Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-02 / 1. szám
f • Ül f f 9 WLLANTÄS A TÁVOLI MÚLTBA Tehát mik azok a repülő 'csészeal.iak? A kétkedő kritikusok eddig azt állították, hogy mítosz, olyan hiedelem, amelyet minden történelmi korszak kitermel tudása, világismerete szerint. Az antik kor a kentaurt alkotta meg — a fele 16 — fele férfi alakot. A XX. század viszont, a rakéták és az űrrepülés kora — az UFO-L A repülő csészealjak korunk betegsége. Egy 1- degen test, bolygó szikla, a- mely eléggé nyersen és tapintatlanul rombolta le azt az Illúziót, hogy az emberiség jövő felé vezető útjába már semmi ismeretlen sem kerülhet Megengedhetetlen fényűzést jelent egy olyan korban, amelyben atomfejes interkontinentális rakéták várják a harci riadót, hogy felrepülhessenek a légbe és megindítsák a romboló, pusztító, feltartóztathatatlan háborút. Már gyakran igen közel voltunk hozzá, hála az úgynevezett „radar-angyalkákénak. Néha egy madárraj volt a riadó oka, néha egy rakéta, amely kikerült az irányítás alól, máskor — az UFO. Ilyenkor azután megkönnyebbülten fellélegeztünk. Eléggé elterjedt tévhit, hogy az első hírek az UFO-ról a második világháború végéről származnak, amikor állítólag a német katonai támaszpontok és a Peenemünde-i kutató intézet felett figyeltek meg ismeretlen testeket. Egyesek szerint a hidegháború idejére nyúlnak vissza az első jelentések, amelyek közül közismert Kenneth Arnold 1947 június 24-re eső története. A valóság azonban égészen más. Ha el is tekintünk a bibliai szerzők ködös és megfejthetetlen célzásaitól, a régi legendáktól és mítoszoktól — mégis elég sok elgondolkoztató adat marad? ránk a múlt századokból. Kiválasztottam a sok száz hír közül, krónikások feljegyzéséiből és irattári bejegyzésekből legalább néhány olyan esetet, amelynek elolvasása elgondolkoztat és valamennyire csökkenti bennünk a mai ember büszke fölényességét dőré elődeinkkel szemben. 1290 ... „Amikor Henryk apát az istentiszteletre készült, Jan — égy a szerzetesek közül — jelentette. hogy künn valami különleges történik. Valamennyien kimentek és megpillantották az égen a nagy, ezüst diszkoszra emlékeztető tárgyat. Szabadon lebegett fejük fölött és nagy félelmet támasztott bennük. Ekkor Henryk apát kijelentette, hogy Wilfred házasságtörő és azáltal vétkezik, hogy jámborságot színlel..." Az angliai Ampleforth apátság krónikájából, amelyet 1953-ban találtak meg. 1646 Cambridge több lakója egy tüzes gömböt figyelt meg, a- mely a városon kívül ért földet, majd megfordult és ismét a magasba szállt, hogy azután nagy sebességgel eltűnjön a távolban. 1777 Charles Messier néhány repülő csészealjat látott szabad szemmel a felhőtlen égen, majd messzelátóval is megfigyelte azokat. 1802 A magdeburgi csillagász Fritsch, messzelátőjával egy repülő korongot figyelt meg, a- mely egy pillanatra még a napot is beárnyékolta. 1880 A francia akadémia munkatársa Trécull, Párizs fölött egy arany szivaralakú testet látott, később egy kis repülő diszkosz vált le róla, amely — amíg látható volt — a nagyobb test előtt haladt. 1897-ben tört ki az Egyesült Államokban a „csészealj-láz", majdnem olyan érővel, mint napjainkban. A lakosság egész sora írta le a repülő korongokat: némelyikén fényszóró is volt, amely megvilágította az egész környéket. Ismét meg kell említenünk, hogy ez volt a Verne-regények és az első kormányozható léghajó kora. Ezek a jelenségek még Edison érdeklődését is felkeltették, bár nem nyilatkozott róluk. A tizes években egész aor ember látta a repülő csészealjakat. 1904-ben Cherbourgban, 1907-ben Észak-Karolinában, 1909-ben Bostonban és így 'tovább. Az itt közöli esetek csak fel- ényésző töredéke annak a számos megfigyelésnek, amelyeket a „tőzsgyökeres ufológu- sok" bizonyára „minden kétséget kizáró esetnek" könyvelnének el. Szeretném a figyelmet itt néhány olyan körülményre felhívni, amelyekre majd még rátérünk. 1. A repülő tárgyak leírása feltűnően egyezik. Diszkoszalakú testről van szó, amelyet na- gyobbára fémes fényű, tüzes gyűrű övezi. 2. Több esetben a repülést „hintázónak. billegőnek" írják le, sót néha egy elromlott műszeréhez hasonlítják mozgását. 3. Az UFO a legtöbb esetben az óceán közelében mutatkozott, néha fölötte, többször a habok között tűnt el. Gyakran röpködnek nyílszerű alakulatban. 4. Az UFO leírásánál először fordul elő, hogy kocsikerékhez hasonlítják — ami valószínűleg — mert másképpen nem magyarázható — célzás á formára, amely a keréktalphoz hasonló. Ezek az UFO-k (ha még emlékeznek? teljes hét 6- ra hosszat voltak láthatók) a tengerszint fölött mozogtak, majd elmerültek. 5. Az „esetekről“ szóló hírek éppen arra az időpontra esnek, amikor az emberiség további sikereket ért el a levegő meghódításában (léggömbök, ballonok, léghajók) arra az időszakra, amelyben a tudományos- fantasztikus léghajózásról szóló könyvek elérték népszerűségük tetőfokát. 6. A megfigyelők között egy egész sor olyan ember is van, akiknél feltételezhetjük a jó megfigyelőképességet (csillagászok) vagy legalábbis azt, hogy a repülő tárgyakat az égbolton vagy az atmoszférában meg tudják különböztetni a káprázattók Egy sereg olyan ember is van a megfigyelők között (hajóskapitányok, az Akadémia munkatársai, stb.) akiknek igazmondásához és becsületességéhez nem fér (legalábbis így kellene lennie!) kétség. DR. LUDVlK SOUCEK: A repülő csészealjak rejtélye A Szovjetunióban 1967 november 11-én bizottság alakult az ismeretlen repülő tárgyak kivizsgálására. Ennek a bizottságnak Toljarov, nyugalmazott repülő vezérőrnagy áll az élén. A bizottság 18 tudományos dolgozóból és 200 megfigyelőből áll. A szovjet kormány döntése ismét az érdeklődés középpontjába állította az úgynevezett repülő csészealjak problémáját, amelyet az Egyesült Államokban szaknyelven „United Flying Objects“-nek, (ismeretlen eredetű repülő tárgyak) rövidítve UFO-nak neveznek. Az amerikaiak már 1945 óta foglalkoznak ezeknek a többé-kevésbé titokzatos tárgyaknak a vizsgálatával. REPÜLŐ CSÉSZEALJAK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Biztosan tudjuk, hogy az UFO a második világháború színterein, különösen Délkelet Ä- zslában és a Csendes-óceán körül — egyszóval mindig az óceánok közelében — beleértve a Lamanche csatornát is, — tűnt fel. Megközelítették a repülőgépeket és ismét eltávolodtak;' ha megtámadták őket, villámgyorsan eltűntek. A pilóták mindkét részről azt hitték, hogy az ellenség harci eszközeivel kerültek szembe. El is nevezték őket Whoo-Figters- eknek. Egy esetben a szárazföldöri is látták. A parancsnok, a meteorológus és egy francia idegenlégiós erődítmény legénysége látta a Szaharában a lassan forgó repülő csészealjat, amely két nap és két éjjel lebegett felettük. Természetes, hogy annak idején ezt a hírt elnyomta a háború zaja. A Whoo-Fighters-ek újból a kóreai hadszíntéren tűntek fel. Kísérték és körülröpködték a nyugati államok első szériában gyártott lökhajtásos repülőgépeit, az úgynevezett „lövöldöző csillagokat". Az UFO láthatóan igen nagy érdeklődést mutat a hadszínterek, rakéta támaszpontok és az a- tomrobbantások színhelye i- ránt. A TACOMA HAJO ESETE ÉS KENNETH ARNOLD Az eddig említett esetek nem kerülték az újságírók tollára és a róluk szőlő jelentések hosszú éveken keresztül a had- vezetöséqek szigorúan titkos I- rattárában feküdtek. A „csészealj-korszak" kezdete tulajdonképpen szintén nélkülözött minden nyilvánosságot. 1947 június 21-én a Tacoma Harbour Patrol amerikai hajó, — amely a Maurv Island sziget körül portyázott — legénysége észrevette, hogy hat hatalmas diszkosz-szerü test lebeg fölöttük, körülbelül 600 méter magasságban. Tisztán látszott, hogy egy a középen állt, a többi öt még -körülötte mozgott. Az UFO teljesen hangtalanul leereszkedett 150 m mélységig — majd a középső test hatalmas robajjal felrobbant. A robbanás vakító fényénél látták. amint valami sötét test elmerül a tengerben. A többi diszkosz nagy sebességgel to- vaszállt. A katonai vizsgáló bizottság néhány megolvadt alkatrészmaradványt talált a szigeten, amelyek azután kerülő úton elkerültek Quintanella őrnagy egyedülálló gyűjteményébe. Ebben a gyűjteményben csupa olyan alkatrész-maradvány van, amelyekről aprólékos vizsgálat eredményeként teljesen bizonyos, hogy nem származnak semmiféle, a nagyhatalmak által kilőtt kozmikus testből. (Folytatjuk)' Két garasért egy egész játékboltot Minden férfi megkívánja a tiltott gyümölcsöt. Többnyire akkor, ha kiábrándul a feleségéből. Minden második férj csalódott — és hűtlen feleségéhez. Az esetek legnagyobb részében a férfi részéről a megokolás ez: „Feleségem nem ért meg engem". Elcsépelt frázis ez, de a nők számára veszélyt jelez, s bővítve így hangzik: „A feleségem nem tud elfogadni olyannak, amilyen vagyok: sem a szerelmest, sem az embert, sem az élettársat. Jogom van másik nőt keresni, aki megért." Az asszony, aki nem képes beismerni, hogy a férj hűtlenségének egyrészt maga is oka, csöppet sem bölcs, és már e! is vesztette a csatát. Ritka az a nő, aki tudja, mi váltja ki az elégedetlenséget élettársából. mi kergeti kalandokba. Ha a férj máshoz pártol, az asszony többnyire sértett önérzettel vonul vissza, s fogalma sincs róla, hogy a másik fél mit is szeretne. Persze gyakran megesik, hogy ezt maga a férj sem tudja megfogalmazni, szavakba önteni, máskor viszont a nő tartja szentség- törésnek, ha intim dolgait kénytelenek teljes nyíltsággal megbeszélni. Ha a nő nem képes férje vágyainak titkaiba hatolni, meg sem értheti, s nem is teljesítheti őket. Nem ismeri rejtett félelmeit, s nem tudja megszabadítani tőlük. Itt van például a nemi tehetetlenségtől való félelem, vagy a rettegés a szégyentől, hogy nem mutatkozik „nagy szerelmesnek“, így lesz mind nagyobb a szakadék a férj és feleség között, s ez az ür sokszor már a házasság első éjszakáján keletkezik. Ilyen volt Irén és Róbert esete is, amit egy nyugat-német pszichológus jegyzett fel. Ábránd és valóság. Irén boldog volt, amikor Róbert feleségül kérte. Úgy történt minden, ahogy a patriarchális családokban szokás. A tizenkilenc éves lány és a huszonhat éves fiú — szép pár. A fiatal, szigorúan nevelt Iréntől a fiatalember semmi olyasmit nem követelt, amire az nem volt képes. Irén pedig fel sem tételezte, hogy a fiúnak már a házasság előtt volt égy idősebb, érett barátnője. A nászéjszakát a fiatal pár egy kis szállodában töltötte. A vékony falak, a kényelmetlen ágy, a tapasztalatlan menyasszony és az ifjú férj, aki tegnap még egy érett asszony karjai közt élvezte a szerelmet — mindez mindkettőjük számára egy kellemetlen csalódássá vegyült. S a mézeshetek alatt az mitsem változott. Irén türelmesen várt: előtte van még az egész élet. így vélekedett, mert fiatal volt és tapasztalatlan. Pedig házasságukban ez az első két hét volt a döntő. Ahogy a nászéjszakán a brutális férj ki tud ölni az asszonyból minden vágyat, ugyanolyan rossz hatással lehet a nő magatartása a férfira. Ez történt Róberttel is. Álma szertefoszlott. — Haragudtam Irénre — mesélte néhány ékvei később. — Házasságunk kezdetét másként képzeltem el. Túl sokat vártam ettől a fiatal és éretlen lánytól, és sértett, hogy magatartásával öntudatlanul is tudtomra adta: nem vagy jó férfi... Képzeletben minden férfi igazán nagy szerelmes, nagy lovag. Legtöbbjük szerint Don Juan és Casanova képességei felnagyítottak, s ha a világ tudná, hogy ő hogyan tud szeretni, nevüket örökre törölné. Ám titokban minden férfi tisztában van vele, hogy szerelmi képessége nem határtalan, félti önmagát és a kudarcot. Gyűlöli és kerüli az olyan nőt, aki — véleménye szerint — egy kudarc oka lehet; az olyan nőt, aki azt mondja neki: nem tudok nálad lángra gyűlni. így idegenkedett el Róbert fiatal feleségétől már a nászéjszakán, és így keresett vigasztalást régi barátnőjénél. Nála mindig bíztatást, hitet kapott: nincs nálad jobb szerelmes. A házasság — nem az anya védőszárnya. A férfiak szerelmi éieie H. Spotney, az egyik amerikai házassági tanácsadó orvosa azt állítja, hogy a férfiak gyakran harcolnak a hűtlenség gondolata ellen, ezt azonban három dolog megnehezíti: a gyermekes illúzió, amellyel a házasságba lépnek; a hit, hogy egy jó házasság talán majd az ölükbe hullik; az állandó habozás, hogy megértse: az ellentmondások benne is rejlenek, s lehet, hogy éppen ezek idézik elő a házasságban a tarthatatlan helyzetet. A nők jobbára tisztában vannak vele, hogy a férjek gyermekes illúziókat tápiáinak a szerelemmel kapcsolatban. A szeretett lényt piedesz- tálra helyezik, istennőként imádják, gyönyörködnek benne, s aztán, amikor egyszer kénytelenek rádöbbenni, hogy a feleség egy egészen közönséges, átlagos lény, csodálkozásuk, csalódásuk mérhetetlen. A férfiak nagy részének nincs tudomása arról, hogy az egyidős férfi és nő közül mindig a nő az, akinek kisebb a nemi élet utáni vágya. Úgyszintén meg kellene tanulnia még a házasság előtt, hogy a nőnél a szerelmi kapcsolatot ápolni kell, éppúgy, mint az életben minden mást. Az a- nyák ritkán nevelik erre fiaikat. Sőt. A férjek elvárják feleségüktől, hogy minden gondtól megszabadítsák ő- ket, mint ahogy az édesanya odahaza huszonöt évig tette. S ez a hit azt a gondolatot kelti bennük: az én feleségem tudja (kell. hogy tudja) mi bánt, .ismeri gondom, bajom, tudja, hogyan érzem magam. Ha nem tudja, nem szeret. A teljesen magánjellegű nehézségekért is a feleséget vádolja, a belső konfliktusokért őt hibáztatja. s ott van azonnal a legkézenfekvőbb megoldás: megvigasztalódni egy másiknál. A hűtlenség motívuma az esetek többségében azzal magyarázható, hogy a házastársak egyike a házasságon kívül keresi azt a nemi kielégülést; ami a házasságából hiányzik.“ Ez a megállapítás egy ismert amerikai pszichológus-házaspártól származik, akik alapos elemzések után jutottak erre a megállapításra. Különben számos, harminc és negyven életév közötti férfi jelentette ki, nekik a véleménykutatás során, hogy hűtlenség bűnébe ugyan nem estek, de ha ráakadtak volna egy igazán megfelelő nőre, egy pillanatig sem haboztak volna. AZ ÉLET LEGSZEBB IDŐSZAKA A férfiaknál a tudat alatti kívánság inkább nemi jellegű, mint a nőknél. Sok nőnek elég csupán az erotika: gyöngédség, a férfi állandó je/ lenléte, csókok, beszélgetések. Mikor pedig beköszönt a gyermek, a nő ezeket a vágyakat a gyermek be- cézgetésével, kényeztetésével éli ki. A férfinak szüksége van arra, hogy nemiségén keresztül egyéniségének bizonyosságot szerezzen. Csak ekkor érzi magát „valóban férfinak." A* nőket az érinti' legsúlyosabban, amikor a férjek a terhesség ideje alatt csalják őket. S valóban. A házassági tanácsadók adataiból az derül ki, hogy a férjek legnagyobb része akkor követ el először ballépést, amikor a feleség az első gyermekét várja. Egészen érthető, hogy az asszonyoknak ebben az állapotban különösen nehéz a hűtlen-' séget elviselni. ■ F. Karin huszonnégy éves asz- szony két éve élt már házasságban és a terhesség nyolcadik hónapjában volt, amikor tudomást szerzett róla, hogy férjének barátnője van. Éppen akkor, amikor el akarta újságolni a hírt: ikreket vár. A szék alatt, a- melynek támláján férje öltönye feküdt, egy levelet talált. „Te legdrágább, végtelenül •vágyódom utánad. Mindenütt téged érezlek, s nem vagy...“ — állt benne. Egy órával később Karin az ügyvédnek — különben barátjának — ezt mondta: — Ha nem várnék gyermeket, a- zonnal kivetném magam az ablakon. Az anyaság fogalma sok házasságban különösen fontos jelentőségű, s nemcsak a gyermekre nézve. Minden férfi tudatosan vagy tudat alatt azt várja, ha egyszer megnősülök, a feleségem helyettesítse az anyámat is. Ez a vágy sok férfinél döntő befolyású, amikor élettársat választ magának. Gyakran még külsőben is az anya és a jövendő élettárs közötti hasonlatosságot keresi. Ennek a kívánságnak a pszichológiai vonatkozása még erősebb: a feleség lényegében véve ne csak hasonlítson az édesanyához, hanerh pótolni, helyettesíteni Is tudja őt. (Folytatjuk)'
