Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-06 / 1. szám
— ui ifjúság 7 Sokan állítjuk, hogy a fiatalok füle mindent kibír, mert, hogv ehhez az elektromos beatzene kellő tréninget biztosít. Az akusztikai és egészséoüovl szakembereknek nem egészen ez a véleményük. ÉGZFNGÉS VAGY BEAT-ZENE A klasszikus muzsika hatása az orvosok szerint vérnyomáscsökkenéssel jár. a beat-zene vérnyomásemelkedést okoz. Természetesen itt elsősorban a hangerőnek van ilyen hatása. Külföldi vizsgálatok szerint a beat-zene 120 decibel zajszintet ér el. összehasonlításul- egy sugárhajtású repülőgép felszállásakor 90 decibel erősségű zajszintet produkál. Ezek után figyelemre méltó lehet az orvosok megállapítása, ami ezzel a zajszinttel hozza összefüggésbe. hogy a beat-hangversenyek hallgatói gyakran hisztériában törnek ki. Bizonyos felfokozott állapotban az is megtörténik, hogy egyesek elájulnak Megállapítást nyert, hogy ehben a riadó-jellegű lármának is szerepe van. De nemcsak a zene hangereje befolyásolja a szervezetre gyakorolt hatást, hanem a ritmus is. Könnyen ellenőrizhető, hogy a gyors ritmus növeli a pulzusszámot, a lassú viszont csökkenti. Már a fentiekből kiderült, hogy a zaj, illetve a zajszint egysége a decibei (jele: dB), ami a hangenergia nagyságrendjével azonos. A tudósok még vitatkoznak azon, hogy menynyi a veszélyeztetettségi határ, amikor a zaj már károsan befolyásolja a szervezetet. Abban viszont megegyeznek, hogy 80-90 dB feltétlenül rosszul hat az egészséges emberre is, és a 120 dB körül már kimondottan fájdalmat is okoz a zaj. A szellősusogás 10-15, a vízcsobogás 40-45, a villamos és az autóbusz 60-65, az utcai, vendéglői és géptermi zaj általában 70-75, a ko- vácsműhelyi 100, a villámcsapást követő ég- zengés pedig 1 km távolságból 160 dB zajszintet jelent. HALÁLOS ÉS HASZNOS ZAJ A tapasztalat szerint 90 dB felett még az ember látóképességét is befolyásolja a zaj, a 150 dB felett, járó zajszint pedig halált is o- kozhat. A szabvány így határozza meg a zajt: Minden olyán hang, amely nem kívánatos, a figyelmünket zavarja, vagy kellemetlen hatású. A szakemberek szerint van „hasznos“ zaj Is, mert zajingerre feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Például: minden hangtól tökéletesen szigetelt szobában egy bizonyos idő után megbolondul az ember. Hogy a szükséges zai mekkora, az kinek-kinek egyéniségétől függ. Annyi bizonyos: a fiataloknak több zaj kell, lelkiállapotuk szívesen „lubickol“ zajban, az idősebbek pedig — ha rajtuk múlik — óvakodnak a hangos környezettől. Van o- lyan ember, aki egyfajta zajban szeret dolgozni, de van olyan is, aki csak áhítatos csendben Az alvást azonban mindenfajta zaj zavarja, kivéve a halk, lassú ritmusú andalító muzsika. Ez magyarázza az altatódalok hatását is. A zaj egyébként nemcsak hasznos, de még értékes is lehet, hiszen az információkat közvetítő hangok is tulajdonképpen zajokból állnak. A gépkocsivezetők a különleges zörejekből ismerik fel a motor hibáját. A hibát jelző zaj. a veszélyt jelző hang gyakran életet ment. Az ilyen zajoknak persze éppen az a jellemző tulajdonságuk, hogy időszakonként jelentkeznek. Éppen azzal hívják fél magukra a figyelmet.' hogy nem állandóan terhelik a szervezetet. Az állandó terhelés jelenti az I- gazi ártalmat- Nem helyes tehát az az álláspont, hogy zajt zajjal el lehet fedni. Tapasztalat szerint a fiatalok szívesen fogadják a modern slágereket a munkapad mellett, de vitatható, hogy vajon ez a zene serkentő ha- tású-e a munkateljesítményre. EZ MÄB NEM IS ÁLLATI Különös dolog történt 1963-ban egy Leningrad közelében fekvő baromfinevelő gazdaságban. Az állattenyésztők arra figyeltek fel, hogy a kacsaúsztató tavacskát és a patakot elborították a baromfitollak. A szárnyas jószágok tel lesen ..meakooaszodtak". tollazatuk kihullt. HANGVERSENYT A KUKORICAFÖLDEKFE! Hosszú ideig kutatták az okokat, míg rájöttek, hogy a furcsa tünetet egy közelben dől gozó bulldozér idézte elő, amely két napon át éktelen csörömpöléssel végezte munkájá1 a csöndes tájon, közel a kacsaúsztatóhoz. Többször elvégzett tudományos kísérlet is bizonyítja, hogy a zajos tejfeldolgozó gépek, sőt a hangoskodó fejőlányok is előidézhetik a tejhozam csökkentését. A disznóhízlalásnál is hasonló tüneteket vettek észre, amikor az ó- lak közelében állandó hangos zaj miatt súly- csökkenést tapasztaltak. Érdekes, hogy a modernizált repülőterek környékéről elköltöztek a méhészek, mert a léglökéses gépek zaja megöli a méhlárvákat és fáradékonyságot i- déz elő a fülsiketítő robaj a felnőtt méhek- nél is. Ma már vitathatatlan, hogy a hang kimutatható hatást gyakorol a növényi sejtszövetre is, annak ellenére, hogy eddigi ismereteink szerint a növényi sejt nem tartalmaz i- legrendszert. Két indiai biológus behatóan tanulmányozta a zene hatását a növényekre. Reggelenként meghatározott ideig muzsikáltak egy növény közvetlen közelében. Az ezt követő mikroszkopikus vizsgálatok során kiderült, hogy a protoplazmában fokozódtak az Hetfolvamatok. Hasonló kísérleteket hajtott végre egy a- Tierikai professzor is Két teljesen azonos berendezésű üvegházban vetett el kukoricát. Az egyik üvegházban egész napon át zene szólt... Ebben a zenés Uvegházban a mag hamarabb csírázott és a „zenés kukoricacső“ átlagsúlya 20 százalékkal haladta meg a néma üvegház kukoricájának súlyát. NAPPAL IS TILOS Manapság csendrendelet határozza meg, hogy az emberek viselkedése milyen hanghatásokkal köteles tekintettel lenni társaira. A legrégibb csendrendeletet Julius Caesar hozta az időszámítás kezdete előtti 50-ben. Híres még Angliai Erzsébet 1590 körül hozott zajellenes rendelkezése, mellyel az éjszakai duhajokat büntette Jellemző, hogy az egykori statisztika szerint a felelősségre vont és hosszabb-rövidebb időre bebörtönzöttek között 20 éven aluli nem akadt. Magyarországon 1947-ben hozták az első országos érvényű csendrendeletet. Tulajdonképpen ma is ez az érvényes, de a múlt év októberében hatályba lépett új szabálysértési kódex messzemenően szigorítja a csend ellen vétők felelősségre vonását. Eddig 500- 1000 forintig terjedt a pénzbüntetés, amit i- lyen esetekben kiszabtak, most 3000 forint lett a felső határ, amivel a duhajkodó han- goskodókat megbüntetik. Ezt már érdemes figyelembe vennie a Iegmegátolkodottabb za- jongó fiatalnak is, hiszen a zsebpénzéből nem futja é1<kora büntetésre. LÁRMAMÉRÉS AZ ISKOLÁKBAN Lehet, hogy a diákok egy része nem szeret — vagy nem tud figyelni az iskolában. De legalább olyan baj. ha nem lehet figyelni a tanár szavára — a külső zaj miatt. A Közegészségügyi Intézet szakemberei a múlt nyáron beültek néhány budapesti iskola padiaiba- nrecí/iós zajszinlmérőkkel, hang- frekvenciád spekiromélerrel vizsgálták a zajt. Az eredmény elkeserítő: nemcsak az épület előtt elhaladó forgalom zavaró, hanem a távolabbi utcákból származó úgynevezett „háttérzaj“ is. Az emelthangú beszédből egy méter távolságra kifogástalanul csak a szöveg fele, két méterről csak a negyedrésze érthető. A zajszint az utcai tantermeknél zárt ablakok mellett is meghaladja az elfogadható határmértéket. A fentiek alapján a kutatók javaslatot juttattak el a városrendezési bizottsághoz: lehetőség szerint a belterületen forgalomkorlátozással csökkentsék az iskolák körüli zajforrásokat. A tantnremek ablakainak hanggátló képességét javítsák meg. Remélhető, hogy az új iskolák építésénél felhasználják a vizsgálat tapasztalatait, és zajvédelmi szempontból megfelelően választják ki az építkezési területeket. A jövőben az iskolaépületeket „fordított“ tervezéssel építik, azaz a folyosót teszik az utca felé és a tantermek ablakai néznek az udvarra. Akkor már csak a fiatalokon lesz a sor, o- dafigyelni a tanár szavára. Pálos Miklós, (a Világ Ifjúsága-ból) EGY FIATAL FÜLE? A monte-carlói rádió minden évben megrendezi a világ rádióadóinak fesztiválját, 1968 nyarán a Magyar Rádió képviseletében én léptem fel a gálaesten. így jutottam el Monacoba. Monaco! Monte Carlo! E két szó hallatára minden ember szeme előtt megjelenik a kék tenger, a vakító napsütés, pálmafák, suhanó autók ezrei, gondtalan, napbarnított milliomosok, szélhámosok és szerencséjüket kereső és kergető szerencsétlen kisemberek... Ami igaz, igaz. Valóban csodálatos szépséggel áldotta meg a természet ezt a maroknyi kis országot. Minden csillog, vakító fehérek a házak, amelyek fehérségét hangsúlyozottan aláhúzza a sötétzöld, sűrű-buja növényzet. Ez az az ország, ahol az egyszerű turistáktól a milliárdosokig mindenki megfordul, vagy azért, hogy pihenjen és gyönyörködjék az ország szépségeiben, vagy azért, hogy mil- liárdjait vagy krajcárjait eljátssza a Kaszinóban. A nyári hónapok kánikulája nem kellemes, ezért ilyenkor inkább csak a kisebb pénzű emberek keresik fel az országot. A főszezon októbertől februárig tart. Ilyenkor látogatnak el ide olyanok, mint Aga kán, Rotschild, vagy például Frank Sinatra. S a magasrangú vendégek „tiszteletére“ az árak is magasba szöknek ilyenkor... Hadd említsek egy-két példát, természetesen forintra átszámítva: a nizzai repülőtérre megérkezve hordárt fogadtam két bőröndömhöz. A tolókocsival megtett kb. 10 méteres útért 10 forintnak megfelelő borravalót adtam. Hordárom nemhogy elégedett lett volna, hanem nyíltan megmondta, hogy ez nulla és zavar nélkül tartotta a márkát továbbra is. Ezek után megtoldottam még kb. 15 forinttal, de ezt sem köszönte meg és barátságtalanul mor- gott valamit... Nemsokára rájöttem, hogy az én „bőkezűségem“ mit sem ér... A taxi 32 forinttal indul és egy o- lyan útszakaszért, mint például a Moszkva-tér—Lánchíd, 70 forintot mutat az óra. Coca-colát már nálunk Is árusítanak, igen olcsón, ezzel szemben ott egy kis üveg 16 forintba kerül Ezek után már el lehet képzelni, hogy a divatcikkeknek, kozmetikai áruknak (már bocsánat, de mégiscsak ezeket figyeltem elsősorban) milyen ára van... A monacói nagyhercegség minden kényelmet biztosít a- zok részére, akik a pénzüket ott akarják elkölteni. Minden nagyobb szállodában külön szabadtéri uszoda van, hiszen az az elegáns, ha a szálló vendégei oda járnak fürödni és nem a tengerpartra. A híres Kaszinó mellett van a Hotel de Paris, ahonnan földalatti folyosók vezetnek a Kaszinó játéktermeibe, mondván, aki nem akar, ne fárassza magát még a három lépcső fel- és lemászásával sem... — Kihasználnak minden helyet és lehetőséget. A hegyoldalban lévő monte-carlói „Váci utcában“ sétálva, egy virágokkal övezett teraszhoz értem. A teraszon kis asztalok, székek, egyszóval egy presszó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tengerre. Csak később jöttem rá, hogy bár az utcán képzeltem magam, egy tízemeletes ház tetőteraszán ülök.... Nálunk sokat panaszkodnak a bürokráciára. Nos, kuriózumként mondom el, hogy Franciaországban is találkoztam bürokratikus jelenséggel. Van egy rendelet, amely szerint külföldről érkező utas csak azon belépőállomáson léphet az ország területére, amely a vízumában be van jegyezve. A meghívott lengyel énekesnő vízumában a párizsi repülőtér szerepelt, ő azonban Nizzába repült és ott akart francia területre lépni. Az útlevélvizsgálatnál az é- ber határőrök ezt észrevették és nem engedték ki a repülőtérről, hanem a rendőrszobába vitték. Itt azt tanácsolták, repüljön el a legközelebbi géppel Párizsba, ott láttamoztassa útlevelét és úgy jöjjön vissza Nizzába... A kétségbeesett lengyel énekesnő a monte-carlói rádió elnökéhez fordult, aki telefonált Párizsba. A belügyminisztériumtól kapott telex-engedélyre engedték el a művésznőt a rendőrségről és léphetett most már szabadon francia földre. > (Folytatás a 11. old.)
