Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-06 / 6. szám

6 új ifjúság 18 — JÁVOR PAL ELETREGENYE Ht mindén a pénz, és a pénz bűvöleíéből fakad az a túltengő Amerika-imádat, amely néha derűs kalandokat lop az ember életébe. Elmentem egyszer kalapot venni egy holly­woodi kalapüzletbe. A hollywoodi kalapüzlet elegáns férfisza­lon. bőrfotelekkel, gurulő bárpulttal, amelyet három zsakettes úr azonnal a vendég elé gör­dít, itallal, kávéval és szivarral kínálja, s kez­detét veszi egy finom, magasröptű csevegés, amelyben mindenről van szó, csak a kalapról nincs. Miután a vendég és a három úr kedé­lyesen kibeszélgette magát, következik az üz­let. A vendég fejére helyeznek egy furcsa gé­pet, amely egy vaskorona és írógép klaviatú­rájának a kereszteződéséből származik, aztán a három zsakettes úr visszavonul, hosszan és megfontoltan tanácskozik, majd előhoznak e- gyetlen kalapot, a vendég fejére illesztik, ün­nepélyes léptekkel körüljárják, aggályos mű­gonddal megvizsgálják, aztán a fellebbezhe- tetlen ítélet hanghordozásával megállapítják: — Ez az ön kalapja. Vita, ellenkezés nincs. Ha mégis megkísé­relné a vendég, aki ebben a történelmi pilla­natban lép elő vevővé, a három úr fennkölt arccal és megbocsátó mosollyal rázza a fejét: — Ez az ön kalapja, és nem más. És elragadtatással bámulják a vevő fején a kalapot, az amerikai ipar remekművét. A vevő kifizet harminc dollárt, hazamegy az új kalap­ban. kissé szédelegve a megtiszteltetéstől, otthon végre tüzetes vizsgálat alá veszi a re­mekművet és elképedve olvassa a belsejében a feliratot: — Habig, Budapest... Az amerikai népet semmi más nem érdekli, csak az eredmény. Lehetőleg dollárban kife­jezve. Egy új film művészi érdekeivel, ha van­nak, a kutya sem törődik. Az a fontos, meny­nyibe került, és mennyit hoz. De nemcsak a filmmel foglalkoznak ilyen számunkra nehe­zen érthető értékalapon, hanem mindennel. Egy alkalommal részt vettünk egy estélyen, amelyet egy filmnábob adott abból az alka­lomból, hogy fantasztikus áron sikerült meg­vásárolnia egy Rembrandt-képet. A sztárok sorra elvonultak a világhírű festmény előtt, szépen festett ajkukról elröppent néhány ah. oh — és wonderful, aztán mindenki megkér­dezte: — Mennyibe került?! A házigazda néhány szóval ismertetni akar­ta Rembrandt életét és műveit, mert komoly műgyűjtő volt, de mire hozzákezdett volna, már mindenki a büfé körül tolongott, és ar­ról beszélt hideglelős izgalommal, hogy a ház ura. negyedmillió dollárt adott egy képért. Rembrandtról már nem esett SZÓ­MÉRT AZ AMERIKAI EMBER mindent szá­mokban fejez ki, talán a szerelmet is. Csak a saját műveltségét nem számítja át pénzre, mert nem, szeret apró összegekkel bíbelődni. Pedig ott minden cent kis kegytárgya a nagy dolláristentiszteletnek. A pénz az egyetlen, amivel nem lehet tréfálni. Ha valaki fedezet­len csekket akar beváltani, azt udvariasan fi­gyelmeztetik. Második alkalommal rendőrt hívnak. Lehet, hogy az illetőnek a bíróságon a haja szála se görbül meg, mert kimagyaráz­za a dolgot, de a polgári életben vége van Külön hivatal figyeli az anyagi bajokkal küz­dő embert, és aki egyszer elvesztette a hite­lét, az — meghalt. Márpedig a válságokkal küzdő filmparadi­csomban gyakran megesik, hogy néhány ezer ember elveszti munkáját, a hitelét. A válsághullámok között telt el Hollywood­gét „ismeretlen forrás“ tehát a magyar vörös kormány fizeti. E sorok írásakor Jávor Pál és felesége útban vannak a Báthory nevű lengyel kommunista hajón Magyarország felé. Kevés ilyen szomorú magyarhistória van, amely most a magyar lapok kirakatában díszeleg" — ke­sereg a lap cikkírója. AZ EMBER többek között ezeket írta: „A- mitől tartottunk, bekövetkezett. Jávor e pit­ban, és 'égy összetört, megőszült ember jött vissza 1957-ben. Haja szinte teljesen, ősz, arc-1 vonásait mélyebbre húzta az idő. Elegánsan szabott ruha volt rajta. * S — HÁNY DOLLÁRBA KERÜLT? — kérdezi az egyik barátja. Jávor arcán mosoly fut át, leveti zakóját, kifordítja, és megmutatja benne a címkét. Egy Váci utcai szabó készítette Pesten. Húsz év­Móricz Zsígmond regénye alapján készült a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című film. A főszerepben: Jávor Pál ——wei—ni»iJB>i*—miinifciM—i11—. > ban életem egy része. Az utolsó évben össze­akadtam Kovács bácsival, aki városi utcaseprő volt. Leültünk egy elhagyatott kis parkban szalonnát sütöttünk parázson, és bütykösből rabvallató kaliforniai bort íddogáltunk. Ko­vács bácsi később elővette makra-pipáját, és rágyújtott, mintha csak otthon, Cegléden töitené be a köztisztasági alkalmazott fele­lősségteljes posztját, és bölcselkedő hangu­latban így szólt: — Menjen el innen, művész űr, mert itt most rossz világ lesz. — Miből gondolja, Kovács bácsi? — A szivarokból, kérem... amíg jó üzlet volf a film, arasznyi szivarokat dobáltak el az utcán... Manapság alig lehet hüvelyknyi szi­varvéget találni... Menjen el innen — minél hamarább... Megfogadtam a tanácsát — hazajöttem, de nem mindjárt. JÁVOR PÁL VISSZATÉRT Magyarországra, a sajtó, nagy felháborodással fogadta. A lapok oldalakat írtak róla, s ugyanazok a sajtóor­gánumok, melyek Amerikába érkezésekor ho­zsannával fogadták, most kígyótTbékát kiáltot­tak rá, a gyehennát, a pokolba való viszaté- rést emlegették! Érdemes ezekből a lapok­ból néhány mondatot idézni. DAYTONI HlRADÖ: „...Jávor Pál útiköltsé­Jókai Mór Fekete gyémántok című regé-* nyéböl készült filmben Berend Ivánt ját­szotta Az „Egy asszony visszanéz“ című Hetente visszatérő há­borús hír: a vietnami néphadsereg légvédelme pilóta nélküli amerikai repülőgépet semmisített meg. • PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP • E géptípus harci al­kalmazásával már a má­sodik világháborúban foglalkoztak. Akkor csak a kísérletekig jutottak. Napjainkban viszont több állam hadseregének rendszeresített eszköze. A gépeket felderítésre vagy korábbi felderíté­si adatok felülvizsgála­tára, objektum- és te- repfigyelésre használják. A fedélzetükön elhelye­zett berendezések — a feladattól függően — sokfélék. • MŰKÖDÉSŰK • A gépek indítása, re­pülés közbeni irányítá­suk, az észlelt adatok rögzítése, és továbbítá­sa, valamint a leszállás módja típusonként vál­tozik. Bizonyos típu­sokat háromkerekű áll­ványról indítanak. A a nél- ' ságára, sebességére, a fényképezésre s a haza­térésre vonatkozó pa­rancsokat. • ELŐNYÜK • A pilóta nélküli repü­lőgépek kombinált fela­datok végrehajtására is alkalmasak. A fedélzeten elhelyezett rádióadó se­gítségével a felderítési adatokat azonnal továb­bítják a parancsnoki pontra. Rendelkeznek a fényképezőgépen és az infrasugaras filmfelvevőn kívül térképező loká­torral, a levegő szeny- nyezettségét mérő ké­szülékkel, sőt, egyes gé­pek tv-kamerával legkorszerűbb pilóta nél­küli felderítő repülőgép bármilyen időjárási vi­szonyok között alkal­mazható. • A SZOCIALISTA OR­SZÁGOK HADSEREGEI­BEN • A pilóta nélküli repü­lőgépek haditechnikai problémáját a szocialis­ta államok szakemberei megoldották. Legutóbb a moszkvai légiparádén ii bemutatták a szovjet hadsereg új, legmoder­nebb pilóta nélküli re­pülőgépét. • A TÖBBI ÁLLAMOK­BAN • Ismertek az amerikai gépek különböző típusai, valamint — egyebek mellett — az olasz Me­teor — R-2, a holland Aviólanda AG-21, az an­gol Piping Tom éa az amerikai pilóta nélküli helikopter: az NV-101. • A BEVETÉS KÖLT­SÉGEI • Jóval olcsóbbak, mint a személyzettel ellátott repülőgépeké. lanatban a Báthory nevű lengyel óceánjárón útban van Európába, majd Pestre. A lehető­ség hónapok óta kísért, aminthogy a Kanadába történt letelepedését is már „előkészítő út­nak“ vélték New Yorkban. Amikor Az Ember értesült a hírről, azonnal felkérte montreali szerkesztőjét az ellenőrzésre. Először úgy volt, hogy Jávor Pál Kaliforniába utazott, de később munkatársunk megállapította a tényállást, a- melyröl alább számol be. A „Báthory“ hajó e pillanatban egy bátortalan utast visz a fedél­zetén. Átvirrasztott éjszakák után Jávor Pál szo­kásos összehúzott szemöldökével kémleli a horizontot, amelyöek tűnő vörös fénye a Gye­hennát, a testet, lelket felperzselö tüzet hoz- majd számára...“ — rémíti gyengébb idegzetű olvasóit a cikkíró. S ez alatt... A JAN BÁTHORY lengyel tengerjáró hajó fedélzetén izgatottan jár fel-alá a művész. Minden perc órának tűnik számára, így még soha nem vágyódott magyar sző, magyar táj után. A hajó fedélzetéről szűkszavú táviratot küld Pestre Bárdy Gyöngynek, színészbarátjá­nak: „Holnap érkezem Mukival, Pali“. Bárdy végigtelefonálta a legszűkebb baráti kört, hogy méltóképpen fogadhassák a hosszú útról megtért Jávort. Ám a hír nem maradt meg szűk körben. Mire begördült a vonat a Keleti pályaudvarra, százak és százak várták ót, virágcsokrokkal, ajándékokkal. Pasaréti úti villáját hosszú távolléte alatt az amerikai követség bérelte. Míg vissza nem kapta, a margitszigeti Nagyszállóban lakott fe­leségével. Érkezésének estéjén szűk családi és baráti körben ült Jávor és felesége a szálló étter­mében, két összetolt asztalnál. Ott volt Vár- konyi Zoltán, Szemere Vera, Pethes Sándorék. Bárdy György. És Pali mesélt. Szerepekről, megalázó él­ményekről, csodaszép tájakról, Amerikában élő magyar családokról. Később megkérdezték tő­le: Hogyan bírtad ki ennyi ideig? Nehezén — mondta csendesen, és rámo- solygott feleségére — ha Muki nincs mellet­tem, lehet, hogy valamelyik híd alatt pusztulok el. Látjátok, ez a kicsi asszony, ez hozott ha­za 45-ben is. Eljött értem tűzön-vízen át, és hazahozott félholtan. Ez a csepp és csodálatos ember... — Ha egyedül vagy, nem jöttél volna haza? Ki tudja? Már annyira belefásultam a sok szenvedésbe, megaláztatásba, hogy nem törődtem semmivel. A beszélgetés a késő éjszakába nyúloít. A-' mikor azt kérdezték tőle, miért ment el, a- zonnal közbevágott: — Nem -S 1, hanem k i — mentem. Egy hat­hónapos szerződéssel és azzal kecsegtetve, hogy százezer dollárt kereshetek ez idő alatt. Elment hat hónapra, s a félévből tizenegy .lett Fiatal, életerős Jávor Pál ment el 1946­BnnKwntma ■K3frtUKft3S vei ezelőtt. Tizenegy év alatt egyetlen ruhát, kabátot nem vett, nem készíttetett Ameriká­ban. Csak pesti holmikban járt. Ez is össze­függött állandó honvágyával.-0­Megérkezésén'ek másnapján tartotta a Bu­dapesti Filmstúdió házibálját a Könyves Kál­mán körúti műteremben. A műsort Kolozs- váry Andor ismert filmíró konferálta. Amikor értesült Jávor hazaérkezéséről, felhívta tele­fonon és megkérte: Jöjjön el ő is. Este a hátsó bejáratnál várta Jávort, és be­ültette az egyik öltözőbe. Amikor véget ért a műsor utolsó száma is, és a közönség már készülődni akart a tánchoz, Kolozsváry An­dor még egy pillanatnyi türelmet kért. Ér­deklődó, kíváncsi pillantások szegeződtek rá, s a konferanszié bejelentette a műsoron kívüli nagy meglepetést: — AZ AMERIKÁBÓL HAZATÉRT JÁVOR PÁL köszönti most önöket. És a színpadon megjelent Jávor Pál. Fergeteges tapsvihar tört ki. A művész a meghatottságtól könnyezve üdvözölte a magyar film dolgozóit. Közben — észrevétlenül — Kolozsváry a szemben levő nagy FTC pálya vendéglőjéből áthozatta a négytagú cigányzenekart, és míg Jávor a szín­padon beszélt, az zenészek iábujjhegyen a há­ta mögé lopóztak s mikor befejezte üdvözlő szavait, a zenészek rákezdtek az ismert gyö­nyörű Dankó nótára: Eltörött a hegedűm nem akar szólam... Jávor megdöbbenve fordult a zenészek felé. Aztán először félhangosan — inkább csak sa­ját magának — énekelni kezdett. Egyik dalt követte a másik: Most van a nap lemenőben... £s Pali énekelt. Nem sejtette, hogy az ő napja is lemenőben van... SOKAN AZT HITTÉK, hogy a régi, cigány- nyál mulatozó Jávor Pál jött vissza. Akik jól ismerték, azt remélték, hogy az a művész ér­kezett vissza, aki a Peer Gynt-öt, Mercutiót, Rank doktort játszotta. Jávornak egy vágya volt csupán: a szín­pad. Játszani végre újra magyar színpadon, magyar szerző művében. Kapóra jött a Jókai Színház legközelebbi újdonsága, Tabi László Erdődv János vígjátéka, a ..Szegény jó Már­ton“... Egyik próba követte a másikat. Jávor elemében érezte magát, nagv kedvvel tanulta szerepét. És elérkezett a bemutató napja. Szo­rongó szívvel állt meg a rivalda előtt: Va­jon hogyan fogadja öt a közönség. Nem volt oka panaszra. Tomboló tapssal fogadták. Az első felvonás utáni szünetben kis öltözőjét elborították a virágok, benépesült a folyosó, mindenki kezet akart szorítani vele. Az egyik nap rosszul lett a színpadon. Az eltelt évek szenvedései, hajszája s a gyilkos kór, amelyet magával hordott, ledöntötték lá­báról. Kórházba kellett szállítani. Hetekig fe­küdt a IV. Sebészeti Klinikán, ahol az orvosok mindent megtettek, hogy visszaadják egész­ségét. (Folytatjuk)' Piping Tom gépek fedélzetén fény­képezőgép vagy tv- kamera és infrasuga­ras filmfelvevőgép van. Átlagos sebességük ó- ránként 250-300 kilomé­ter, repülési csúcsma­gasságuk 4500 méter, hatótávolságuk 160 kilo­méter. Irányításuk rádió- lokátorral, elektronikus számítógéppel és vezér­lőpulttal felszerelt irá­nyító központból törté­nik. • A ROBOTPILÓTA • Végrehajtja az elektro­mágneses hullámok for­májában érkező, a re­pülés irányára, magas-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom