Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 2. szám

új ifjúság 7

nehéz az Írek élete

O

rszág egy sziget öthatod részén, itt Európában, néhány órányi légútra; neve néha futótűzként járja be a világsajtót — mégis keveset tudunk róla. Pedig Írország több nagy tudóst, Írót, művészt adott másoknak, mint amennyit a sajátjának vallhat. ír volt — többek között — a Gulliver szerzője,. Swift, akárcsak Thomas Moore, a költó és a Nobel- dljas Yeats, Oscar Wilde, G. B. Shaw is ír volt, nemkülönben a Párizsban élő Samuel Beckett, korunk egyik legnevesebb drámaírója. ír volt a színes fényképezés úttörője, John Joly és Ír ember, Dunlop találta fel az autóabroncsot...

Írországról — vagy ahogyan lakói nevezik: Éire-rő! — leginkább csak akkor hallunk, a- mikor angolellenes zavargások törnek ki benne. Ezek történelme idestova hétszáz esztendős: 1295-ben hajóztak át a normannok Angliából és Du- blinban megalakították az angol bárók parlamentjét Ettól kezdve tart a harc érzelmi és politikai síkon máig. Az első felkelés a függetlenségért 1315- ben tört ki. Az angol hódítók tízezrével telepítettek át skótokat és angolokat a Zöld-szigetre, amelynek őslakói egy hektárnál nagyobb földterületet nem művelhettek és még lovat sem tarthattak. A XVI. században Cromwell tíz évig tartó háborúban verte le a második ir felkelést. Az 1798-ban kitört újabb zendülést az angolok ismét vérbe fojtották.

A XX. század legnagyobb Írországi felkelése a híres Húsvéti Felkelés volt, 1916-ban Dublin lángokban állt, a főposta lépcsőjén az ír szabadcsapatok parancsnoka Patrick Pe- arse fiatal költó kiadta a híres jelszót:

„Írország Isten és a halott nemzedékek zászlaja alá, szabadságharcra hívja gyermekeit!“

Egy hétig tartott az elkeseredett harc, de a felkelés elbukott. Vezetőit — köztük James Connolty-t, a nagyszerű forradalmi szocialistát, aki a szabad Írországról, az egyház és tőke igájától mentes hazáról ábrándozott — kivégezték. De az angolok a Húsvéti Felkelés után nem tudtak többé úrrá lenni a mindjobban erősödő nemzeti mozgalmon, s Így az 1921 decemberében aláirt angol-lr szerződés eredményeként angol domintumi státussal létrejött az ír Szabad Állam. A sziget északi része azonban — Észak-Irország névvel — mind a mai napig angol fennhatóság alatt maradt és ez ma is sok alkalmat ad a hivatalosan betiltott ír köztársasági hadseregnek az

angolellenes megmozdulások szervezésére. (A Húsvéti Felkelés után ugyanis titkos katonai szervezet jött létre, a- mely az ír Köztársaság kikiáltásáért harcolt, ezután pedig Észak-Irország visszacsatolásáért.)

Nem számítva napjaink elég zajos tüntetéseit, az utóbbi évek leglátványosabb akciója a dublini Nelson emlékoszlop felrobbantása volt 1966-ban, A szobor maradványait még aznap széthordta a nép. Aki csak tehette, vitt magának emlékbe egy követ, hogy ne feledjék: El még az IRA!

A fegyveres akciók az ötvenes évek végén megszűntek, de az IRA szelleme ma is életjelt ad magáról: a napjainkban történő észak-irországl zavargásoknak minden bizonnyal ő a fó mozgatója.

—0—

9

Í

rország sohasem volt gazdag ország, s mivel egész történelme során harcolni kényszerült az önállóságért, nyugtalan, szegényes élet jellemzi. A két Írországnak ma négy és egynegyed millió lakosa van, a vi- iág más részein élő frek száma viszont meghaladja a húsz milliót! Csak a múlt század közepén, az egymillió halálos áldozattal járó éhínség után, egyszerre másfélmillió ír vándorolt ki az Egyesült Államokba.

Nincs a világnak még egy országa, amelyből ilyen óriási méretű lenne a gazdasági kivándorlás, noha a kormány mindent elkövet, hogy elejét vegye ennek. A lassan meginduló iparosodásnak már mutatkoznak is bizonyos eredményei: sok állami tulajdonban levő ipartelep épült és kedvezmények nyújtásával sok külföldi vállalat is alapított üzemeket. A külföldieket csábítja, hogy fejletlen a társadalombiztosítás. hogy az ingyenes orvosi ellátás a lakosságnak alig a felére terjed ki, s így a gyárosoknak jóval kisebb szociális költségeket kell viselniük, mint más országokban. A külföldi tőkéből létesült közel kétszáz új gyár 21 ezer Ír munkást foglalkoztat. A japánok tranzisztorokat, a franciák olajtüzelésű berendezéseket, a hollandok zongorákat, a nyugatnémetek darukat gyártanak Írországban.

—O—

G

ondot okoz a mezőgazdaság Is, mert nem tudja ellátni még a csökkent számú lakosságot sem. Nehezen birkózik meg az olcsóbban termelő kül*

földi versenytársakkal, mert a csekély termőterület jelentős részét a tulajdonosok bérbe adják a nincstelen parasztoknak, akiknek nem nagy gondja a talaj minőségének javítása. Megállapították, hogy egy életképes gazdaságnak legalább 18 hektár jő földre volna szüksége — viszont a parasztgazdaságok óriási többsége 12 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A hűvös éghajlat miatt a gabonatermelés nem kielégítő és az ország területének fele rét és legelő marad. Ennek következménye, hogy a mezőgazdaság igazi jövedelmi forrása az állattenyésztés.

—O—

Írországnak nincs szene, Így a szinte korlátlan mennyiségű tőzeget használja tüzelésre. Korszerű gépekkel, nagyüzemi módon fejtik és lassan égő, rendkívül olcsó brikettet préselnek belőle.

Az Ír lakások kétszlntflek, mint az angolok Is: lent van a konyha, az ebédlő, a fürdőszoba és a nappali, az emeleten pedig a hálószobák. A kétszintű lakás azonban magasabb életszínvonalat jelent és sok tízezernek ma még elérhetetlen.

—O—

Írország ősi gael államnyelvét ma már a lakosságnak csak egy töredéke használja. Minden ir tud angolul, de egy szociológiai felmérés szerint az elemi iskolát végzett gyerekek angol nyelvtudása 37 hónappal marad el a hasonlókorú angol gyerekeké mögött! Ennek egyik oka a vallásoktatásnak szánt órák nagy száma. (Az elemi iskolák ellenőrzése, a pedagógusok felvétele és elbocsátása majdnem mindenütt a papságból függ.) A másik ok — amely szintén a hagyományokat szigorúan tisztelő katolicizmussal kapcsolatos —

az ír nyelv erőltetett oktatása (kötelező érettségi tantárgy; az államhivatainokoknak, ügyvédeknek, színészeknek nyelvvizsgát kell tenniök — de sokan ezt elvből nem teszik le, inkább kivándorolnak).

—O—

A házasulandó *rek átlagos életKora férfiaknál 33, nőknél 28 év. A húsztól harminckilenc éves férfiak kétharmada nőtlen. Irorszáq tehát az agglegények országa A hosszú legényéletnek persze mélyreható okai vannak. Az Ir férfit a megélhetés gondja és kilátás- talansága riasztja vissza a családalapítástól. A puritán katolicizmus alig enged lehetőséget arra, hogy a fiatalok megismerkedjenek: az utóbbi évek nagy vívmányának számit, hogy táncos szórakozóhelyek nyílnak és sorra alakulnak a tánczenekarok.

A

z frek kimondottan vendégszerető emberek Az idegent minden parasztházban szívesen fogad iák, nemzeti ételekkel kínálják; kelkáposzta, vízben főtt sonka (de füstöletlen!), sült sertéshús almamártással.» Az ír marhahús vagy a limerick! sonka messzi földön fogalom. Nem is beszélve a tenger ajándékáról, a sokféle halról, füstölt lazacról.

E nemzeti jellegzetességnek köszönhető, hogy az Idegen- forgalom egyre jobb üzlet a Zöld-szigeten. A Bunratty Népi Parkban például parasztházakban szolgálják fel a teát, a XV. századbeli Bunratty várkastélyban valóságos középkori lakomán vehet részt a vendég. A „várúr“ és háznépe korabeli öltözékben fogadja és vendégeli meg a külföldieket, őnkupából kinálják a sört, ősi gael dalokat ad elő a hárfás dalnok. Szállodák is épülnek, de elsősorban ódon várat, kastélyt korszerűsítenek, hogy a romantikára hajlamos idegen úgy érezze: visszacsöppent a regék világába.

Érdekes szórakozást kínálnak a nagyszerű dublini lóversenyek, s a számunkra ismeretlen kutyaversenyek is. Az agarak hetente hatszor futnak látványos versenyt! Mivel Dub- linban nyáron este fél tízkor is csaknem nappali világosság van — az agárverseny este nyolckor kezdődik. A fogadásokat, akárcsak a lóversenyeken, már előre megkötik a bukmékerek. Itt Is éppúgy lehet veszíteni, mint a lóversenyen, azután betérni a bút-bánatot felejtő whiskyre valamelyik közeli bárba, amelyből túl sok is akad. Az idegennek meg kell kóstolni a sötétbarna sört, a guiness-t, amit az ország borának neveznek, mivel Írországban nem terem meg a szőlő. Megkínálják az úgynevezett ír kávéval Is, amelybe egy kupica whiskyt öntenek, hogv biztosan elűzze a bánatot! Vasárnap azonban csaknem egész napon át, kiváltképp a miseidőben, szigorúan zárva tartják az italméréseket.»

—O—

Az írek Európa legősibb népe. Évszázados történelme sokszor kemény próbára tette, de a régi keitá-gael monda hőse. a hosszúkarú Lucj mindig győzedelmeskedett a gonosz tekintetű Balor felett A függetlenné vált Ir nép is legyőzheti mai ellenfeleit: az elnéptelenedést és szegénységet, a vak nacionalizmust és a kle- rikalizmust. Nehéz harc, de Lúg sem egy nap alatt, győzte le Balort...

F. A.

Fehér galamb a

hollóseregben

Csaknem huszonnégy évvel a háború befejezése után még mindig érkeznek jelentések egykori háborús bűnösök leleplezéséről. Olyan tömeggyilkosok elfogásáról, akiknek álnéven, plasztikai műtét segítségével vagy az egész világon elszórt, hasonszőrű cimboráik támogatásával sikerült eddig az ismeretlenség homályában megtapulniuk. Annál örvendetesebb jelenségnek számit azon gerinces férfi késői „leleplezése", aki nem torpant meg a féktelen terror előtt és a foglyok százait mentette meg saját élete kockáztatásával a biztos haláltól.

Késői elismerés

Déi-Amerlkában és egyéb tengerentúli országokban ma már többet tudnak a hatvan éves Oskar Schindler bátor kiállásáról, mint ausztriai szülőföldjén vagy Nyugat-Németországban. Majna- Frankfurt városi tanácsa és a hesseni szövetségi tartomány hosz- szas huzavona után most afféle kegydijt szavaztak meg neki, azt Is csak egy maroknyi haladó szellemű újságíró unszolására. Amerika és Ázsia számos városában utcákat, tereket neveztek el Schindlerről egykori „kényszermunkásai“, akik életüket köszönhetik neki. A jeruzsálemi „Igazak útja“ mentén cédrusfát ültették el tiszteletére az ottani fiatalok, VI. Pál pápa pedig utólag a Szilveszter-rendet adományozta az önzetlen emberbarátnak.

A könyörületlenség birodalmában

Ma már csak az Idősebbek emlékeznek vissza a feneketlen faji gyűlölet tobzódására Hitler ún. harmadik birodalmában. „Ellen- s séget“ szimatolt az eszelős népámltó zsidóban és katolikusban,

: demokratában és monarchistában, a szláv nemzetekben éppúgy,

3 nlnt az angolszász népekben. Aki nem vaUotta a „Führer“ né- j zeteit, azt „népellenes“ elemnek bélyegezték. Középút nem léit tezett. — Még a keresztényi felebaráti szeretetet hirdető, de i megfélemlített papság Javarésze is a tömeggyilkosok bünrészesé- * vé vált, mert kevés volt benne az elszántság, de annál több a rettegés — ismerte el önblrálóan Kampe lurisdictióval felruházott B

I papszentelő püspök Limburg an der Lahn-ban, aki 1968 októ- | bér 18-án átnyújtotta a pápa kitüntetését Oskar Schindlernek. Mindazonáltal a háború befejezése után szinte gomba módra szaporodtak Németországban és Ausztriában az „ellenállási mozgalom rettenthetetlen harcosai", akik nem győztek eléggé kérkedni hajmeresztő hőstetteikkel. — Pedig egyedül a kis Ausztriában több hitleristát mutatott ki a statisztika, mint egész Németország területén (v. ö. Amos Elon művét: „In einem heimgesuchten Land“).

Kivétel szentesíti a szabályt

Oskar Schindler viszont ausztriai származása ellenére valóban j rettenthetetlen maradt a számára legválságosabb pillanatokban , is. Hitler hatalomra jutása után sokat Ígérő beosztást kapott a I' német kémelháritó központban Canaris tengernagy mellett, de | 1939-ben önként lemondott tisztségéről, hogy — saját szaval .. szerint — „produktívabb“ munkát végezhessen. Felmondását el- 2 fogadták,''egyúttal ppdlg megbíztak egy zománcedény-gyár veI

zetésével a Krakkó melletti Zablocfe-ben. 1940-ben azonban muníció-gyártásra állították át a békés rendeltetésű fazekas-üzemet, amivel egyidejűleg megkezdődött Schindler „produktívabb“ munkássága. Mint hadifontosságú vállalat vezetőjének jogában állott foglyokat kiigényelni a frontszolgálatra beosztott munkások helyébe. Schindler tehát 600 lengyel és 600 zsldö fogoly beosztását indítványozta az akkor még fennálló krakkói gettóból, amivel máris 1200 szerencsétlent mentett meg a küszöbön ál- ló „felszámolástól“.

A magánvállalkozó „kényszermunkásokat* toboroz

1942-ben az SS-legények megkezdték a gettók kiürítését és I megsemmisítő táborok létesítését. De a nagy emberbarát mégis túljárt a hivatásos gyilkosok eszén. Saját költségén újjáépltI

tdtte a munlclós gyár mellett lévő és a fasiszták által lerom- : bolt kényszermunkás-telepet, folytatta a lőszergyártást és ebbeli minőségében most már követelte az elhurcolt foglyok „vlssza- vezénylését“ a gyártelepre. Amellett kínosan ügyelt arra, hogy létszámuk ne süllyedjen 1000 fő alá, mert a barna hatalmasságok csakis ezzel a feltétellel engedélyezték kényszermunkás- telepek fenntartását hadifontosságú üzemek mellett. Schindler újjáépített munkástelepén persze hiányzott a hírhedt napi „sorakozó“, ezzel szemben orvos gondoskodott a megbetegedett munkások gyógykezeléséről.

A Gestapo gyanút fog

Mindez csupán néhány kilométernyire zajlott le a hfrhedt auschwitzi megsemmisítő tábortól, ahová szakadatlanul futottak be a gázhalálra váró emberanyag-szállítmányok. Ugyanakkor ki- szivárgott a nagy emberbarát „titka“. Háromszor tartóztatták le Schindle« mint „zsidóbérencet“, de ugyanannyiszor ki la szabadította ót jóakarója, az akkor még hatalmon lévő Canaris tengernagy. Harmadszori szabadon bocsátása után Schindler megkapta a Gestapo diszlokáclós végzését: gyárát az előrenyomuló szovjet hadsereg elöl áthelyezik Brnénecbe. Fellebezésnek persze nem volt helye, sőt minden tiltakozása ellenére 900 férfi munkását a Gross-Rosen-oell sziléziai koncentrációs táborba hurcolták, 300 nő és gyermek pedig az auschwitzi haláltáborba került. 5 chindlert a végsőkig elkeserítette az SS-pribékek kér- ielhetetlensége és embertelensége, de nem adta fel a reményt.

„Istenek alkonya“ előtti cserekereskedelem

Ahogyan a vesztüket érző náci fejesek pénzzel Igyekeztek Irhájukét menteni, úgy mentő ötlete támadt a nemes lelkű emberbarátnak védencei megmentésére, jóllehet akkor mér az elhurcolás vagy statáriális főbeiövetés veszélye fenyegette. Sebtében becserélte feloszlatott gyárának árukészletét, a még fennmaradt és nagy kelendőségnek örvendő zománcedényeket a feketepiacon tolongó menekülőknél. Az eképpen szerzett pénzen és értéktárgyakkal egyrészt megvesztegette a Gross-Rosen-i koncentrációs tábor őreit, akiket amúgy is csak a „rugalmas visszavonulás“ gondolata fűtött. Másrészt ugyancsak pénzen vásárolt magának „különleges engedélyt“, hogy az ún. Cseh-morva protektorátusba magával vihesse „kényszermunkásait“ az ott létesítendő munlclós gyárba. Így az utolsó emberig megmentette 1200 főnyi személyzetét. Valamennyien megmenekültek.

Az önzetlenség netovábbja

Közvetlenül a német fegyverletétel előtt egy „gazdátlan“ fo- golyszállitmányt sodort a végzet Schindler útjába, amelyet állomásról állomásra tologattak a megszeppent SS-harcosok a vészesen közeledő arcvonal elől. Schindler és neje eladták utolsö értéktárgyaikat és ruhadarabjaikat, és „megváltották" a 120 fogolyból álló szállítmányt. A kiéhezett és félholtra fagyott emberroncsokat azután saját kezűleg vonszolták a brnénecl pályaudvar fűtött várótermébe. — fchindlernek aszkézlsse) határos önzetlenségére jellemző — írja Trautwein Majna-Frankfurt-i városi plébános, — hogy eddig nem volt hajlandó „térítéseket“ elfogadni többnyire Immár jólétben élő egykori védenceitől vagy azok leszármazottjaitól. k. E.