Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-06 / 6. szám

EHETI SZÁMUNKBAN:

KORSZERŰSÍTENI A MAGAS TÁTRA KÖZLEKEDÉSÉT — FIATALOK AZ ALWEG ÉRDEKÉBEN • KIRÁLYHELMECI ÖRÖMÖK — KIRÁLYHELMECI GONDOK • RÓMEÓ ti JÚLIA — A MATESZ ELŐADÁSÁBAN • ZENÉT SZEREZ, FOGAT HÚZ, GYÓGYÍT: DOBOS ATTILA • TANULSÁGKÉNT TÁNCDALÉNEKESEINKNÉK • A LÁTÓHATÁRBAN: SAS ANDOR • JÁVOR P. ÉLETREGÉNYÉNEK FOLYTATÁSA • PRÁGAI DIÁKOK ÚTBAN AZ EGYENLÍTŐ FELÉ • A WANKEL MOTOR FORRADALMASÍTJA AZ AUTÓIPART • HÁRMAN PÉNZ NÉLKÜL A SIVATAGBAN • FOLYTATJUK ISMERTETÉSÜNKET TICHY LAJOSRÓL • A MINOTAURUSZ PUSZTULÁSA — KÉPREGÉNY, TV-MUSOR — KERESZTREJTVÉNY • VERONIKA VÁLASZOL — DIVAT

Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Praíská 9. Tel.: 185-41-45, Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, főszerkesztőhelyettes: STRASSER

GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kiii- és belpolitika: SARKÁN? ÁRPÁD, riporterek: MICHAL MARTA, ZÁCSEK ERZSÉBET, BAGOTA ISTVÁN, keletszlovákiai szerkesztő: ÜATTA GYÖRGY, műszaki szerkesztő: KOPÖCS TIBOR. Nyomta: Západoslovenské tlaéiarne 01 •

Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, fél évre 26.— Kéa, negyed évre 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem örztink meg és nem adunk vlsz- sza • A lapot külföld számára a PNS Ostredná expedlcla, Bratislava, Gottwaldovo námestle é. 48 — útján lehet megrendelni.

K-08-81039

'i ■

i

ÄjL v st'.

. •* .■.. ■

■ VV .

Mi*

Ápoljuk történelműnk

demokratikus hagyományait,

Beszélgetés Homar Kálmán történésszel, a Bratislava! közgazdasági egyetem adjunktusával

1. A köztársaság megalakulásának ötvenedik évében a szlovák történészek sokat foglalkoznak a haladó, demokratikus hagyományok átértékelésével. Mi erről az ön véleménye.

— Véleményem szerint pozitívan kell értékelnünk ezt 0 tendenciát a szlovák történetírásban. Sok új marxista szempontot, gondolatot vetnek fel, amely kibővíti társadalomszem- léletünket, és termékenyen hat a magyar történetírók munkásságára is. Ügy gondolom, ifjúságunk hazafias nevelését nemzeti művelődésünk és történelmünk gazdagabban feltárt örökségével kell nekünk Is megalapoznunk. Az Iskolai oktató munka helyesen hangoztatja, hogy büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Hunyadi János, Dézsa György, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Ráicóczy Ferenc, 1848 és 1919 hősi hagyományaira, amelyek mind egy-egy lépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában. Ez a haladó tendencia i megnyilvánult a szomszéd népek fejlődésében Is, pl. Húsz János, MUnczer Tamás, J. Kráí, Hviezdoslav értékelésében.

— A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból. hanem forradalmat előkészítő békés fejlődésből, a reformok szakaszaiból is áll, amelyeknek szintén megvannak a maguk hősei. Bár nemzeti életünk reformerei, pedagógusai és írói már látóhatárba kerültek, messze vagyunk még attól, hogy értékelésük gyengeségtől menten mutassa fel igazi nagyságukat.

2. Mit tart ön ezen a téren legfőbb hiányosságnak?'

— Hallgassuk meg az emlékbeszédeket, olvassuk el a tanulmányokat, amelyek a nem forradalmár, nem következetes gondolkodók és művészek életéről, munkáiról szólnak, menynyi bennük a túlzottan hangsúlyozott társadalmi korlát, milyen szűkre szabott és óvatos azokban a szívből jövő elismerés.

— Nem arról van szó, hogy elvtelenség vagy érzelmesség homályosítsa látásunkat, ítéletünket, hogy felejtsük el a hibákat! az elvi, politikai tévedéseket, arról beszélünk csupán, hogy a történelmi alak igazi pályája, érdeme csak a viszonyok mély és alapos elemzésével világítható meg. Csak így kerülhetjük el azt a sokszor visszatérő hibát, hogy egyedül a személyes séget ítéljük el olyan következetlenségért, amelynek fő oka a történelem viszonyaiban rejlik.

3. Mit jelent ez gyakorlatilag?' Mondana néhány példát...

— Nincs kevesebbről sző, mint haladó kultúránk szerves egységéről, amelyen belül a felvilágosodás forradalmi gondolkodói, költői, és a nyelvújítás mesterei között nemcsak különbséget, de szerves kapcsolatot is kell találnunk. Tudnunk kell például, hogy Apáczai Cseri presbiteriánus és des- cartesi felfogása, nézete, II. Rákóczi György hanyatló korszaka ideién forradalmi fenyegetésként rémítette Erdély urait. Arról beszélünk, hogy pedagógiánk erejét nemzeti kultúránk egész gazdagságával kell növelnünk és bizonyítanunk. Menynyi inspiráló, ösztönzés, hány nagy, következetes élet, menynyi tragikusan megtört remény és elismerésre, elégtételre váró munka rejlik még a történelmi múltban, és szólít bennünket kutatásra, tanulmányozásra.

— Hány történelmi alak, filozófus és tanítómester, nyomdász és költő, reformer és közgazdász lép elénk, ha megelevenednek a nagy szobrok alá vésett domborművek. És történelmünk második s harmadik hegyvonulata fölött még magasabban, még tisztábban látjuk majd ragyogni csúcsainkat.

4. Említette Apáczai Cseri János nevét'. Hogyan lehetné é- letpéldá.iát jobban felhasználni iskolai oktatásunkban, neve'lésünkben?

— Filozófiánk és pedagógiai elméletünk sok fiatal elhatározással gazdagodnék, ha Apáczai Cseri János életét jókor ismerné meg a tanuló ifjúság. Hiszen Apáczai életéből, minden szavából szinte kisüt a magyar iskoláért, az egyetemes tudományért, a nemzeti kulturális felemelkedésért égő izzó pátosza. Már a „Magyar logikácska“ című munkájának előszavában kimondja elhatározását. Apáczait lázította, keserítette a tudományban való elmaradottságunk, az hogy legjobb’ fiainknak „tudomány okáért“ messzi külföldre kell bujdosniuk.

— Apáczai élete bizonyítja, erősíti azt az igazságot is, hogy az iskola feladaita nemcsak ismeretközlés, tények és tárgyak számonkérése, hanem a hazafias áldozatkészségre való nevelés is. A nagyra, a jóra való elszánt készülődésnek ez a szelleme kell, hogy eltöltse iskoláinkat.

5. Apáczait' csak példának említette. Tudná mások névéi is idézni?

— Igen. Apáczait csak példának idéztük a hosszú, szinté végeláthatatlan sor elé, amelyben Apáczai neve mögött Misz- tótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz, Tessedik Sámuel, Bölöni Farkas, Berzeviczy Gergely, Bajza József, Széchenyi István, Eöt- vés Lóránd, reformerek és tanítók, költők és kritikusok, színészek és tudósok neve ragyog. Ne férjen hozzájuk sem a kicsinyes óvatosság, sem a lelketlen okoskodás.

6. Tehát a történelmi igazságnak teszünk eleget, amikor nemzeti múltunkban nekik is megfelelő helyet biztosítunk?]

— A történelem elvégzi a maga munkáját, és méltó helyet jelöl ki mindenkinek. A reformerek küzdelmei forradalmi mozgalmak előkészítőivé, szabadságharcok kezdeteivé váltak. Tanuljuk megbecsülni azokat is, akik népünket az önkényuralmi korszak sivatagain átvezetve, nem érhettek a forradalom földjére. Tanuljuk tisztelni azokat is, akik mécsesként lobogtak az elnyomás sötétségében, akik reménytelen időben táplálták, és fenntartották a nemzeti reményt, s akik felőrlődtek a sokszor reménytelennek tűnő, aránytalan küzdelemben... Lássuk Széchényiben az alkotó reformert is, a Hitel, Világ, Stádium íróját, az Al-Duna szabályozóját, a hídépítőt, az ipar nagyságáról és a nép jólétéről álmodó nemest, a Kossuth fellépését előkészítő és nemcsak a vele vivő és a forradalom végső lépésétől meghátráló államférfit.

Nevelésünkben az elvi szilárdság jől összefér azzal, hogy a reformerek tragédiáit is emberi részvéttel világítsuk meg.

A nép, a forradalom ügyének nagyságát azon is mérik majd az utódok, hogy milyen mélyen értettük meg az előttünk járókat. Milyen szívvel jelöltük ki részüket a nemzet elvégzett munkájából.

A nemzet nagyjaiban kifejeződik mindaz a szép és örök, ami a nemzeti jellem és emberi szellem mértéktartó összhangjából származik, de müveik sokszor csak közvetítők által juthatnak el a néphez. Tanítók és mesteremberek, énekesek és színészek, nevelők és oktatók, sok évszázados nemzeti kultúránk névtelenjei vitték el népünkhöz a nagyok szavát. ök tették és ők teszik a szellem alkotásait a nép élményévé, kultúrájává...-0Köszönjtik a tartalmas beszélgetést'. Reméljük, hogy pedagógusaink és népművelőink hasznosan sáfárkodnak mindazzal •mi a beszélgetés során elhangzott