafrikai orvos népszerűséget hajhász és hírnevét nem illő módon gyümölcsöz- teti. De ezért mellőzni keli egy ilyen sikeres úttörő-orvost, mert a hírét „édes" módon élvezi? Mert Lolloval pezsgőzött, a Lidoban alig-öltözött lányokban gyönyörködött és a feleségét többnyire otthon hagyja? Mert az életet a saját módján szereti? Márpedig Barnard professzor annyira szereti az életet, hogy másoknak még új szívet is ad, hogy az életüket meghosszabbítsa.
