Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 2. szám

□V BRATISLAVA Kedd: 14.00 Iskolások műsora, 17.55 ZKL Brno - Dukla Jih- lava bajnoki jégkorongmérkő­zés, 20.15 TV Híradó, 20.35 Bol­dogságpályázat. 21.45 Hogy van, mit csinál? 22.15 TV Híradó. Szerda: 8.25 Iskolások műsora, 9.30 Óvódások műsora, 17.05 Hírek, 17.10 Francia nyelvlec­ke, 17.40 Iskola-tv, 19.00 TV Híradó, 19.35 Riportfilm a Kö­zel-Keletről. 20.00 G. Simenon: A Rico fivérek. Bűnügyi tv- film. 21.25 100 + 7 dal. 21.55 TV Híradó. Csütörtök: 16.45 Kémia, 17.20 Fiatal szemmel, 18.40 Esti me­se. 19.00 TV Híradó, 19.40 Ka­merával az utakon, 20.05 Ho­gyan lehet megszabadulni Ilon­kától. Cseh film, 21.15 ...és az­után jött január, 22.15 TV Hír­adó. Péntek: 17.25 Tudomány és technika, 17.50 Táncdalegyveleg, 18.30 Filmhíradó, 18.45 Esti me­se, 19.00 TV Híradó, 19.35 Kul­turális élet, 20.05 Alfred de Musset: Szeszély: Tv-játék, 20.55 Élőszóval-muzsikával, 21.35 Motorosok félórája, 22.05 TV Híradó, 22.25 Carmen, nem­csak Bizet után. Tv-játék. Szombat: 8.45 Francia nyelv­lecke 9.45 Bezroukov emlék- verseny, Sífutás, 12.00 TV Hír­adó, 12.55 Nemzetközi síver- seny. 16.15 Univerzlta Brno — Lokomotíva Bratislava női ko­sárlabdamérkőzés, 17.30 Film- műsor gyermekeknek. 18.00 Fecske, 19.00 TV Híradó, 19.50 Holnap talán késő lesz, 20.20 Kis halak, nagy halak. II. rész, 21.15 Az egész világon éne­kelnek, 22.05 A nőt még virág­gal sem ütöd meg. Cseh film- vígjáték. 23.40 TV Híradó. Vasárnap: 8.35 Kicsinyek mű­sora, 9.00 Bezroukov emlékver­seny, Sífutás, 10.45 Bratlslavai zene, 11.25 TV Híradó, 16.00 Riport a válogatott férfi ko­sárlabdázókról, 16.30 Dunai me­lódiák. Operettegyveleg. 17.30 Szivárvány-öböl. .Bűnügyi tör­ténet, 18.40 Esti mese, 19.00 TV Híradó. Sport, 19.50 Vasár­napi vers, 19.55 A birtok. O- lasz film, 21.35 TV Híradó, 21.55 Csillagpor. BUDAPEST Január 14. kedd: 9.00 Iskola- tv. Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.), Villannyal hajtott háztartási gépek, 9.55 Fizika (ált. isk. 6. oszt.) Olyadás és fagyás, 14.00 Környezetismeret (ism.), 17.58 Hírek, 18.05 Jó napot tanító úr! Portréfilm, 18.25 A világ nagy vasútjai, Magyarul beszélő francia film­sorozat 9. Sínek a zöld pokol­ba (ism.), 18.50 Filmösszeálli- tás, 19.10 Esti mese, 19.20 Bo­szorkányok pedig nincsenek. Történelmi vígjáték két rész­ben. A Győri Kisfaludy Színház előadása, felvételről (14 éven felülieknek), A szünetben: kb. 20.25 TV-Híradó. 21.30 Komoly zene, kb. 22.00 TV-Híradó — 2. kiadás. Január 15, szerda: 17.58 Hí­rek. 18 05 Angolnák nyomában. Jugoszláv kisfilm, 18.20 Me­lyiket az ötezerből? Pályavá­lasztási műsor. 19.00 Esti me­se, 19.10 Show-hivatal, A köny- nyűmüfaj rivaldája, 20.00 TV- Hlradó, 20.20 Legszebb pilla­nat. Magyarul beszélő olasz film, 21.45 Chaplin filmjeiből. 22.00 TV-Hlradó — 2. kiadás. Január 16, csütörtök: 8.10 Is­kola-tv. Földrajz (ált, isk. 5. oszt.). Az Északi-középhegység összefoglalása, 9.00 Olvasás (ált. Isk. 3. oszt.). A szánkó, 9.55 Magyar nyelvtan (ált, isk. 5. oszt.). Miért nyúl a nyúl? 11.05 Kémia (ált. isk. 8. oszt.) A sók keletkezése. 13.10 Föld­rajz (ism.). 14.00 Olvasás (ism.), 14.55 Magyar nyelv­tan (ism.), 15.50 Kémia (ism.). 17.58 Hírek, 18.05 Reklámmű­sor, 18.10 Ezüstérmesek II., Mexico '68, 18.40 Reklámmü­sor, 18.45 Nótaszó, Helyszíni közvetítés, 19.05 Esti mese, 19.15 ...és milliók leszünk. Ma­gyar kisfilm, 19.25 Fórum... 20.00 TV-Híradó. 20.20 Fórum... (A műsor folytatása) 21.20 J. Halliday — S. Wartan show, 22.05 TV-Híradó - 2. kiadás. Január 17, péntek: 8.05 Iskola- tv. Élővilág (ált. isk. 5. oszt.) A szarvasmarha haszna, fajtái, gondozása, 8.25 Orosz nyelv (középisk. III-IV. oszt.) Grisa, Andrej és a kultúra, 9.00 O- rosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) .Falun. 11,55 Francia, nyelv (kö­zépisk. III-IV. oszt.) A zugá­rus, 13.10 Élővilág (ism.), 14.00 Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) Ism., 17.25 Pedagógusok fóru­ma. 17.58 Hírek, 18.05 Rek- lámmflsor, 18.10 Lányok, figye­lem! 18.30 Molekuláris biológia III, 19.00 A világ lapjaiból. Kül­politikai sajtószemle. 19.10 Es­ti mese, 19.20 Mezőgazdasá­gunk egy éve. A Tv politikai tanfolyama, 19.50 Nyelvlecke, Magyar rajzfilm, 20.00 TV-Hír­adó. 20.20 Vera doktornő, Ma­gyarul beszélő szovjet film, 21.40 Szülök, nevelők egymás­közt, Esküvő. Tévéjáték. 22.20 TV-Hiradó — 2. kiadás. Január 18, szombat: 9.00 Nóta­szó (ism.). 9.20 Vera doktornő. Magyarul beszélő szovjet film (ism.) 10.40 Könnyűzene az In- tervlzió műsorából,' 11.10 Kis- filmek, 1. Vendégszerető Ana­tolia (lengyel). 2. Nyelvlecke (magyar) ism., 15.58 Hahnen- kammrennen, Lesiklás. Közve­títés Kitzbühelből. felvételről. 16.30 Reklámmüsor, 16.55 Húsz év legjobb 12 magyar játék­filmje. Körhinta (Újhelyi Szi­lárd bevezetőjével). 18.10 Rek­lámműsor, 18.15 Hírek, 18.20 Remekművek titkai II., Jean van Eyck műhelyében, 18 40 A TV jelenti. Aktuális riportmű­sor, 19.25 Cicavívió, 19 35 Min­denki újakra készül III. Lapok az 1918-19-es forradalmak i- rodalmáböl. Január. 20.00 TV- Hlradó. 20.20 Szerelmi körhin­ta. Magyarul beszélő osztrák­román film (18 éven felüliek­nek), 21.50 TV-Hlradó - 2. kiadás 22.10 Vezényel: Herbert von Karajan. Dvorák: Újvilág szimfónia. Január 19, vasárnap: 9.53 An­gol nveivtanfolyam haladóknak. Az új egyetem. (Walter és Connie-sorozat). 10.10 Hétmér- földes kamera, Ottörőhiradó, lesiklás — első futam. Körve­10.25 Hahnenkammrennen, Mű­virág, Zenés irodalmi, képző- tttés Kitzbühelből, 11.10 Jég­művészeti összeállítás, 11.40 Országos fizika-kémia vetélke­dő, 8. osztályosoknak, 12.40 Csak gyerekeknek! 1. Bohócok (csehszlovák rajzfilm), 2. A róka (jugoszláv természetfilm). 12.55 Hahnenkammrennen, Mű­lesiklás — második futam, Köz­vetítés Kitzbühelből, 15.43 Me­zőgazdasági szakfilmsorozat, Mezőgazdaság és export, 16.15 Reklámmüsor. 16.26 Az arany- kesztyű lovagjai. Tévéfilm I. rész (ism.), 17.55 Nótaszó, 18.15 Haladás«. Tudományos magazin, 16.55 A világ térké­pe előtt. Heti külpolitikai ösz- szefoglalő. 19.05 Esti mese. 19.20 íebastien az emberek kö­zött. Magyarul beszélő francia klsfilm-sorozat, 3. A szakítás, 19.45 Sporthírek, 20.00 TV-Hfr- adó, 20.20 Magyarázom a me­chanizmust, Vidám rajzfilmso­rozat, 20.30 Bors, Kalandfllm- sorozat — I. rész, 21.25 Ku­pagyőztesek — új slágerek, kb. 22.05 TV-Híradó — 2. kiadás. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Forma. 4. Táska. 9. Okmány. 13. Nem ke­vés, 14. Fehérneműt szárltgat. 16. Angol világos sör. 17. Ket­tős betű. 18. Bizalmas meg­szólítás. 19. Vén. 20. Alumí­nium vegyjele. 22. Indulatszó. 23. Göngyölegsúly. 24. Pozitív töltésű elektród. 25. Részvény- társaság röv. 27. Ismeretlen adakozó névjele. 28. Nem itt. 29. Nem egészen agg. 30. La­jos Tamás. 31. A lelátó öröme. 33. Tyúklakás. 35. Buzdító szócska. 36. Vadász állás. 37. Állatok puha fekvőhelyéül szol­gál. 39. Jó tulajdonság. 42. Dísznövény. 43. Hangtalan lel. 44. Alumínium vegyjele. 46. Nyelvtani fogalom. 47. Rang­jelző szócska. 48. Sándor Gá­bor. 49. Lendület. 50. Csendes. 51. E napon. 53. Ha ugyan szlovákul. 54. Régi űrmérték. 56 Lanthanum vegyjele. 57. Személyes névmás. 58. Város Erdélyben. 60. Kártyajáték — névelővel. 62. Város Ausztriá­ban a Duna mellett. 64. Becé­zett női név. 65. Rét. 67. Tu­domány. 68. Fél ember. 69. Sportág. 70. Nem fél. 71» Sir. 73. Kicsinyítő képző. 74. Ke­ret. 75. Küzdelem. 76. Nem rossz. 78. Görög betű. 79. Le­vegő — görögül. 81. Állóvíz. 83. Folyó Romániában. 85. Har­sona betűi felcserélve. 88. Ló­szerszám. 90. Zamat. 91. A léghajó kosara. FÜGGŐLEGES: L Seneca e- gyik ismert mondását idézzük, folytatva a függőleges 6. és 12. sorban. 2. Idegen sorsjegy. 3 Fél akna. 4. Személyes név­más. 5. Mátka. 7. Vén. 8. Kert része. 10. Helyrag. 11. Há­ziállat névelővel. 14. Hármas találat a lottóban. 15. Tánc. 18. Azonos a vízszintes 67-el. 21. Csüng. 26. írunk vele. 30. Ja- náöek személyneve. 32. Igavo­nó állat. 34. Francia névelő, 35. Kettős betű. 36. Lelle kö­zepe. 38. Nem megy el. 40. Zo­kog. .41. Tiltósző. 42. Ország. 45. Házikó. 47. Angolna — németül. 52. Egybehangzó vers­sorvégződés névelővel. 54. Ke­vert mars. 55. Török név, 57. Szlovák nyomás. 59. Ak! 60. Azonos magánhangzók. 61. O- Iasz névelő. 63. Latin kötőszó. 65. Japán nemzeti viselet. 66. Kevert tanóra. 69. Latyak. 72. Literátus 77. Sertéslak. 79. Mátka. 80. Szóvégződés. 82. Táncmulatnág. 84. Tantál vegy­jele. 86. Folyó Szibériában. 87. Csapadék. 88. Síeléshez szük­séges. 89. E napon. Beküldendő a függőleges 1, 6, és 12. számú sorok megfej­tése. Keresztrejtvény megfejtőink közül december hónapban a kö­vetkező három nyert könyvju­talmat: Nagv Gyuláné, Rozfiava, Zlatá 1481 Telekes Adriena, Sahy, Pionier- ská 15, okr. Levice Kocsis Béla, Svinice, p. Rád, okr. Trebisov «-------------------------------új ifjúság ti A lovak származása és fejlődése Sokszor elragadtatással figyeljük a ló tet­szetős formáit, kecses mozgását. Nem is csoda, hiszen az emlősök osztályának egyik legkiválóbb, az ember kultúrtörténetével leg­szorosabb kapcsolatban álló faja, hogy a lo­vak milyen káprázatos könnyedséggel emel­getik lábaikat, ügetnek, vágtatnak, vagy szép, tanult ugrásokkal „szállnak" át az akadályok felett, nehezen hisszük el, hogy egészen kis testű elődjeiknek vaskos, rövid végtagjaik voltak, széles lábfejjel és talpi párnával, aemlyet öt szétterpeszthető ujj alkotott. A lovak fejlődése — az őslénytan tanúsága szerint — a harmadkortól naDjainkig folya­matos volt. Észak-Amerika azon tájait, ahol a lőfélék „bölcsője ringott", az alsó és közép­ső eocén időszakban meleg, párás, mo­csaras, dús vegetációjú őserdő borította, amelynek következménye az igen lassú nagy felületű, ötujjas talpon való járásuk volt Amint azonban a lovak a nyílt síksá­gokra, a kemény talajú füves pusztákra köl­töztek, egész életmódjuk és szervezetük eh­hez alkalmazkodott. Lábaik elvesztették vas- kosságukat. meghosszabodtak. és könnyed, karcsú formát öltöttek. ízületeik megszilár­dultak, s izomerejük az egyre inkább meg­vastagodó középső ujjon összpontosult. A test egész súlya erre az újra, illetve ennek a kör­mére nehezedett. Észak-Amerika nyugati tájairól szélesedtek el az őslovak az akkor még meglevő földhi- dakon át más világrészekre. Az észak-ame­rikai múzeumokban tfzezerszámra őrzik a két-, három- és négyújjú őslovak csont­vázainak maradványait, de Európa múzeumai­ban is akad belőlük néhány ezer Ötujjú ős- lólelet azonban méq nem került elő. Ma egy, a Colorado eocén kori rétegeiből begyűjtött, alig nyúl nagyságú, ötujjú patás ősemlöst tartanak a lovak első illetve leg­régibb elődjének. A lovak törzsének legrégibb ismert tagja a kb 50 milliő évvel ezelőtt, az első eocén időszak óserdeinek mocsárvidékén élt Eohippus, a „hajnal lova". Ez a kb. róka nagyságú őslovacska már nem a talpán járt, hanem az ujjain, amelyek kis, pataszerü kö­römben végződtek. Mintegy 10 különböző típusuk Ismeretes; a legkisebb alig érte el a 25 cm magasságot, a legnagyobb pedig 51 cm magassággal, rö­vid nyakkal illeszkedett a domború hátú törzshöz. Kis szájukban 44 fog volt. Zápfogaik alacsony koronájukkal a puha, nedvdús mo­csári növényzet megőrlésére voltak alkalma­sak. Mellső lábukon négy, a hátsó lábukon három ujj érte a földet; az elülső lábakon az első, hátsó lábukon pedig az első és ötödik ujjak már elsorvadtak, visszafejlődtek. Az eocén időszak közepén kifejlődőt^ Oro- hippus nem sokkal különbözött elődjétől; — 38 cm volt a magassága, de a feje már ha­sonló a mai lőfejhez. Szemgödrei még nam oldalt, hanem előrenézőén helyezkedtek el Elülső lábai négy ujjúak, első ujja már teljesen elsorvadt, a középső pedig megvas­tagodott és meghosszabodott A hátsó lábu­kon a két oldalsó ujj teljesen eltűnt, de a háta még mindig enyhén domború volt. A legna­gyobb változás a fogazatban történt. A há­romszögletű zápfogak négyszögletes őrlőfo­gakká kezdenek alakulni bizonyítva, hogy már a szárazabb füves, bokros vidékeket kedvel­te. Ugyanilyen környezetben élt utóda, ame- lyen ezek a változások még határozottabban megmutatkoztak. Évezredele tűntek tova a múlt sötétjében. Ez alatt megváltozott az Időjárás és vele együtt a vidék is. A korábbi mocsaras ingo­ványos őserdőket száraz talajú, füves rétek, sztyeppék váltották fel, amelyeknek egyhan­gúságát csak kis tövísbozötok szakították meg. Az időről időre kiöntő folyök partján buján nőttek a különböző bokrok és szilfák. Ilyen területen (a mai Nebraska és Dél« Dakota területén) kezdődőt meg az elsó öli-* gócén korszakban az észak-amerikai lovak második fejlődési korszaka. A Mezohlppusnak már csak három ujja érintette a talajt, a kö­zépső ujj már jóval erősebb és hosszabb a két oldalsónál. Nagy ménesekben élt, kb. far­kas nagyságú, sok fajra tagolódó falkákban. Leggyakrabban előforduló fajuknak mintegy 60 cm a marmagassága, őrlőfogai mér ce­mentesek, ami világosan tanúsítja hogy ki­zárólag növényi eledelt fogyasztottak. Amerikában az alsó miocénban a Miohippust felváltja a Parahippus, amelynek végtagjai már határozottabban mutatják a füves pusz­tákhoz való alkalmazkodást. Ebből sok, sza­márnagyságú fajtaváltozat fejlődött ki. Tisz­tán háromujjú lovak: középső ujjuk hasonlít a mai lovakéhoz. Ez már a puszták paripája! Rokon fajtái a jelenlegi Behrfng-szoros tájé­kán levő földösszeköttetésen átvándoroltak Ázsiába, majd onnan Európába és Afrikába, de a pliocénban kihaltak. A harmadik, nagyobb változékonysággal rendelkező, legéleterösebb lótlpus-csoportot a Meryhippus-ok alkották, melyek továbbfej­lődve egyre-másra hozták létre az új és új változatokat, oldalágakat. A pllocén korszakban végül Is kifejlődött a ma élő lófélék közvetlen őse, melynek lá­bai, Illetve ujjai lényegében már azonosak a mai lőfélékével. A középujj hatalmasan fej­lett; mellette a második és negyedik ujj csak egy-egy kis nyelecske alakjában van jelen, s ún. kapocscsont alakjában simul a lábkö- zépcsontok tövéhez. Ménesei Észak- és Dél- Amerikában, Eurázsiában elterjedtek, de a jégkorszakban teljesen kipusztultak. A lovak törzsfejlődése folyamán nemcsak a végtagok és a testnagyság, hanem ezek alakja Is mó­dosult. A nyak megnyúlt és mozgékonyabbá vált. Szemük és fülük megfelelőbben helyez­kedett el, szaglásuk élessége fokoződott, hogy a megszaporodott ellenségeket messziről ész- revehessék. Az új táplálkozásnak megfelelően a fogazat átalakult, és 8 foggal kevesebb lett. A lovakra jellemző metsző- és előzápfogak közötti hézag — amelybe a zablát illesztjük — már a legrégibb löféléknél is megvolt, az idők fólyamáh azonban Szélesedett, mivel az agyar; Illetve szemfogak és az első elözápfo- gak fokozatosan elcsökevényesedtek. Az ősember a vadlovakat — húsukért és bőrükért — csak vadászta, még akkor is, amikor már régen háziállat voltl A házilovak több vadlófajtától származnak és más-más művelődési központban szelídül­tek és később háziasultak. A háziasítás célja valószínűleq a táplálékként való felhasználás volt. Teherhordásra csak mintegy 5000—6000 évvel ezelőtt kezdték alkalmazni. Dr. Szilágyi Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom