Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 3. szám
K f V i lYrffÄ^rÄ A KÜÄÍAK a/ T-Y 1 t-tr /-Vb A XV. századig Európában a technika elmaradottabb volt, mint az övi- Iág bármely más civilizált területén. Az orvosi és műszaki természettudományos ismeretek és gyakorlati alkalmazásuk Keletről arab közvetítéssel érkezett földrészünkre. Éppen ezért az araboknak tulajdonították számos perzsa, indiai és kínai eredetű felfedezést és találmányt is. Ma már biztosan tudjuk, hogy a szélmalmok Szidzsisztánból, a papírgyártás titkai Kínából, az arab számjegyek pedig Indiából származnak. Amikor Gerbert — későbbi II. Szilveszter pápa, az arab számjegyeket Európában meghonosítani igyekezett, a Nyugat már tősgyökeres arab jeleket látott bennük, jóllehet az arabok csupán egy-két évszázaddal előbb vették át őket az indusoktól. Nehéz kibogozni, hogy mi volt Kína szerepe az egyetemes technikai kultúra fejlődésében, nem kétséges„azonban, hogy rendkívül erős hatású sugárzó központ volt. Selyemgyártás A legendás fiskor kínai találmányai közül legjelentősebb a selyem termelésének és feldolgozásának bonyolult technológiája. Ennek teljes fejlettségét bizonyítják azok az Időszámításunk előtti időkből származó taft- és damasztmaradványok, a- melyek több közép-ázsiai lelőhelyen kerültek elő. Sodratlan selyemfonalakból szőtt leheletfinomságú, mintás szöveteket több helyen is találtak, a magyar Stein Aurél a Gobi-sivatagban, a szovjet kutatók Mongóliában. nemrégiben pedig az Altaj hegységbeli hun sír- dombokban. De eljutottak ezek a szövetek — amelyekért a rómaiak azonos súlyú aranyat fizettek — a szíriai Palmyrába, a Krim félszigetre, sőt (jóval később) a vikingek révén a Baltikumba is. A hernyőtenyésztésnek és a gubó legombotyitásának módszere, továbbá a motol- lálást, a csévelést és a felvetést szolgáló egész műszaki felszerelés legalább 2500-3000 éves. Ekkor vagy alig később keletkezhetett az európai technikára olyan nagy hatású lábitós szövőszék ősalakja is. Ez olyan gép, amelyen használója mindkét kezével és lábával egyidejűleg dolgozik. Á régebbi szövőszerszámok, akár a görögök függőleges, nehezékes szövőszékére, akár a nomádok vízszintes szövőszékére gondolunk, kezdetlegességük és kis termelékenységük miatt zsákutcába juttatták a fejlődést, viszont a kínai szövőszék nemcsak a gyapjú és a len, hanem a pamut szövését is forradalmasította és ösztönzően hatott a többi lábhajtású gép sorának Selyemfonál cérnázása. A rokka lábhaftása eltér a nálunk ismerttől. A lábító kerék egyik küllőiére van erOsltve. Érdekes, hogy egyszerre két orsót hajt meg a cérnázónö. (a köszörűnek, az esztergának, a rokkának és végső fokon a varrógépnek) megszerkesztésére is. A lábitós selyemszövőszék bonyolult változata, a mintás damasztszék, két évezred óta a mintaképzés technikának alaptípusa hiszen Jacquard is csak' gépesítette, de elvileg nem változtatta meg. rj £2 a A papír merítése. A munkás kiemelt a papír- pépet tartalmazó kádból a szítát. Papírkészítés A kínaiak eredetileg bambusz- és faháncsszeletekre, később selyemszövetcsíkok- ra írtak. C,ai Laun gyártott először papírt 105-ben kéregből, rongyokból és halászháló maradványokból. A pép készítésének, a merítésnek, a sajtolásnak és a szárításnak folyamatai elvileg azonosak a középkor óta Európában is Ismert eljárással, csak éppen a szálasanyagot nem vízimalomban, hanem kézzel zúzták. A találmány a VII.- VIII. században jutott el Koreába és Japánba. Egyidejűleg a Turkesztánt meghódító arabok Is megismerkedtek vele, s az 6 révükön került Európába. Az erről szóló első adat 1189-ben kelt: a francia Pireneusokban működő papir- malomról számol be. A kínai kútfúrás technikája. A kép a csóbesüllyesztést érzékelteti. Lakk-gyártás A porcelánhoz és a papírhoz egy harmadik jellegzetes kínai mesterséges a- nyag járul: a lakk. Már az 1. e. első évben is felhasználták kocsik, fegyverek, hangszerek, majd bútorok Csatorna-építés Hajózható és öntözhető csatornarendszereivel is nagyszerűt alkotott az ókori Kina. A 2000 kilométeres hosszú Nagy Csatorna 610- ben készült és ha a VI. században épült a csao- csoui híd egyetlen lapos í- vét szemléljük, alig hisz- szük el, hogy nem vasbetonból van. díszítésére, mert a Han-kor- szak (i. e. 206-220) óta a lakk festése és faragása Kínában általános volt. Ezt a technikát a kínaiaktól csak a távolkeletf országok vették át — Európába nem jutott el. Számológép Nem sokan tudják, hogy a gyermekek golyós számológépe szintén kínai eredetű. A XVI.-XVII. században jutott el Oroszországba és azóta egész Európában elterjedt pedagógiai segédeszköz lett. Puskapor A puskaport is jóval korábban fedezték fel Kínában mint Európában. A gö- rögtűz-hatású, robbanó és égő elegyeket talán már a Han kor óta alkalmazták, de a ként, szenet és salétromot tartalmazó igazi puskaport csak a XVII. század harcaiban használták. Amikor a mongolok egy Hónapbeli várost ostromoltak, a védők puskaporral teli vaskannákat, magyarán bombákat dobtak rájuk. „Meggyul- ladáskor oly nagyot szólt, mint a mennydörgés... roncsoló ereje vaspáncélt is eltört...“ — olvasható az egykorú beszámolóban. ►» "A 2 £ * o- e S 8 « S o »*•* QlS sí z E <=2 a 75 Ä * <2 a § Q> Sp-< ° Q> ea 'CD s, Qj 5 tő 2 ^ to O »» to 'S Q ? CO SS M 3 O) O Oa X3 tS Lószerszám és taliga A mai lószerszámozás mellszfjazata és a gallér hat-nyolc évszázaddal korábban jelent meg a kínai domborműveken, mint Európában. A kínai és a nyugati taliga között is csaknem ezer esztendős a különbség, azzal, hogy az előbbinek rendszere sokkal, de sokkal előnyösebb: kereke a láda alatt van, miáltal a karokra alig nehezedik súly. Szeles időben vitorlát szereltek rá. Tat -kormány A hajók tat-kormánya is korábban tűnt fel a kínai dzsunkán, mint a nyugati hajó- típuson. Iránytű A természetben való tájékozódás, ha nem látszottak az égitestek, mind tengeren, mind sivatagban, megoldhatatlan feladat, ha nincs mágnestű. A csou-korszakban, L e. 235-ben, Kínában már használták a kiskocsikra szerelt, állandóan délfelé mutató emberi figurát. Mozgását az biztosította, hogy falapocskára erősített, víztükrön úszó mágneskővel kapcsolták össze. Ilyen mágnesezett vastflt használtak a kínai és a- rab hajósok is. A XVI. században az olasz városállamokban is feltűnt.-0Ha mindezeket jől meggondoljuk, látjuk, hogy az ú. n. kultúrfölény a történelmi múlt folyamán sokszor váltott gazdát a Kelet és a Nyugat egymáshoz való viszonyában. Két évezred előtt Kína volt annyira ’I Nyugat előtt, amennyire a Nyugat van ma Kína előtt. Sajnálatos, hogy a csere a mai tökéletes közlekedési eszköz ellenére is igazán tökéletlen.
