Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-11-26 / 47. szám

V A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évf 1988. november 26. Ara 1 Kős Illúzió és realizmus • Klub-hiradó • Ékalakú áruh áz • Prága, 1968 november • A tallósi „skanzen“ • Válasz az „Erősen hanyatlik a kultúra Somorján“ című cikkre • Hol kezdődik a konformizmus • Já­rási „Ki mit tud?“ Fürön • Hat éves a Forrás iro dalmi színpad • Etűd 1946 • Szép versek • Csúzli • A souvenir-köztársaság • Miért élnek tovább a nők? • Kis vadnyugati mindentudó • Gandhi-év • „Még sok filmet forgatunk majd együtt“ — Jean Seberg amerikai filmsztár és Romain Gary francia író válik, de jó barátok maradnak • Atomháború Capri-szigetén • Broderick Grand: A tévedés — kisregény 1. • Szőkék előnyben • Harc az ördöggel • Megtalálják Casanova sírját? • Sport • Aki mer, az nyer • Mind több svéd fiatal válik a kábítószer rabjává • Vetkőzés a hivatásom, avagy autójavítás meztelenül • Ki győzött az olimpián, az Adidas vagy a Puma cég? • TV-műsor • Keresztrejtvény • Divat • Kézimunka • Veronika válaszol Aki nem szereti a szabadságot és az igazs :jot abból hata'mas ember talán lehet, de nagy ember soha. Voltaire Megjelenik minden kedden • Ki­adja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóválla­lata • Szerkesztőség és admi­nisztráció: Bratislava, Praiská 9. Tel.: 4*5-41-45. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöheiyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kill- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁR- PAp, riporterek: MICHAL MÄRTA, ZÄCSEK ERZSÉBET, keletszlovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö: BATTA GYÖRGY, grafikai szer­kesztő: GYURAK ÉVA. Nyomta Západoslovenské tlaciarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kés, negyedév­re 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza 9 A lapot külföld számára a PNS Cstredná expedída, Bratislava, Gottwaldovo námestle é. 4* — ét­jén lehet megrendelnL­' Ifjúsági föderációt! November 21—22-én tanácskozott a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága és fontos határozatokat hozott az Ifjúsági mozgalom jövőjét Illetően. A központi bizottság elé Robert Harenéár mérnök, a CSISZ SZKB elnöke terjesztette a javaslatokat. Az alábbiakban kivo­natosan ismertetjük beszámolóját. A helyzet rövid elemzése A CSISZ mint egységes szervezet konkrét történelmi Idő­szakban alakult meg. Azokban az években, amikor arra tö­rekedtünk, hogy a köztársaság szocialista jelleget öltsön, döntő osztályharcra került a sor; a szocialista hatalom ke­rült uralomra és az egységes szocialista Irányzatü Ifjúsági szervezet nemcsak a fiatalok, hanem az egész társadalom számára életfontosságú szükségletté vált. A történelemből tudjuk és sokan közülünk még visszaemlékeznek arra, hogy a CSISZ az egységes ifjúsági szervezet, spontán módon a fiatalok önkéntes tömörüléséből Jött létre. Az ötvenes években Is indokolt volt, hogy az egységes és egyöntetű Ifjúsági szervezet szorosan a pártra támaszkodjon, hiszen arról volt sző, hogy a fiatal, szocialista köztársaság gazdaságilag és politikailag megszilárduljon. Abban az idő­szakban jogos volt az a követelés, hogy a csoportok és egyé­nek érdekeit az ifjúság és a társadalom érdekeinek vessék alá. Abban az időszakban, természetesen az a felfogás ural­kodott, hogy a társadalmi szervezetek feltétlenül a párt se­gítő eszközei legyenek. A szervezet tekintélye, akcióképes­sége és széleskörű önkéntes tagsága is ezt a tényt bizonyítja. Nagy hiba, hogy a történelmi szempontból egészen ellentétes időszakban az ifjúsági szervezet egész más szerepet töltött be. A hatvanas évektől kezdődőleg a szervezetben nehézségek mutatkoztak. Ha a szervezetben felbukkanó problémákat kö­zös nevezőre hozzunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a leg­nagyobb hibát azzal követtük el, hogy az ifjúsági szervezet nem alkalmazkodott az adott társadalmi és politikai helyzet­hez, és a tevékenységét sem aszerint irányította. Az igaz­ságnak megfelelően azonban ki kell hangsúlyoznunk azt is, Hogy az igyekezet azoknak a bürokrata centralista és szaka- dár köröknek a magatartásán szenvedett hajótörést, amelyek január előtt társadalmi életünk élén álltak. Annak ellenére, hogy a CSISZ-ben előretört az az igyekezet, hogy elmélyítsék a szervezet tevékenységét és több eredményt mutassanak fel, — az eredmény elmaradt. A CSISZ történetében a hatvanas éveket a legjobban úgy jellemezhetnénk, hogy azok az alkal­mazkodás évei voltak. Rehabilitáltuk a CSISZ kulturális te­vékenységét, beismertük, hogy az ötvenes évek „kultúrásko- dása" egyoldalú és túlzott volt. A CSISZ szervei és szerve­zetei támogatták a társadalmi táncok, a jazz és big-beat zene népszerűsítését, a teadélutánok és más szórakozási le­hetőségek szervezését. Újításokat vittünk be a politikai ne­velő munkába is. Igyekeztünk új, vonzó, szórakozási lehetősé­geket nyújtani; kérdés-felelet estéket, beszélgetéseket ren­deztünk, és olyan akciókat is, mint például „A párt szól a fiatalokhoz“ című akciót is. A hatvanas években határozottan növekedett az érdekkörök száma. Sikerült elérni, hogy kor- és társadalmi rétegezödés szerint növekedett az érdekkörök száma. Elértük, hogy kor szerint szervezték meg az érdekköröket, klubokat alakítot­tak, táborozásokat szerveztek. Sikeres akcióként könyvelhet­jük el a fák ültetésére, a trágya-gazdaságok kiépítésére, a talajjavításra irányuló akciókat. A CSISZ tevékenységében valóban tekintettel voltunk a fiatalok érdeklődésére és a munkát aszerint szerveztük meg. Ma már külön megítélés alá vesszük a táborok és klubok tevékenységét, a kulturális, az önműveiődési tevékenységek irányítását. Mindig tekintetbe vesszük a tagok korát, szo­ciális eredetét és nemzetiségét. A CSISZ tevékenysége azonban lényegében nem változott meg. A CSISZ kongresszusok határozatai nem tudták meg­oldani a társadalom fejlődésével és a fiatalok reális érde­keivel együttjáró problémákat. Azt az igyekezetei, amely az ifjúsági szövetség munkájában rá akart mutatni a hiányos­ságokra, félreértették és úgy állították be, mintha az a CSISZ egységének felbontására törne. Ezt az igyekezetei államvédelmi szempontból is veszélyesnek minősítették és erőszakkal elnyomták. A belső ellentétek a szervezetben olyan helyzetet idéztek elő, amelyek megbénították a szer­vezet tevékenységét és formalizmussá süllyesztették. A hely­zetre az is jellemző, hogy a tagság nagy részét az iskolában toborozták, és a munkásfiatalol/aránylag csak kis %-ban vol­tak képviselve. A munkásfiatalok száma az utolsó hét évben 51 000 taggal csökkent. A szervezet tekintélyén ez is csor­bát ejtett. Hogyha azt akarjuk, hogy a szervezet valóban életképes legyen, akkor mélyremenö átszervezésre van szük­sége. Egyik szervezetnek se használ, hogy ha állandóan át­szervezik. Ezért olyan változásokat kell foganatosítani, ame­lyek már a társadalom távlati fejlődésével is számolnak. Ezért feltétlenül tudományos módszerekkel kell kutatni a lehetőséget és igénybe kell venni a pszichológia, pedagógia, szociológia, politika, történelem, filozófia és a többi tudo­mányág ismereteit. A CSISZ SZKB a márciusi plénum vezetősége elé terjesztet­te a CSISZ föderativ felépítésének tervezetét, ehhez a ter­vezethez a társadalmunkban és a CSISZ-ben mutatkozó fej­lődési irányzatok kiértékelésével jutottunk. Ahhoz az ered­ményhez jutottunk, hogy társadalmi és politikai rendszerünk demokratizálása megkívánja az ifjúsági szervezet demokra­tizálását is. Az ifjúsági szervezet megújhodásának folyamata megkívánja, hogy társadalmi rendszerünkben más funkciót töltsön be. Az a szervezet, amely eddig csak mint a hatalmi szervek rugója szerepelt, ma feltétlenül olyan szervezetté kell hogy alakuljon, amely a tagság érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Csakis akkor válhat valóban a többi társa­dalmi intézmény egyenértékű partnerévé. Már Lenin, amikor megfogalmazta a társadalmi szervezetek feladatát, feltételez­te, hogy ezek bizonyos fokig kiegyensúlyozzák az állami bü­rokráciát. Amíg a hatvanas években csak óhajtottuk, hogy az ifjú­sági szervezet funkciója megváltozzon, ma már ez olyan reá­lis folyamat, amely összefügg társadalmunk fejlődésével. Mindnyájan érezzük és az akcióprogram is leszögezi, hogy társadalmunk még sokkal adósa az ifjúságnak. Ezért a szer­vezet olyan legyen, hogy reálisan segítse az ifjúságot életbe­vágó problémáinak megoldásában és hogy több lehetőséget nyújtson a fiatalok érvényesülésére. Ezekből az elgondolá­sokból kiindulva, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a leghelyesebb az lesz, ha az ifjúsági szervezetet föderatív ala­pon szervezzük át és megszervezzük a szlovákiai föderatív Ifjúsági és gyermekszervezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom