Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-26 / 47. szám
2 új ifjúság POLITIKA MINDENKINEK _____ KAREL KOSfK: Illúzió és realizmus Csehországban sosem születhetett meg ez a mondás: „A politikában a cél elérése érdekében még az ördöggel is szövetkezhetsz, de tudnod kell, hogy te jársz túl az ördög e- azén, nem ő a tiéden.“ Az újkori cseh politikát már kezdettől fogva a gyermeki bizalom jellemzi; még akkor is csalóka illúzióknak adja át magát, amikor realisztikus arcot ölt és megkísérel hidegen számolni. A modern cseh program megalapítói ebben az önámításban oly messzire mennek, hogy a politikai illúziót a realizmussal és józansággal azonosítják. Nálunk a realizmus már a XIX. században a naivitás és az ésszerűtlenség palástja volt. Havlícek az ausztroszlaviszti- kus koncepciót három előfeltételre alapozza: „Először- mi szlávok ragaszkodjunk a -demokráciához és szabadsághoz; másodszor: a dinasztiával hű egyetértésben éljünk és harmadszor: a demokrácia és szabadság mellett a dinasztia szilárdan álljon.“ Ez a harmadik előfeltétel a cseh politika ö- röklődő bűne; mikor és hol volt egy „dinasztia“ szabadgondolkodású és demokratikus? Hogyan lehet feltételezni, hogy a reakciós erő haladóvá lesz? A cseh politika állandó nyomorúsága és válsága a XIX. században abból a hiábavaló igyekezetből ered, amellyel a meg- oldhatatlant akárta megoldani, abból a csodavárásból, hogy a reakció haladássá változik. Ez az illuzionizmus egy bűvös körbe zárta a cseh politikát. Abból az előfeltételből Indultak ki, hogy a csehek kell, hogy demokratikusak és szabadgon- dolkodásűak legyenek, viszont a végkövetkeztetés ügy hangzott, hogy tulajdonképpen túlságosan demokratikusak és sza- badgondolkodásúak nem is lehetnek, mert maguk ellen ingerelnék egyetlen hatalmas és befolyásos szövetségesüket — a „dinasztiát“. Szavakkal azt az elvet pártfogolták, hogy a csehek saját politikájukat hajtsák végre, de a gyakorlatot az a szabály irányította, amely szerint nem haladhatnak más úton, csakis a dinasztia érdekeivel összhangban. Már magában a cseh politika alapjaiban kettősség mutatkozik, amely az ingadozás és pragmatizmus eredete. Alapítói helyesen állapítják meg, hogy a világ centralizációjának áramlatában a két óriás — a harcias Németország és cári Oroszország — között a csehek mint politikai és szabad nemzet befolyásos és erős szövetségesek nélkül nem maradhat meg. Ebből a megállapításból azonban helytelen következtetéseket vonnak le: a szövetségest a Habsburg Monarchiában vélik látni. Megteremtik a cseh politika indokolt a- lapjait, de egyidejűleg egész évtizedekre menően olyan 1- deolögiai képzettel terhelik meg, amely nem képes megkülönböztetni a vélt szövetségest a valóditól. Az ideológiai képzet következményeként a cseh politika vesztes marad az idővel való versenyfutásban. A- helyett, hogy előrelátná a helyzetet, időben átlátná az ellenfél szándékain, erőit saját játszmájára összpontosítaná, hagyja, hogy az események meglepjék és csapdába esik. Ezáltal az ész csak post fes- tum kerül a politikába, amikor már az események dűlőre jutottak. Tehát a politikának nem alkotóeleme, sem segítőtársa, hanem megkésett kommentátorként jelenik meg a befejezett történés után és u- tólag mérlegeli, hogy mit is kellett volna tenni. Az ideológiai képzet a dolgok józan meglátásának éppen a fordítottja. A valóságot olyannak látni amilyen, elsősorban a mítoszok és illúziók lerombolását jelenti; arra kényszerít, hogy a dolgokra, a helyzetre és magunkra is a mások szemével nézzünk. A politika nemcsak játék a hatalommal és érte, de egyben küzdelem is, amelyben az e- gyik fél a másikra akarja e- rőszakolni saját valóságlátását és az események saját értelmezését. Az úr és rabszolga sajátos dialektikája ezen a területen úgy valósul meg, hogy a győztes nemcsak arra kényszeríti a legyőzöttet, hogy az ő szemével nézze a világot és saját magát, hanem még a módját is előírja annak, hogyan kell ezt a kapitulációt, megadást saját magán végrehajtani. Pontosabban: ebben a játékban az a vesztes, aki a másik fél nézetét hagyja magára erőszakolni, saját magát és cselekedeteit az ellenfél szemével nézi és ítéli meg. Ez a mozzanat a „cseh kérdés“ hagyományos felfogásában felmérhetetlen. Ugyancsak ezért marad figyelmen kívül, hogy alapvető különbség a cseh nemzet kérdését, mint kis nemzetét felfogni, — amely Kelet és Nyugat között él — vagy úgy, mint egy politikai nemzet problémáját Közép-Európában. Az első esetben az a kérdés, hogyan tudunk mint kis nemzet megmaradni, míg a második esetben azt akarjuk tudni, milyen összefüggés van Közép-Európa és egy politikai nemzet között. Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem történelmi tény. Csak annyiban vagyunk politikai nemzet, amennyiben együtt alkotjuk Közép-Európát. Közép-Európa csak annyiban létezik, amennyiben a nemzet, mint történelmi alany él, a- mely nemcsak az áramlatok és befolyások nyomását bírja, de képes azokat önálló politikai, kulturális és szellemi egésszé változtatni. Amennyiben a nemzet ezt a nyomást, ezt a feszültséget nem állja, megszűnik történelmi alany lenni, a nyomás és erő puszta objektumává süllyed, egyidejűleg mint politikai nemzet felbomlik és csehül beszélő lakosságra változik. Ebben a metamorfózisban, amikor a politikai nemzet csehül vagy szlovákul beszélő acélgyártókra, gabonatermelőkre változik, Közép-Európa is, mint történelmi tény megszűnik létezni és pusztán sztratégiai vagy gyarmati területté válik. Ezzel egyidőben egy szuverén területből tartomány lesz. A cseh kérdés a politikai nemzet létezésének értelméről folyó vita Közép-Európában. A nemzet él, újjászületik és erősödik ebben a vitában, amelyben a fennkölt és alantas, a tiszteletreméltó és megalázó elkülönül. Ebben a vitában a nemzet abban az állandó veszélyben él, hogy saját hibájából, vagy mások által alacsonyabb, alárendeltebb függő helyzetbe kerül. A „cseh kérdés" tehát történelmi küzdelem, hogy egy politikai nemzet átváltozik-e pusztán lakosságra. a terület tartománnyá süly- !yed-e, a demokrácia meghát- rál-e, a fasizmus, a humanizmus a barbárság előtt. A cseh kérdést illetőleg jelenleg az a kérdés dől el, hogy létezhet-e Közép-Európában egy politikai nemzet, haladó szuverén nemzetként. Mondogatni szoktuk, hogy a cseh kérdés — világkérdés, ez a szokásunk, ügy látszik elveszi a bátorságunkat, hogy körülnézzünk a mai világban. Palacky a cseh kérdést a világeseményeknek azzal a hátterével indokolta, amely az emberiség centralizálása felé irányul és nehézzé teszi a kis államok létét Európában. Mennyiben függ össze ma a cseh kérdés a világ eseményeivel? Nem volt-e és nem része-e a mi válságunk ma is az európai- és világválságnak? És vajon nem a mi válságunk lett- e az a kiváltságos pillanat, a- melyben leleplezték a középeurópai krízis okait? A modern politikát a tömegekkel való manipulálás jellemzi. Ezt a manipulációt a félelem és a hisztéria légkörében hajtják végre. A politikai manipuláció az emberek kapcsolatában, mint a technikai ésszerűség megnyilvánulása, a mesterségesen alkotott ésszerűtlenség légkörén alapul: a manipulációs technika feltétele és követelménye az állandó hisztéria, félelem és reménykedés. A politika mint tömeg-manipuláció csak az általános kezelhetőség rendszerében lehetséges. Hogy a politika tömeg-manipulációvá váihassék, hogy az emberek uralható tömeggé váljanak, ehhez elsősorban olyan korszakalkotó változásokat kell eszközölni, amelyek a világot pusztán területre, a természetet energia- és nyersanyagforrásra, az igazságot helyességre, az embert a tárgytól függő alanyra egyszerűsítik. Csak az Ilyen korszakalkotó változások után jöhet létre a politikai kezelhetőség rendszere, amely az emberekkel, a természettel, élőkkel és holtakkal, gondolatokkal és érzésekkel úgy bánik, mint kezelhető tárgyakkal. Palacky idejében a világ centralizációja jelentett veszélyt a nemzetre nézve. A mi időnkben a nemzetet az általános kezelhetőség rendszere veszélyezteti, melynek alkotóeleme a hamis tudat uralma a társadalom életében, az egyének hanyatló képessége és érdeklődése az iránt, hogy az igazságot a valótlanságtól, a jót a rossztól megkülönböztesse. Az általános kezelhetőség rendszerében az igazságba hazugság, a jóba rossz szivárog és ez a megkülönböztethetet- lenség, semlegesség és közöny teremti meg a mindennapi é- let légkörét. A cseh kérdés napjainkban csak addig lesz világ-probléma, amíg tudatában vagyunk, hogy mostani válságunk, csak mint világ-válság oldható meg, tehát azon alapok legyőzésével, amelyekből fakadt. A cseh kérdés a jelenben csak annyiban világ-kérdés, amennyiben tudjuk, hogy túlesni válságunkon az általános kezelhetőség rendszerének felbomlását jelenti. A forradalmi és felszabadító lehetőség az általános kezelhetőség, annak minden formája, válfaja és megnyilvánulása a- 161 az ember és történelem, a természet és idő, a lét, az i- gazság teljesen más szemszögéből indul ki és éppen ezért új politikai koncepciót követel. Az eddigi uralkodó rétegek és osztályok a politika alapvető erkölcsi színvonalára emelték saját deformált egzisztenciájuk tulajdonságait és vonásait, hogy szinte úgy tűnik, mintha a politika éltető elemeit a ravaszság, álnokság, kegyetlenség, tompaság és arrogancia képeznék. De vajon össze- egyeztethetők-e a politika e hagyományos és jól bevált tu- lajodnságai a munkásosztály és a dolgozó rétegek küldetésével a modern világban? Át- veheti-e őket a munkásosztály és ezek segítségével folytathat- ja-e saját politikáját, vagy létrehoz, létre kell hoznia új politikai kvalitásokat? Nem lesz-e a munkásosztálynak a- lapvető és forradalmi értéke, ha különbséget tesz és tud tenni az ügyeskedés, a bátorság és arrogancia, de az óvatosság és a gyermeki bizalom, a megfontoltság és illuzionizmus, a valódi és hamis realizmus között? Ebben az értelemben elmondhatjuk, hogy a cseh kérdés korunk magaslatán áll és akkor válik valódi világproblémává, ha túljut a politikában az i- deológiai képzeteken s ezzel e- gyütt a kettős értelmezésen — a nagyszerű kezdet alapítóinak — Palacky és Havlíéek — gyengéin. Ezeket a hibákat a cseh politika annál hamarább tudja kiküszöbölni, mennél mélyebben átérzi Marx szavainak lényegét: „A politikában a cél elérése érdekében még az ördöggel is szövetkezhetsz, de tudnod kell, hogy te jársz túl az eszén, nem ő a tiéden.“ Eredményeinkről Már több mint fél év telt el azóta, hogy május 9-én Tar- doskedden több mint kétszáz taggal megalakult a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub. Ha értékeljük az Ifjúsági Klub működését és eredményeit, több pozitívumot mint hiányosságot fedezhetünk fel benne. A falu fiatalsága saját szervezetének tekinti és teljes mértékben támogatja. Nagy elényt jelent az Ifjúsági Klubnak, hogy mind a Helyi Nemzeti Bizottság, mind az Egységes Földműves Szövetkezet támogatását élvezi. A klub vezetősége konkrét feladatul tűzte kt egy zenekar összeállítását, ami nem kis mértékben sikerült is, A „Kék Sirály“ nevű zenekar amelynek tagjai: Papp László, Cibulka Imre, Blróczi Ferenc és Juhász Antal; jó színvonalú együttessé fejlődött. Bizonyíték erre a Nánán megrendezett Ifjúsági Találkozó, amelyen figyelemreméltó sikert értek el. így az anyagi viszonyok is kedvezőek. Az ifjúsági Klub tagjai sohasem maradtak szórakozási lehetőség nélkül. Ezenkívül sor, került a politikai kérdések megvitatására, amely kérdésekben a tagok minden esetben állást foglaltak. Az augusztusi napokban a tagság egy emberként sorakozott fel a Párt és a kormány mögé. A klub kapcsolatot tart fenn a járásban megalakult többi klubbal is. Ezeket a kapcsolatokat a klub vezetője Kele Lajos ápolja, ö képviseli a klubot a járási 111. kerületi tanácskozásokon is. Az ő higgadtsága és tapasztalata eredményezte, hogy a klub egyike a legnagyobbaknak a járásban. A jó munka előfeltétele az egység, amely ebből a klubból nem hiányzik. Kissé nehezebb a helyzet most, mikor a tagok nagy része távol a falutól végzi tanulmányait és csak a hét végén tér haza. Reméljük azonban, hogy minden tag a saját Iskolájában hasznosítja az otthon szerzett tapasztalatokat, Tehát elmondhatjuk, hogy a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub nemcsak megalakult, hanem működik Is. A klub tagsága szeretné, ha hirt hallana a többi Ifjúsági Klub életéről és működéséről. A klub tagsága megígérte, hogy nem hagyja kialudni a kezdeti lelkesedés lángját, és mindjobban bevonja a többi fiatalt Is a közös tevékenységbe! Vanya László, Tardoskedd CLUB Vörösmarty Mihály Klub Szálkán Sok víz folyt le a Dunán azóta, amióta Prágában — az ott tanuló csehszlovákiai magyar diákok — megalakították az Ady Endre Ifjúsági Klubot. Azóta több száz ifjúsági klub alakult országszerte. Jó érzés ezt tudni. De számunkra a legnagyobb öröm mégiscsak az, hogy falunk- jan is megalakult a Magyar Ifjúsági Klub. Egy kicsit megkéstünk, az igaz, de „jobb későn, mint soha“. A már jól ismert augusztusi „forró“ napok is fékezték a kiubszervezés munkáját. Klubunk hetven tagot számlál, de ha figyelembe vesszük, hogy községünkben sokkal több fiatal van. akkor bizony látjuk, hogy van mit behozni e téren. Célunk a falu kulttir- életének fellendítése, mivelhogy ezen a téren bizony nagyon lemaradtunk. Szeretnénk irodalmi esteket rendezni, színdarabot és esztrádműsort betanulni és ezekkel a műsorokkal a környező falvakba is ellátogatni. De volna sok más tennivalója is a szálkái VMK-nak. Például nincs a falunak kultúrháza, és ez talán a legégetőbb kérdés. Az igaz, hogy már összegyűjtöttek erre a célra kisebb-na- gyobb pénzösszeget, de a pénz elfogyott és kul- túrház nincs. A klub tagsága úgy döntött, hogy társadat mi munkával segítené elő eme probléma mielőbbi megoldását. Szeretnénk kivennni részünket a falu szépíté- si akciójából is, és ily módon bebizonyítani, hogy a szálkái VMK akaraterős. életképes szervezet. Szeretném megragadni az alkalmat, és egyben megkérni a Helyi Nemzeti Bizottságot, hogy támogassa klubunkat. Szeretnénk köszönetét mondani Raj Terká- nak és Fodor Blankának az eddig kifejtett munkájukért és fáradozásukért, amely minden elismerést megérdemel. Srajer Mihály klubvezető Jókai Mór Klub Apácaszakállason Falunk fiatalsága nagy ó- rőmmel és figyelemmel kísért az Of Ifjúságban megjelenő cikkeket, amelyek a klubok megalakulásáról tudósítják olvasóikat. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a magyar fiatalság nem tétlenkedik, hanem teljes erővel és igyekezettel alakítja a klubokat. A ml falunk fiatalsága is a többi falu fiataljainak mintáidra megalakította klubfát. Az alakuló gyűlésen szép számmal (iOJ Jelentek meg a fiatalok, mert már régen vágytak egy olyan klubra, amely az 6 igényüket tartja szem előtt. Meg kell Jegyeznünk, hogy falunkban eddig a CSISZ szervezeten kívül más szervezet nem működött, és az ts csak azokat a fiatalokat fogadta be, akik az EFSZ-ben dolgoztak. Jogosan tehetjük fel tehát a kérdést, hogy milyen szervezetbe lépjen az a fiatal, akt tanul és nem tagja az EFSZ-nek. Mt, szakállast fiatalok, a fókái Mór Ifjúsági Klub tagjai, kitartó munkánkkal és szilárd elhatározásunkkal támogatjuk a klubmozgalmat. Vörös Éva, Apácaszakállas Boldogfai hír Mint Szlovákia magyarlakta területének legtöbb falujában és városában, nálunk Balogfalván Is megalakult az ifjúsági klub. A klub az Arany János Ifjúsági Klub nevet viseli és igen nagy odaadással kezdte meg működését. Nagy a lelkesedés és minden tag azon munkálkodik, hogy falunk kulturális téren fejlődésnek Induljon. Szeretnénk színndarabokkal, táncokkal és vidám műsorokkal szórakoztatni közönségünket. Rövidesen megkapjuk új klubhelységünket, amit Széplaki elvtársnak, a Helyi Nemzeti Bizottság elnökének köszönhetünk. Vezetőségünk mindent elkövet, hogy minél több fiatalt nyerjünk meg a klub részére, hogy falunk kulturális életét színvonalassá tegyük. Szeretnénk együttműködni a környék többi klubjával, melyeknek baráti üdvözletünket küldjük. Adám Barna klubtag A bogyai 33 örömmel írok önöknek az ifjúsági megmozdulásról községünkben. A bogyai fiatalok 1968 nov. Í2-én megalakították az Ady Endre klubot. Az alakuló gyűlésen részt vett a HNB titkára Rácz Sándor és a kultúrotthon vezetője Cseh Elek elvtársak, akik örömmel fogadták a fiatalok kezdeményezését. Az alakuló gyűlésen 33 személy írta alá az új tagsági igazolványt s utána megválasztották a vezetőséget. Majd az új szervezet munkájáról beszélgettek, s az elkövetkező problémák megoldását fejtegették. Bízunk benne, hogy a bogyai Ady Endre Klub jó munkát végez majd, s ehhez mi is sok erőt és sikert kívánunk. Zsoldos Imre Bodza v
