Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-12-27 / 52. szám
PELÉ SZILVESZTERI DUMCSI PARTY Az évnek két olyan napja van. amely rendkívül rokonszenves a férfiembernek. Az egyik a névnap. Köztudott, hogy ilyenkor az egyébként kőszívű feleség is engedélyezi némi alkohol legális formában ' történő vedelését. Az év legeslegutolsó napján is ez a helyzet. Én mindig szorgalmasan számolom a napokat, alig várom, hogy szilveszter legyen ismét. A számolást általában újévkor kezdem. Az itt közzétett négy beszélgetés úgy született, hogy megittam bizonyos mennyiségű szeszt, majd írni kezdtem. Az eredménnyel nem vagyok megelégedve. De így is: nagyon kérem a higgadt és komoly olvasót. hogy semmit sem vegyen komolyan e négy írásból. Főleg a Ferencváros szurkolói lesznek felpaprikázva, de gondoljanak arra, hogy szilveszter van. Egyébként: a sportrovat képviseletében nagyon-nagyon boldog újesztendőt kívánok mindenkinek, aki hébe-hóba ilyen tárgyú írást is olvas a lapban. Az érettségi előtt állóknak jó tételeket, a főiskolásoknak szerencsét, a munkaviszonyban lévőknek fizetésemelést és mindent, ami egy nyugodt, boldog élethez szükséges. A fiúknak lányokat, a lányoknak fiúkat. És mindnyájunknak római nyolcas és arab huszonegyes nélküli újabb háromszázhatvanöt napot. BATTA GYÖRGY BRIGITTE BARDOT: TORNÁZNI, TORNÁZNI! TORNÁZNI! r Brigitte Bardot párizsi villájának kilencvenhetedik szobájában fogad. A helyiség sajátosan van berendezve. A falon a művésznő előző férjeinek portré-képei díszelegnek. Egy másik falon — persze sokkal kisebb méretű felvételekben — azok láthatók, akikkel nem volt házastársi viszonyban ugyan, de lelkileg nagyon megértették egymást. Végül, egy harmadik falon azokat láthatjuk, akik a közeljövőben nyerik majd el a nagy csillag kegyeit. — Asszonyom, minek köszönheti csodálatos alaklát? — A tornának, — Honnan veszi a gyakorlatokat? — Az Oj Ifjúságból. i— Mennyit tornásztk naponta? — Egy-két másodpercet. — Ez elegendő? — Mint látja, igen. — Az étkezést ts aláveti alak-megtartó cél\ainak? — Nem nagyon. — Kedvenc étele? •— A túróscsusza. — Kedvenc itala? — A vodkával kevert esővíz. Az interjú eme részében azt tapasztalom, hogy a népszerű filmsztár mélyen a szemembe néz. Zavarba Jövök, de nem mutatom. — Művésznő, legyen szíves megmondani, hogyan szor- zunk törtet törttel? — Különböző nevezőjű törtekre gondol, uram? ALBERT: — Természetesen. — Roppant sajnálom, engem ez a területe a matematikának hidegen hagy. Beszéljünk talán az imagináris számokról. Most még jobban zavarba jövök. Fogalmam sincs ezekről a számokról, és Brigitte még mélyebben néz a szemembe. — Művésznő, ön is azt az elméletet vallja, amely szerint addig jár a korsó a kútra, míg eltörik? — Részben igen, de mindig figyelembe veszem a levegő páratartalmát, a kút fekvését, a korsó mintázását és a nap állását. — Mint látom, filozófiai és egyéb szempontból is kifogástalan felkészültségű. Mennyit foglalkozik e tárgykörrel naponta? — Egy-két másodpercet. — És ez elegendő? — Mint látja. Közben Brigitte Bardot olyan mélyen néz a szemembe, hogy hívnom kell a tűzoltókat. Amíg befutnak, újabb kérdéseket teszek fel. — Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni? — Igen, de a kocsisnak vigyáznia kell, a lyukas kasra, mert megtörténhet, hogy útközben kiugrik a pulykakakas. — Eddigi legszörnyübb élménye, művésznő? — Első bálomon a lábamra léptek, s megvakultam a tyúkszememre. A szuper-sztár tekintete- perzsel. Először a nyakkendőm fog tüzet. Később én magam is lobogok. Mielőtt elhamvadnék, megkérdezem: — Mit üzen a Csehszlovákiát magyaroknak? — Tornázni, tornázni, tornáznil Mindenki értse ügy, a- hogy akarja! — Mi igaz azokból a híresztelésekből, amelyek szerint távozni készülsz a Ferencvárosból? — A hírek ezúttal nem légből kapottak, hanem valósak. — Mi az oka, hogy így döntöttél ? — Több oka van. Az egyik: én sohasem akartam középcsatár, s egyáltalán labdarúgó lenni. — Ez meghökkentő. — Kevesen tudják, hogy mindig virágáruslány szerettem volna lenni. — De hiszen... — Sajnos, atyám elhibázta valahol a dolgot. — És most? — Most sem tudok szabadulni a gondolattól. — Miben nyilvánul ez meg? — A pályán látomásaim vannak. A szélekről beleié szálló labdát ibolyának nézem. — Ezzel van talán összefüggésben játékodnak az a mozzanata is, amelynek jellemzője, hogy néha szinte elfelejted, hogy a gyepen vagy? — Igen. A pályák füvezete apró virágokat rejteget itt-ott. Egy ilyen virágocska sokszor gombostűfejnyi. Nagyon nehéz megtalálni. — Volt a családban virág- imádó előtted is? — Igen. Ükapám, III. Flórián a mocsári klappantyú szerelmese volt. — Szeretik a Ferencváros vezetői a virágokat? — Nem nagyon. Éppen et késztet arra, hogy távozzam. — Mikor jelented be szándékod a klubnál? — 1969 április elsején. — Ezek szerint tréfa az egész? — Igen. — Flórián, miért csaltad tőrbe a jámbor újságírót? — Azért, mert én is az vagyok, és tudom, hogy sokszor sivár lenne a rovat, ha nem lenne benne valamilyen bombasztikus anyag. — Ezek szerint a virágárus- lány-história sem igaz? — Nem. — III. Flórián mocsári klap- pantyui sem? — Az sem. — És mi az igazság? — Az, hogy én sohasem akartam labdarúgó lenni. Én mindig is virágáruslány akartam lenni, de atvám elhibázta a dolgot valahol.-f JÖVŐRE OTT LESZEK GOMBASZÖGÖN Ki hinné, hogy a világ legjobb labdarúgója milyen őszinte érdeklődést tanúsít a csehszlovákiai magyarok iránti Rendszeresen olvassa az Üj Szót, az Üj Ifjúságot, a Hetet és a Szabad Földművest. A Csemadok Központi Bizottságával hetenként félórás telefonbeszélgetést folytat, érdeklik az itt élő magyarság sorsának legújabb problémái. A múltkor nem tudott vonalat kapni, s formája rohamosan hanyatlani kezdett. — Honnan ez a hatalmas érdeklődés? — Egyszer repülőgépen haladtam el Csehszlovákia fölött. Kinéztem az ablakon, s egy gyönyörűséges lányt láttam hajladozni eqy udvaron. Kinyomoztam, ki az a lány, s kiderült: a rozsnyói egészségügyi iskola magyar tagozatán érettségizett, tizennyolc éves és éppen nyári szabadságát tölti szüleinél. Érdekelt a nép, amely ilyen csodálatos nőket ad a világnak. Megtudtam, hogy él Csehszlovákiában egy nemzetiségi csoport, a csehszlovákiai magyarok. Azonnal megrendeltem néhány folyóiratukat és felvettem a kapcsolatot képviselőikkel. Brazíliában eddig hétezerkétszáztizenhárom klubot alakítottam; a tagok ismerkednek a csehszlovákiai magyarok sajátosságaival, megismerik kedvenc ételeiket, szokásaikat, s figyelmesen olvassák sajtótermékeiket. — Melyik lapunknak van a legnagyobb sikere? — A Szabad Földműves szakmellékletének. A múltkor e- gész Brazília a répatetvek áttelelésének problémájával foglalkozott. — Kap leveleket csehszlovákiai magyaroktól is? — Hogyne! Legutóbb Tejfaluba hívtak futballozni, sajnos a Santos vezetősége hallani sem akar a dologról. — Mit szól a nemzetiségi törvényhez? — Alapjában véve tetszik. Hiányolom belőle viszont a Csehszlovákiai Magyar Légyszárnygyűjtők Társulatának perspektíváját taglaló részét. — Tervei? — Ha abbahagyom a focit, szeretnék Tornaija vidékén, Gö- mörben letelepedni. Elvállalnám egy szövetkezet vezetését, s ha a napi munka után szórakozni vágynék, egy amatőr-társulattal betanulnánk a Piroska és a farkas-t. Szívesen eljátszanám Piroska szerepét. A darabbal aztán körbejárnánk a vidéket, s az így szerzett pénzből támogathatnánk a szegényebb Csemadok-szervezeteket. — Mit szól terveihez a felesége? — Rajong a gondolatért. Könyvelő lenne a szövetkezetben, jutna ideje a ház körül is tenní-venni. Lenne vagy négy malacunk. — Mit szeretne megvalósítani 1969-ben? — Szívesen eljönnék Gombaszögre, a nyári dal- és táncünnepélyre. Igaz ugyan, hogy akkor világbajnoki selejtezőket kellene játszanom, de inkább eltöröm a lábam, semhogy mégegyszer kihagyjam ezt a szinpompás seregszemlét. S ha már ott leszek, fellépek. Rövid verset adnék elő valamelyik neves csehszlovákiai magyar költőről. Remélem, vágyaim teljesülnek, s legközelebb Csehszlovákiában beszélgetünk! KVASNYÁK: inBBHHBHHIiBHnBBI NINCS ÜDÍTŐBB ÁZ ÁSVÁNYVÍZNÉL! A beszélgetés Andris fürdőszobájában zajlik. A Sparta játékosa éppen zuhanyozik. A csapból gruzin konyak permetez. — Imádom a zuhanyozást — jeqyzi meg Kvasnyák. A test felfrissül, a vérkeringés megélénkül, a bőr mintha habzsolná magába a nedvessi^jet. Remek érzés! (Egy másik csaphoz lép és iszik. Onnan viszky csorog.) — Most egy kisebb tanulmányon dolgozom, kezdő labdarúgóknak írom, számos kiváló jótanácsot tartalmaz majd művem. Előzetes címe: A grúz konyak, a viszky, a sör, a bor, a szilvórium, a baracknálinka, a meggylikőr, a narancslikőr, a diólikőr, a vodka, a gin, a ribizlibor, a megybor, a füge-bor, a „Mistery“, a Brandy és a Cinzáno szerepe az ember liga- labadrúgóvá válásában. — Most hallom először, hogy írással is foglalkozol. — Igen, eddig nem kényszerültem gondolataimat papírra vetni, de most úgy érzem, szinte szétfeszít a mondanivaló. Nemzedékeket nevelhet majd fel könyvem. ( Egy teknőbe badacsonyi kéknyelűt önt, majd lábat áztat.) — Andris, áruld el lapunk olvasóinak: szabad-e a mérkőzés előtti alkoholt fogyasztania a játékosnak? — Semmiesetre sem! Tíz perccel a pályára-Iépés előtt már grúz konyakot sem szopogatok, pedig azt igazán szeretem, de a szabály az szabály. A játékra koncentrálni kell, s szeszes fejjel nem lehet jó teljesítményt nyújtani. A szünetben átöblíthetjük a torkunkat egy kis vodkával, de félliternél többet nem ajánlok! — Mikor hagytad ki életed legnagyobb gólhelyzetét? — Hét éve Bolíviában. Becsempésztem a nadrágzsebemben, zsebkendőbe csavarva egy kis uru-urut, s minden szebb támadást ezzel a bolíviai szeszkülönlegességgel ünnepeltem. Senkinek sem tűnt fel a dolog. Azzal azonban nem számoltam, hogy az uru-uru ravasz ital, s egy perccel a mérkőzés előtt, amikor tiszta helyzetben álltam, s éppen a fejemre szállt a labda, hatalmasat csuklottam; olyan szerencsétlenül történt a csuklás, hogy a felém tartó labdát nem találtam el. így aztán 71:0 arányban elvesztettük a találkozót, pedig ha azt az ordító helyzetet befejeselem, 71:1- lehetett volna. — Kedvenc italod a grúz konyak. Van-e vajon olyan folyadék, amely ezen is túltesz? — Van, az ásványvíz. Én ugyan még sohasem kóstoltam, de vérbeli turistáknak ajánlhatom, azoknak, akik izzadtan felértek végre a csúcsra. Nincs üdítőbb az ásványvíznél, hidd el! (S hogy igazolja állítását, egyhuzomra benyel hét deci stockot. Egy salvatoros üvegből.) TÁVOZOM A FRADIBÓL