Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-04 / 23. szám

5 új ifjúság <2 Elmondja: Szentpéteri Aranka Déryné ... Megyeri... Szentpétery ... van-e ki e neveket nem ismeri? Hát igen, Szentpétery Zsigmond, az 1862-ben elhalt nagy magyar szí­nész, aki Dérynével járta vándorszínészként az országot a magyar színészet hőskorában, ez a Szentpétery Zsigmond volt az én egyik ősöm. Ilyen származás tudatában mi mást is akarhat­tam lenni, mint színésznő? Ez volt a szivem vágya és szükebb hazámban, Bodrogközben, vá­roskámban, Királyhelmecen minden alkalmat megragadtam, hogy szerepelhessek. Színpad nél­kül el sem tudtam képzelni az életet Cs aztán jött a lehetőség is, az iskolás lányból nagy lány lett és Szentpétery Zsiga kései utóda elindulha­tott a pályán. 1953-ban az akkori Faluszlnház magyar együttesébe kerültem, ahol sok szép és kedves szerepet játszottam el. Szívesen emlék­szem vissza a KÉPZELT BETEG-re, amelyben a nagy hipochonder lányát, Arbuzov: Tányájára, melynek főszerepét játszottam és sok kedves kisebb-nagyobb alakításomra. Nagy örömmel jöt­tünk át férjemmel, Holubek Lacival 1958-ban a Magyar Területi Színházhoz, tele ambícióval és tervekkel. És jöttek az első szerepek, kicsik és nagyok. Mindjárt az első évadban Laloma szere­pe, a CSENDESTENGERI ÉDEN-ben, melyre igen szívesen emlékszem vissza. Nagyon szivemhez nőtt a békességért, emberi szeretetért harcoló, kedves polinéz bennszülött lány alakja. Hasonló szép szerepet ma is szívesen eljátszanék. Kap­tam olyan feladatot Is a MATESZ-ban, melyben bizony alaposan meg kellett dolgoznom a siker­ért, de végülis helytálltam: a VIDOR CSALÁD­BAN Vidorné szerepét játszottam akkor, nem egész „huszonegynéhány“ évesen kellett 50 éves öreg hölgyet színpadra vinnem. A Kritika is megdicsért és én nagyon büszke voltam akkor erre a sikeremre. De nagyon szerettem a többi szerepemet is. Főszerepet játszottam a SZÁZ­HÁZAS LAKODALOMBAN, fiatalasszonyt a KA­RÁCSONYI VŐLEGÉNYBEN, süldőlányt AZ ÖREG FA IS KIVIRÁGZIK című zenés parasztdarabban. És aztán jött a mama szerep az életben. Meg­született kis lányom ANNA. Sajnos — a szinész- nőt a „inamaság" mindig egy-két hónapra elsza­kítja a színpadtól. Később ismét színpadon álltam és jött sorban a többi szerep. Szívesen errvlékszem vissza az EGEREK ÉS EMBEREK női főszerepére, melyet Rimszky Pavel rendezett, akitől nagyon sokat tanultam. Igen kedves szi- nészemlékem még a BERNARDA HÁZA cseléd­lánya, a NÉMA LEVENTE Gianettája (Zilia ba­rátnője szerepe) és a SZENT PÉTER ESERNYŐ­JE francia nevelönője. madam Crisbay. Ezt a szerepemet még ma is játszom és minden előadás külön örömet és új Izgalmat jelent. Mert siker, mert jó figura. Milyen jó lenne mindig ilyet játszani! Vagy mint az őzmama Etel, az ŐZIKÉK ÉS A FARKAS-ban. Szeretem ezt a me­sejátékot is, mert mikor gyerekeknek játszom, lelki szemeimmel köztük látom a kislányomat is, aki egyik legszigorúbb kritikusom, és már maga is sikeres „művésznő", a kerületi szavaló­verseny győztese. Vágyaim? Sok szép szerep és végre egy jó főszerep is újra, de nem 60 éves matróna, hanem fiatalasszony. Hisz még csak „harmincegynéhány" éves vagyok. Például Shaw Warrennéját, igen, azt boldogan eljátszanám __ Velem is történt humoros eset a színpadon, nem is egy. A legkedvesebb az volt, amikor az „ÖREG FA IS KIVIRÁGZIK" című zenés vígjá­tékban két perccel a jelenésem előtt „bevágód­tam a színpadra, mint a féltégla“ és mondtam is a szövegem: „Hé, a titkár már a kocsmában várja magukat". Mire partnerem, Bugár Béla egyenesen kizavart a színpadról (mert még sok jelenete és fontos szövege volt) ezzel a mondat­tal: „Nem mész ki innen rögtön? A titkár vár­jon a kocsmában, te pedig sipirc ki!" És kita- szigáit. Persze, mikor a rendes belépőmre került a sor, nagy bűntudattal jöttem be, és csak le­heltem a szöveget: „Vár a titkár a kocsmá­ban“ ... Hát igen. Lekésni a jelenést a színész lidérces álmaiban is a, legborzasztóbb, de előbb bemenni a színpadra, az sem „népünnepély". Ugrattak is jó ideig a kollégák miatta. Fiatalok, szeressétek a színházat, a tiétek! (Tus aláírás) AMERIKA HANGJA „Frankieboy" — azaz Frank Sinatra, A- merika leqtinnepeltebb énekese. Magánéle­tében azonban nincs ekkora sikere. Harma­dik feleségével Mia Forrow-val csak 16 hónapig élt együtt, most nyúftotta be a vá­lókeresetet. Frankieboy elégedetten jigyelhett a Cap Kennedyt elhagyó űrrakétát, hiszen a leg­nagyobb rakéta-részvénytársaság egyik fő­részvényese. Amikor a Charter repülőgépe­ken elkelnek a menetfegyek, Frankieboy akkor is megelégedetten dörzsölheti a ke­zét, mert ennek a repülőgép-gyárnak ő az egyedüli tulajdonosa. Amikor Renóban a milliomosok játékbarlangjában megindul a szerencse kereke, mindig Frankieboy az, aki valóban nyer, mert a játékbarlang az övé. Frankieboy felesége se panaszkodhat a konyhapénzre, mert azt az „Artonis“ film­gyár haszonrészesedéséből fedezi. A fele­sége zsebpénzét képezi a tévé-bői járó ho­norárium is. Egyik fellépéséért például 3 millió német márkát kapott. Frankieboy a tulajdonosa a „Reprise“ gramofonlemez­gyárnak is. Ez a gyár hozta forgalomba a legnevesebb énekesek hanglemezeit. Frankleboyról különösen Amerikában csak úgy beszélnek: „A Hang". A Hang még további négy zeneműkiadó- vállalat tulajdonosa, ezenkívül társtulajdo­nosa az „United Artisis“ filmgyárnak az Eastman Kodak filmkellék-gyámak és szám­talan más vállalatnak. Frankieboy vagyona havonta 1 millió dollárral növekedik. Vagyonát pillanatnyi­lag 60 millió dollárra értékelik. Frankieboy olyan népszerű, hogy nincs az a pénz, a- mit meg ne adnának a fellépéséért. Kará­csony előtt kilenc napos turnéján kétmil­lió dollárt kapott a szerepléséért. Az ame­rikai szórakoztató ipar történetében ilyen gázsit még nem is jegyeztek fel. Csak c Beatles-egyUttes és a szovjet Bolsoj-balett kapott hasonló tiszteletdíjat. Frankieboy most szilveszterkor bonyolította le a leg­nagyobb üzletét. A tévében egy sörgyár ké­szítményét dicsérte rövid dalban. Ezért négy Foto: HELEXA éven belül 75 millió dollár tiszteletdíjat kap. Frankieboy nem szeret pénzről beszélni. — Csak az ügyvédeim tudják, hogy meny­nyi a vagyonom — mondja. Meglehetősen adakozó, így például négy demokrata ame­rikai elnökjelöltet támogat. Már John F. Kennedy, a meggyilkolt amerikai elnök vá­lasztása előtt is énekelt, mégpedig ingyen a választási kampány keretében. Francia- országban több millió frankot adományo­zott szegény gyermekek számára. Ezért t- gen magas kitüntetésben részesítették. Az Ohio-t egyetem tiszteletbeli doktorává a- vatták, mivel nagy összeget adományozott a diákok számára. Frankieboy 1968-ban Eu­rópába jön és a hangversenyek jövedelmét beteg és árva gyermekek javára akarja fbrdítani. Közelébe jutni majdnem lehetet­len. Állandóan kilenc testőr kíséri. Szereti a zajos életet, a botrányokat, a verekedé­seket. Az apja bokszoló volt, anyja pedig szülésznő. Frank Sinatra 1915 december 12- én, New Yorkban született. Volt liftboy, kifutófiú és riporter is. A hangja egy rá­dió-hangversenyen tűnt fel, azután egyik siker követte a másikat. 1935-ben vált el az első feleségétől. A házasságból három gyermeke született. Második felesége a szép Ava Gardner, filmszínésznő volt, de ez a házasság sem tartott sokáig. Harmad­szor Maureen O’Sullivan ismert filmszínész­nő Mia nevű leányát vette el feleségül. 29 évvel volt fiatalabb nálánál. Mia eredetileg apáca szeretett volna lenni. Az iskolában jó barátságba került Sinatra Nancyvel Fran­kié leányával. így ismerkedett meg a neves énekessel. Frank Sinatra azt állítja, hogy a legszí­vesebben zsoltárokat énekelne és érzelmes kts dalokat. — Nagyon szeretek olvasat és álmodozni — mondja. — Büszke vagyok Nancy lányomra és arra, hogy ő is karriert futott be. Eleinte azonban nem akarta, hogy a gyermekei művészi pályára lépjenek. A közönség hálátlan. A siker múlandó, — vélte Frankie, bár az ő példája épp az el­lenkezőjét bizonyítja. Elgyötört, fáradt diákok csoportja száll ki április 27-én szombaton este tizenegy órakor Kecskeméten a személyvonatból. A nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tago­zatának énekkara érkezett meg fél napos keserves utazás után a nagy alföldi vá­rosba. Másnapp kellett fellépniök a hat­százéves jubileumát ünneplő város ének­kari fesztiválján, az Éneklő Ifjúság Nap­ján. ök az egyetlen résztvevő külföldi é- nekkar. ilyenformán hát érthető és meg­bocsátható az a szorongás, amely — ha még önmaguknak sem vallották be, akkor is — rájuk nehezedett. A lelkiismeretesen tartott próbák során ugyan minden tőlük telhetőt megtettek, hogy szereplésük ne hozzon szégyent az iskolára, hanem jó hírt szerezzen, ám nem jó elbizakodni. (Aznap, vagyis szombat délelőtt még Nyitrán kel­lett volna énekelniök, ám a sors úgy a- karta, hogy az ötven, fellépésre készen ál­ló diák hiába várakozzék. Ugyanis közbe­szólt a sors, mondván: a magyar énekkar­nak amúgy is számtalan alkalma nyílik a szereplésre, hiszen most is Magyarország­ra utazik, ne akarjon hát ez alkalommal fellépni. Belátom, ez az eszmefuttatás nem tartozik szorosan az énekkar ' magyaror­szági vendégszerepléséhez, mégis szüksé­gesnek láttam megemlíteni. Nyilvánvaló, hogy az ilyesfajta „buzdítás“ általában KECSKEMÉTI SIKER nem szokott serkentőleg hatni, az ilyen eljárás esetleg félremagyarázásokra ad o- kot. Ha azt állítanám, hogy az elmaradt fellépés hidegen hagyta a diákokat, nem mondanék igazat, de szerencsére — nem vesztették el a kedvüket. De ne siránkozzon az ember ilyesmiken, inkább annak örüljön, hogy a nyitrai fő­iskolás énekkar Kopasz Elemér vezetésével milyen megérdemelt sikert aratott a Kecs­keméti Katona József Színházban. A kö­zönség szűnni nem akaró vastapsa sok mindenért kárpótolt... Ugyanaznap (29-én) még két további fellépésük volt, az egyik a nagykőrösi református templomban, ahol önálló koncertet adtak, (erre délután ke­rült sor), s a következő este, Izsákon, egy Kecskemét melletti községben, ahol szintén forró ünneplésben volt részük. Kecskeméti tartózkodásuk második nap­ján egy fél napot töltöttek a helybeli É­nek-Zenei Iskolában, Kodály Zoltán ked­ves iskolájában — a nagy zeneköltő gyak­ran és szívesen járt ide, röviddel halála e- lött tett itt látogatást, — s mint mond­ták, ez az élménv kitörölhetetlen, s ami fö, ha majd tanítani fognak, sok hasznát ve­hetik a látottaknak. Ebben az iskolában a zeneoktatásra helyezik a fő hangsúlyt, va­lóságos búcsújárás van itt, nap mint nap számos külföldi látogat el hozzájuk. Hát Kecskemét, Kodály szülővárosa? A zsúfolt program mellett arra már alig ma­radt idejük, hogv megtekintsék a Város­házát. a Kossuth-szobrot, a Katona-em­lékművet. a Szoborsétányt, a híres Nagy­templomot... ha törik-szakad időt kell sza­kítani rá, hogy eleget tegyenek az Óvónő­képző Intézet kedves meghívásának. Min­denütt őszinte szeretettel találkoztak, for­ró sikerek élményét hozták magukkal. S tán a kecskemétiek sem feledkeznek meg olyan hamar a nyitrai magyar főiskolások­ról (egy idős bácsi igencsak csodálkozott azon, hogy ezek a fiatalok magyarul „is“ beszélnek), akik búcsúzóul a kecskeméti állomáson megkoszorúzták Kodály Zoltán emléktábláját, s akiknek ajkán ott, az ál­lomáson. felcsendült a nagy magyar ze­neszerző egyik műve. —szcs— A dunaszerdahelyi Népművészeti iskoláról W’rr ßz A Bodo László (12 eves) Jovore lesz tíz éve, hogy megalakult Duna- szerdahelyen a Népművészeti Iskola és benne már harmadik éve sikerrel működik a képzőmű­vészeti szakkör. Növendékei tehetséges vagy fejlett rajz-készséggel, ambícióval »rendelkező kisdiákok, hét éves kortól. A szerény keretek kozott működó képzőművészeti szakkör már szép eredményekre, sőt sikerekre is visszatekinthet. V változatos és érdekes tananyag lehetőséget ad a tanulóknak, fantáziadús alkotókedvének meg. nyilvánulására. Sok szép, Ötletes gyermek-meg­látás, megformálás válik olykor művészi hitelűvé, °9.y-egy grafikai lapban, festményben batik- vagy mozaikkirakásban, vagy éppen agyagban megformáltam Ez év márciusában Dunaszerda- hclyen a pionírhá/ban gyönyörködhettünk a kiál­lított gyermekrajzokban. De sikeresen szerepel­tek az 1967-es Össz-szlovákiai gyermek-kiállítá­son Zilinán is, ahol díja^ nyertek. A képzőmű­vészeti osztályt az első két évben Trangosné akadémiai íestóművésznö vezette nagy odaadás­sal, ez évben a fiatal, lelkes H. Kvasnicová ve­zette a szorgalmas kis alkotókat. Reméljük, még sokszor szereznek örömet tárlataikkal. Bemuta_ lóul közlünk két linómetszetet.-k.* Lipcsey György (12

Next

/
Oldalképek
Tartalom