Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-17 / 16. szám
I 2 új ifjúság KRÓNIKA • 1772 április 17-én született Vojtech Nejedly, cseh író • 1790 április 17-én született Franklin Benjamin, amerikai elnök • 1813 április 18-án született Franz von Suppé, osztrák operettszerző • 1955 április 18-án halt meg Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus • 1824 április 19-én halt meg Georg Gordon Byron, angol romantikus költő • 1882 április 19-én halt meg Charles Darwin, angol természettudós • 1857 április 20-án született Hermann Bang, dán író • 1872 április 20-án halt meg Andrej Sládkovic, a nagy szlovák költő • 1799 április 21-én született Táncsics Mihály, a szabadságharc kimagasló egyénisége • 1910 április 21-én halt meg Mark Twain, amerikai író • 1724 április 22-én született Immanuel Kant, német filozófus • 1870 április 22-én született Vladimír II- jics Lenin, a nemzetközi proletariátus nagy vezére, az első szocialista állam megalapítója • 1891 április 23-án született Szergej Szergejevics Prokofjev, a neves szovjet zeneszerző • 1896 április 23-án született Zalka Máté, a legendás Lukács tábornok. Dr. Szabó Rezső ÁLLÁSFOGLALÁSA A Eud szerkesztőnője dr. Szabó Rezsőnek, a Csemadok Központi Bizottsága titkárának a következő kérdést tette fel: — Mi a véleménye a Lúd napilapban e hő 5-én „Dél-Szlová- lda“ címen közölt cikkről? — Nem érthetek egyet azzal, sót a legszigorúbban elutasítom azt a kitételt, hogy „bennünk nacionalista, soviniszta, sőt irredenta irányzatok érvényesülnek“, amit a cikk nemcsak Lórlncz Gyula, a Csemadok elnökével, az SZLKP KB elnökségi tagjával, de magával a Csemadok nevével Is kapcsolatba hoz. Ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a magyarok zöme Csehszlovákiában 1938-ban is a Csehszlovák Köztársaságot támogatta és nem volt ellene. Maga Lörincz Gyula 1938 szeptember 4-én Vágtornócon a dolgozók manifesztációján felszólalt, ahol élesen kikelt a fasizmus ellen és a köztársaság védelme érdekében minden tőle telhetőt elkövetett. Az olyan cikkek, mint az említett, véleményem szerint népeink és nemzetiségeink egységének megbontására irányulnak és arra, hogy a nyilvánosságot tévesen informálják. Követelem, hogy hozzák nyilvánosságra a Csemadok Központi Bizottságának 1968 március 12-i plénumának határozatát, hogy mindenki meggyőződhessen arról, hogy a nemzetiségi kérdést a marxizmus-leninizmus elvei alapján akarjuk megoldani, meg akarjuk szilárdítani az egységet, el akarjuk mélyíteni a haza iránti szeretetet, közvetlenül ki akarjuk venni részünket a szocializmus építéséből, meg akarjuk erősíteni a CSKP-ba vetett hitet, közelebb akarjuk hozni egymáshoz a népeket és a nemzetiségeket, elmélyíteni hazánk népeinek egységét. FELVÉTELÜNK A SZLOVÁKIÁI MAGYAR FIATALOK MÜLT HETI POZSONYI TANÁCSKOZÁSÁN KÉSZÜLT. Foto: HELEXA LEVELEK vélemények HÍREK Ml. az érsekújvári gimnázium II. E osztályának tanulói elhatároztuk, hogy eleget teszünk az Önök felhívásának — hiszen olyan problémát érint, amely a mi szívügyünk |s __ és ezúton nyilatkozunk a három kérdéssel kapcsolatban, a- melyeket közösen vitattunk meg. I. Az első kérdésre úgy gondoljuk. minden csehszlovákiai fiatal meg tudná adni a választ — nemzetiségre való tekintet nélkül (!). A CSISZ szervezet annyira nem tudja betölteni szerepét, hogy ha nem kellene a tagsági bélyegekért fizetnünk, talán nem is volna tudomásunk a létezéséről. Néhány, a látszatot szolgáló akción kívül nem fejt ki olyan munkát, amely az ifjúságot aktivizálná, serkentené a szervezetben való munkára. Az akciók pedig a magasabb szervtől kapott feladat végrehajtását jelentik. Kétségtelen, hogy a mi részünkről sem történik kezdeményezés, de az is igaz. hogy mióta megkaptuk a CSISZ igazolványt — tele reménnyel, ambícióval — nem Ismertünk olyan utat, amellyel kifejezésre juttathattuk volna nézeteinket, véleményeinket, nem beszélve arról, hogy a magyar ifjúságot még nyelvi hátrány is sújtotta. 2. Gyűléseken, konferenciákon, a- hol szlovákul folyik a vita. tehát hogyan értessük meg magunkat, ha véleményünket nem tudjuk úgy előadni, mint ahogyan kellene, ma gyárul pedig nem lehetséges. Ez a kényszerhallgatás pedig csak közömbösséget, érdektelenséget eredményezhetett részünkről. Mindez és meg több probléma azt a nézetünket támasztja alá, hogy szükséges megalakítani a csehszlovákiai magyar fiatalok önálló szervezetét. Ügy gondoljuk, hogy ez Szlovákia ifjúsági föderációjának keretén belül valóra váltható. 3. Az utolsó kérdésre csak igenlő lehet a válaszunk, hiszen az ifjúságban óriási energia, ambíció lakozik — és mivel akarni is a- kar — csak éppen meg kell találni a helyes utat a kiaknázásához, hogy az idővel ne vesszen kárba és ne pocsékolódjék el. Ml bízunk a teljes sikerben. A II. E tanulói A LÉVAI PEDAGÓGIAI ISKOLA II. C. osztály tanulója vagyok. 1. Szerintem a CSISZ a csehszlovákiai magyar fiataloknak keveset adott. Ezt saját tapasztalatomból mondom, mivel magam is CSISZ tag vagyok. Mindenütt megalakult a CSISZ szervezet, még a legeldugottabb falvakban is, de sajnos legtöbb helyen csak a neve van meg. Reményeinket saj» nos nem váltotta be és igényeinket nem elégítette ki. Mikor megalakult a CSISZ, nagyon sok mindent ígértek a fiataloknak. Az ígéretek közül nagyon keveset váltottak be. Esetleg csak a nagyobb városokban. Igényünk a CSISZ-el szemben nagyon sok van. Viszont itt felmerül az az ellenérv is, hogy mi, fiatalok, mit tettünk azért, hogy igényeink kielégülje- nek? Sajnos, mint ahogy a közmondás is mondja, a sült galamb nem repül magától a szánkba. A mi igényeinkkel is így van. Szerintem elsősorban nekünk kellene tevékenykednünk és csak azután várhatunk majd valamit. 2. Azt hiszem, szükséges lenne, hogy a csehszlovákiai magyar fiataloknak önálló szervezete alakuljon. Lenne legalább valami, ami összetartaná a hazánkban élő magyar fiatalokat. Ha megalakulna, alaposan neki kellene látnunk a munkának, nehogy szégyent valijunk. 3. Ha ilyen szervezet alakulna. szívesen támogatnám munkámmal. Főként majd érettségi után. Ugyanis falun (Nagyfödé- mes) születtem és itt éltem addig, míg Lévára kerültem. Csak most látom, hogy falunk kulturális téren a többi faluval együtt milyen elmaradott, niadok kulturális téren kicsit Igaz. egv időben a helyi Csemadok kulturális téren kicsit fellendült. Akadtak akkor is lelkes hívei a Csemadoknak, a- kík támogatták munkájukkal. Működött a népi tánccsoport. Versenyeken is részt vettek, még hozzá jó eredményeket értek el. Esténként esztrádmü- sorokat, színdarabokat adtak e- lö. Ma ez már mind nincs. U- gvanis a lelkes tagok mellett akadtak olyanok is, akik hátráltatták a szervezet működését. Igaz, akkor még egy ren» des helyiség sem állott a fiatalok rendelkezésére, ahol táncpróbákat tarthattak volna, mégkevésbé irodalmi esteket, vagy hasonló dolgokat rendezhettek volna. Azóta falunkban felépült a szép új művelődési otthon. De A CSISZ SZKB magyar tagjainak felhívása után, melvet lapunk 13. számában közöltünk, számos levél érkezett és érkezik szerkesztőségünkbe. E leveleket fokozatosan közöljük lapunk hasábjain, már csak azért is, mert komoly állásfoglalásról tesznek tanúbizonyságot Szlovákia Ifjúsági Szövetsége jövőbeli tevé- 1 kenységével kapcsolatban, j Ezért továbbra arra kérjük a CSISZ tagokat, és minden fiatalt, hogy küldjék be véleményüket lapunk előző számában feltett kérdésekre. gukaí. bár ez nem kimondottan ifjúsági klub. Sokakat az vonz idé, hogy nincs hivatalos jellegé, közvetlenül elbeszélgetünk a minket érdeklő problémákról, s ami nem mellékes dolog, — magyarul. Még csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy a vezetőségi és a tagsági gyűléseket mindig szlovák nyelven tartjuk, akkor is, ha a magyarok lényegesen többen vannak. Az egyik évben szlovák, a másikban magyar CSISZ elnökünk van, bár ez nem lényeges, mért min-' denképpén a szlovák nyelv van fölényben. így a magyar diákok dolga nehezebb, hiszen a feladatokat is szlovák nyel-1 ven kell végrehajtani, márpe» dig az vitathatatlan, hogy az anyanyelvén mindenkinek jobban és könnyebben menne. Szerintünk tehát nagyon is szükséges megalakítani a csehszlovákiai magyar fiatalok önálló szervezetét, hogy annak keretén belül végre mi is jól éreznénk magunkat, s melyet magunkénak vallhatnánk, mert a CSISZ-nél nincs így. Ha ilyen szervezet alakulna, tőlünk telhetőén támogatnánk munkánkkal. A rimaszombati Közgazdasági Középiskola II. B és C. osztályának tanulói, 78 aláírás Bízom abban, hogy sikerülni fog megalapítani ezt a szervezetet. Szeretnék aktív tagja és szervezője lenni. Támogatni fogom nemcsak szavakkal, de tettekkel is. Remélem, sikerül. Azt hiszem, mindent megírtam. amit akartam. Nagyon sok sikert és jó munkát kívánok. Podhomy Márta A lévai óvónőképző diáklánya, III. C. sajnos a szervezet tevékenység gé abbamaradt Színdarabokat ugyan még ma is játszanak, de szerintem ez kevés. Azt szeretném elérni, hogy falunk lakossága, főként fiatalsága jobban érdeklődjön az i- rodalom és különféle művészeti ágak iránt, hiszen ma már a lehetőségek is megvannak hozzá. Dombos Irén A CSISZ nem váltotta be reményeinket, igényeinket sem elégítette ki. A CSISZ rendezvényeken, összejöveteleken soha nem éreztük magunkat o- lvan 161, mint szlovák társaink, ők fesztelenebbül szórakoznak, ez érthető is, hiszen nem keli nyelvi nehézségekkel küzdeniük. Ha közös műsort állítottunk össze, nekik ez nem o- koz semmi nehézséget. Nekünk viszont két dolog közül kell választanunk: vagy szlovák nyelven kínlódunk össze valamit, bár ez teljesen felesleges kísérletezés, hiszen erre ott vannak ők, vagy magyar nyelvű műsort állítunk össze, s eltűrjük a közbeszólásokat és az állandó zavarást. Mi nyugodtan végighallgatjuk előadásukat. de az ő részükről hasonlót nem tapasztalunk. Sót, még azt sem veszik tekintetbe, hogy mi esetleg szeretnénk meghallgatni a saját műsorunkat. Nem is csoda, hogy szívesebben járunk a Csemadok mellett működö Tompa Mihály Klub összejöveteleire. Ott sokkal fesztelenebbül érezzük ma-' MIUTÁN ELOLVASTAM a felhívást, elhatároztam, hogy én is válaszolok a feltett kérdésekre. 1. Már négy éve vagyok a CSISZ tagja. Míg a kilencéves iskolába jártam, addig egy nagyon jól működő szervezetnek voltam a vezetőségi tagja, a- zonban mióta erre az iskolára járok a bélyegek kifizetése u-' tán tevékenységem véget ér. Talán az a legnagyobb baj, hogy iskolánk csak a szlovák iskola tagozata, és nem önálló. A gyűléseken nem szólalhatunk meg magyarul, mert nem értenének meg minket. Hogy szükséges-e megalapítani ezt a szervezetet? ßn nagyon is szükségesnek látom, mert’ így talán sikerül megmutatni azt, amit tudunk, és így ránk is szentelnek majd egv kis figyelmet'; mert ez eddig hiányzott. Ha megalakul ez a szervezet, akkor már csak azon kell igyekeznünk, hogy fenn is maradjon és jól működjön. Lehet, hogy az elején egy kicsit nehéz lesz, de ne felejtsük el. hogy minden kezdet nehéz és ha egy kis akarat lesz bennünk, akkor sikerülni fog. Azt hiszem ezután már a tettek sem maradnak el. „Nem elég a jóra vágyni a jót akarni kell; Nem elég a jót akarni, de tenni, fenni kell!“ Ügy gondolom, hogy ez a négy sor is elég lett volna, mert ha ezt valaki megérti és munkája közben szem előtt tartja, akkor minden sikerül. MIKOR ELOLVASTAM a „Nyilatkozzatok ti is csehszlovákiai magyar fiatalok“ c. felhívást, úgy érztern, hogy nem nézhetek el fölötte csak úgy közömbösen. Ezért határoztam el magam az írásra. Mindjárt az első kérdésre válaszolva kezdem fejtegetésemet. Szerintem a CSISZ nem elégítette ki a csehszlovákiai magyar fiatalok igényeit. Azt hiszem, hogy mi, csehszlovák kiai magyar fiatalok kezdettől fogva egy megoldatlan problé-* ma áldozatai lettünk. Ez a meg-' oldatlanság aztán végig kísérte a CSISZ szervezet munkáját. Az illetékesek nem számoltak a nemzetiségi kisebbség problémáival. Ügy érzem, hogy nem volt meg a lehetőségünk — a szervezet keretén belül — az „általános mozgásra“. Ha néha elvétve voltak is itt-ott megmozdulások, a tömeg nagyobb része továbbra is passzív maradt a dolgok iránt. Fő akadály először maga a nyelv volt. Tehát a nyelvi kérdés problémája (mondjuk meg őszintén, úgy ahogy van, hogy a magyar nemzetiségűek között — közötünk) nagyon kevés az olyan, aki az aránylag kevés tudása ellenére kinyilvánítja véleményét a tömeg előtt. Például vegyünk egy gyűlést, vagy akár egy járási CSISZ konferenciát. Hány magyar felszólalóval vagy előadóval találkozunk? Maximum: kettővel. Szerintem ez a szervezet is csak olyan volt, hogy papi» ron nagyon jól „mutatott“, de... SZÖVETSÉG — milyen szép sző. Mennyi benne a tartalom, a mélység-. Nagy kár, hogy nem gondoltunk komoly realizálására. Megelégedtünk (sőt talán még örültünk is) azzal, hogy a szövetség egy részét alkothatjuk. Ez volt az első fázis. Aztán — mikor már elkezdődött a folyamat, a munka — rájöttünk arra is, hogy ez Így mégsem jő. Mi ezt nem így gondoltuk. Hangsúlyozom, rájöttünk, de ahhoz még nem voltunk elég érettek, hogy megállítsuk a „menetet“ és logikusan gondolkozva az „asztalra csapjunk“. Hagytuk szépen a dolgokat, azzal a megnyugtató tudattal, hogy valami majd csak lesz: VÄRTUNK! Ez volt tehát a második fázis. Most végre elkövetkezett a harmadik fázis, vagyis a »kritikus pont. Ezekből kiindulva felelek a második kérdésre, hogy igenis, szükséges a csehszlovákiai magyar fiatalok önálló szervezetének a megalaki» tása. Végül az utolsó kérdésre is válaszolva, mondhatom, hogy támogatnám munkámmal a szervezetet. Mert a szervezet megalapításával több mozgási lehetőséghez Jutnánk. Ez pe» dig nagyon fontos! Mi sem szé» retjük a korlátoltságot, tudván, azt, hogy akadályozza és aka» dályozía eddig is a csehszlo» vákiai magyar ifjúság műkő» dését a CSISZ keretén belül. Megjegyzés: A mi részünkről viszont nagyon fontos lesz az akarat, a kitartás, a kezdemé» nvezés és nem utolsósorban a tudás ahhoz, hogy a megmoz» duiás ne csak szalmaláng le» gyen, hanem valami foganat» ja is mutatkozzék. Szalai Piroska, Lévai Pedagógiai Iskola III. C. ÉN IS azok közé a fiatalok közé tartozom, akik nagyon so» kát törik a fejüket az új prob» lémák megoldása miatt. 1. Azt mondják, a CSISZ a csehszlovákiai fiatalok szerve» zete, de valóban az? Szerin» tem a szervezet célja az. hogy egyesítse a fiatalokat egy kö» zös szervezetbe, melyben mm» denki dolgozni fog. Igaz. majd» nem minden fiatal CSISZ tag, de a bélyeg fizetésén kívül másra nincs gondja. Hogy ez a szervezet nem váltotta be re» ményeinket, ebben részben mi is hibásak vagyunk. Elsősorban hiányzik belőlünk a lelkesedés. Nem tudunk kellőképpen ki» bontakozni e szervezetben, melynek nagyobb részét szio» vák fiatalok alkotják. Nagyon kevesen ismerik a CSISZ ere» deti küldetését, célját, felada» tait. Ma már nem maradt más bennünk, mint a gyűlésre va» 16 muszáj járás. Végighallgat» iuk. helyeselünk, de azután minden elhal bennünk. Sajnos, így van. 2. Már éppen itt az ideje, hogy megalakítsuk a magyar fiatalok önálló szervezetét. Maid működése során fogjuk megmutatni, mire vagyunk ké» pesek mi, magyar fiatalok. Sok fiatalban talán volna is lelke» sedés, szeretne is dolgozni, de fél, hogy kinevetik gyenge szlovák nyelvtudása miatt. Csak egyre kell nagyon vi» gyáznunk. E szervezetnek mindent nyújtania kell és ezt a mindent nekünk kell majd megteremtenünk. Elsősorban a vezetőség olyan tagokból áll» ion. akiknek személyisége va» rázserőként hat a többire, tud» ia összetartani a fiatalokat, lelkesíteni őket, hogy végre éljenek valamiért, legyenek végre kitűzött céljai. 3. Természetes, hoqy mun» kámmal támogatnám, ha meg» alakulna ez a szervezet, amit' nagyon remélek. Minden ma» gvar fiatal megmutathatná, hogy beszéde nem üres fecse» gés csupán. Schreiner Erzsébet, a Lévai Pedagógiai Isko» la II. C. osztály tanuló» ja. *
