Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-21 / 21. szám

10 líi ifjúság Mostani sport-oldalunk rmífaja: interjú, amolyan kérdezz-felelek játék. Nyilatkoznak: Gustav Bubník, a finn jégkorong-valogatott edzojf Tichyné és Hildebrandtné labdarúgó-feleségek és Strausz János, a VSS kiváló csatára. , ' Bubernikné, ■ Pontosan dé! van. Május. A nap úgy pörköl, mintha augusztus lenne. A stadion gyepén ti­zenhat játékos futkározik a kánikulában, közü­lük kettő — Strausz és Scherer a csehszlovák liga góllövő-mezőnyének élcsoportjában tanyá­zik. A pálya szélén, a kispadon, amely sok drá­ma szemtanúja, az edzővel és a cserejátéko­sokkal együtt — a labdarúgók feleségei napoz­nak, csemetéikkel egyetemben. A kis Bomba egy foxival játszik. A kutya már egészen jól focizik, ami nem is csoda, hiszen itt minden a labdarúgás jegyében történik. A zuhanyozás és gyúrás végén elbeszélget­tem Strausz Jánossal, a kassai VSS gólerős csa­tárával. íme, a kérdések és a válaszok. 1. Vannak speciális lövöedzéseid? — Vannak, de nem nekem, hanem a csatá­roknak általában. Ilyenkor többféle gyakor­latot végzünk, pl. a félpályáról vezetni kezdjük a labdát, lepasszoljuk, visszakapjuk, s futtá­ból durrantjuk rá, vagy tizenhat méterről. Ez ismert módszer. STRAUSZ JÁNOS 2. Milyen feladattal bíznak meg a VSS-ben általában? — Elől tanyázok, lefejelgetem a magas lab­dákat, igyekszem lövőhelyzetbe kerülni, vagy ha más lő, figyelem a kapust, nem ejti-e ki a labdát. Elég idegölő szerepkör ez, mert ide­genben a bírók részrehajlók, itthon meg majd­nem minden csapattal alaposan meg kell küz­deni, hiszen többnyire nyolcan-kilencen véde­keznek, s minél később születik a gól, annál feszültebb a hangulat. 3. Ki a legkeményebb játékos a csehszlovák ligában? — Migas. ő magasan vezet, durva is, labda nélkül is provokál. A Sparta ellen le is hivott Jaciansky, nehogy elmérgesedjen köztünk a dolog 4. Miért lőttök ilyen kevés gólt egy bajnoki idény folyamán? Dunai II. harminchatot rú­gott tavaly Magyarországon. — Ott nincs olyan szoros emberfogás, és a bírók is tárgyilagosabbak, s kevesebb az alat­tomos belemenés. Talán ezért is. 3. Az utóbbi időben sok szó esik Cabanról, a Lokomotíva volt játékosáról, aki öngyilkos lett. Nem tudsz valami közelebbit az esetről? — Cabannak a családi körülményei voltak kedvezőtlenek. Valószínűleg ezért követte el az öngyilkosságot. 6. Tóth István, a Pilzen és a VSS kiváló kö­zéphátvéde már soha többet nem futballozhat, sérülése miatt. Mit tudsz róla? — Pista remek fiú volt, és kiváló védőjáté­kos. Ha ma a csapat rendelkezésére állhatna, Bombával együtt olyan védőfalat alkotnának, hogy reggelig sem kapnánk gólt. Sajnos, vége- szakadt pályafutásának. A múltkor kijött mo­zogni egy kicsit velünk, de tizenöt perc múl­va összesett és két hétig nyomta a kórházi á- gyat. Már nemcsak a térde, de a szíve sem bír­ja a nagyobb megterhelést. Kár érte, mint em­berért is, s labdarúgóért is, jól fejelt, nagy­szerűen helyezkedett és sohasem volt durva. A kollektíva nagyon kedvelte. 7. Hogyan végez a VSS a ligában? — A hátralévő négy itthoni meccsen nyolc pontot szerzünk, s Így harmincegyre nő pont­jaink száma, ami számításaink szerint elegen­dő lesz a második helyhez. Strausz János nem álszent, nem tagadja, hogy szeret dohányozni, arra szüksége van a szervezetének, de péntektől kezdve nincs ci­garetta és söröcske sem, akkor már csak a meccsre koncentrál, s hogy ez többnyire sike­rülni szokott, bizonyítja a VSS jő szereplése és Strausz előkelő helyezése is a góllövő lis­tán. Kívánjuk, hogy sérülés nélkül ússza meg az évet, és házassága is úgy sikerüljön, ahogy azt ő kívánná. (batta gy.) CSAKHOGY AZ ASSZONY A NYAK, AMELY A FEJET FORGATJA. HÁROM LABDARÜGÖ-FELESÉG, HÁROM CSAPATKAPITÁNYNÉ VÁLASZOL HÁROM KÉRDÉSRE. INNEN IS SZIPPANTHATUNK EGY KIS LIGA-LEVEGÖT. Gustav Bubníkot nem szükséges bemutatni. A finn jégkorong válogatott edzője, és ő az, aki nem egyszer tört már borsot világhírű ellenfelek orra alá a Világ- bajnokságokon. Bubník úr, szokott borozni néha a csapattal együtt? De az igazat mondja ... — Nem. Talán antialkoholista? — Azt hiszem, igen. A szezonban mindenesetre. Milyen segítséget nyúj­tanak a játékosok feleségei és menyasszonyai? — Rengeteg értékes tud­nivalót gyűjtök tőlük a já­tékosokról. 1967-ben, Bécsben, három- egyre győzött a finn csapat Csehszlovákia ellen, Gre- nobleben 4:3-as vereséget szenvedett. Milyen feladato­kat kaptak Bécsben a finn jégkorongotok? — Szétzilálni az ellenfél összjátékát és egyéni kitö­résekkel kísérletezni. Cgy vélte, ez elegendő lesz a győzelemhez? — Igen. Ez azt jelentené, hogy a finnek egyéni akciói olyan veszélyesek? — Minden bizonnyal. És mit tett ennek érde­kében? — Mindenkinek embert kellett fognia. A pálya egész területén? — Igen. De hiszen akkor eleve feladták a támadás lehető­ségét! — Be kellett szorítaniuk a csehszlovák csapatot a BUBNÍK gyón saját' harmadába, s ott ki­használni az esetleges hibá-' kát, sőt, a szerencse segéd­letével gólt is elérni. Nem félt attól, hogy a finn csapat nem bírja majd szusszal? — Nem. De hiszen a csehszlovák játékosok két fázisban ed­zenek, vagyis profik a fin­nekhez képest! — Minden finn játékos kétkezi munkás, este pedig edz, vagyis éppen olyan erőben van, mint a cseh­szlovák játékosok. Változtatott mérkőzés közben a taktikán? — Igen, a gól elérése után inkább védekeztünk, s az ellenfél harmadában már csak egy csatár tanyázott. A csehszlovákok is változ­tattak vajon? — Nem hinném. Ahhoz túlságosan meg voltak lepve. Ogy tűnt önnek, hogy a mieink tanácstalanok? — Akkor nem volt olyan egyéniség a csapatban, aki magával ragadta volna a többit. Az utolsó harmadban sem rukkolt ki a csehszlovák csapat valami váratlannal? — A nyomás persze foko­zódott. de a finnek remekül állták a sarat, betartották a taktikai utasításokat és a kapus jó napot fogott ki, meg aztán meg voltak róla győződve, hogy ma nem veszthetnek a fiúk. És Grenobleban? Milyen taktikát dolgozott ki ott? — Tudtuk, hogy most már számontartott, veszélyes el­lenfél vagyunk, és a cseh­szlovák csapat is jobban felkészült, mint Ausztriá­ban. Mit ajánlott tehát? — Amit Bécsben, a máso­dik harmad során: vagyis egy csatár elől van, a többi már a középső harmadban igyekszik megakadályozni a támadás kibontakozását. És mivel jöttek a cseh­szlovákok? — Borzasztó óvatosan kezdtek. Azt hitte, hogy fergeteges támadással kezdenek? — Nem. azt nem. És a második harmadban? Mit mondott játékosainak? — l:0-ra vezettünk, és vagy kijön a lépés, vagy nem. egy kártyára tettem fel mindent. Támadni kezd­tünk. de sajnos mi kaptunk gólt. És aztán? Az utolsó har­madban? — Nem akartunk támadni, vártuk, mit szól az ellenfél a 3:l-es vezetéshez? Véde­keztünk, és kaptunk egy negyediket is, és én csak arra kértem a finneket, küzdjenek továbbra is, és lehetőleg ne kapjunk sok gólt. És ekkor gólt értek el. — Igen, és felcsillant a remény, támadni kezdtünk, s máris 4:3 lett. Mit tett a csehszlovák csapat? — Meg volt hökkenve, egy ideig összevissza futkosott, de aztán védekezett, mint az oroszlán. Kérte a játékosokat, hogy adjanak mindent bele? — Nem. hiszen úgyis min­dent beleadtak. Egy harmadik Csehszlo­vákia—Finnország találko­zón mivel rukkol ki a finn edző? — Merőben más variáns­sal. mint Bécsben, vagy Grenobleben... A Stadion c. prágai sport- hetilap érdekes kommentár­ral fejezi be Bubník-inter- juját. íme: A napokban hal­lottuk, hogy a Központi Edzői Tanács javaslatot kí­ván elfogadni az idegenben működő edzők ügyében. Ezek szerint cseh edző nem vezethet más országbeli vá­logatott csapatot, ugyanis ezzel ártana Csehszlovákiá­nak, a csehszlovák váloga­tottnak. Ez a szinte hihe­tetlenül ostoba javaslat há­rom kérdést szült: 1. A csehszlovák jégko­rongsport előnyére válik-e, ha Európában gyenge lesz a jégkorong-sport színvo­nala? 2. Érdeke-e a csehszlovák válogatottnak, hogy a világ­versenyeken csak az „erős négyek“ versengjenek? 3. Érdeke-e a Csehszlo­vák Jégkorongszövetségnek hogy az esetleg lelépő cseh trénerek helyett mások — svédek, kanadaiak edzzék a válogatott csapatokat — vagy esetleg — a legújabb hírek szerint — szovjetek? 3. Van más kedvenc sport­ja is a labdarúgáson kívül? — Van, a jégkorong. A gre- noblei közvetítések úgy iz­galomba hoztak, hogy né­hányszor összetűztem a fér­jemmel. VIERA BVBERNlKOV A, Inter Pozsony. 1. Mi tetszik a labdarúgás­ban? — Tetszik — ha néha lá­tok ilyet is — elegánsak, technikásak, kemények, de sportszerűek a játékosok. 2. Ad-e tanácsokat a fér­jének meccs előtt? — Hát néha bizony elmon­dom a véleményem, még akkor is, ha 0 ezt nem sze­reti. Az alapozó időszakban, amikor együtt töltjük sza­badságunkat, focizunk ts együtt. Hát akkor nekem ne legyen jogom beleszólni? MARTA HILDEBRANDTO- VÁ, Slávia Prága: 1. Férje már tizenhárom éve játszik a Sláviában. Miért nem megy nekik úgy a foci, mint valaha? — Nem akarok személyes­kedni, de a Slávia évek óta csatár-betegségben szenved. 2. Mivel elégedetlen ön a Sláviában? — A stadionnal. 3. Mivel tölti szabad ide­jét? — legszívesebben a Roko- ko-színházba járunk. ZDENKA TICHÄ, Sparta Prága. 1. Melyik a legjobb prágai csapat? — Természetesen a Sparta. Nagyon harcos együttes. mm 2. Amikor a férje Pozsony­ban játszott, más volt az élete? — Elégedett voltam akkor Pozsonyban, s az vagyok most ts, itt, Prágában. 3. önt Is érinti a Sparta- Slávia rivalitás? — Egyáltalán nem, éppen úgy szolgálnak ki az üzle­tekben, mint a sláuisták fe­leségeit. EZ A FÉNYKÉPFELVÉTEL egy Sao Pauló-i börtön udvarán készült. Itt látható a börtön lakóinak „A“ csapata, amely a fegyenc-nézók szemeláttára öldöklö küzdelmet vív a „B“ csa­pattal. Az együttest Djalma és Nilton Santos, Vava, Pelé, Gar- rincha és más csillagok alkotják, illetve csak a nevük azo­nos a sztárokéval de ez nem sokat nyom a latban, az izga­lom így is óriási. A börtön igazgatója szerint a legsúlyosabb büntetés akkor éri a rabokat, ha nem focizhatnak. A csapat „válogatott" srácokból áll, van, aki lopásért, van aki gyilkos­ságért került ide Az együttes neve: FC Crime. (A Criminál szó rövidített változata) A bíró minden esetben civil, s ha azt mondják neki. „Te gazember!“, vérig sértődik, mert nem azonosítja magát a bör­töntöltelékekkel, de azért tovább vezeti a meccset.

Next

/
Oldalképek
Tartalom